A 12-14 évesek rajzfejlődése

1. A 12-14 évesek rajzfejlődése „Intellektuális-realista” korszak Kárpáti Andrea karpatian@axelero.hu

2. 12-14 évesek gondolkodása Clauss-Hiebsch (1977): • Kategórikus észleléskezdete, jelenségek osztálybasorolása, a látvány rendszerbe helyezése, • A gondolkodás ekkor kezd átlépni a konkrét fogalmi szintről az absztrakt gondolkodás szintjére • A verbalitás, a fogalmi absztrakció elsorvasztja, illusztratív szerepbe kényszeríti a vizuális kifejezés formáit Nagy László (1905): • Analízis különösen intenzív • A szintetizálás nem elégséges , s így a magasabb szintű szintézis elmarad • A spontán gyermekrajz fejlődése megáll H. Gardner (1980): • U alakú görbe - 10-12 évesen „rajzi törés”

3. A vizuális nyelv kétféle idiómája alakul ki. Az ún. „iskolai” (school art style) és a szabadidős rajzi stílus.

6. VIKTOR LÖWENFELD a 12-16 évesekről Victor Löwenfeld a serdülés idejére teszi a két fő ábrázolási típus differenciálódását. • Optikus és vizuális típusú gyermekek • Haptikus vagy motorikus típus Löwenfeld két részre bontja a kamaszkori rajzi fejlődés időszakát • Csoport korszak, vagy szemléleti realizmus kora (9-12 életév) • Nem „rajzi törés”, hanem nyelvváltás: a gyermekrajz motívumvilágára a kortársak vannak a legnagyobb hatással • Erősen megnő a realista ábrázolás • Pszeudo-naturalista korszak (12-14 életév) • A tér- és mozgásábrázolás jelentősen fjlődik, ám a rajz elveszti spontaneitását, sablonossá válik. • Elégedetlenség, a képességek hiányának felismerése

9. 12-14 évesek rajzainak jellemzői • Már csak akkor rajzol ha kérik rá. • A vizuális-haptikus észlelésért felelős jobb agyfélteke már háttérbe szorul a nyelvi funkciókért felelős bal agyféltekével szemben. • A közlés domináns módja ekkor már a beszéd és az írás. • A képek funkciója az én-kifejezés helyett egyre inkább a leképezés, ábrázolás. • Csökken a grafikus nyelv jelentősége az élmények és indulatok feldolgozásában. • A kamaszok rajzai sem alkotójuk, sem felnőtt közönségük számára nem hordoznak már esztétikai (művészeti) értéket.

12. Az emberábrázolás fejlődése Burt (1921) • „fej-láb” emberke: (tadpole figure, azaz ebihal, Kopffüssler, homme tetard)) • „vonalséma”: a karokat egy-egy vonal reprezentálja • körvonalséma: arc és ruha részleteit is ábrázolja • „kevert profil” (two-eyed profil): az orr profilból az arc szemből, mindkét szem látszik • teljes profil • jelenség szerű ábrázolás: „élethű”, de nem perspektivikus

13. Az emberalak mozgása • mozgásjelzés nélküli figura, • „merev mozgású” alak, kimerevített gesztusokkal (7 éves kor alatt a leggyakoribb), • izületben mozgó alak, behajlított könyökkel és térddel, • mindenütt mozgó alak

14. Az ember alak mozgásábrázolásának fejlődése (Forrás: Paál, 1977)

15. Emberrajzok 2-12 éves korig. (Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

16. „Valaha sokkal jobban rajzoltam, a rajzaim sokkal érdekesebbek voltak. Viszont most háromezerszer jobban megy a perspektíva! (Tíz éves lány, Kay szövegét idézi Gardner, 1980, 143. old) Ide egy képet kell beszúrni!

17. Kiskamaszok alkotásai: kísérletezés a vizuális nyelv minőségeivel. a) textúra- és színtanulmány b) hideg és meleg színekből összeállított geometrikus kompozíció c) Képkiegészítés, folytatás: Cézanne tájképének részletéből tájkép festése. 12-14 éves fiúk és lányok munkái.(Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

18. 12-14 évesek rajzainak jellemzői • Már ritkán találkozunk grafikus átfordítással. • A motívum világ, színpreferencia és a szívesen alkalmazott kompozíciós szerkezetek szempontjából egyre jelentősebb a (szub)kultúra, az emberi környezet szerepe. • Az ábrázolás a leképezéstől a megjelölés felé tolódik el. • Megjelennek az ábrázolást kiegészítő feliratok is, kedvelt műfaj lesz a képregény.

19. Rajzi törés vagy nyelvváltás? A rajzfejlődés megtorpanása azonban csak az európai és észak-amerikai kultúrákban általános tapasztalat. Távol-Keleten az arab világban a rajzfejlődés nem áll meg - kamasz csak idiómát (műfajt, technikát, médiumot) vált. Példák a kisgyermekkori ábrázolási tapasztalatok felhasználására kamaszok alkotásain.(Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

20. Rajzi törés vagy nyelvváltás? Székácsné (1971): Családi ösztönzés, hagyományos vizuális kultúra beépülése a mindennapokba fenntartja a rajzolási kedvet. Nem mutatnak visszaesést, elszegényedést a roma gyermekek rajzai sem (pszichorealizmus). Rokoníthatók az expresszionizmus, a szürrealizmus képi, formai világával (Pongrácz és Várnagy, 1996, 17. old.) 1. 2. Két japán „kamaszrajz”; fametszet (manga). 1.Születés 2. Hófútta utca este (Forrás: Székácsné, 1973, 5. és 22. kép)

21. Roma gyermekek festményei és szőttesei: példák a szubkultúrára jellemző egyéni színvilágra és motívumkincsre. Pongrácz Éva művész-tanár KREATEAM Stúdiójából, Pécs

22. Gaul és Kárpáti, (1997): Megfelelő fejlesztés mellett a vizuális képességek a kamaszkorban sem hanyatlanak. Ellenkezőleg:lényeges fejlődést mutatnak. Két lap egy projekt-feladatból. (Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

23. Expresszív szinkronizációs feladat kiváló megoldásai. 15-16 évesek munkái. (Magyar iparművészeti Egyetem Vizuális Nevelési Gyűjteménye)

24. A Vizuális Narratív Teszt (VNT) • A figura szerkezete: képes útmutató a pontozáshoz • A képmező megkoponálása • Esztétikai minőség, kreatívitás • A témaábrázolás szintje (motívum- és kompozícióválasztás) • A motívumok változatossága • Expresszivitás (kifejezőerő – a címben választott történet hatásos megjelenítése) • A vonalvezetés minősége • Textúra • Kontrasztok

25. A vizuális narratív szerkezete • A rajz kommunikatív funkcióját emeli ki • A narratív szerkezetének megválasztása érzékelteti, mennyire van tisztában a gyermek a kompozíciós típusok jelentéshordozó szerepével. • A hat képmezőn megfigyelt kompozíciós típusok közül egy , az egész képregény színvonalát érzékeltető képkockát választunk • A tartalom • A színkezelés • A színkezelés szintje: ötletszerű színhasználattól a tudatos, kifejező színkompozícióig. • A színkezelés minősége: árnyalatok, kontrasztok előállításának technikai színvonala

26. 12-14 évesek képregényei • A képregény- és rajzfilmkultúra jelen van a gyermekek mindennapjaiban, de nincs jelen vizuális nyelvükben. • Realista hangvétel, a mindennapi témák (napirend, iskolai élet, társas szórakozás színhelyei) jellemzők. • Az agresszivitás főként a lányok rajzait jellemzi • Nem a fantázia hős birodalmában, hanem a mindennapi élet jeleneteiben mutatkozik • Jelképek sorává alakítja át a látványt és ezt az absztrakciót teszi papírra, felsorolásszerűen, lineárisan