E N D
1. A mendeli analízis kiterjesztése
9. Ha a heterozigóta mindkét allél homozigóta fenotípusát mutatja, kodominancia jelentkezik.
Kodominancia esetén a fenotípusok pontosan tükrözik a genotípusokat.
Például az M-N vércsoport kodomináns.
A vércsoportokat a vörösvértest felületén lévo antigén okozza,
10. A sarlós-sejtes vérszegénység öröklodo, egyfaktoros betegség. A betegséget hemoglobin változatok okozzák.
11. A sarlós-sejtes vérszegénységdominancia viszonyai
12. Elektroforézis készülék
13. Fenotípus3: Különbözo alléleket hordozó személyekbol származó hemoglobin elektroforézis képe. A sarlós-sejtes vérszegénységdominancia viszonyai
14. A dominancia viszonyok attól is függenek, hogy milyen fenotípus szinten vizsgáljuk azokat.
- A HbA allél vérszegénység fenotípusa teljesen domináns.
A HbA allél vörösvértest alak fenotípusa normális körülmények között teljesen domináns. Kondicionálisan (bizonyos körülmények között) azonban nem teljesen domináns.
- A HbA és a HbS allélok által meghatározott hemoglobinA fehérje elektroforetikus mobilitás fenotípusa kodomináns.
16. Többszörös allélek Egy diploid organizmus egy génbol csak két allélt hordozhat. Egy populációban a különbözo allélok száma nagyon nagy lehet. Ezt többszörös allélizmusnak nevezzük. Az allélok sorozatát allélsor-nak nevezzük. Az allélok lehetnek egyenértékuek, de mutathatnak változatos dominancia viszonyokat is.
18. Másik példa:
A bundaszínt meghatározó C gén aléljei
A nyulak (és más emlosök) szorszínét okozó egyik allélsor:
C sötét egyszínu, cch csincsilla, ch himalája, c albínó.
Egymáshoz képest dominánsak C, cch , ch , c sorban.
szorszín fenotípus genotípus
sötét, egyszínu CC vagy Ccch vagy Cch vagy Cc
csincsilla (szürkés) cch cch vagy cchch vagy cchc
himalája chch vagy chc
albínó cc
19. A himalája fenotípust hoérzékeny allél okozza
20. Allélizmus megállapítása
Hogyan állapíthatjuk meg, hogy hasonló fenotípusokat ugyanazon gén változatai okozzák-e?
Ugyanazon fenotípus jelleg különbözo változatait (pl: egyszínu és himalája szorszín) okozhatják
1., ugyanazon gén allélváltozatai,
2., különbözo gének változatai.
21. 2., Letális allélek
22. Az egér sárga bundaszín allélje A sárga egerekbol nem sikerült tiszta vonalat eloállítani. Sárga egér normálissal keresztezve 1:1 arányban fial sárga és normális bundaszínu utódokat.
P S /? x n/n
F1 S/s+, n/n
1 : 1
Ez azt jelenti, hogy a sárga szülo heterozigóta volt (S/s+ ), és a sárga szorszín domináns.
24. A manx macska fajta farkatlan.Minden ilyen macska heterozigóta egy domonáns allélre, ami a farok kifejlodésének elmaradását okozza. Az allél homozigóta állapotban letális.
25. Pleiotrópia Az egerekben az S allél kétféle fenotípust is befolyásol: dominánsan viselkedik az s+ allállal szemben a szorszín tekintetében, és recesszíven az életképesség tekintetében.
A manx macskában a farkatlanság génje domináns a farok fenotípusára, de recesszív az életképességre nézve.
26. 3., A fenotípus függése környezeti hatásoktól és a genetikai háttértol.
28. Pl: sarlósejtes vérszegénység már fiatal korban
cisztás fibrózis már fiatal korban
Huntington kór csak felnott korban
spontán abortuszokat okozó genetikai betegségek már embrionális korban megnyílvánulnak.
Abból, hogy egy letális gén a fejlodés mely szakaszában okoz letalitás, függeszti fel a fejlodést, következtethetünk arra, hogy az érintett gén terméke mikor szükséges eloször a normális fejlodéshez. Ez nagyon fontos információ lehet.
Gyakori, hogy Aa x Aa keresztezés utódai között nem 25 : 50 : 25, hanem ettol eltéro, például 30 : 60 : 10 arányt tapasztalunk. Ilyen esetekben nem minden aa egyed pusztul el. Az ilyen a allélt szubletálisnak nevezzük.
32. 4., Több gén befolyása ugyanarra a jellegre A gének nem magukban, hanem más génekkel együttmuködve, azokkal kölcsönhatásban alakítják ki a fenotípust.
Ha egy mendeli dihibrid keresztezést olyan génpárral végzünk amelyek mindegyike egyetlen eseménysor részeként befolyásolja ugyazon fenotípust, az megváltozott mendeli számarányokat eredményez. Ha a gének függetlenül öröklodnek, a számarány utalhat a génkölcsönhatás jellegére.
34. Emlosök bundaszíne
Legismertebbek az A, B, C, D és S gének.
35. Bundaszín fenotípusok
40. A C és B bundaszín gének recesszív episztázisa ( B=fekete sorozat C = albínó sorozat)
41. A C és B szorszín gének génkölcsönhatása
42. A C és B szorszín gének génkölcsönhatása
44. A szuppresszió (recesszív esete)
45. A szuppresszió (recesszív esete)