240 likes | 493 Views
Az energianövény - termesztés helye a multifunkcionalizált mez őg azdaságban. Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet. Az ún. m ultifunkcionáli s mezőgazdaság feladata i. az élelmiszerbiztonság garantálása,
E N D
Az energianövény-termesztés helye a multifunkcionalizált mezőgazdaságban Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
Az ún. multifunkcionális mezőgazdaság feladatai • az élelmiszerbiztonság garantálása, • a megújítható nyersanyagok termelése az ipar és az energiaszektor számára, • a táj megőrzése és gondozása, • a vidéki értékek, életstílusok és kultúrális értékek megőrzése, • környezeti elemek (talaj, víz, levegő) egészséges állapotának megőrzése.
Integrálódó mezőgazdaság A multifunkcionális mezőgazdaság koncepciója alapvetően nem más, mint a mezőgazdaság újraintegrálása iránti igény megfogalmazása, hiszen a felsorolt feladatok eredetileg is a mezőgazdaság szerves részét képezték. Az EU ezt a folyamatot az "Integrált megközelítés" néven fogalmazta meg a vidékfejlesztési politika céljaiban. Ez a mezőgazdaság európai modellje.
A biomassza termelés funkcionalitása • Elsődleges biomassza: termesztett növények - szántóföldi, kertészeti, erdő, rét-legelő, természetes vegetáció • Másodlagos biomassza: az állattenyésztés főtermékei (élőtömeg, tej, tojás stb.), melléktermékei (szerves trágya), hulladékai (hulla, hígtrágya) • Harmadlagos biomassza: szerves hulladékok az ipari és szolgáltató szektorból (feldolgozó ipari melléktermékek, szelektált hulladék, újrahasznosított hulladék, szennyvíziszap)
Kevéssé ismert funkciók Megújítható nyersanyagok termelése az ipar és az energiaszektor számára, • Ipari alapanyagok (textilipar, vegyipar, szeszipar, gyógyszeripar, műanyagipar) • Energiahordozók (biodízel,etanol, biogáz, brikett, pellet) • Önellátásra • Egyéb fogyasztóknak
Szántóföldi növénytermesztés • Alkoholnövények (cukorcirok, kukorica, csicsóka) • Olajnövények (napraforgó, repce, csillagfürt) • Szilárd biomassza növények (kínai nád, szudáni fű, kender, energiafű) • Biogáz növények (angolperje, nádképű csenkesz)
„Energianövény fajták” tulajdonságai Alkoholnövények: magas cukortartalom vagy keményítő tartalom (sikeres kísérletek cellulózzal), tárolható alapanyag Olajnövények: hosszú, telitett láncú zsírsavakat tartalmaz, magas erukasav tartalom preferált Szilárd biomassza növények: magas lignin és cellulóztartalom, alacsony nedvességtartalom, alacsony input költségek - főként évelő növények Biogáz növények: könnyen bontható magas szénhidráttartalom, természetes nedvességtartalom viszonylag magas lehet, a lignocellulóz tartalom nem kedvező, alapanyag keverés kedvező hatása kiemelendő, alacsony költséggel termeszthető növényekkel C:N arány javító hatása kedvező
Energianövény-termelés sajátosságai • Alacsony növényvédő szer felhasználás • Sajátos fajtaszerkezet, sajátos felhasználási igények • Új technológiai, feldolgozási rendszerek kiépítése • Képzési programok elindítása • Speciális termékpálya felépítése • Szakszerű termelésprogramozás és termelési integrációk létrehozása
Potenciális területnagyságok • Alkoholnövények termesztése: 1 millió ha-on • Olajnövények termesztése: 410 000 ha-on • Szilárd biomassza növények termesztése: 2 millió ha-on
Lehetőségek Melléktermékek hasznosítása Energianövény-termesztés főtermékként Kedvezőtlen adottságú területek hasznosítása Vidéki foglalkoztatás fokozása Környezetvédelmi szempontok (szén-dioxid) Energiaelőállítás, hagyományos energiahordozók helyettesítése
Energiamérlegek • Pozitív vagy Negatív • Szállítási távolságok • Felhasználás és fogyasztás területi jellemzői Eder, 2005 Kohlheb, 2005 alapján
Következtetések • Az elsődleges és másodlagos biomassza termelés alapvetően befolyásolja a bioenergetikai alapanyagok mennyiségi megjelenését • A harmadlagos biomassza (ipari eredetű szerves melléktermékek) bioenergetikai rendszereken keresztüli felszámolása gazdasági és környezetvédelmi szükségszerűség • A biomassza termelés alapanyagai nem keletkeznek maguktól évről évre szükségszerűen, mindennek ára van! • Főtermékként előállított energianövény energetikai értéke csak sajátos inerciarendszerben értelmezve lehet gazdaságos