Környezeti nevelés az óvodában

2. Környezeti nevelés az óvodában

3. Az óvodai nevelés országos alapprogramja(255/2009. (XI.20.) Korm. Rendelettel módosított 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet) Tevékenység formák: A külső világ tevékeny megismerése: • „…A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.” • „A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.” • Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.”

4. Nevelésünk rendszere CÉL, FELADAT A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI TEVÉKENYSÉG FORMÁK KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL ANYANYELVI NEVELÉS KOMMUNIKÁCIÓ JÁTÉK KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MATEMATIKAI TARTALMÚ TAPASZTALATOK ESZTÉTIKAI NEVE-LÉS: VERS, MESE ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI-MUNKA, MOZGÁS Orvos védőnő MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TANULÁS Bölcsőde Más óvodák Iskola CSALÁD Speciális nevelési intézmé-nyek Közmű-velődési intézm. HELYI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB SZÍNTEREK ÉLETMÓDALAKÍTÁS, GONDOZÁS, SZOCIALIZÁCIÓ

5. Nevelésünk alapelvei: - egészséges környezet biztosítása- nevelésünkben kapjon fő szerepet a játék- méltó helyen legyen a külső világ tevékeny megismerése

6. Nevelési céljaink: - környezetszerető, környezetkímélő - komplex ismeretnyújtás, magatartás kialakítása tapasztalatszerzés - a 3-6-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése és a következő életszakasz (iskolai élet) megkezdéséhez szükséges fejlettség elérésének elősegítése; - az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem, - a szociokulturális helyzet és fejlettség figyelembevétele; - a családi háttér értékeinek tiszteletben tartása.

7. KÖRNYEZETI NEVELÉSÜNK SPECIÁLIS MODELLJE TAVASZI ÉRZÉKELŐ BARLANG KIRÁNDULÁSOK BARANGOLÁSOK FELDERÍTŐ TÚRÁK ŐSZI ÉRZÉKELŐ BARLANG NÖVÉNY-, TERMÉS GYŰJTÖGETÉS MÁRCIUS Víz napja, játszóház Kiszézés FEBRUÁR Téli érzékelő barlang JANUÁR ÁPRILIS Föld napja Adventi DECEMBER készülődés KISKERT, VETEMÉNYEZÉS András-nap NOVEMBER MÁJUS Madarak, fák napja MADÁRMEGFIGYELÉS Állatok napja OKTÓBER VÍZ, LEVEGŐ, TALAJ VIZSGÁLATA NYÁRI ÉLET kézműves foglalkozások szabadban Szüret, szüreti bál SZEPTEMBER játszóház A KÍSÉRLETEKHEZ, A MEGFIGYELÉSHEZ ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK BIZTONSÁGOS HASZNÁLATA (NAGYÍTÓ, MIKROSZKÓP, TÁVCSŐ) PATAKPARTI SÉTÁK ÁLLAT-, NÖVÉNY ISMERET HATÁROZÓ KÖNYVEK HASZNÁLATA FELDERÍTŐ TÚRÁK TEREPASZTAL SPECIFIKUMOK HELYI NEVELÉSI PROGRAM ALAPPROGRAM

8. Az egészséges életmód alakítása, gondozás Az egészséges táplálkozás biztosítása, ismerkedés az egészséges táplálkozási szokásokkal Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása Az egészséges életvitel igényszintjének alakítása, annak folyamatos és minél hatékonyabb megismertetése …

9. Az érzelmi, mentális nevelés és szocializáció biztosítása • Alakítsuk ki a pozitív viszonyulást a környezet élőlényeihez, a természeti és épített környezet értékeihez • Erősítsük a szülőföldhöz, szülővároshoz való kötődést • Ápoljuk hagyományainkat, népi kultúránkkal ismertessük meg a gyermekeket • Az óvodában dolgozó felnőttek pozitív modellszerepének biztosítása – hitelesség!

10. Az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása • A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése • Olyan tanulási helyzetek teremtése, ahol érzékelheti, megtapasztalhatja, gyakorolhatja a különböző ismereteket • A megismerési folyamatok (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése • Az egyéni képességek, a környezeti hatások (szűkebb és tágabb társadalmi környezet) figyelembevétele …

11. Az anyanyelvi nevelés, kommunikáció Az anyanyelvi nevelés olyan alap, amely minden tevékenységi formát áthat, a gyermeket a külvilág és a belső világ harmóniájára tanítja

12. Tevékenység formák1. Játék • A játékeszközök feladata, hogy elősegítsék a játék kiteljesedését • Játékeszközök: - természetes anyagból - valósághűek legyenek • Lehetnek: a természet által „elengedett” növényi részek (pl. gyökér, termés, kéreg), kavicsok, stb • Óvónői feladat: - utánozható mintát adjunk - bevonható társak legyünk - segítsük a játékfolyamatot, ha elakad - játék tisztelete

13. Játéktevékenység

14. Ének, zene, énekes játék Célunk: Igényes zenei szemelvények válogatása, alkalmazása, közvetítése. Népi kultúránk az életkori sajátosságoknak megfelelő átörökítése. … Feladatunk: Tapasztalják meg a csendet, a környezet és a természet hangjait. (Minden hangnak a kiindulási alapja a csend.) A természet adta anyagok felhasználása zenei nevelésünk során. …

15. Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk: • Egyéni fejlettségéhez mérten váljék befogadóvá a természet, a környezet szépségeire …. Feladatunk: • Segítsük az esztétikus környezet felismerését, óvását, pozitív alakítását. • A gyermekek kapjanak szabad alkotási lehetőségeket, megerősítést az egyéni, eredeti ötletek megvalósításához, hiszen a tevékenység öröme a fontos. • Olyan természetes anyagokat (élő és élettelen) próbáljunk ki és használjunk, amelyek látása, hallása, tapintása, ízlelése komplex esztétikai élményt rejt magában. • Irányítsuk rá a gyermekek figyelmét a természet színeire. • Látassuk meg az évszakok változásainak árnyaltságát …

16. Rajzolás, mintázás, kézi munka

17. Mozgás A rendszeres gyalogtúrák, kirándulások, séták nemcsak a környezet megismerésére adnak széleskörű lehetőségeket, hanem az egészséges életmód alakítására, s ezen belül a szabadban való mozgás örömének átélésére is. A rendszeres családos kirándulások szintén teret adnak a szabad mozgás lehetőségének, ugyanakkor mintát is, a hasznos szabadidő eltöltéséhez.

18. Szabad mozgás öröme

19. A külső világ tevékeny megismerése, matematikai tartalmú tapasztalatok

20. Megjelenítés – megvalósulás Környezeti nevelésünk helyszínei Belső nevelési színtér Külső nevelés színtér Óvoda épülete Óvoda udvara - különböző talaj-, és domborzati viszonyok - virágos rész - kiskert - tanösvény - főleg természetes anyagból készült játékok - szabadtéri környezeti nevelést segítő eszközök - gyermekek, szülők által használt közlekedők, helyiségek - csoportszobák - speciális nevelési színtér („érzékelő barlang”) - séták, barangolások - kirándulások (óvodai, csoportos, családos) - erdei óvoda - madarász ovi - jeles napokhoz kapcsolódó színterek - néphagyományhoz kapcsolódó színterek Óvónők Dajkák

21. Óvoda

22. Óvoda

23. Speciális nevelési színtér „Őszi barlang”

24. Speciális nevelési színtér „Adventi barlang”

25. Speciális nevelési színtér „Vizes barlang”

26. Óvoda udvara

27. Környezeti nevelést segítő szabadtéri eszközök

28. Környezeti nevelést segítő szabadtéri eszközök

29. Környezeti nevelést segítő szabadtéri eszközök

30. Környezeti nevelést segítő szabadtéri eszközök

31. Séták, kirándulások

32. Erdei óvoda

33. Erdei óvoda

34. Madarász ovi

35. Jeles zöld napjainkAutómentes nap

36. Jeles zöld napjainkÁllatok Napja

37. Jeles zöld napjainkVíz Világnapja

38. Jeles zöld napjainkFöld Napja

39. Jeles zöld napjainkFöld Napja

40. Jeles zöld napjainkMadarak, Fák Napja

41. Munka jellegű tevékenységek

42. A környezet- és természetvédelmi neveléshez kapcsolódó munka jellegű gyermeki tevékenységek: Alkalmanként: - környezetrendezés és gondozás, - jeles napok előtt anyaggyűjtés, dekoráció készítése, - patak környezetének tisztítása, - söprés, - kisebb kísérletezések, megfigyelések, - gyógynövény gyűjtés, - természetes anyagok gyűjtése, - szemétgyűjtés.

43. Évszakonként: • Ősszel: - betakarítás, - feldolgozás, - eltevés, - befőzés, - falevelek összesöprése, - madáretetők készítése, - élősarokban gyűjtemények rendezése, átválogatása, - állatetetéshez szükséges magvak, termések begyűjtése. • Télen: - hó eltakarítás, - folyamatos madáretetés, - szerszámok karbantartása, - csiráztatás, - növények átteleltetése, - magok gyűjtése a palántázáshoz.

44. . Tavasszal: - cserepes növények ültetése, - átültetések, - bokrok, talaj tisztítása, - talaj előkészítése (kiskert), - kerti munkák (vetés, palántázás, öntözés, gyomlálás), - kerti padok, asztalok, játszóhelyek tisztítása, - madáretetők begyűjtése és karbantartása.Nyáron: - folyamatos kézi gyomlálás, - gereblyézés, - medence tisztításában segédkezés, - lenyírt fű elszállításában segédkezés, szénagyűjtés, - komposztálás, - öntözés, - termések begyűjtése, - gyógynövények szárítása.

45. Néphagyomány ápolása „Kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra, meg újra meg nem szerzi magának” /Kodály Zoltán/

46. Néphagyomány ápolás célja • értékközvetítés – érzelmi élet gazdagítás • az élet tiszteletére nevelés • közösségformálás • anyanyelvi kultúra ápolása • helyes magatartási, cselekvési módok közvetítése • identitás tudat erősítése…

47. Óvodánk hagyományápolása Szüret és az ehhez kapcsolódó tánc- és játszóház András napi vásár Adventi játszóház Kiszézés Húsvéti játszóház Pünkösdölés

49. Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Surányiné Palkó Eleonóra óvodavezető Szűrcsapó Óvoda Szombathely, Szűrcsapó u. 43. Tel/Fax: 06-94/506-994 suranyine.eleonora@int.szombathely.hu www.szombathelyiovodak.hu