1 / 17

A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG

A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG. A Keleti Frank Királyság a IX. században. Normannok, majd magyarok támadásai III. (Vastag) Károly Császárrá koronázása (881) Királlyá választása (885) Trónfosztása (887). A királyi hatalom felaprózódása. Meggyengült a királyság Törzsi hercegségek jöttek létre

abdalla
Download Presentation

A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A KELETI FRANK KIRÁLYSÁG

  2. A Keleti Frank Királyság a IX. században • Normannok, majd magyarok támadásai • III. (Vastag) Károly • Császárrá koronázása (881) • Királlyá választása (885) • Trónfosztása (887)

  3. A királyi hatalom felaprózódása • Meggyengült a királyság • Törzsi hercegségek jöttek létre • A X. század elejére négy törzsi hercegség: a szász, a frank, a sváb és a bajor • A Karoling-dinasztia kihalása után 911-ben a törzsi hercegek a frank I. Konrádot választották királlyá

  4. A szász dinasztia (919-1024) I. (Madarász) Henrik • 919-ben királlyá választják • Célja a politikai egység helyreállítása • Elutasította a felkenést és a koronázási szertartást • Szakított elődei ország-megosztási gyakorlatával

  5. A szász dinasztia (919-1024) I. Ottó (936-973) • Békés viszony fenntartása a törzsi hercegekkel • A királyi hatalom támasza az egyház • Királyi hatalom – államszervezet – egyház • A király a birodalmi egyház feje • A központi kormányzat és a helyi közigazgatás főbb tisztségviselői egyházi személyek

  6. A szász dinasztia (919-1024) • I. Ottó a császári korona megszerzésére törekedett • 951-ben elfoglalta Észak-Itáliát és a longobárdok királyává koronáztatta magát • 961-ben a wormsi birodalmi gyűlésen királlyá választatta, és Aachenben megkoronáztatta fiát, II. Ottót • A pápa 962 februárjában császárrá koronázta I. Ottót

  7. A szász dinasztia (919-1024) Privilegium Ottonianum • A császárság és a pápaság viszonyának szabályozása Bizánc és a Német-római Császárság • Ki a valódi „római” császár: a bizánci baszileiosz vagy a latin imperator • 972. kölcsönös elismerés és egyenrangúság

  8. A X-XII. századi Német Királyság • Hiányoztak a tulajdonképpeni államiság legfontosabb kellékei • Nem alakultak ki a hatalomgyakorlás intézményes keretei • Alig lehet központi kormányzatról beszélni • XII. század: önálló területi fejedelemségek kialakulása

  9. A száli dinasztia (1024-1125) Az invesztitúraharc • 1073-ban a pápa nem jelentette be pápává választását, és nem kérte a császár jóváhagyását • A pápa megalkotta a szimoniákus eretnekség fogalmát • Vita a milánói érseki szék betöltéséről • 1075-ben a pápa érvénytelennek nyilvánította a császár valamennyi egyházat érintő személyi döntését • 1076-ban IV. Henrik lemondásra szólította fel a pápát, VII. Gergely pedig kiközösítette a császárt • Canossa-járás (1077)

  10. A Stauf-dinasztia (XII-XIII. század) I. Barbarossa Frigyes (1152-1190) • Modern hivatalnokállam kiépítésére törekedett • A régi római császárok jogutódjának tekintette magát • A városok élén német tisztviselők, podesták • 1177-ben béke a pápával Velencében • 1183-ban béke a városokkal Konstanzban

  11. A német fejedelemségek • A XIII. században 20-30 világi fejedelemség és 90 egyházi fejedelemség osztozott Németország területén. • A rendi intézmények, majd a bürokratikus állam kialakulása az egyes területi fejedelemségek szintjén ment végbe. • A XIV-XV. századra a hercegségek, grófságok, őrgrófságok, érsekségek, püspökségek és a birodalmi városok külön kis államoknak tekinthetők, a birodalom pedig államok szövetségének, konföderációjának (Bund). • A király hatalma csak névleges, csupán saját területi hatalmára támaszkodhat. • A központi birodalmi intézmények csak igen korlátozott hatáskörrel működtek.

  12. A birodalmi gyűlés • Három kollégium: • Választófejedelmek • Világi és egyházi fejedelmek • Birodalmi városok (51) küldöttei • A birodalmi gyűlést a császár hívta össze • Az üléseket a mainzi érsek vezette

  13. A Birodalmi Kamarai Bíróság • 1495-ben került felállításra • Tagjait a király nevezte ki • Birodalmi szintű ügyek • Fellebbviteli ítélkező fórum

  14. A királyválasztás • A XIII. század második felétől a királyt a hét választófejedelem választotta: • A mainzi, a trieri és a kölni érsek • A cseh király, a rajnai palotagróf, a szász herceg és a brandenburgi őrgróf • A választási eljárást 1356-ban a német Aranybulla szabályozta. • A választás színhelye Frankfurt lett. • Az érvényes választáshoz legalább négy választófejedelem jelenléte volt szükséges. • A választófejedelmi méltóság férfi egyeneságon öröklődött.

  15. A hadipajzsrendszer • A hadipajzs – a királyt megillető hűbéres katonai kontingens – intézménye a társadalmi ranglétra meghatározója volt. • Szabályait a Szásztükör (Sachsenspiegel) foglalta össze. • A hadipajzs-rendszer mindenkinek kijelölte a hűbéri hierarchiában elfoglalt helyét, és a hierarchia egyes szintjeinek határait átlépni csaknem lehetetlen volt. • Mindenki csak a nála magasabb fokon állótól fogadhatott el adományt, hűbért.

  16. A hadipajzsrendszer A hadipajzsok • 1. pajzs: uralkodó, mint legfőbb hűbérúr • 2. pajzs: egyházi fejedelmek • 3. pajzs: világi fejedelmek • 4. pajzs: egyházi és világi fejedelmek hűbéresei, grófok, bárók • 5. pajzs: „közönséges” nemesek • 6. pajzs: ministerialisok • 7. pajzs: egypajzsosok

  17. Szokásjog • Szásztükör (Sachsenspiegel) Svábtükör (Schwabenspiegel)

More Related