Kora középkor

1. Kora középkor V.-X.század között

2. Új királyságok a nyugatrómai Birodalom romjain Frank Birodalom Felosztása

3. Gótok • Itáliában a keleti gótok alapítottak királyságot.(V.század végén) • Uralkodójuknak Nagy Theodoriknak fényes udvartartása volt Ravennában. • Jórészt megtartotta a római közigazgatást,római szakemberekkel vette magát körül,s újjáépítette a vízvezetéket,fürdőket

4. Gótok és Longobárdok • A gótok arianus keresztények voltak, így eretneknek számítottak. Nem számíthattak az erős Itáiai egyházra. • Nem tudtak ellenállni a szintén germán longobárdok támadásának (VI.század közepe) • Az Észak-Itáliában kialakuló és dél felé terjeszkedő longobárd királyság keményebben elnyomta az őslakosságot , mint korábban a gótok.

5. Frank törzsek • A germán eredetű Frank törzsek az V.század elején nagy tömegben keltek át a Rajnán,s megszállták Gallia északi vidékeit. • A népesség zöme szabad franciákból állt,akik állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. • A zsákmány elosztása révén a hódítás a társadalmi különbségek növekedést eredményezte.

6. Frank Birodalom kialakulásaelső uralkodó »Klodvig: az első jelentős uralkodó • felveszi a katolikus kereszténységet • dinasztiát alapított: Meroving uralkodóház • a király a földeket kötelezettség nélkül ajándékozza (beneficium) → fokozatosan elveszíti a hatalmát

7. Karoling dinasztia • A legtöbb földet birtokló előkelő a legerősebb: ő kapja meg a majordomus (udvarnagy) tisztségét → a király helyett ő harcol a csapatokkal • Martell Károly a legerősebb, aki 732-ben Poitiers-nál legyőzi a támadó arabokat • fia, Kis Pippin751-ben a pápa segítségével lemondatta a Meroving uralkodót, s magát tette királlyá • 754-56-ban hálából létrehozták a pápai államot

8. Nagy Károly hódításai I. • Kis Pippin fia , NagyKároly (768-814)a frank lovasságra támaszkodva terjeszkedni kezdett • Fő törekvése a Rajnától keletre elő germán törzsek,a szászok és a bajorok meghódítása volt.

9. Nagy Károly hódításai II. Nagy Károly Birodalma

10. Nagy Károly hódításai III. • A pápa megsegítésére hadjáratokat vezetett Itáliába a longobárdok ellen, s felszámolta a királyságukat. • A betörő arabok ellen harcolva átkelt a Pireneusokon ,s meghódította a félsziget északi részét. • 800-ban császárrá koronáztatta magát a pápával(Károly=Karl→király szavunk) • A Római Birodalom örökségén ismét két császár osztozott.

11. Nagy Károly Birodalmának államszervezete

12. Frank Birodalom államszervezete • Államszervezet: • Központ: Aachen • Felosztotta a területet grófságokra,határgrófságokra: élükön a grófok (comes) állnak • Őket ellenőrzi a titkos küldöttek: missusok • Karoling reneszánsz • Alkuin vezetésével egységesítette az írást (karoling minuscula) • Elrendelte az ügyek írásos intézését (kancellária) • Írásos rendeletekkel egységesen irányította a birodalmat

13. Frank Birodalom felbomlása • Nyugati frank királyság → Franciaország Kopasz Károly • Középső területek →Itália, Burgundia, Lotharingia Lothar • Keleti frank →Németország

14. A pápaság és a nyugat államaiA pápaság felemelkedése • A kereszténység állam vallásá válását követően az egyház felett a római császárok hatalma érvényesült. • Emiatt az egyházi hiearchiának nem volt egyetlen feje.Több egyházi központ alakult ki,melyek püspökeit megkülönböztetésül patriarcháknak nevezték.

15. A pápaság felemelkedése II. • A Római Birodalom kettéválásakor keleten a helyzet változatlan maradt. • Konsatntinápolyban a császárok egyház feletti fennhatósága töretlenül érvényesült. • Nyugaton azonban a birodalom szétesésével megszűnt a világi hatalom egyházra gyakorolt befolyása .A nyugati egyházi hiearchia lassan a keleti császárságtól is függetlenítette magát.

16. A pápaság felemelkedése III. • Róma püspökeit egyre gyakrabban pápának nevezték.

17. Pápai Állam létrejötte • Jelentősen megerősödött a pápaság amikor 751-ben királyi hatalmának szentesítéséért Kis Pippin megvédte Rómát a longobárdokkal szemben. • Az új Frank király Róma és Ravenna vidékét a pápaságnak adományozta. • Ezzel létrejött a Pápai Állam 756.ban.

18. Pápai Állam létrejötteII.

19. Az egyházszakadás I. • A kora középkorban fokozatosan eltávolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység. • A pápák megerősödése tovább élezte az ellentétet Konstantinápollyal. • 1054-ben a pápa és a Konstantinápolyi patriarcha kölcsönösen kiközösítették egymást és híveiket az egyházból.

20. Eltérések a római katolikus és az ortodox egyház között RÓMAI KATOLIKUS (Nyugat) ORTODOX (Kelet) Latin nyelvű Görög nyelvű Római pápa az irányítójaRóma és Bizánc püspökei =-ek Apápaegyedül irányítja Egyetemeszsinatirányítja A pápaelső a püspökök közöttApátriárkaa legnagyobb rangú Van tisztítótűz (Purgatrium)Nincs purgatórium Cölibátus(papi nőtlenség) van Püspökök-szerzetesek nőtlenek Kovásztalankenyérreláldoznak Kovászoskenyérrel áldoznak Gergely-naptár Julianus-naptár Az oltár nincs elválasztvaIkonosztázválasztja el a híveket Fő-és mellékoltárok, képek stb. Csak 1oltár-ikonok-nincs szobor

21. A nyugati és a keleti keresztény egyház szervezete

22. Szerzetesek I. • A magányos remeteként,önnmegtartóztatásban élő keresztények elsőként Egyiptomban hoztak létre szerzetesi közösséget. • Az ehhez hasonló közösségek száma keleten és nyugaton is gyorsan nőtt. • Elkülönülten kolostorokoban laktak szigorú belső előírások (regulák) szabályozták életüket. • A Krisztus által ajánlott szerénység,erkölcsi tisztaság és engedelmesség megtartásával akartak közelebb jutni Istenhez.

23. Szerzetesrendekbeli különbségek Nyugati típusúKeleti típusú közösségben élnek -magányosan dolgoznak is - elvonulnak a világ elől a) könyveket másolnak -Bibliát tanulmányozzák b) földet művelnek c)betegeket gondoznak, gyógyítanak d) tanítanak e) térítik a pogányokat 1. szerzetesrend: Benedek-rend -alapítója: Nursiai Szent Benedek -mottó: „Imádkozzál és dolgozzál!” -elfogadták a pápa vezető szerepét -első kolostor: Monte Cassino -gyorsan terjeszkedtek Európában

24. Német-Római Birodalom létrejötte • A verduni szerződést követően a frank utódállamok részekre estek szét. E zavaros helyzetben támadások sorozata érte a nyugati keresztény világot: a normandok , az arabok és a magyarok betörései. • A külső támadások határásra a részeire esett keleti frank állam újjászületett. • I Madarász Henrik megállította a magyarokat Merseburgnál 933-ban. • Fia Nagy Ottó már döntő csapást mért eleinkre Ausbirgnál (955). • Megerősítette hatalmát és 962-ben Rómában császárrá koronáztattamagát.Létrejött a Német-Római Birodalom,mely hosszú időre Európa legerősebb hatalmává vált.

25. Fellendülés kezdete Nyugaton I. Problémák: -Minden napossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodás. -Elpusztultak a városok ,visszaszorul az áru- termelés. -A földeket talajváltó rendszerben vagyis kimerülésig művelték, ezzel a módszerrel azonban csak alacsony hozamot tudtak el- érni ,ami kevés ember eltartását biztosította.

26. Fellendülés kezdete Nyugaton II. Megoldások: A VIII. századtól kezdődően Nyugat –Európában a jobb életfeltételek keresése,a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomán a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek.

27. Kétnyomásos gazdálkodás A kialakuló kétnyomásos gazdálkodás keretében a termőföld felét bevetették. A másik felét pihentették,ugarnak hagyták, ahol az állatállomány legelhetett,és trágyájával megújította a föld termőerejét.

28. Háromnyomásos gazdálkodás A háromnyomásos gazdálkodás elterjedésé- vel tovább csökkent az ugar,hiszen már csak a termőföld egyharmadát alkotta. Ez az eljá- rás a termőföldet 3 részre osztotta -1rész: ugar -1rész: tavaszi gabona -1rész: őszi gabona

29. Új eszközök I. • A föld ilyen arányú folyamatos kihasználá- sa azonban a régi eszközökkel nem volt le- hetséges. • Döntő változást hozott a csoroszlyás,kor- mánylemezes, nehéz fordítóeke alkalmazás.

30. Új eszközök II. Borona: -Előrelépést jelentett a borona megjelenése,mely a szántás után a föld lazítása nyomán növelte a termést.

31. Új eszközök III. A nehéz eke csak a fogatolás új módjával, a szügyhámmal együtt terjedhetett el.A no- mádoktól átvett újítás révén a hámot az álla- tok nyakáról a szügyére helyezték,s így az igaerő jelentősen megnőtt.

32. Új eszközök hatásai • A mezőgazdaság fejlődése a IX-X. századra az életkörülmények javulásához népességszám növekedéséhez és a helyi kereskedelem újbóli megjelenéséhez vezetett • A távolsági kereskedelem a kora közép- korban is fenntmaradt.

33. Jobbágyság kialakulása • A vezető réteg,a földek tulajdonosainak csoportja századok alatt alakult ki. • E folyamattal párhuzamosan alakult ki a földet megművelők rétege,a jobbágyság. • Három társadalmi csoport összeolvadásá- val jött létre: -korábbi rabszolgák -colonusok -szabad germán parasztok

34. Jobbágyság • A jobbágy csak birtokosa,használója volt a földjének. • Ám a telkét szabadon örökíthette,eladhatta. • Emiatt földje (a jobbágytelek) nagyságá- nak arányában tartozott szolgáltatásokkal a föld tulajdonosának. Ez lehetett munkajára- dék,robot,a földesúri kézben maradt földek megművelése,szállítás,építkezés stb. • Lehetett még terményjáradék(a jobbágytelek termésének egy részének átadása) ami később pénzjáradékká változott.

35. Jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai

36. Új világi vezető réteg • Akora középkorban a hatalom alapját a földbirtok képezte. • A létrejövő államokban az új uralkodó réteg a régi római nagybirtokosokból és az elfoglalt földekből nagyobb részt kihasító germán törzsfőkből,illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból alakult ki

37. Új világi vezető réteg II. • Az újdonsült királyok csak úgy tudtak kormányozni ha újonnan szerzett földjeiket híveinek adományozták. • Mivel az önellátás szintjén a gazdagok kevés felesleget termeltek. • Ezért az uralkodók pénzjövedelme csekély volt,abból fizetett hadsereget vagy hivatal- szervezetet nem lehetett fenntartani.

38. Hűbérbirtok • A különböző szolgálatok teljesítéséért adományozott föld a hűbérbirtok. • A hűbérbirtok kezdetben a megadomá- nyozott halálával,vagy akkor ha nem teljesí- tette a kötelességét,visszakerült az adomá- nyozóhoz.(benefícium) • Később örökölhetővé,sőt továbbadhatóvá vált.(feudum)

39. Hűbéri lánc I. • A király nagyhűbéresei,hogy fegyveres kísérettel rendelkezzenek , maguk is adományoztak kisebb birtokokat. • Így a királytól a kishűbéresekig egy sajátos fölé rendelségi viszony (hiearchikus rend),a Hűbéri lánc. • A Karonling korra általánossá vált a hűbéri eskü . Ebben az adományozó hűbérúr(senior) és a megadományozott hűbéres (vazallus) kölcsö- nösen fogadalmat tettek az esküre és a kötelességük teljesítésére. • Az állam is a hűbéri láncon keresztül működött.

40. Hűbéri lánc II.

41. Uradalom • Uradalom-Középkori Nagybirtok • Birtok központ: Udvarház -Udvarház: gazdasági épületek (raktárak,csűr, malom,)

42. Uradalom részei: • Majorság(földesúrföldje,jobbágy műveli robotban) • Jobbágytelek részei: - felsőtelek (falusi ház+kert) -külső telek (szántó,kaszáló rét) • közösen használható telkek: -osztatlan erdők,legelők vizek

43. Közel-Kelet gazdasága • Míg Nyugat-Európában visszaesett a gazdaság,addig a Kelet Római Birodalom és a Közel-Kelet megőrizte az ókori fejlettségi szintet. • Így a 6-10 század között ismét e térség a világ gazdasági művészeti és tudományos kpja.

44. Kelet-Római Birodalom • Justinianus császár (527-565): -hatékonyabbá tette a központi hi- vatalokat és növelte az állami be- vételeket. -erős zsoldoshadseregre támasz- kodva megkísérelte az egységes Római-Birodalom feltámasztását -hadjáratai aláásták a keleti birodalom e- rejét.

45. Justinianus császár • Justinianus volt az utolsó latin nyelven kor- mányzó császár.Halála után a birodalomban a görög vált hivatalos nyelvvé. • A tehetséges császár elkészítette a római jog gyűjteményes összefoglalását.

46. Kelet Római Birodalom • Az egymás elleni harcban kimerülő két közel-keleti nagyhatalmat a 7.században új vallás ,az iszlám által egységbe fogadott arabok támadása rázta meg. • Bizánc nagy veszteségek árán túlélte az arabok rohamát.és 740-ben megállították az arab előretörést. • Az évezred végére a birodalom megerősödött.

47. Kelet Római BirodalombólBizánci Birodalom • Egy új tehetséges uralkodó család (Makedón Dinasztia) ismét meghódította a Balkán-félszigetet • Jelentős belső átalakulás történt,melynek lényege a középkorra jellemző birtokszer- kezet és földhasznosítás térhódítása. • A folyamatot névváltozás is jelzi: Kelet-Római Birodalomból Bizánci Biroda- lom lett.

48. Szlávok • A VI.században megindult a törzsi szervezetben élő szlávok szétrajzása. E mozgások eredményeképpen a szláv törzsek fejlődése szétvált,s három csoportjuk alakult ki: • Nyugati szlávok • Keleti szlávok • Déli szlávok

49. Nyugati szlávok • Morvák-nyugati keresztény egyház • Csehek-nyugati kereszténység • Lengyelek-nyugati kereszténység

50. Déli szlávok • Bolgárok - Keleti keresztény egyház • Horvátok-nyugati keresztény egyház • Szerbek-keleti keresztény egyház