Download
1 / 15
150 likes | 273 Views
Az esélyteremtés komplex és bonyolult kérdésköre. Amilyen korán csak lehet. Kovács Erika - Kőpatakiné Mészáros Mária Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Kisgyermekkor komplex értelmezése. Kisgyermekkor komplex értelmezése. Amikor a cél változik….
E N D
Az esélyteremtés komplex és bonyolult kérdésköre Amilyen korán csak lehet Kovács Erika - Kőpatakiné Mészáros Mária Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A korai intervenció: bölcs befektetés, hatalmas megtakarítások.(Graham Allen, 2011) A 70-es években végzett több kutatás is “demonstrálta a [korai] fejlesztési programok hatékonyságát és megvalósíthatóságát mind a születéskor veszélyeztetett, mind a már fogyatékossággal születő gyermekek esetében.” (Nicaise, 2000) „Véletlenül akadtunk rá erre a módszerre, ha ez nincs Julcsi nem járhatna most többségi iskolába” „Ha már én nem kaptam meg a törődést legalább neki legyen jobb” „A korai fejlesztés igen hatékony eszköz a további társadalmi és/vagy oktatásügyi kirekesztés ellen.” (Nicaise, 2000) „Bárhova elviszem,csak valaki mondja meg, hogy hova” A koragyerekkori intervenció értéke pénzben mérhető és javíthatja a gyerekek életminőségét. (Tim Linehan,2011) „Ha rendszeresen járunk tényleg változni fog?” )
Az innováció kézenfekvő területei
Ajánlások – kínálkozó szerepek
2. Döntéshozók figyelmébe 1) Az érintettek komplex támogatási rendszerének a kidolgozása és a támogató gyakorlat kialakítása. 2) A koragyermekkori támogatások ráépítése azokra a prevenciós típusú családcentrikus megoldásokra, amelyek kapcsolódnak a különböző célprogramokhoz. 3) A pályázati megoldások alkalmazása mellett a komplex, rendszer szintű fejlesztés megvalósítása, biztosítva a szükséges külső humán és infrastrukturális erőforrásokat. 4) A koragyermekkori intervencióval összefüggő fejlesztésekben a résztvevők és a külső támogató rendszerek érdekeltségének megtalálása. 5) Prioritások: a támogató eszközrendszer (továbbképzés, szakmai szolgáltatások, tanácsadás stb.) megerősítése, jó gyakorlatok elterjesztése, a fejlesztés eredményeinek, és az értékelésüknek az összekapcsolódása. 6) A szakmaközi együttműködések serkentése, abban a kulcsszereplők részvételének megvalósítása, a horizontális tanulás lehetőségének támogatása.
3. A hazai alapozás szereplőinek figyelmébe Van-e és leírható-e a területre jellemző innovációs modell, amelynek azonosíthatók a résztvevői, a jellemző kapcsolatai, a kommunikációs és koordinációs gyakorlatai, a tudásterjesztés jellemzői és annak szereplői, tudáshiány-tudástöbblet és tudásáramlás jellegzetességei és lehetőségei. Kik a kimaradó szereplők és miért? Meg tudjuk-e mondani, hogy mit tegyenek, és hogyan? A partnerek (szülők, társszakmák-és tárcák, szervezetek, egyesületek) megnyerése mennyire van az előtérben, jelent-e ez innovációs késztetést? Kell-e, lehet-e és ha igen, akkor hogyan lehet a kulcsszereplők aktivitását, együttműködését javítani?
