250 likes | 408 Views
Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 2013. d ecember 17. . Uniós források 2014-től a kkv-k versenyképességének javítása érdekében Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős. C élkitűzések. Hazai célkitűzések a
E N D
PestMegyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 2013. december 17. Uniós források 2014-től a kkv-k versenyképességének javítása érdekében Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP prioritásfelelős
Célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP) EU 2020 célkitűzések Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik • A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; • Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; • Energia/klíma: • Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; • Energiahatékonyság 20%-os növelése; • Megújuló energia részarányának20%-os növelése. • Az iskolából kimaradók aránya maximum 10 %; • A felsőfokú végzettségűek aránya minimum 40 %; • A szegénységkockázatának kitett lakosok számát 20 millióval kell csökkenteni; A szegény-ségben élő népesség száma 450.000fővelcsökken K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő 2020 Megújuló energia-források részaránya 14,6%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökkena 18-24 évesek között Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő Energia-hatékonyság 10%-os növelése ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%-osnövelése 2005-höz képest
EU tematikus célok Kötelező illeszkedés – OP-k készítése során: A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése Az információs és kommunikációs technológiák AKKV-k, a mezőgazdaság és a halászat versenyképességének javítása Az alacsony szén-dioxid-kibocsátás támogatása Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása A környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság A fenntartható közlekedés A foglalkoztatás és a munkaerő mobilitása Atársadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Hatékony közigazgatás
Új módszerek, eljárások 2014-2020 Az Irányító Hatóságok a szakminisztériumoknál a koordináció a Miniszterelnökségnél Érdekképviseletek,megyék, MJV-k, kistérségek, bevonása a programozásba, végrehajtásba Új térségi integrációs eszközök használatának lehetősége: Integrált térségi beruházások (ITI) – pl. Balatonra Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Az OP-k közötti szinergia - mikro vállalkozások támogatása az ország minden településén ERFA-ESZA komplexebb felhasználása - ESZA források a VEKOP-banis Gazdaságfejlesztésre az összes EU-s forrás 60%-a - ebből VEKOP 3,55% 1803/2013. (XI. 8.) Korm. Határozat: A VEKOP indikatív keretének felosztása: Budapest 26,72%, Pest Megye 17,78%, Érd Megyei Jogú Város 0,98%, az ágazati fejlesztések 45,47% arányban részesednek
A Közép-magyarországi Régió és a VEKOP, valamint a KKV-k speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete (hasonlóan a jelenlegi időszakhoz): • Heterogén területi igények: párhuzamosan kell foglalkozni az ország legfejlettebb térségének kihívásaival, és megoldást találni a kevésbé fejlett régiók problémáival küzdő térségek nehézségeire • Ágazati igények: a KMR területén az ERFA és az ESZA források elsősorban a VEKOP keretében nyújthatóak, ezért a területi szempontok mellett az egyes ágazatok fejlesztési igényeit is kezelni kell (tükörintézkedések) KKV-k súlya a gazdaságban 2012-ben: • KKV-k aránya az összes vállalkozáson belül 99,9% • Alkalmazottaik aránya 73,2% • Részesedésük a GDP-ből 55,2% • Részesedésük a nettó árbevételből 58,3% • Export részesedésük 28,1% Rendkívül heterogén vállalkozói kör, problémáik jelentősen eltérnek méretük és a fejlődési szakaszban elért helyzetük alapján. KKV stratégia
A VEKOP tervezett prioritástengelyei és indikatív forrásallokációja
1. Prioritás:Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése 1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése • üzleti, vállalkozói infrastruktúra fejlesztése • inkubátorházak, • ipari, tudományos és technológiai parkok, • ipari területek, • logisztikai központok • vállalkozói együttműködések ösztönzése • klaszterek, • beszállítói hálózatok, • egyéb vállalati együttműködések • üzleti, vállalkozói készségek fejlesztése • kkv vezetők általános és specifikus menedzsment ismereteinek fejlesztése, • a vállalkozói tapasztalatszerzés támogatása
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése 2. Intézkedés: Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaság-fejlesztése • vállalkozások életszakasz szerinti fejlesztése • vállalkozások élethelyzet szerinti fejlesztése • beszállítóvá válni akarók • külpiacra kilépők • klaszterbe, hálózatba belépő, • külső befektetőtársat befogadó • KKV Stratégia – differenciált kkv fejlesztés
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése 3. Intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései • munkahelyteremtés és megőrzés • munkakörülmények fejlesztése - az atipikus és családbarát foglalkoztatási formák • munkavállalói képességek fejlesztése, gyakornoki helyek - munkahelyi képzések, tanműhelyek fejlesztése • esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását elősegítő fejlesztések - fiatalok, nők, hátrányos helyzetűek • társadalmi célú vállalkozások támogatása az önfenntartás érdekében • szociális gazdaság fejlesztése - szociális szövetkezetek • szociális vállalatok és védett szervezetek támogatása - megváltozott munkaképességűek komplex foglalkozási rehabilitációja
1. Prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése • 4. intézkedés: Természeti és kulturális örökségi vonzerők, termékek, valamint az egészséggazdasághoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások fenntartható, innovatív fejlesztése • meghatározó adottságokkal rendelkező turisztikai termékek fejlesztése a Közép-magyarország régióban • egészségturisztikai fejlesztések • időskori és piacosítható egészségügyi, orvosi, személyi és közösségi szolgáltatások fejlesztése • a kreatív gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások
1. Prioritás KFI intézkedések • Tematikus célkitűzés - kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése • Képzés, ösztöndíj ESZA EFOP • K+F+I • Kkv versenyképesség ERFA VEKOP/GINOP • K+F+I ráfordítás 2/3-a a Közép-magyarországi régióban (KMR) • 15%-os átcsoportosítás a KMR-re– EU jóváhagyás projektenként
Az EFOP-ból támogatott KFI fejlesztések EFOP III. prioritás: 1. Intézkedés: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a felsőoktatás szerkezetátalakítása és minőségi színvonalának emelése által • nemzetköziesítésés a hallgatói mobilitás támogatása • IKT képzések erősítése 2. intézkedés: Intelligens szakosodás növelése a felfedező kutatásokban • A felsőoktatási és akadémia kutatási feltételrendszerek javítása • TOP200 programhoz szükséges és a kutatói utánpótlást biztosító fejlesztések
1. Prioritás KFI intézkedések KFI Specifikus célok: • 1. A tudásfelhasználás segítése – a versenyképesség növelése érdekében • Tudás- és technológia-intenzív vállalkozások – indulók, kkv-k, nagyvállalatok – számára piacképes termékek létrehozása érdekében kedvező piaci környezet megteremtése • 2. A tudásáramlás erősítése – a hatékonyság növelése érdekében • a nemzeti innovációs rendszer szereplői között megerősödjenek az innováció felé vezető kapcsolatok, • fejlődjenek az innováció-menedzsment készségek és képességek, • erősödjenek a fejlett integrált innovációs szolgáltatások • 3. A tudásbázisok megerősítése – kiemelkedő kutatóhelyek nemzetközi színvonalra történő fejlesztése érdekében • a kutatási infrastruktúrák versenyképességének erősítése • az ehhez szükséges háttérmegteremtése
1. Prioritás KFI intézkedések • 5. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása • Vállalatok önálló K+F+I tevékenységének támogatása az innovációs lánc különböző szakaszaiban • prototípus/termék/technológia- és szolgáltatásfejlesztés • a piacra lépés elősegítése • Innovációs ökoszisztéma építése • start-up és spin-off vállalkozások támogatása • Vállalati K+F kapacitásfejlesztés • egyedi K+F beruházások ösztönzése • új vállalati K+F munkahelyek teremtésének elősegítése • kapcsolódó K+F infrastruktúra létrehozása • S3specializációk, kiemelt növekedési zónák • Kkv-k és feltalálók innovációs szolgáltatásvásárlásának és iparjogvédelmi tevékenységének támogatása
SmartSpecialisation • Strategies - „S3” Gazdasági válság átfogó európai innovációs stratégia fenntartható inkluzív növekedés Tagállamonként Intelligens Specializációt Szolgáló Kutatási és Innovációs Stratégia (S3) Az S3nem azonos a nemzeti innovációs stratégiával Azonosítja az ország egyedi jellemzőit, értékeit Kiválóságra épülő jövőkép Verseny-előnyök bemutatása Szinergia a fejlesztési stratégiák között Az EMVA, ERFA forrásfel-használás előfeltétele Pozícionálás globális piaci résekben Az innováció prioritás
1. Prioritás KFI intézkedések • 6. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések • Nemzetközi/Együttműködésbenvégzett K+F+I projektek • Jelentős hozzáadott szellemi értéket tartalmazó • Új piacképes termékek, szolgáltatások • Prototípus elkészítése • K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések • integrált projektek alprogram – K+ F projektek közös keretben • társadalmi kihívások alprogram – K+F+I interdiszciplináris megoldások • Ipari kutatóközpontok – K+F tudás közvetítés az ipar számára–intézmények Vállalkozások és kutatóhelyek együttműködésében
1. Prioritás KFI intézkedések • 7. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések • Kutatóintézeti kiválósági központok • EIT KIC - Európai Innovációs és Technológiai Intézet Tudományos és Innovációs Társulásainak tevékenységében való részvétel • Stratégiai K+F műhelyek kiválósága - intézmények, amelyek közvetlen és jelentős szerepet vállalnak a H2020 programokban • Kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése -meglévő K+F eszközök korszerűsítése • hazai költségvetési kutatóhelyek K+F műszerállományának fejlesztése • új műszerek/infrastruktúra beszerzése • Nemzetközi kutatási infrastruktúrákban való részvétel támogatása • Nemzetközi K+F kapcsolatok fejlesztése
2. Prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Alapvető célja: • A piaci forrásból nem, vagy nem kielégítő mértékben finanszírozott, megtérülő (jellemzően KKV) projektek forráshoz juttatása Sajátosságai: • Alkalmazásukhoz a piaci kudarcok meglétét igazoló elemzés (ún. gap elemzés) szükséges • Források visszaforgó jellegűek • Forrásokra a pénzügyi közvetítők pályáznak • Programok fenntarthatósága • Magánpiaci finanszírozás bevonása • Kombinálhatóak vissza nem térítendő pályázati forrásokkal, de azok előfinanszírozására nem használhatóak A 2014-2020-as időszakban a pénzügyi eszközök használatát ösztönzi: • Részletesebb szabályok, mint a 2007-2013-as tervezési ciklusban • Tematikus fókuszok • Magasabb társfinanszírozási arány: külön prioritásban +10 százalékpont, míg a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított pénzügyi eszközök esetében elérheti a 100%-ot is • Forgóeszköz hitel is megengedett
2. Prioritás • Tervezett eszköztípusok: • Refinanszírozás: hitel, faktoring, lízing programok keretében olcsó refinanszírozási forrás biztosítása a pénzügyi közvetítőknek, akik ezt a forrást továbbítják a végső kedvezményezettek részére • Garanciaeszközök (közvetlen, illetve viszontgarancia az előző pontban említett területeken) • Tőkeprogramok (piaci alapon befektető kockázati tőke, vegyes szempontok szerint befektető állami tőkealap) • Pénzügyi eszközöket és vissza nem térítendő források kombinációja (pénzügyi eszközök kiegészítő alkalmazása vissza nem térítendő támogatási programoknál) • Pénzügyi közvetítők fejlesztése (hasonló a JASMINE programhoz, támogatásközvetítéshez szükséges informatikai háttér, képzések az eredményes és hatékony forrásközvetítés érdekében)
2. Prioritás • 2. prioritás: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése: • 1. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása • Hitel-, faktoring-, lízing-, illetve tőkeprogramok, továbbá nagyobb kockázatvállalást ösztönző garanciatermékek működtetése önállóan, illetve vissza nem térítendő forrásokkal kombinálva • 2. intézkedés: Támogatásközvetítésben részt vevő pénzügyi közvetítők fejlesztése • A pénzügyi közvetítő szervezetek részére kialakított képzési, tanácsadási programok, illetve a támogatás közvetítéséhez szükséges informatikai infrastruktúra kiépítésének támogatása • 3. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása K+F+I projekteknél • Vállalkozások innovációs képességének javításának, illetve a gazdasági haszonnal kecsegtető innovatív ötleteik megvalósításának ösztönzése • 4. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél • Vállalkozások, illetve önkormányzatok megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztéseinek ösztönzése • 5. intézkedés: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása az IKT célú projekteknél • Vállalkozások infokommunikációs fejlesztéseinek, illetve az infokommunikációs területen tevékenykedő vállalkozások általános fejlesztéseinek ösztönzése
4. és 7. Prioritások • 4. prioritás: Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok – CLLD: • 1. intézkedés: Közösségvezérelt helyi gazdasági és civil fejlesztések, programok, rendezvények, akciók • Helyi gazdaságfejlesztés • Kisléptékű turisztikai fejlesztések • 7. prioritás: Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok: • 1. intézkedés: A munkaerő-piaci belépés segítése • A vállalkozóvá válás támogatása • A munkaerő-piaci belépést elősegítő célzott támogatások • 3. intézkedés: Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés fejlesztésével • A duális képzés elterjesztése • 4. intézkedés: A munkaerő-piaci rugalmasság és alkalmazkodóképesség fejlesztése • A munkahelyi rugalmasság elterjesztése
A folytatás… • Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok partnerségi egyeztetése – vélemények a www.szamitaszavam.hu oldalon • Folyamatos egyeztetések a Bizottsággal, és más partnerekkel • A végleges Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok benyújtása várhatóan 2014 első negyedévében • Első pályázati felhívások, programok elindulása várhatóan 2014 első felében
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Petrás Ferenc Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tervező-elemző, GINOP/VEKOP prioritásfelelős