101-150 LEGBEFOLY SOSABB MAGYAR

1. 101-150LEGBEFOLY�SOSABB MAGYAR ReforMerok

2. Bevezeto Befoly�sos ember � halljuk gyakran az utc�n, a telev�zi�ban, olvassuk az �js�gokban �s az interneten. De vajon mit is jelent az, ha valaki befoly�sos? Odafigyelnek r�, fontos d�nt�sekn�l figyelembe veszik szav�t, o maga k�pes form�lni a szakma helyzet�t, megv�ltoztathatja az eroviszonyokat. Szerint�nk oket nevezik befoly�sosnak. Valaki el�rhet ide hossz� �vek, kitart� munk�j�val, kiv�teles tehets�ggel, egy h�res tal�lm�nnyal, sok p�nzzel, egy szerencs�s d�nt�ssel. Egy dolog azonban mindenkire igaz, �veken �t megtartani ezt a kiv�teles jelzot, nem mindennapi teljes�tm�ny. R�luk sz�l az al�bbi kis �ssze�ll�t�s, amelyet k�z�sen hozott l�tre a csoport. Minden szem�lyt, akit felvett�nk a list�ra, saj�t kateg�ri�j�ban ismernek, �s elismernek. Siker�lt olyan embereket tal�lnunk, akik felettesei a m�r megismert list�n szereploknek, de mivel k�zszerepl�seik igen ritk�k, neh�z oket megtal�lni. Sokszor tal�ltunk igen befoly�sos szem�lyeket, akikrol kider�lt, hogy nem �lnek Magyarorsz�gon, oket term�szetesen kih�ztuk az �ssze�ll�t�sb�l. A jelenlegi politikai helyzet is hat�ssal volt r�nk, �gy ezen a pillanatk�pen a befoly�sos politikai szem�lyeket is felvett�k a sorba. A teljes lista nagyj�b�l 80 nevet tartalmazott, ezt faragtuk le az elo�rt keretek k�z�. Az �gy megmaradt 50 nevet azut�n kategoriz�ltuk. �gy gondoltuk a N�pszabads�g �ltal kiadott kateg�ri�k sz�munkra is megfeleloek, �gy azokon nem v�ltoztattunk. Volt olyan szem�ly, akit t�bb kateg�ri�ba is besorolhattunk volna, ot oda tett�k, ahol szem�lye tov�bbra is a szakma legfontosabbjai k�z� tartozik. A v�gleges nevek kiv�laszt�s�val a r�vid ismertetok, �s a k�pek �sszegyujt�s�vel csoportunk egy h�napnyi munk�j�nak gy�m�lcs�t l�thatja most az olvas�. J� sz�rakoz�st!� Kiss P�terReforMerok

3. �zleti �let Baldauf L�szl�, Bartha Ferenc,Dunai Gy�rgy, H�nig P�ter, Nagy Elek, R�kosi Tam�s, Sp�der Zolt�n, V�rszegi G�bor, Zdeborsky Gy�rgy

4. Baldauf L�szl� A CBA �lelmiszer �zletl�nc legnagyobb tulajdonos�nak p�ly�ja a csemeg�n�l kezdod�tt. 1992-ben t�z mag�nkereskedo �sszefogott, hogy a K�z�rt V�llalat privatiz�ci�j�ban megv�s�rolhasson 17 �lelmiszer�zletet, s ezzel megalakulhasson a CBA-�lelmiszerl�nc. A beszerz�si t�rsul�sban indult csapatban a kiskerekedok egy�ni �rdekeinek �sszehangol�s�ban oroszl�nr�sze van Baldaufnak, tekint�lye a l�ncon bel�l megk�rdojelezhetetlen. Id�n a franchise rendszer fel�p�t�se k�ti le legt�bb idej�t �s a csoport eroforr�sait is ez foglalkoztatja legink�bb. �A magyar �zletl�nc� jelmondatuk �rulja el legink�bb c�ljaikat: Magyarorsz�gon a kiskereskedelmi forgalomban egy hazai �rdekelts�g legyen az �llovas. Hiszen a Kft. megalap�t�s�t�l kezdodoen sz�z sz�zal�kos magyar tulajdonban van, s ezen a tulajdonosok a j�voben sem k�v�nnak v�ltoztatni. Felt�tel n�lk�l, b�rmikor sz�vesen ad ki p�nzt a l�ny�ra �s az unok�ira. Hobbija a szakm�ja.

5. Bartha Ferenc Az 1988-90 k�z�tt a Magyar Nemzeti Bank eln�ki tiszt�t bet�lto Bartha Ferenc a TriGr�nit csoport oszlopos tagja, Demj�n S�ndor �s Ny�l S�ndor mellett. A K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetemen v�gzett Bartha tucatnyi vezeto beoszt�sban dolgozott m�r p�lyafut�sa sor�n, s ma is t�bb v�llalat vezeto tiszts�gviseloje, igazgat�s�gi- vagy fel�gyelo bizotts�gi tagja. Az egykori akt�v kos�rlabd�z�, az �zleti �let mellett a sport�letnek is sikeres k�pviseloje. Eln�ke volt a Magyar Vitorl�ssz�vets�gnek, a Magyar Teniszsz�vets�gnek, illetve a mai napig a Magyar Kos�rlabd�z�k Orsz�gos Sz�vets�g�nek.

6. Dunai Gy�rgy A Budapesti Muszaki Egyetem �p�tom�rn�ki szak�n v�gzett Dunai Gy�rgy a Beton�t Zrt. Vez�rigazgat�ja, a c�g 78,18 sz�zal�kos tulajdonosa. R�szesed�s�t a privatiz�ci� kezdete �ta t�rt�no folyamatos felv�s�rl�s�val n�velte, majd 2003. november�ben egy c�ge beolvadt a Beton�t Zrt.-be. Ezzel a l�p�ssel kialakult mai r�szesed�se. A Magyar M�rn�ki Kamara tagj�nak referenci�i k�z�tt rep�loterek, hidak, vas�ti p�lyafel�j�t�si munk�kat tal�lhatunk. 2006 osz�n �sszesen 37 nagy kaliberu projektben vett r�szt, amelyek k�z�l jelentosebbek az M7-es Nagykanizsa �s Becsehely, valamint az M3-as G�rbeh�za �s Ny�regyh�za k�zti szakaszainak a meg�p�l�se.

7. H�nig P�ter 54 �ves, sz�lesk�ru vezetoi �s privatiz�ci�s tapasztalatokkal rendelkezik. T�bb szakter�leten l�tott el teljes k�ru ir�ny�t�si feladatokat. A Dunaferr Rt. eln�k-vez�rigazgat�jak�nt sikeresen levez�nyelt privatiz�ci�t k�vetoen jelenleg a v�llalat igazgat�s�g�nak aleln�ke �s vez�rigazgat�ja. A Gazdas�gi Miniszt�rium helyettes �llamtitk�rak�nt a hazai ipar �s energetika egyes r�szter�leteinek koordin�l�s�val is foglalkozott.2006. febru�rj�t�l a�Ganz Transzelektro Villamoss�gi Rt. eln�k � vez�rigazgat�ja, egy �vvel kor�bban a Mal�v Zrt. eln�k�nek nevezt�k ki. 1999 � tol�a Magyar Vitorl�s Sz�vets�g eln�ke 2002 � tol a Magyar Vas- �s Ac�lipari Egyes�let eln�ke.

8. Nagy Elek A kolozsv�ri sz�let�su Nagy Elek a Vegy�pszer Rt. Tulajdonosa, 2005-ben j�l meno �zletet birtokolt. A 2004-es 38 milli�rd forintos jelentos �rbev�telt az �rdekelts�g�be tartoz� v�llalat minden bizonnyal fel�lm�lta. A t�rsas�g tavaly 37 milli�rd forintos vagyona az eredm�nyess�g f�ny�ben m�g 2-2,5 milli�rddal nohetett meg. A Szent J�nos lovagrend tagj�v� v�lasztott �zletember �desapja, a Kossuth-d�jjal is kit�ntetett M�hes Gy�rgy �r� hat�s�ra szerette meg az irodalmat, m�g legkedvesebb hobbij�ra, a s�el�sre saj�t maga tal�lt r�.

9. R�kosi Tam�s R�kosi Tam�s t�bb m�dia v�llalkoz�sban is rendelkezik �rdekelts�ggel. A magyarorsz�gi befektet�sei k�z�l a leg�rt�kesebb a Magyar RTL Klub telev�zi�beli r�szesed�se, de az IKO K�belt�v� Szolg�ltat�n�l, az IKO Production-ben, a VideoVox Kft.-n�l, valamint a RAKO Kft.-n�l is jelentos befoly�ssal rendelkezik. Az IKO-Telekom M�dia Holding a m�dia �s t�vk�zl�s konvergenci�j�nak vezeto szak�rtoje. A 3,2 milli�rd forint jegyzett tok�ju holding 100 sz�zal�kos tulajdonosa az IKO New Media Kft., �s az IKO Content and Rights Kft. c�geknek, illetve 31 sz�zal�kos tulajdonr�sszel a Magyar RTL Telev�zi� Rt. m�sodik legnagyobb r�szv�nyese is. R�kosi Tam�s m�g befektetoje a hazai eg�szs�g�gyi szolg�ltat�knak is.

10. Sp�der Zolt�n Az OTP Bank aleln�k�rol �gy tartj�k, �zig-v�rig p�nz�gyi strat�ga. Roppant munkab�r�s�t �s analitikus elm�j�t legend�k �vezik. 1987-95 k�z�tt a P�nz�gykutat� Rt.-ben dolgozott banki kutat�sszervezok�nt, 1991-ben m�r az OTP Bank igazgat�s�g�nak tagja, 1995-tol aleln�ke, majd 1996-t�l a menedzsment tagja. A 43 �ves bank�r orzi �rt�krendj�nek f�ggetlens�g�t csak�gy, mint az OTP csoport�t, amelynek dominanci�j�t m�ra r�gi�s l�pt�kben m�rik, j�vedelmezos�g�t pedig kontinensszinten is elismerik. Az OTP Bank Strat�giai �s P�nz�gyi Div�zi�ja �l�n Sp�der f�kusza t�z �v ut�n is v�ltozatlan intenzit�ssal a legnagyobb hazai hitelint�zet�, noha id�n jelentette be saj�t v�llalkoz�sa , az A64 Vagyonkezelo Kft. l�trehoz�s�nak t�ny�t. Az ot ismerok szerint az OTP Bank aleln�ke sz�m�ra a val�di, egyben legnagyobb �rt�ket �t gyermeke jelenti. Karitat�v c�lokra �s k�nyvekre felt�tel n�lk�l, b�rmikor sz�vesen ad ki p�nzt. Gyermekbar�t apuka, aki nagyon szeret rep�lni.

11. V�rszegi G�bor V�rszegi G�bor a Gemological Institut of America hallgat�ja volt 1981-tol, eln�ke lett az American Diamond Company-nak �s a 1982-tol a Blackburn International Inc-nek. 1984-tol a FOTEX Rt. �gyvezetoje, majd vez�rigazgat�ja, k�sobb eln�ke, egyben meghat�roz� tulajdonosa. T�bb eur�pai, tengerent�li �s hazai t�rsas�g tulajdonosa, vezeto tiszts�gviseloje, fel�gyelo bizotts�gi tagja. T�bb alap�tv�ny kurat�rium�nak eln�ke. 1997-tol a Grenadai K�zt�rsas�g magyarorsz�gi tiszteletbeli fokonzulja.

12. Zdeborsky Gy�rgy �lete legfontosabb esem�nyei k�z�tt tartja sz�mon, hogy akt�van is r�szt vehetett az 1982-84-es likvidit�si v�ls�g megold�s�ban. A jegybank devizagazd�lkod�si fooszt�ly�n a tok�s orsz�gok kapcsolattart�jak�nt sz�mos olyan tapasztalatra is szert tett, melyekkel felv�rtezve nyugodt lelkiismerettel foglalta el a CIB b�rsonysz�k�t. A lakoss�got �s a v�llalatokat egyar�nt teljes k�ruen kiszolg�l� univerz�lis bank megteremt�s�ben 1997-ben �rkeztek m�rf�ldkoh�z, amikor a p�nzint�zet az egyik kor�bbi tulajdonos, az olasz Banca Commerciale Italiana kiz�r�lagos tulajdon�ba ker�lt. Az �j tulajdonos Zdeborsky n�veked�sp�rti elk�pzel�se m�g� �llt, hamarosan �sszevonta a k�t CIB-�rdekelts�get �s ettol a pillanatt�l a bank mind a v�llalati finansz�roz�sban, mind pedig a lakoss�g kiszolg�l�s�ban a verseny �llovasai k�z�tt k�zd�tt.

13. Tudom�ny B�res J�zsef �r�k�sei,Bod P�ter �kos, Csaba L�szl�, Czeizel Endre, K�rti testv�rp�r

14. B�res J�zsef �r�k�sei Az 1920-ban sz�letett B�res J�zsef 2006 m�rcius 26-�n, r�vid betegs�g ut�n hunyt el. 1972-be k�sz�tette el a nyomelemekbol �ll� B�res Cseppet, a szabadalmat n�gy �vre r� szerzi meg, mik�zben m�g kuruzsl�ssal is megv�dolj�k. Az eg�szs�gmegorzo k�sz�tm�ny v�g�l 1978-t�l ker�lt kereskedelmi forgalomba. Az orsz�gos h�rnevet viszont - t�bb mint egy �vtizednyi suttog� propaganda ut�n � 1987-ben szerzett. A vir�gz� csal�di v�llalkoz�s 1989-tol r�szv�nyt�rsas�g form�j�ban muk�dik. A B�res Gy�gyszergy�r Rt. 2005-ben tuzte ki c�lj�ul azt, hogy piacvezeto szerepet t�lts�n be Magyarorsz�gon az eg�szs�gmegorzo k�sz�tm�nyek ter�n. Term�kpalett�juk csak�gy, mint v�llalkoz�saik tev�kenys�gi k�re igen sz�les: mag�ba foglalja a gy�gyszer-nagykereskedelmet, a vagyonkezel�st �s az ingatlan-befektet�seket is. A csal�d �ltal l�trehozott B�res Alap�tv�nyon kereszt�l az eg�szs�gmegorz�st t�mogatj�k. Az alap�t� hal�l�val, fia, ifj, dr. B�res J�zsef vette �t a B�res Rt. Eln�ki tiszts�g�t.

15. Bod P�ter �kos K�zgazd�sz, sz�letett 1951. j�lius 28-�n, Szigetv�ron. Nos 1974 �ta, le�nya: Zs�fia (1977). Az MKKE-n 1975-ben v�gzett, majd az Orsz�gos Tervhivataln�l dolgozott, ahol a gazdas�gi rendszer �s a gazdas�gir�ny�t�s ter�let�n elemzo, 1985-1990 k�z�tt oszt�lyvezeto. K�zben 1986-87-ben ENSZ-szak�rto Gh�n�ban, 1987-88-ban vend�gtan�r a Portlandi �llami Egyetemen (USA). A rendszerv�lt�s nyom�n 1990-91-ben ipari miniszter, 1991-1994 k�z�tt pedig az MNB eln�ke, 1995-1997 k�zt Londonban az Eur�pai �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank (EBRD) �gyvezeto igazgat�ja.

16. Csaba L�szl� Csaba L�szl� Budapesten sz�letett 1954-ben. 1976-ban szerzett diplom�t a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem nemzetk�zi kereskedelempolitikai �s p�nz�gyi szakir�ny�n. 1976 �s 87 k�z�tt az MTA Vil�gazdas�gi Kutat�int�zet�ben dolgozott. 1978-ban v�dte meg egyetemi doktori disszert�ci�j�t a BK�E Vil�ggazdas�gtan Tansz�k�n, 1984-ben pedig kandid�tusi �rtekez�s�t az MTA-n.1994-ben jelent meg "Az �sszeoml�s forgat�k�nyvei"c�mu munk�ja, amivel 1996-ban az MTA doktora c�met nyerte el. 1997-ben habit�lt a BK�E-n, ugyanezen �vtol az �HG Tansz�k egyetemi tan�ra.1991-97 k�zt a K�lkereskedelmi Foiskola c�mzetes tan�ra. 1990-94, illetve 96-98 k�z�tt aleln�ke 1999-2000 k�z�tt pedig eln�ke lett az Eur�pai Gazdas�g-�sszehasonl�t� T�rsas�gnak.2000 j�liusa �ta a K�z�p-eur�pai Egyetem Nemzetk�zi �s Eur�pai Tanulm�nyok Tansz�k�nek egyetemi tan�ra, nemzetk�zi doktori alprogram vezetoje �s a k�zgazdas�gtani doktori program alap�t� tagja.200 tudom�nyos k�zlem�nye 18 orsz�gban jelent meg. 1985 �ta tagja az MTA K�zgazdas�gtudom�nyi Bizotts�g�nak, amelynek 1996-2002 k�z�tt t�rseln�ke, 2003-2005 k�z�tt pedig eln�ke volt. A tavalyi �vben �jrav�lasztott�k, �gy a posztot 2008-ig t�ltheti be.Csaba L�szl� nos, k�t gyermek �desapja.

17. Czeizel Endre Czeizel Endre orvos-genetikus. Tanulm�nyait a budapesti cisztercita gimn�ziumban �s a II. R�k�czi Ferenc Gimn�ziumban, majd a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetemen v�gezte. 1973 �ta v�gez genetikai tan�csad�st. 1984 ut�n egy idoben az ENSZ Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet�n�l (WHO) dolgozott. Kutat�sai kiemelkedo t�m�ja az �r�klod�s, a genetikai �rtalmak, a velesz�letett adotts�gok vizsg�lata, valamint az epidemol�gia. Kiemelkedo szerepet v�llalt a genetikai ismeretterjeszt�sben. Hat telev�zi�s sorozat szerkeszto-musorvezetoje volt. Az orvostudom�nyok kandid�tusa (1966), majd akad�miai doktora (1988). O alap�totta Budapest XIV. ker�let�ben a Csal�dtervez�si K�zpontot. Sz�mos tudom�nyos t�rsas�g tagja. 1995-ben a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Tisztikeresztj�vel t�ntett�k ki, 2000-ben megkapta a Kennedy-d�jat.

18. K�rti testv�rp�r Az informatikai ipar�g saj�toss�ga az adatveszt�sek gyakori elofordul�sa. Ilyen esetekben pedig a helyre�ll�tott, visszaszerzett inform�ci� �ra igen magas. Ebbol az �tletbol indult ki K�rti S�ndor amikor 1989-ben megalap�totta testv�r�vel, K�rti J�nossal a K�RT Kft.-t. �t �vvel k�sobb az adatment�si technol�gi��rt a K�RT elnyerte az Innov�ci�s Nagyd�jat. K�rti S�ndort k�tszer v�lasztott�k meg az �v Informatikai Menedzser�nek, 2004-ben pedig Sz�chenyi-d�jat kapott a muszaki fejleszt�s ter�n magas sz�nvonal�, p�lda�rt�ku, nemzetk�zileg is elismert eredm�ny��rt, 2005-ben az �v �zletember�nek v�lasztott�k. K�rti S�ndor sz�mos hobbija k�z�l legsz�vesebben a bridzsnek, a tarokknak �s a t�ncnak h�dol.

19. Anaist�k Debreczeni J�zsef,Kov�cs Zolt�n, Tam�s G�sp�r Mikl�s, Papp B�la

20. Debreczeni J�zsef Debreczeni J�zsef a politik�t hagyta ott a politikai k�z�r�s�rt. Egykoron az MDF padsorait koptatta a Parlamentben, majd f�ggetlen k�pviselo lett. Antall hal�la ut�n k�t �vig Orb�n Viktor tan�csad�ja volt. 1996-ban �gy l�tta, hogy a fideszes vezeto �jabb politikai t�rekv�seit m�r nem tudja seg�teni, ez�rt b�k�vel elk�sz�nt tole. Nemr�g m�g a Magyar Telev�zi�ban l�that� Lapoz� c�mu musor vezetoje volt, ahol T�r�k G�bor �s Lakner Zolt�n vend�geivel elemezt�k h�trol h�tre az aktu�lpolitik�t.

21. Kov�cs Zolt�n Kov�cs Zolt�n az �let �s Irodalom foszerkesztoje �ltal ir�ny�tott hetilapot az Irodalom Kft, az �S Alap�tv�ny valamint a Journal Art Alap�tv�ny jelenteti meg heti rendszeress�ggel. Az �let �s Irodalom a k�z�lettel valamint a napi k�l- �s belpolitik�val foglalkoz� jegyzetei, publicisztik�i, riportjai mellett tov�bbra is nagy teret szentel a kort�rs irodalomnak, illusztr�ci�i r�v�n a kort�rs k�pzomuv�szetnek, valamint kritik�iban �s recenzi�iban a filmeknek, ki�ll�t�soknak, k�nyveknek �s a sz�nh�zi bemutat�knak. Az �s-t 2004-ben Superbrands d�jjal t�ntett�k ki.

22. Tam�s G�sp�r Mikl�s Tam�s G�sp�r Mikl�s magyar filoz�fus, k�z�r�. A kolozsv�ri Babes�Bolyai Tudom�nyegyetemen szerzett filoz�fiai diplom�t 1972-ben. 1978-ig �js�g�r� volt, majd Magyarorsz�gra telep�lt. 1980-ig az ELTE B�lcs�szkar�n tan�tott a filoz�fiat�rt�neti tansz�k tudom�nyos munkat�rsak�nt, de �ellenz�ki magatart�sa� miatt az �ll�s�t elvesztette. 1981-ben kiutas�tott�k Rom�ni�b�l. Ez ut�n az USA-ban a Yale Egyetemen volt vend�gprofesszor, majd angol �s francia egyetemeken tan�tott. A K�d�r-korszak demokratikus ellenz�k�nek egyik legismertebb tagja. Az SZDSZ jel�ltjek�nt 1989-ben Budapest 14. v�laszt�ker�let�ben az ott visszah�vott �s lemondott k�pviselo hely�n bejutott az egyp�rti parlamentbe. 1988-t�l 1990-ig az SZDSZ �gyvivoje, 1992�94 k�z�tt a p�rt Orsz�gos Tan�cs�nak eln�ke volt. 1989-tol az ELTE Jogtudom�nyi Kara filoz�fiai tansz�k�n docens. 1990-tol 1994-ig orsz�ggyul�si k�pviselo. 2000-ben kil�pett az SZDSZ-bol. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia Filoz�fiai Int�zet�nek fomunkat�rsa. 1995-ben a Soros Alap�tv�ny alkot�i d�j�t kapta. 2002-tol az ATTAC Magyarorsz�g aleln�ke. 2005-ben a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend k�z�pkeresztj�t (polg�ri tagozat) kapta �kiemelkedo tudom�nyos �s oktat�i munk�ss�ga, publicisztikai �s k�z�leti tev�kenys�ge elismer�sek�nt�.

23. Papp B�la Papp B�la a Ringier Kiad� �gyvezeto igazgat�ja. Tanulm�nyait 1983-t�l Washingtonban a Georgetown University, School of Foreign Servicen v�gezte, t�rt�nelem �s diplom�cia szakon. 1988 �s 2000 k�z�tt Angli�ban a Management Schoolon vezet�sfejleszt�st tanult. P�lyafut�s�t B�csben kezdte a The Economist Groupn�l 1987 �s 1996 k�z�tt. 1990-tol a Central Europe magazin foszerkesztoje B�csben. 1996-t�l 1999-ig az ABN Ambro Bank K�z�p �s Kelet Eur�pai ter�let marketing �s kommunik�ci�s igazgat�ja Amszterdamban. 1999-ben hazat�r �s 2003-ig a Sanoma Budapest Kft.-n�l az �zleti lapok div�zi�j�nak �gyvezeto igazgat�ja. 2003-t�l a Ringier Kiad� Kft. �gyvezeto igazgat�ja. A Ringier m�dia birodalom befoly�sa al� tartozik a Blikk, a Nemzeti Sport, a N�pszabads�g, a Bravo, a K�pes sport �s a Napi Gazdas�g .

24. Jog Dr. B�r�ndy P�ter, Dr. Koll�th Gy�rgy,Kov�cs Tam�s, Kraudi Adrienne,S�rk�zi Tam�s, S�lyom L�szl�

25. Dr. B�r�ndy P�ter R�gi jog�sz csal�dban sz�letett 1949. j�nius 12-�n Budapesten. Jogi tanulm�nyait 1969-1974 k�z�tt a budapesti E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n v�gezte. A Budapesti �gyv�di Kamar�ban 1980-t�l a Fegyelmi Bizotts�g tagja volt, majd a Kamara titk�r�v� v�lasztott�k, 1992-tol a fotitk�ri tiszts�get t�lti be. Az 1990-es �vek elej�tol a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem Jog- �s �llamtudom�nyi Kar�n b�nteto anyagi jogot tan�t. Az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�nak tiszteletbeli tan�ra, itt szint�n b�nteto anyagi jogot tan�t. A Nemzetk�zi B�ntetojogi T�rsas�g magyar nemzeti csoportj�nak eln�ke. Tagja a Magyar Kriminol�giai T�rsas�g igazgat�tan�cs�nak. 2002. m�jus 27-�tol 2004. okt�ber 4-�ig a Magyar K�zt�rsas�g igazs�g�gy-minisztere volt, ezt k�vetoen �gyv�di hivat�s�t folytatja a B�r�ndy �s T�rsai �gyv�di Irod�ban.

26. Dr. Koll�th Gy�rgy Koll�th Gy�rgy �gyv�d; k�zigazgat�si �s alkotm�nyjog�sz, a TF �s az ELTE c. egyetemi docense. Elutas�t mindenf�le politika-k�zeli �llami �s t�rsadalmi tiszts�get, nem visel tags�got egyetlen ilyen szervezetben sem. Ellenben 3 �ve a kurat�rium eln�ke az Iharos S�ndor Sport K�zalap�tv�nynak, mely a fov�rosi iskol�sok, a di�ks�g, az ut�np�tl�s �s a fogyat�kosok sportj�t t�mogatja. Fobb tev�kenys�gei: kiemelkedo, foleg k�zjogi �gyekre vonatkoz� �gyv�di praxis, oktat�i munka 2 egyetemen �s 2 foiskol�n az �ltal�nos jog, a k�zjog, a m�diajog, az eg�szs�g�gyi jogok, a teljes alkotm�nyjog �s a k�zigazgat�si jog �s a sportjog t�mak�r�kben; mindezekben �vi ezres nagys�grendu m�diaszerepl�s.

27. Kov�cs Tam�s 2006. okt�ber 9-�n az orsz�ggyul�s 320 szavazattal, 15 ellen�ben, legfobb �gy�ssz� v�lasztotta. Az id�n hatvanhat �ves Kov�cs Tam�s falusi �rtelmis�gi csal�dban nott fel a Tolna megyei Nagyk�nyiban. �desapja gazd�lkod�, �desanyja tan�rno volt. Az ifj� Kov�cs 1963-ban, P�csett szerzett jogi diplom�t. K�t �vvel k�sobb mint katonai �gy�szs�gi fogalmaz� l�pett a hadsereg hivat�sos �llom�ny�ba. 1968-ban katonai �gy�sz lett, �83-ig a Szegedi Katonai �gy�szs�gen, majd a Katonai Fo�gy�szs�gen szolg�lt. A rangl�tra k�vetkezo foka a Budapesti Katonai �gy�szs�g vezet�se, �89-tol ugyanitt a Katonai Fo�gy�szs�g Katonai Fooszt�ly�nak elso embere volt. Gy�rgyi K�lm�n 1990-ben nevezte ki helyettes�nek, Akkort�l katonai fo�gy�sz, rangja vez�rornagy, �94-tol alt�bornagy.

28. Kraudi Adrienne 2002-tol a P�nz �s Tokepiaci �lland� V�lasztottb�r�s�g�nak eln�ke. 1990 �s 2002 k�z�tt a Budapesti �rt�ktozsde Etikai Bizotts�g�nak tagja. 1990-tol 2001-ig a Budapesti �rt�k- �s �rutozsde V�lasztottb�r�s�g�nak �gyvezeto aleln�ke. 1991-tol a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem Jogi Tansz�k�nek eload�ja. 1997-tol 2002-ig az MKB �rt�kpap�r Rt. Fel�gyelo Bizotts�g�nak eln�ke. 2002-tol az MKB Befektet�si Alapkezelo Rt. Igazgat�s�g�nak tagja. 2003-t�l Az ICC Hungary Korrupci�ellenes Bizotts�g�nak tagja.

29. S�rk�zy Tam�s A szervezeti �s hat�sk�ri korszerus�t�s�rt felelos korm�nybiztost 2004 nyar�n nevezte ki a korm�ny. S�rk�zy Tam�s jog�szprofesszor Budapesten sz�letett 1940-ben. 1978 �ta az �llam- �s jogtudom�ny doktora. �llami d�jas jog�szprofesszor, a hazai modern gazdas�gi alkotm�nyoss�g �s t�rsas�gi jog megalapoz�ja. Elm�leti munk�ss�g�val elok�sz�tette a magyar gazdas�gi jog piacgazdas�gba illeszt�s�t. 1989 elotti tanulm�nyai a fenn�ll� int�zm�nyrendszer kritikai kezel�s�vel a modern piacgazdas�gi int�zm�nyrendszer befogad�s�t tett�k lehetov�.

30. S�lyom L�szl� S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k, 1942. janu�r 3-�n sz�letett P�csett. 1965-ben diplom�zott a P�csi Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n. 1969-t�l 1978-ig tudom�nyos munkat�rs az MTA �llam- �s Jogtudom�nyi Int�zet�ben. A nyolcvanas �vektol a szem�lyis�gi jogokkal foglalkozott; o vezette be az adatv�delmi jogot Magyarorsz�gon. Ezzel tevod�tt �t tev�kenys�g�nek s�lypontja az alkotm�nyos alapjogokra, s k�sobb az alkotm�nyb�r�skod�s elm�leti k�rd�seire is. 1995-tol egyetemi tan�r a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem jogi kar�n, jelenleg az �sszehasonl�t� Mag�njogi �s K�zjogi Tansz�k vezetoje, valamint a Doktori Iskola vezetoje. Az MDF alap�t� tagja, 1989 m�rcius�t�l 1990 november�ig az eln�ks�g tagja. Az MDF k�pviselet�ben r�szt vett az Ellenz�ki Kerekasztal �l�sein. 1989. november 24-�n az Orsz�ggyul�s alkotm�nyb�r�v� v�lasztotta, ez�rt p�rttags�g�r�l �s minden t�rsadalmi szervezetben val� tags�g�r�l lemondott. 1990-tol 1998-ig, mand�tuma lej�rt�ig b�r�t�rsai h�romszor v�lasztott�k meg az Alkotm�nyb�r�s�g eln�k�nek. 1999-ben a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend nagykeresztj�vel, 2003-ban Nagy Imre �rdemrenddel t�ntett�k ki. Feles�ge magyar-pszichol�gia szakos k�z�piskolai tan�r; k�t gyermek�k �s kilenc unok�juk van.

31. Politika D�vid Ibolya, Demszky G�bor, Draskovics Tibor, Fodor G�bor, Her�nyi K�roly, Peto Iv�n, Schmitt P�l, Szili Katalin

32. D�vid Ibolya D�vid Ibolya �gyv�d, politikus, az MDF eln�ke. A J�zsef Attila P�csi Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n szerzett �gyv�di diplom�t. 1989-ben l�pett be az MDF hogy�szi szervezet�be. 1990 �s 1994 k�z�tt a Tolna megyei K�zgyul�s tagja, 1993 �s 1997 k�z�tt a p�rt Tolna megyei eln�ke volt. 1996 �ta az eln�ks�g tagja, 1999 �ta a p�rt eln�ke, posztj�ban Her�nyi K�roly v�ltotta fel. 1990-ben, 1998-ban �s 2002-ben egy�ni v�laszt�ker�let�bol, 1994-ben �s 2006-ban p�rtja orsz�gos list�j�r�l jutott be az Orsz�ggyul�sbe. 1992 �s 1994 k�z�tt az �gyrendi bizotts�g eln�ke, 1995 �s 1998 k�z�tt pedig az MDF frakci�vezeto-helyettese volt.

33. Demszky G�bor Demszky G�bor 1952-ben sz�letett Budapesten. 1970-ben �retts�gizett a Kaffka Margit Gimn�ziumban, majd az ELTE �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�nak hallgat�ja lett. Fiatal diplom�sk�nt nehezen kapott �ll�st, jog�szk�nt nem tudott elhelyezkedni. 1981-ben az ELTE-n szociol�gus diplom�t szerzett. 1988-ban alap�t� tagja lett a Szabad Kezdem�nyez�sek H�l�zat�nak, majd az SZDSZ-nek. Az 1990. �vi orsz�ggyul�si v�laszt�sokon a VII. ker�let k�pviseloj�v� v�lasztott�k, a Parlament nemzetbiztons�gi bizotts�g�nak eln�ke �s a k�l�gyi bizotts�g tagja lett. 1990. okt�ber 31-�n a Fov�rosi K�zgyul�s alakul� �l�s�n Budapest fopolg�rmester�v� v�lasztott�k, ez�rt lemondott parlamenti mand�tum�r�l. A 2006-os �nkorm�nyzati v�laszt�sokon �t�dsz�r nyerte el a fopolg�rmesteri tiszts�get. Nos, n�gy gyermeke van.

34. Draskovics Tibor Draskovics Tibor jog�sz, politikus. Az ELTE Jogi Kar�n kezdte egyetemi tanulm�nyait 1974-ben, majd 1979-ben diplom�zott. Lediplom�z�sa ut�n a P�nz�gyminiszt�riumba ker�lt. 1988-ban a jogi fooszt�ly vezetoj�v� nevezt�k ki. A rendszerv�lt�s ut�n helyettes �llamtitk�r lett, valamint beker�lt a privatiz�ci�s korm�nybizotts�gba. 1991-ben megv�lt posztj�t�l. 1994-ben B�kesi L�szl� akkori p�nz�gyminiszter al� ker�lt mint k�zigazgat�si �llamtitk�r. Ezt a posztot Bokros Lajos �s Medgyessy P�ter alatt is megtartotta. Ut�bbival j� kapcsolatot �pol. 1998-ban meg kellett v�lnia �llamtitk�ri poz�ci�j�t�l. 2002-ben, Medgyessy P�ter minisztereln�k kabinetfon�ke, c�mzetes �llamtitk�ri rangban. 2004-ben p�nz�gyminiszterr� nevezt�k ki. Miniszters�ge alatt indultak be egyes p�nz�gyi reformok, melyek c�lja az eur� 2010-es bevezet�se. 2005. �prilis 18-�n Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k bejelentette Draskovics felment�s�t �s Veres J�nos, a minisztereln�k eddigi kabinetfon�k�nek megb�zat�s�t. Nem sokkal felment�se ut�n kinevezt�k a Magyar Villamos Muvek Rt. eln�k�v�. Nos, harmadik h�zass�g�ban �l. Elso h�zass�g�b�l egy l�nya, m�sodik h�zass�g�b�l k�t fia van.

35. Fodor G�bor Fodor G�bor jog�sz, politikus, 1994�1995 k�z�tt oktat�si miniszter. Az ELTE jogi kar�ra j�rt 1982 �s 1987 k�z�tt. A Bib� Istv�n Szakkoll�gium tagja, ahol t�bbek k�z�tt Orb�n Viktor, Deutsch Tam�s �s K�v�r L�szl� t�rsa volt. 1988-ban a Fidesz alap�t� tagja, sz�vivoje. 1988 okt�ber�tol a p�rt v�lasztm�ny�nak tagja. 1993-ban r�vid ideig aleln�ke. R�szt vesz a Fidesz nev�ben az Ellenz�ki Kerekasztal t�rgyal�sokon. 1990 �s 1993 k�z�tt az emberi jogi, kisebbs�gi �s vall�s�gyi bizotts�g eln�ke. 1990 �s 1992 k�z�tt a nemzetbiztons�gi bizotts�g tagja. O volt azon kevesek egyike, akik l�tt�k N�meth Mikl�s Antall J�zsefnek adott �gyn�klist�j�t, melyben az akkori Orsz�ggyul�s ��rintett� tagjai, illetve k�z�leti szereplok neve szerepelt. 1993-ban a Fidesz jobbrafordul�sa miatt Fodor kil�pett a p�rtb�l �s lemondott k�pviseloi hely�rol. 1994-ben bel�pett az SZDSZ-be. A Horn-korm�nyban megkapta a muvelod�si �s k�zoktat�si t�rc�t. 1995 v�g�n lemondott posztj�r�l. 2002 �ta �jra az emberi jogi, kisebbs�gi �s vall�s�gyi bizotts�g eln�ke. Az�ta frakci�vezeto-helyettes is. T�bbsz�r indult az SZDSZ eln�ki sz�k��rt, de eddig mindig alulmaradt. Nos, m�sodik feles�ge gy�gypedag�gus, Czeizel Endre genetikusprofesszor l�nya. K�t gyermek�k van.

36. Her�nyi K�roly �ltal�nos iskolai tanulm�nyai ut�n gy�gyszerk�sz�t� szakm�t tanult, majd a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban �retts�gizett. Jelenleg a Szegedi J�zsef Attila Tudom�nyegyetem Budapesti M�dia Int�zet hallgat�ja.Munkahelyei: CHINOIN Gy�gyszergy�r, Hajt�mu �s Felvon�gy�r, Csepel Muvek, V�r�s Okt�ber MGTSZ mell�k�zeme, KOMPLEX Kissz�vetkezet, 1988-t�l gazdas�gi munkak�z�ss�get alap�tottam. Az MDF tagja 1989-t�l. 1992-93-ban eln�ki tan�csad�k�nt tev�kenykedett, majd 1993-98 m�jus�ig az MDF sz�vivoje volt. 1999. janu�r 31-�n bev�lasztott�k az MDF Orsz�gos Eln�ks�g�be, region�lis eln�ks�gi tagk�nt Somogy-Tolna-Baranya megy�t k�pviselte. Eln�ke az MDF Somogy megyei V�lasztm�ny�nak. 2002 november 19-t�l az MDF Orsz�ggyul�si K�pviselocsoportj�nak vezetoje. A Parlament Idegenforgalmi, valamint Eur�pai Integr�ci�s Bizotts�g�ban dolgozott.

37. Peto Iv�n 1946. augusztus 29-�n sz�letett Budapesten. 1964-ben Egerben, a Dob� Istv�n Gimn�ziumban �retts�gizett. 1970-ben az ELTE-n magyar-t�rt�nelem szakon tan�ri diplom�t szerzett, 1970-tol 1990-ig az �j Magyar K�zponti Lev�lt�rban dolgozott; 1986-t�l fomunkat�rs. 1978-ban egyetemi doktori c�met szerzett. 1997-1998-ban az ELTE BTK gazdas�g- �s t�rsadalomt�rt�neti tansz�k�n, 1999-2000-ben a L�thatatlan Koll�giumban oktatott. 1998-t�l az ELTE Szociol�giai Int�zete posztgradu�lis m�dia-k�pz�s�ben is r�szt v�llalt. 1988. november�ben az SZDSZ alap�t� tagja. 1989-ben az EKA �s a h�romoldal� politikai egyezteto t�rgyal�sok r�sztvevoje; az elso v�laszt�si program szerkesztoje, a p�rt sz�vivoje, orsz�gos �gyvivoje. 1992. november 13. �s 1997. �prilis 14. k�z�tt az SZDSZ eln�ke. 2001. j�lius 1-�n lett �jra �gyvivo. 2003. m�jus 11. �s 2005. j�nius 4. k�z�tt az SZDSZ Orsz�gos Tan�csa eln�ke. Nos, egyetemi oktat� feles�g�vel egy gyermeket nevelnek. Elso h�zass�g�b�l k�t felnott gyermeke van.

38. Schmitt P�l K�zgazd�sz. 1989 �ta �ll a Magyar Olimpiai Bizotts�g �l�n. 2005 m�jus�ban �t�dsz�r v�lasztott�k �jj�. K�zt�rsas�gunk barcelonai, majd berni nagyk�vete volt, jelenleg az Eur�pai Parlament k�pviseloje. Diplom�j�nak megszerz�se ut�n a sz�llodaiparban dolgozott, a N�pstadion �s Int�zm�nyeinek foigazgat�ja, az OTSH eln�khelyettese, a MOB fotitk�ra (1983-1989) volt. K�tszeres olimpiai bajnok p�rbajtorv�v�, Mexik�ban �s M�nchenben szerepelt a gyoztes csapatban. A Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�gnak 1983 �ta tagja, a V�grehajt� Bizotts�gban is tev�kenykedett (1991-1995), majd aleln�kk� v�lasztott�k (1995-1999). Jelenleg a test�let protokollfon�ke, a megalak�t�sa �ta vezeti a Sport �s K�rnyezetv�delmi Bizotts�got, tagja a Nemzetk�zi Bizotts�gnak, s eln�ke a k�zel sz�zezer sportol�t t�m�r�to Olimpikonok Vil�gsz�vets�g�nek (WOA).

39. Szili Katalin Szili Katalin jog�sz, hum�n�kol�gus, politikus, jelenleg az Orsz�ggyul�s eln�ke. A Janus Pannonius Tudom�nyegyetemen tanult jogot, ahol 1981-ben diplom�zott. 1990 �s 1992 k�z�tt az ELTE TTK hum�n�kol�gia szak�n tanult. 2001-ben politol�gi�b�l szerzett diplom�t P�csett. 1989-ben az MSZP alap�t� tagja. 1993 �s 1994 k�z�tt az MSZP parlamenti frakci�j�nak szak�rtoje. 1994-ben egy�ni k�pviselok�nt (Baranya megye 1. v�laszt�ker�let) bejutott az Orsz�ggyul�sbe, melynek az�ta tagja. 1994-ben a K�rnyezetv�delmi �s V�z�gyi Miniszt�rium politikai �llamtitk�r�v� nevezt�k ki, mely posztot a korm�nyv�lt�sig viselte. Ebben az idoben az Orsz�gos Muszaki Fejleszt�si Bizotts�g (OMFB) Tan�cs�nak tagja is volt. 2000 �s 2004 k�z�tt a p�rt orsz�gos eln�khelyettese. 1998-ban megv�lasztott�k az Orsz�ggyul�s aleln�k�v�, 2002 �ta a Parlament eln�ke. F�rjezett, f�rje �p�tom�rn�k. Egy aut�balesetben elhunyt bar�ti h�zasp�r k�t gyermek�t nevelik, saj�t gyermek�k nincs.

40. M�dia Acz�l Endre, Bal� Gy�rgy,Bolg�r Gy�rgy, E�tv�s P�l,F�bry S�ndor, Rudi Zolt�n,Sv�by Andr�s, V�mos Mikl�s,Vincze M�ty�s

41. Acz�l Endre Eredeti szakm�ja matematikai nyelv�sz, 1968 �ta �js�g�r�. Az MTI munkat�rsa, pekingi majd londoni tud�s�t�ja 1985-ig. Az MTV H�rad� �s A H�t foszerkesztoje 1990-ig. Az�ta szabad�sz� szerkeszto, publicista, r�di�s musork�sz�to �s musorvezeto. A Nap TV-ben 1990 �ta k�lpolitikai jegyzetekkel, 1999 �ta musorvezetok�nt van jelen. Publicisztik�t �r a N�pszabads�gnak, k�lpolitikai elemz�st a 168 �r�nak. A Klubr�di�ban szinte a kezdetektol dolgozik. Manaps�g, mintha nem volna el�g, ami el�g, gasztron�miainak �lc�zott sorozatot �r a Playboynak.

42. Bal� Gy�rgy 1997-ben az orsz�gos kereskedelmi telev�zi�s frekvenci�kra ki�rt p�ly�zaton indul� Elso Magyar Kereskedelmi Telev�zi� Rt (�risz TV) vez�rigazgat�ja. 1997-tol 2000-ig a TV3 muholdas orsz�gos kereskedelmi (Budapesti Kommunik�ci�s Rt) vez�rigazgat�ja. 2000 �s 2002 k�z�tt az MTV szerzod�ses musork�sz�toje: Aktu�lis, Z�r�ra, minisztereln�ki interj�k, v�laszt�si musorok. 2002-tol a Magyar Telev�zi� kultur�lis igazgat�ja.

43. Bolg�r Gy�rgy 1946. j�lius 15-�n sz�letett Budapesten. K�zgazdas�gi Egyetemet v�gzett, de ut�na r�gt�n r�di�s lett. Elsosorban k�lpolitikai h�rszerkeszto, de szerkesztok�nt dolgozott a 168 �r�ban is. 1979-tol rendszeresen jelentek meg �r�sai az �let �s Irodalom-ban, 1974-tol kezdve pedig a Magveto �s a Sz�pirodalmi Kiad�n�l verses- illetve novell�sk�tetei. 1988-t�l '92-ig a Magyar R�di� New York-i tud�s�t�ja volt, 1992 november�tol elind�totta a Besz�lj�k Meg! c�mu betelefon�l�s, k�z�leti talkshow-t. Ez a musor szinte folyamatosan ment a Kossuth R�di�ban, eg�szen 2002 janu�rj�ig, amikor megsz�ntett�k. N�h�ny h�ttel k�sobb Bolg�r a Klubr�di�ban folytatta. 1992-tol 2003-ig rendszeresen jelentek meg �r�sai a Magyar H�rlapban, majd a N�pszav�ban. K�nyvei az elm�lt 15 �vben folyamatosan l�ttak napvil�got, a New York Times-r�l sz�l�t�l kezdve a kisebb vihart kavart V�gy-on �t a Valami Buzlik c�mu reg�ny�ig vagy egy New York-i versesk�tetig. Megkapta a Pulitzer eml�kd�jat, a T�ncsics-d�jat �s a Szabad Sajt�-d�jat.

44. E�tv�s P�l A N�pszabads�g volt foszerkesztoje, a M�OSZ eln�ke. Az id�n 65 �ves - eredetileg jog�sz v�gzetts�gu- �js�g�r�, publicista 1971-tol dolgozik a N�pszabads�gn�l. Kezdetben a lap vid�ki tud�s�t�ja volt, majd rovatvezetoje, k�sobb pedig a szerkesztobizotts�gi tagja lett. 1985-tol n�gy �ven �t az egykori p�rtlap foszerkeszto-helyettesi tiszts�g�t l�tta el. 1989 �ta eg�szen id�n febru�r 11-i lemond�s�ig a N�pszabads�g foszerkesztoje volt. A 90-es �vek elej�n o vez�nyelte le az �js�g privatiz�ci�j�t. Nem csak Magyarorsz�g legkedveltebb lapj�nak foszerkesztoje (volt), hanem 1990 �ta a mai napig a lapot kiad� rt. eln�ke is egyben. R�vid ideje a Magyar �js�g�r�k Orsz�gos Sz�vets�g�nek (M�OSZ) az eln�ke.

45. F�bry S�ndor F�bry S�ndor �js�g�r�, humorista, diz�jner. 1972-76 k�z�tt a P�csi Tan�rk�pzo Foiskola hallgat�ja volt, majd 1976-78 k�z�tt az E�tv�s L�r�nd Tudom�ny Egyetem magyar-n�met szak�n folytatta tanulm�nyait. Ezzel p�rhuzamosan, ugyancsak 1976-78 k�z�tt elv�gezte a Mafilm Film�r� Iskol�t. 1978 �s 1992 k�z�tt, tizenn�gy �ven �t a Mafilm dramaturg-gyakornoka, majd dramaturgja. Sz�mos nagysikeru film forgat�k�nyve fuzodik a nev�hez. 1989-ben ind�totta el a H�cipoben nagysikeru Diz�jn Center rovat�t, mely az�ta is t�retlen n�pszerus�gnek �rvend. Sz�mos �js�gban publik�l: Playboy, Elite Magazin, Filmvil�g, N�pszabads�g. Sok kabar�musor konferanszi�ja, �n�ll� bet�tek szerzoje. A pinc�r k�zbesz�l. c�mmel improvizat�v �n�ll� esttel l�p fel. 1998 szeptember�tol az MTV1-en, k�sobb az RTL Klubon k�thetente jelentkezo musora van Esti Showder F�bry S�ndorral c�men. Hobbi: lakberendez�s, kert�szked�s, diz�jn.

46. Rudi Zolt�n 2004-�ta a Magyar Telev�zi� eln�ke. Jog�sztudom�nyi tanulm�nyait 1981-ben a Miskolci Neh�zipari Muszaki Egyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n kezdte, majd E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n fejezte be 1987-ben. 1988-89 k�z�tt M�OSZ B�lint Gy�rgy �js�g�r� Iskol�n tanult. 2001-tol 2004-ig a Budapesti K�zgazdas�gtudom�nyi �s �llamigazgat�si Egyetem - Lobbyszak�rto szak�t v�gezte el. 1987-89 k�z�tt a Magyar R�di� munkat�rsa, majd 99-ig a Magyar Telev�zi� ranglist�j�n felfel� haladva eln�ki tan�csad� lesz. 2000 �s 2002 k�z�tt a TV 2-n�l kamatoztatja tud�s�t, a J� reggelt Magyarorsz�g! Foszerkesztoje. 2002-ben vissza t�r a Magyar Telev�zi�hoz h�rigazgat�k�nt.

47. Sv�by Andr�s Agr�rm�rn�k diplom�ja van, dolgozott pinc�rk�nt, a Magyar R�di�ban riporterk�nt, �lt K�n�ban. Sv�by Andr�s p�ly�j�t v�g�l Havas Henrik ir�ny�totta a m�dia fel�, aki a kilencvenes �vek elej�re szakmailag tekint�lyes poz�ci�t v�vott ki mag�nak: a Magyar R�di� Kr�nika c�mu musor�t vezette. Aki azt hinn�,�hogy a sok h�v�s, aj�nlat, v�ratlan �s csod�s lehetos�g ut�n Sv�by Andr�s p�ly�ja innentol egyenes vonalban �velt felfel�, annak alighanem igaza van: a TV2 Napl� magazinj�nak lett a vezetoje, amellyel az indul�s ut�n m�r az �t�dik h�ten legyozt�k a Magyar Telev�zi� ugyanabban az idopontban sug�rzott "A H�t" c�mu musor�t.� A Napl� �vek �ta a magyar telev�zi�z�s z�szl�shaj�ja, hetente t�bb mint k�tmilli� n�zot cs�b�tva a k�pernyo el�. Sv�by a TV2 ut�bbi musorai k�z�l k�l�n�sen a Megaszt�rra b�szke. K�t fia van, P�ter �s Tam�s.

48. V�mos Mikl�s Budapesten sz�letett 1950. janu�r 29-�n. Az ELTE �llam- �s Jogtudom�nyi Kar�n tanult (1970�75) �s szerzett diplom�t. Az Objekt�v Filmst�di� dramaturgja (1975�92). Az Ab Ovo Kiad� egyik alap�t�ja, �s vezetoje (1992�1995). Az International Buda Stage muv�szeti vezetoje (1997�2003). Musorokat vezetett (l995�2003) a Magyar Telev�zi�ban. Fulbright-�szt�nd�jask�nt �s vend�gprofesszork�nt k�t �vet t�lt�tt az USA-ban, ahol t�bb egyetem film- �s sz�nmuv�szeti kar�n tan�tott (Yale School of Drama, City University of N.Y. stb.). Magyar Pen Club, a M�OSZ �s a Sz�p�r�k C�he tagja. T�bb k�nyve megjelent Csehorsz�gban, Lengyelorsz�gban, Norv�gi�ban, D�ni�ban, Finnorsz�gban. Novell�sk�tet�t a tekint�lyes l�Harmattan adta ki Franciaorsz�gban (La Neige Chinoise, 2003). Novell�k tucatjait k�z�lt�k rangos k�lf�ldi lapok, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Skandin�vi�ban, a volt szocialista orsz�gokban, s 1986-t�l foleg az Egyes�lt �llamokban (The New York Times, The Nation, The Harpers Magazine, The Atlantic Monthly and The New Haven Register).

49. Vincze M�ty�s Vincze M�ty�s a Magyar T�virati Iroda (MTI) eln�ke. Vincze M�ty�s alap�t� foszerkesztoje volt a Heti Vil�ggazdas�gnak, majd k�sobb a foly�irat online kiad�s�nak foszerkesztojek�nt dolgozott, de az o nev�hez fuzodik a Napi Gazdas�g c�mu �zleti foly�irat szakmai megalapoz�sa is. Emellett dolgozott a Vil�gbankn�l, vezeto szerepet t�lt�tt be a Vil�ggazdas�g c�mu napilapn�l �s a Figyelon�l, illetve foszerkesztoje volt a Magyar H�rlapnak.

50. Muv�szet K�llai Ferenc, Koltai Lajos, Moldova Gy�rgy, Presser G�bor, Szab� Istv�n, Szab� Istv�n, Sz�r�nyi Levente - Br�dy J�nos, T�rocsik Mari

51. K�llai Ferenc K�llai Ferenc magyar sz�n�sz, rendezo, foiskolai �s egyetemi tan�r, egy idoben orsz�ggyul�si k�pviselo. 1944-ben v�gzett a Sz�nmuv�szeti Akad�mi�n, 1945-tol a Belv�rosi Sz�nh�zban j�tszott, 1948-ban pedig a Nemzeti Sz�nh�zhoz ker�lt.D�jai �s kit�ntet�sei: J�szai Mari-d�j (1956, 1958), �rdemes muv�sz (1966), kiv�l� muv�sz (1970), SZOT-d�j (1971), Kossuth-d�j (1973), Teher�ni Filmfesztiv�l legjobb f�rfialak�t�s�rt j�r� d�j�nak birtokosa (1977), Pro Urbe-d�j (1981), Erzs�bet-d�j(1987), A Nemzeti Sz�nh�z �r�k�s tagja (1989), Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend K�z�pkeresztje kit�ntetettje (1995), �r�k�s tag a Halhatatlanok T�rsulat�ban (1996), Budapest d�szpolg�ra (1998).

52. Koltai Lajos 1946-ban sz�letett, ma a legismertebb nemzetk�zi h�ru magyar filmesek egyike. K�sz�tett vagy �tven filmet, a legnagyobbakkal dolgozik, d�jainak sz�ma csak hatv�nyokban �rhat� le. Monogr�fia jelent meg r�la, �letmuv�t k�l�n nyilv�ntartj�k, tengerent�li alkot�sokhoz amerikai producerek keresik. Az operatori Oscar-d�j sem k�shet m�r sok�ig - b�r m�r siker�lt begyujteni egy filmnek j�r� Oscart a Mephistoval. Legut�bb a 33. Magyar Filmszemle zsurij�nek eln�kek�nt l�thattuk. A m�r eml�tett d�jak mellett 1979-ben Ernest Art�ria-d�jat kapott Locarnoban, Bal�zs B�la-d�jat, Kiv�l� Muv�sz, Film- �s t�v�kritikusok D�j�t, Kossuth-d�jat is mag��nak mondhat, A Magyar Filmszeml�k legjobb operator�nek j�r� d�j�t pedig 1977, 1982, 1975,1977, 1985, 1985,1986-ban is elnyerte.

53. Moldova Gy�rgy Moldova Gy�rgy �r�. A Sz�nmuv�szeti Foiskola dramaturgia szak�ra j�rt n�gy �vet. A foiskola ut�n fizikai munk�t v�gzett. Film�r�ssal hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredm�nye volt t�bbek k�z�tt az 1959-ben megjelent "Szerelemcs�t�rt�k". Zen�s boh�zat�t, a "L�gy sz�ves Jeromos"-t 1962-ben vitt�k sz�nre a Petofi Sz�nh�zban. Novell�i 1955 �ta jelennek meg irodalmi foly�iratokban, antol�gi�kban. T�bb, mint 70 k�nyv szerzoje, az "Idegen bajnok" 1963-ban jelent meg; irodalmi �lete cs�cs�nak a "Negyven pr�dik�tor" (1973) �s a "Ha j�nne az angyal..." (1998) reg�nyeit tartja. "Rossz k�nyvem van, de hazug, tisztess�gtelen nincsen." - jelentette ki. 1989 �ta a H�cipoben is t�bb alkalommal jelentkezett sorozataival. �r�saira jellemzo a mindennapi �let k�zponti probl�m�inak, k�rd�seinek felvet�se, cselekm�nyess�g, mag�nyos, "mindennapi hos�k" szerepeltet�se.

54. Presser G�bor Presser G�bor zeneszerzo, zen�sz, �nekes; a V�gsz�nh�z zenei vezetoje. A magyar (rock)zene kiemelkedo szem�lyis�ge. 1969-tol 1971-ig az Omega egy�ttes tagja. 1971-ben megalak�tja saj�t egy�ttes�t a Locomotiv GT-t, melynek tagjai: Laux J�zsef, Frenreisz K�roly, Barta Tam�s (�1982); k�sobb Kar�csony J�nos, Solti J�nos, Soml� Tam�s. Hal�sz Juditot �s Presser G�bort 2003 v�g�n nevezte ki az UNICEF Magyar Bizotts�g j�szolg�lati nagyk�vett� �s azzal a feladattal b�zta meg oket , hogy k�pviselj�k a gyermekek �gy�t, legyenek az UNICEF �s a vil�g gyermekeinek sz�sz�l�i Magyarorsz�gon. Megb�zat�suk 3 �vre sz�l. Szolg�lataik�rt 100 forint javadalmaz�sban r�szes�lnek.

55. Szab� Istv�n Szab� Istv�n Oscar-d�jas magyar filmrendezo. Sz�lei orvosnak sz�nt�k, de o 16 �ves kor�t�l filmrendezo akart lenni. Az orvosi egyetemre nem siker�lt a felv�telije, azonban elso pr�b�lkoz�sra beker�lt a Sz�nh�z- �s Filmmuv�szeti Foiskola filmrendezo szak�ra, ahol 1961-ben v�gzett. Elso munkahelye a H�rad� �s Dokumentumfilmgy�rban volt. M�r r�vidfilmjeivel is feltun�st keltett. A Bal�zs B�la St�di�t 1958 december�ben alap�tott�k a F�szek Klubban filmrendezo t�rsaival. Itt k�sz�lt elso filmje a Varici�k egy t�m�ra is, amiben Szab� Istv�n szem�lyis�g�nek �j von�sait lehetett felismerni. 1985 �ta egyetemi tan�rk�nt oktat a Filmmuv�szeti Egyetemen. 1991 �ta az Eur�pai Filmmuv�szeti Akad�mia aleln�ke. Filmjeiben kezdetben nemzed�ke meghat�roz� �lm�nyeit dolgozta fel, k�sobb K�z�p-Kelet-Eur�pa k�zelm�ltja �s jelene, annak politikai �s mor�lis probl�m�i ker�ltek muvei k�z�ppontj�ba. A magyar filmmuv�szet eur�pai hat�s� �s rang� alkot�muv�sze. �lland� alkot�t�rsa az Oscar-d�jra jel�lt Koltai Lajos operator.

56. Sz�r�nyi Levente - Br�dy J�nos 1964-ben �retts�gi ut�n ker�lt az Ill�s egy�ttesbe, ahol mint mondja, kider�lt: a dallamokhoz illesztheto szavak egym�s ut�n rendez�s�hez neki van a legink�bb tehets�ge. Sokat tesz annak elfogadtat�s��rt, hogy a beatmuzsika nyelve lehet magyar is. A hatvanas �vek beatkult�r�j�nak egyik szt�rj�v� v�lik, aff�le sz�sz�l�v�. Diplom�ciai �rz�ke, intelligenci�ja komoly seg�ts�get jelent kimondani a tegnap m�g kimondhatatlant. T�bbnyire Sz�r�nyi Levente zen�ire �rt sz�vegei sl�gerek �s kort�rt�neti dokumentumok egyszerre: Amikor �n m�g kissr�c voltam, Good Bye London, Little Richard, S�rga r�zsa. Nagy gyakorlatra tesz szert, mik�nt lehet a cenz�ra s�ncai m�g� juttatni ��rtatlannak� l�tsz� sorait. De a Koncz Zsuzs�nak �rott Ha �n r�zsa voln�k ok�n boltokb�l visszarendelt �s bez�zott Jelbesz�d album egyszer s mindenkorra kijel�li mozg�ster�t. K�z�s karrierj�k cs�cspontja az 1984-es Istv�n, a kir�ly c. rockopera.

57. T�rocsik Mari T�rocsik Mari magyar sz�n�szno. M�r foiskol�s kor�ban filmezni kezdett (F�bri Zolt�n K�rhinta c. filmj�ben). 1958-ban a SzAk elv�gz�se ut�n a Nemzeti Sz�nh�zhoz szerzod�tt. 1979-tol a gyori Kisfaludy Sz�nh�z muv�szeti vezetoje, 1980-t�l a Magyar Filmgy�rt� V�llalat t�rsulat�nak tagja, 1990 �ta a szolnoki Szigligeti Sz�nh�z muv�sze. 1989-tol a SzAk tan�ra. 1990-tol 1992-ig a Magyar Sz�n�sz Kamara eln�ke. 1993-t�l a Muv�sz Sz�nh�z igazgat�ja. Az 1945 ut�ni magyar sz�nmuv�szet egyik legjelentosebb alakja. �szt�n�s adotts�gait magasfok� technik�v� fejlesztette. Szerepeivel t�k�letesen azonosul. A tragikus sorsokat ugyanolyan element�ris erovel �br�zolja, mint a frivols�gig k�nnyed v�gj�t�ki figur�kat, st�lus�rz�kenys�ge eg�szen kiv�teles. Paraszti alakokat �s operett szubretteket is hitelesen �ll�t sz�npadra. Kossuth-d�jas (1973), J�szai Mari-d�jas (1964, 1969), �rdemes (1971) �s kiv�l� muv�sz (1977). Filmszerepekben ny�jtott kiv�l� alak�t�sai�rt 1959-ben Bal�zs B�la-d�jjal t�ntett�k ki. (Magyar Sz�nh�zmuv�szeti Lexikon, Akad�miai Kiad� 1994.)

58. Vall�s Dr. B�cskei Guszt�v, Feldm�jer P�ter

59. Dr. B�cskei Guszt�v B�lcskei Guszt�v reform�tus p�sp�k, a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z zsinat�nak lelk�szi eln�ke. �ltal�nos iskolai tanulm�nyait sz�lofaluj�ban, a k�z�piskol�t a Debreceni Reform�tus Koll�gium Gimn�zium�ban v�gezte. Teol�giai tanulm�nyait 1971 �s 1976 k�z�tt v�gezte Debrecenben. �szt�nd�jask�nt k�t szemesztert t�lt�tt T�bingenben 1977/78-ban. 1984-tol 1988-ig a Debreceni Reform�tus Gimn�zium vall�stan�ra volt. 1988-ban kinevezt�k a Rendszeres Teol�giai Tansz�k kett�v�l�sa nyom�n alakult Etikai �s Szociol�giai Tansz�kre. Ezt az �ll�st t�lti be jelenleg is. K�t �zben v�lasztott�k a Teol�giai Akad�mia d�k�nj�v�, 1995 decembere �ta a Debreceni Reform�tus Koll�gium foigazgat�ja. Az 1996 osz�n lezajlott �ltal�nos tiszt�j�t�s alkalm�val a Tisz�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let gy�lekezetei az egyh�zker�let p�sp�k�v� v�lasztott�k. A tiszt�j�t�s utols� mozzanatak�nt a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z Zsinata 1997. febru�r 27-�n megtartotta alakul� �l�s�t, ahol a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z Zsinat�nak lelk�szi eln�k�v� v�lasztott�k. Sz�mos hazai �s k�lf�ldi konferenci�n vett r�szt, s tartott ezeken eload�sokat. A Doktorok Koll�giuma munk�j�ban 1979 �ta vesz r�szt, jelenleg a szoci�letikai szekci� munk�j�nak megb�zott vezetoje. Az Eur�pai Etikusok T�rsas�g�nak, a Societas Ethica-nak 1986 �ta rendes tagja, 1991 �ta pedig az eln�ks�g tagja.

60. Feldm�jer P�ter Feldm�jer P�ter �gyv�d, a nagykor�si hitk�zs�g eln�ke, a MAZSIHISZ eln�ke. Feldm�jer P�ter a sz�vets�g eln�khelyettese volt, k�t cikluson kereszt�l, 1991-1999 k�z�tt m�r bet�lt�tte az eln�ki tiszts�get. A mostani v�laszt�s m�sodik fordul�j�ban 43-40 ar�nyban nyert Tordai P�terrel szemben, aki 1999-2003 k�z�tt vezette a sz�vets�get.

61. ReforMerok tagjai �tletek, k�pek �letrajzok: Horv�th B�lint Kiss P�ter - bevezeto Kiss Csaba - design Kov�cs Tam�s K�rt�s N�ndor N�dor Alexandra