DIÁKKONFERENCIA 10.A Miskolc, 2014.május 5.

1. DIÁKKONFERENCIA10.AMiskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

2. A hőlégballon története, alkalmazási területei

3. A hőlégballon története s előzményei • Az első hőlégballon kezdemény a híres katonai tanácsadó, Kong Ming nevéhez fűződik. Ősi funkciója szerint harcászati jeltovábbításra használták.

4. Francesco Lana Terzi az aeronautika atyjaként emlegetett jezsuita szerzetes 1670-ben légüres fémbádog-golyókkal akart tárgyakat a levegőbe emelni, így megteremtette a levegőnél könnyebb (aerosztatikai) repülés alapját.

5. Az 1700-as évek közepén egy papírgyáros család két sarja Jacques és JosephMongolfiernek hosszú kísérletezés során sikerült elérni a nagy áttörést. Eleinte papírból készült ballonjukat vízgőzzel próbálták felemelni, de a kicsapódó pára átnedvesítette. Megkísérelték a zárt meleg levegő alkalmazását, de az hamar kihűlt, így a léggömb a földre ereszkedett. Végül a folyamatos alulról történő melegítés vezetett sikerhez. Találmányukat először 1783. június 5-én mutatták be nyilvánosságnak: a 11 méter átmérőjű, vászonból és papírból készült, 245 kg súlyú, 800 köbméteres ballon Annonay vásárterén emelkedett az égbe.

6. Alkalmazási területei • Katonai szerepe: • A hőlégballon eredetileg a katonai kommunikációs kapcsolatot tartó és felderítő feladatokat látott el. 1870-ben a francia-porosz háború, Párizs ostrománál használták először.

7. Sport és Turisztikai: • A második világháború után, valamint a gazdasági fejlődés, a high-tech, kémiai rost fejlesztése és népszerűsítése a propángázos, hőlégballon sport szerzett gyors fejlődést. Valamint még a városnézés is, de igazából a hőlégballon sport vált a divattá, mert tökéletes szabad idős tevékenység. Európában és más fejlett országokban, szinte minden nap hőlégballon verseny vagy esemény, került megrendezésre.

8. Sokszínűsége • A hőlégballon sport, kaland, szabadidő, légi fényképezés, meteorológiai kutatás, turizmus, légi reklám, geológiai és geomorfológiai térképezésekre alkalmazhatók.

9. A 20. század elején születtek meg a kormányozható léghajók. A leghíresebb léghajóépítő Ferdinand Gróf von Zeppelinvolt, a zeppelinek váza könnyű alumínium, melyre a borítás került. Ezen belül helyezkedtek el a gáztartályok. Kívül a kabinok és a motorok kaptak helyet, a magassági és oldalkormányok viszont a törzs hátulján. Előnyük az, hogy menetrend szerint közlekedhetnek, mert nem nagyon befolyásolja közlekedésüket az időjárás.

10. Ma már nem használjuk ezeket a hatalmas járműveket. Felváltották őket a blimpek, amik héliummal töltött kis léghajók. Tévétársaságok, régészek, környezetvédők és sokan mások használják őket különböző feladatokra.

11. Köszönöm a figyelmet ! Készítette: Kovács Péter 10.A osztályos tanuló

12. DIÁKKONFERENCIA10.AMiskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

13. Készítette: Gecse Máté 10.a HŐTERJEDÉS

14. Hőterjedés formái A hő közlés folyamatát hőterjedésnek hívjuk. Hővezetés Hőáramlás Hősugárzás

15. Hővezetés A hővezetés az anyag belsejében megy végbe, anélkül hogy maga a részecske elmozdulna, az anyag áramlana.

16. Hővezető képesség Különböző anyagok különböző mértékben vezetik a hőt. A fémek jó hővezetők.

17. A rossz hővezető anyagokat hőszigetelőknek nevezzük. A levegő, papír, fa, hungarocell jó hőszigetelő.

18. Házak falát nagyon hideg vagy meleg levegő ellen védik hungarocell szigeteléssel.

19. Hőáramlás Hőáramlás során az anyag elmozdul a melegebb tartományból a hidegebb terület felé. Csak folyadékokban és gázokban alakulhat ki.

20. A melegebb gáz vagy folyadék térfogata nagyobb. Sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé. Felfelé áramlik. A helyére hidegebb folyadék vagy gáz áramlik. A folyamat addig tart, amíg a folyadékban vagy gázban hőmérsékletkülönbség van.

21. Hősugárzás A melegebb test láthatatlan hősugarakat bocsát ki, így közvetlen érintkezés nélkül is felmelegítheti a hidegebb testet.

22. Köszönöm a figyelmet

23. DIÁKKONFERENCIA10.AMiskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

24. A Carnot – körfolyamat.Hőerőgépek maximális hatásfoka. Zimányi Fanni 2014. május 24.

25. Nicolas Léonard Sadi Carnot1796 –1832 Francia fizikus, matematikus és mérnök.Sadi Carnot Párizsban látta meg a napvilágot egy neves katonai vezető fiaként. Carnot 16 évesen beiratkozott a jelenleg világszínvonalú École Polytechnique-ra ahol olyan professzorok tanították mint Joseph Louis Gay-Lussac akinek a nevét a gázok állapotváltozásaira vonatkozó törvények őrzik vagy mint André-Marie Ampère aki pedig egyike azon 72 tudósnak akiknek a neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

26. Az 1824-ben megjelent, ”Elmélkedések a tűz mozgató erejéről” című munkájában Carnot átfogóan tanulmányozta a hőerőgépeket és bevezette az úgynevezett Carnot - körfolyamatot, amellyel lefektette a termodinamika második főtételének alapjait. Őt tekintik a világ első termodinamikusának.

27. A Carnot – körfolyamat, vagy ciklus egy olyan speciális termodinamikai körfolyamat, amely két izoterm A és C, valamint két adiabatikus B és D, szakaszból áll. Ezt a körfolyamatot az elméleti „Carnot - hőerőgép” hajtja végre.

28. A Carnot - körfolyamat a lehető legjobb hatásfokú körfolyamat, mely egy adott mennyiségű hőenergiát mechanikai munkává alakít, illetve egy adott mennyiségű mechanikai munkát hűtési célokra átalakít hőenergiává.

29. Köszönöm a figyelmet!

30. DIÁKKONFERENCIA10.AMiskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

31. Jedlik Ányos hőtani munkássága Készítette: Madaras István Zoltán

32. Jedlik Ányos István(1800-1895) • Magyar fizikus, természettudós • 1800 jan.11.-én született Szimőn • Nagyszombatban és Pozsonyban tanult • belépett a Szent Benedek-rendbe • Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított • Pozsonyban tanított tovább, majd elfoglaltaa pesti egyetem fizika tanszékét. Itt dolgozott 38 évet

33. Jedlik Ányos István(1800-1895) • 1850-ben megjelent első fizika tankönyve: a Természettan elemei. • Ennek további része lett volna a Hőtan, mely egy 66 oldalas kéziratban őrződött meg • Ezt 1990-ben kiadta a Műszaki Könyvkiadó, Hőtan címmel • 1863-ban rektor az egyetemen • 1895. dec.13.-án halt meg Győrött

34. Hőtani felfedezései Megfigyeléseit, tanulmányait Hőtan című könyvében írta le A kézirat öt fejezetre oszlik: • A meleg fokozatairól • A meleg terjedéséről • A testeknek hévfoghatóságáról • A meleg működéséről • A meleg forrásairól

36. Főbb szemelvények: A melegről • meleg vagy alanyilag vagy tárgyilag tekinthető • Alanyilag jelenti azon sajátságos érzetet, melyet testünknek bármely részén veszünk észre • Tárgyilag vett meleg pedig nem más, mint az imént említett érzetnek oka

37. A meleg terjedéséről • Minden meleg testből, mely egynemű közegtől van körülvéve, a meleg mindenfelé sugárzódik • A sugárzó meleg haladási sebességét eddig nem mérték meg a természetvizsgálók, de azon nagy hasonlatosságnál fogva mely a meleg és a világosság között van, alaposan gyanítják, miként a meleg sugarainak sebessége vagy egyenlő a világosság sebességéhez, vagy attól nem sokkal különbözik.

38. Az olvadásról Ha szilárd test részecskéinek összefüggése a meleg által annyira csökken, hogy az a súlyuknál fogva lefelé törekvő részecskéket tovább az előbbi helyzetükben fenn tartani nem képes, akkor a test folyó állapotba kerül, amit olvadásnak hívnak.

39. A Föld hőmérsékletéről Földgömbünk maga egy meleg forrás gyanánt tekintendő, mert nem a felülete folytonosan változó hőmérséklet tapasztalásból tudjuk, hogy 25 méternyi mélységben állandó hőmérséklettel bír, mely körülbelül minden 100 láb mélységben 1 °C-kal növekszik.

40. Köszönöm a figyelmet

41. DIÁKKONFERENCIA10.AMiskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

42. DIÁKKONFERENCIA10.AMiskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

43. Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon 3530 Miskolc, Kálvin J. u. 2. Az üvegházhatás fizikájaKell-e tartanunk tőle? Készítette: Oláh Máté 10.A osztály 2014.04.24.

44. Tartalomjegyzék • 1. Mi az üvegházhatás? • 2. A jelenség felfedezője • 3. A jelenség leírása • 4. A jelenség mozgatói: Az üvegházhatású gázok • 5. Az emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok (ÜHG) • 6. Az üvegházhatás lehetséges következményei

45. Mi az üvegházhatás? • bolygó hőháztartásában lejátszódó jelenség • légköre a csillagja fényére átlátszó • saját hőmérsékleti sugárzására számára átlátszatlan • a hő nem tud fénysebességgel visszasugározódni • magas felszíni és légköri hőmérsékletet okoz • hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki üvegházban

46. A jelenség felfedezője Jean Baptiste Joseph Fourier • Joseph Fourier • 1768. március 21. – 1830. május 16. • francia matematikus és fizikus • 1824-ben fedezte fel • először 1896-ban Svante August Arrhenius svéd kémikus vizsgálta • a Fourier-sor megalkotójaként ismert • a Fourier-transzformáció névadója

47. A jelenség leírása • elektromágneses sugárzás • fény hullámhosszának maximuma a látható tartományba esik, föld légköre erre gyakorlatilag átlátszó • fény nagy részét elnyeli a föld és felmelegszik (de a hőmérséklete 60 °C alatt marad) • ekkora hőmérséklethez tartozó hőmérsékleti sugárzás (a Naphoz képest) jóval kisebb energiájú hullámhossza pedig a távoli infravörösbe esik (a légkör számára a légkör átlátszatlan) • az átlátszatlanság miatt a hő csak lassabb folyamatokkal tud csak elindulni az űr felé • mindez a légkör melegedéséhez vezet

48. A jelenség mozgatói: Az üvegházhatású gázok • kisugározzák az infravörös sugárzást • előfordulásuk szerint ezek a következőek: • vízgőz (36–70%) • szén-dioxid (9–26%) • metán (4–9%) • dinitrogn-oxid (6%) • ózon (3–7%)

49. Az emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok (ÜHG) Szén-dioxid: Metán: • élő szervezetek biológiai folyamataiból • vulkánok és óceánok működéséből • fosszilis energiahordozók elégetésével • erőművek, ipar, közlekedés • erdőirtás • élő szervezetek biológiai folyamataiból • vulkánok és óceánok működéséből • fosszilis energiahordozók elégetésével • erőművek, ipar, közlekedés • erdőirtás

50. Az emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok (ÜHG) Dinitrogén-oxid: A mesterséges, avagy szintetikus gázok • nitrogén tartalmú élő szervezetek bomlása • műtrágya használat • hőerőművek • közlekedés • kizárólag az emberi tevékenység révén • ipari folyamatokból pl.: • kén-hexafluorid (SF6) • a fluorozott szénhidrogének (HFC-k) • perfluor-karbonok (PFC-k) globális felmelegedési potenciál kifejezés (angolul globalwarmingpotential, GWP)