1 / 17

SZERVETLEN KÉMIA

Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA. SZERVETLEN KÉMIA. Készítette: Varga István. BEVEZETŐ. A szervetlen kémia tárgyköre. A szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak a periódusos rendszer elemei és azok vegyületei, kivéve a szerves vegyületeket.

aderes
Download Presentation

SZERVETLEN KÉMIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA SZERVETLEN KÉMIA Készítette: Varga István

  2. BEVEZETŐ

  3. A szervetlen kémia tárgyköre A szervetlen kémia tárgykörébe tartoznak a periódusos rendszer elemei és azok vegyületei, kivéve a szerves vegyületeket. • Az elemek és vegyületek egymás közötti kölcsönhatásainak felderítése. • A kémiai elemek és vegyületeik tulajdonságainak megismerése. • Új vegyületek előállítása és azok szerkezetének kivizsgálása. A kémiai elemek olyan tiszta anyagok, amelyek vagy azonos atomok halmazai (pl. hélium, vas), vagy azonos atomok összekapcsolódásából keletkezett azonos molekulák halmazai (pl. hidrogén, oxigén).

  4. A szervetlen kémia szorosan kapcsolódik az: • általános kémiához, • fizikai kémiához, • analitikai kémiához, • szervetlen kémiai technológiához. A többi természettudománnyal: • fizikával, • biológiával, • matematikával is szoros kapcsolatban áll, felhasználva fejlődéséhez az e területeken felderített törvényszerűségeket.

  5. Az elemek csoportosítása és gyakorisága Az elemeket a következő szempontok alapján csoportosítjuk: • Eredetük • Halmazállapotuk • Kémiai tulajdonságaik szerint.

  6. Eredetükszerint az elemek lehetnek: • természetesek (92 elem) és • mesterségesek (eddig 25 elem). Halmazállapotukat figyelembe véve normál feltételek mellett a legtöbb elem szilárd, kettő cseppfolyós (bróm és a higany),11 pedig gáz halmazállapotú (hidrogén, nitrogén, oxigén, fluor, klór, hélium, neon, argon, kripton, xenon és a radon). 0°C-on és 101,325 kPa nyomáson.

  7. Kémiaitulajdonságaik alapján: • fémek (67 elem), • nemfémek (17 elem) és • félfémek vagy metalloidok (8 elem). • A fémek a földkéreg tömegének csak kb. 24%-át alkotják.

  8. A vegyértékhéj alapján megkülönböztetünk: • s-elemeket (a periódusos rendszer 1. és 2. csoportjának elemei)ns1-2 • p-elemeket (a 13.–18. csoportok elemei) ns2 np1-6 • d-elemeket (a 3.–12. csoportok elemei) (n-1)d1-8 ns2 • f-elemeket (lantanoidák és aktionidák) (n-2)f1-14 ns2elektronszerkezettel.

  9. Az elemek száma periódusonként: 1. periódus 2 elem 2. periódus 8 elem 3. periódus 8 elem 4. periódus 18 elem 5. periódus 18 elem 6. periódus 32 elem 7. periódus 18 elem (ez a periódus nem teljes!)

  10. Az azonos periódusban levő elemek atomjainak átmérője az elsőtől a hetedikig csökken. • Mert a rendszám növekedésével erősödik a Coulomb-féle vonzóerő a mag és az elektronok között.

  11. Az elemek gyakorisága a Földön, figyelembe véve az atmoszférát, hidroszférát és a litoszféra kb. 20 km-es felső rétegét együttesen

  12. Az elemek gyakorisága atomszázalékban kifejezve

  13. Az s- és p-mező elemeinek jellemét és fontosabb tulajdonságai S Ű R Ű S É G Csökken Csökken 1 18 2 13 14 15 16 17 NEMFÉMES JELLEM CSÖKKEN FÉMES JELLEM CSÖKKEN FÉMES JELLEM CSÖKKEN

  14. A főcsoportok elnevezése: 1. csoport (IA) alkálifémek 2. csoport (IIA) alkáliföldfémek 13. csoport (IIIA) földfémek 14. csoport (IVA) széncsoport 15. csoport (VA) nitrogéncsoport 16. csoport (VIA) oxigéncsoport 17. csoport (VIIA) halogének 18. csoport (VIIIA) nemesgázok

  15. Az atomok elektronegativitásaegy perióduson belülbalról jobbrahaladva növekszik, mert az atommag pozitív magtöltése egyre nagyobb lesz, míg egy csoporton belülfentről lefelehaladva csökken, mert az atommag vonzó hatása a távolabbi elektronokra gyengébb. Elektronegativitás Az a szám, amely a kémiai kötésben levő atomok elektronvonzó képességét jellemzi. Jele: EN.

  16. Az azonos periódusban levő elemek atomjainak átmérője az elsőtől a hetedikig csökken. A rendszám növekedésével ugyanis erősödik a Coulomb-féle vonzóerő a mag és az elektronok között. Ennek az a következménye, hogy az azonos főkvantumszámú atompályák (atomorbitálok), a protonok számának növekedésével mindinkább összehúzódnak.

More Related