250 likes | 375 Views
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK. Eutrofiz álódás. P, N források , hozz áférhető formák Szimptómák Indikátorok, OECD osztályozás Folyamatok Modellek: megértés, tervezés, előrejelzés Szabályozás. P és N formák. Oldott szervetlen: NH 4 + , NO 2 - , NO 3 -. ÖN. Oldott szerves.
E N D
Eutrofizálódás • P, N források, hozzáférhető formák • Szimptómák • Indikátorok, OECD osztályozás • Folyamatok • Modellek: megértés, tervezés, előrejelzés • Szabályozás
P és N formák Oldott szervetlen: NH4+, NO2-, NO3- ÖN Oldott szerves Partikulált szerves (detritusz + alga) Szervetlen PO43- Oldott Szerves komplex foszfátok ÖP Szervetlen (polifoszfát, foszfát ásványok, adszorbeált P) Partikulált Szerves (detritusz + alga) • BHP (biológiailag hozzáférhető P) • Becslés (PO4-P, alga-P, detritusz P, ~% szervetlen partikulált P, oldott szerves P) • Mérés • Limitáló elem (Liebig) • N/P > 10 ~ P, • N/P < 10 ~ N
Tünetek • Két típus: algás - bentikus eutrofizáció • Esztétikai problémák • Toxikus hatások • Vízhasználatok korlátozása • Indikátorok • Összes algaszám (biomassza), • A-klorofill, • Elsődleges termelés (g C /m2/nap) • Átlátszóság (mély tavak) • Oxigén telítettség (hipolimnion, mély tavak) • ÖP, ÖN, BHP, ... • Osztályozás • OECD • Felföldy
1 év 1 év Folyamatok R, T N,P Chl
Eutrofizációs modellek • A megközelítés módja szerint: • Statisztikai modellek: • Statisztikai módszerrel meghatározott összefüggések az eutrofizáció okai és az ezekből következő jelenségek között, • Nem vizsgálják a jelenségek hátterét, nincs közvetlen kapcsolat a természeti folyamatokkal. • Dinamikus modellek • A valóságban lejátszódó folyamatok leírására törekszik, • A modell változóinak (állapot változók) idő- ill. térbeli változását leíró differenciál egyenletekből állnak.
Egyszerű P forgalmi modell LAP AP Szap. Puszt. LIP IP LDP DP Min. Belső t. Ülep. AP + DP + IP ÖP (ÖP BHP) Vollenweider!
AP t Alga egyenlet G=D G – szaporodási ráta (1/nap) D – pusztulási ráta (1/nap) G<D G>D ~0.3 1/nap t=100 nap alatt: AP = AP0 e30 = 1013 AP0 !!! Növekedést korlátozó tényezők: SZAP = Gmax fT fP,N fI AP Gmax- maximális szaporodási ráta (1-3.5 1/nap) f - limitálási tényezők (-) Hőmérséklet Tápanyag Fény
fT fT 1 T T 20C Hőmérséklet limitálás Általános formula: = 1.06 Optimális – kritikus hőmérséklet alapján: Topt Tkr
Tápanyag limitálás fP Monod-modell (Michaelis-Menten): 0.5 IP KaP IP – algák által felvehető P (PO4-P) KaP – féltelítési állandó (mg/m3) KaP~ 5 mg/m3, KaN ~ 20-30 mg/m3 fN,P,= min(fP, fN, ……) Cell-quota modell: tápanyag „raktározás” P felvétel Növekedés PQ Növekedés: PQ– a sejt tápanyag tartalma Pq – minimális tápanyag tartalom, amely alatt a sejt már nem képes növekedni (PQ-Pq: raktározott tartalék) Kau – tápanyag felvétel féltelítési állandója P felvétel:
I(t) t (h) 24 Fény limitálás Steele szabály: növekedés fényfüggése Fénykioltás, fénygátlás fI 1 I= f(vízmélység, idő) !!! I (kJ/m2/nap) Is Napszakos változás: t1 t2 Közelítések (átlagolás): téglalap háromszög Sin görbe
I z Fény limitálás Fényintenzitás vertikális eloszlása: Lambert törvény I0 ke – extinkciós tényező (1/m) 1% I0 : fotikus zóna • Meghatározása: • Mérés (fotocella), • Secchi mélység ~ 10% I0 • Számítás: ke= keh + a1LA + a2Chl-a Önárnyékolás keh – természetes háttér (tiszta vízben 0.5-1 1/m) a1, a2 – tapasztalati állandók
Fény limitálás Napi és mélység menti átlagolás után: („téglalap” közelítés) Ia – napi globális sugárzás összege (nyáron 2200-2500, télen 300-400 kJ/m2/nap)
Detritusz egyenlet Alga pusztulás: + k Z AP D0(T-20) AP Zooplankton „legelés” Hőmérsékleti korrekciós tényező (1.05-1.08) Pusztulási ráta (0.1-1 1/nap) Mineralizáció: M0(T-20) AP Hőmérsékleti korrekciós tényező Mineralizációs ráta
Oldott reaktív P egyenlet Belső terhelés: • Mechanizmusok • Diffúzió (pórusvíz - víz) • Adszorpció-deszorpció (felkeveredett üledék - víz) IP > IPe-adszorpció IP < IPe - deszorpció
Egyensúlyi koncentráció meghatározása: adszorpciós izotermával Adszorbeált P (mgP/g üledék) (~ Üledék „mobilizálható P tartalma) • Deszorpció felkeveredés hatására 2 1 3 3 • Adszorpció a külső terhelés növekedésekor 1 2 Pe • Izoterma alakja függ: • Üledék/talaj adszorpciós tulajdonságai (Fe, Mn, Al oxidok, Ca sók, agyagszemcsék) • pH, hőmérséklet, redox potenciál, stb.
Üledék P koncentrációjának változása (Lijklema, 1986) Foszfor ülepedés, S (g P/m2/év) Éves lerakódás (h) Felkeveredő (aktív) réteg (h) Üledék P koncentrációjának változása (Pü): Új egyensúly beállásának ideje (S, h = konst, k = 0):
hullámmozgás áramlás Üledék felkeveredése Fényviszonyok változása Belső terhelés Alga biomassza ke Ls
Modell bővítése: N APny AP Z IP IPP DP B Üledékmodell IPü PPü Szervetlen PP, ülep.-felkev. Téli-nyári alga Nitrogén, N kötők Pelt Zooplankton, tápláléklánc Baktérium
APt APny ORP DP Pad Aő Any At ORP DP ON B AP Pad Sül ORP DP BP OSP A APS APtw ORPü DPü APny PP ORP LA ORP DP DP ORPü PPü Balatonra alkalmazott dinamikus modellek SIMBAL BEM BALSECT JICA KBFT Jelölések: ORP – oldott reaktív P, DP – detritusz P, AP – alga P, A – alga biomassza, At – téli alga, Any – nyári alga, Aő – őszi alga, Pad – adszorbeált mobilizálható P, Sül – üledék szervesanyag tartalma, ON – oldott szervetlen nitrogén, B – baktérium biomassza, BP – baktérium P, OSP – oldott szerves P, ORPü – oldott reaktív P az üledékben (pórusvíz P), DPü – detritusz P az üledékben, PPü – formált P az üledékben, LA – lebegőanyag, PP – partikulált szerverlen P JICA
Makrofitonos eutrofizició modell • Problémák: • Növekedés időléptéke eltér az algáétól, • Lassabb alkalmazkodóképesség, • Térbeli eloszlás nem egyenletes, • Az egyes fajták teljesen különböző életmódot folytathatnak, • Az egymás közti és az algákkal való versengés sok tényező függvénye. • Holland példa (Janse, 1997): csatornákra (árkokra) kifejlesztett modell • Alga és 6 féle makrofiton, • Versengés a tápanyagokért, a fényért és a helyért, • Az algák legfőbb versenytársai a békalencsék, • Az árokfenék anyaga meghatározó!
x,y t Tápláléklánc modellek Legegyszerűbb megközelítés: Lotka-Volterra egyenletek (ragadozó-zsákmány kapcsolat) x - zsákmány biomasszája (pl. alga) a - növekedési ráta Zsákmány: Ragadozó: y - ragadozó biomasszája (pl. zooplankton) c - pusztulási ráta A két faj közötti kölcsönhatás (a faj egyedszámának függvényében): b,d - a kölcsönhatás mértékét kifejező állandók Zsákmány Ragadozó
Szervetlen Szerves Termel. Diff. Ül. Szervetlen Szerves Lebont. Diff. Ül. Szervetlen Szerves Lebont. Elt. Elt. Mély tavak • Két teljesen elkevert víztér (epilimnion, hipolimnion) közötti anyagforgalom: ülepedés, diffúzió • Érvényesség: átfordulások közötti időszak • Szél elkeverő hatása csak a felső rétegben érvényesül • Üledék csak az átforduláskor keveredhet fel Epilimnion Hipolimnion Üledék