ATOMMODELLEK

1. ATOMMODELLEK Történeti átnézet az atom fogalom fejlődéséről

2. AzÓkorban • Már az ókori indiaiaknál (i.e. 700) és görögöknél (i.e. 600) felvetődött az a nagyszerű gondolat, hogy a természet bonyolult jelenségeit egyetlen alapvető, mindent átfogó elmélet segítségével magyarázzák. • Ilyen törekvések közepette jelenik meg az atom fogalma is.

3. Az Ókorban - i.e. 650 körül • Az Indiai UDDALAKA (kb. i.e. 700 – 660) • A dolgok (fügemag) felezésével érjük el a legap-róbb részeket, a finomságot. • Minden élő és élettelen anyagnak ez az elemi, tovább nem osztható építőköve. • A modern atomfogalom első megjelenése az emberi gondolkodásban. • Bő 200 esztendővel megelőzte a a közismert leukipposzi és demokrítoszi gondolatokat.

4. Az Ókorban – i.e. 600 körül • Milétoszi THÁLÉSZ (i.e. 624? Miletos, KisÁzsia, To. – 546,7) Minden anyag alkotója a víz. A víz az arché (αρχή),az ősanyag, az elsődleges elem, latinul a princípium, a szubsztancia, stb.

5. Az Ókorban – i.e. 580 körül • Milétoszi ANAXIMÁNDROSZ (i.e. 610,1 – 546,7) Minden létező élő és élet-telennek alkotója az alaktalan, a kimeríthe-tetlen világanyag, az apeiron (απειρόν) amely meghatározatlan és ha-tártalan.

6. Az Ókorban – i.e. 550 körül • Milétoszi ANAXIMENÉSZ (i.e. 585,6 – 525) 581 – 528 Minden anyag alkotója a levegő. A levegő az elsődleges elem az arché stb.

7. Az Ókorban – i.e. 530 körül • Számoszi PÜTHAGORÁSZ (i.e. 569 Samos, Ionia, Gro – 475) Az ősanyagot anyagtalannak tartja és a természet visel-kedését a számokon ke-resztül próbálja megérteni. A számok a dolgok belső a-nyagtalan, „szellemi” alapjai és ezek adják a világ belső harmóniáját.

8. Az Ókorban – i.e. 500 körül • Efesi HÉRAKLEITOSZ (i.e. 535 – 475) Minden anyag alkotója a tűz. A tűz az elsődleges elem. A világ szakadatlan mozgásban van. Az anyagi világban rejlő független természettörvény első megsejtője.

9. Az Ókorban – i .e. 465 körül • Klazomenae-i ANAXAGORÁSZ (i.e. 499 Clazomenae (30 km-relnyugatraIzmirtől), Lydia, Töröko. – 428 Lampsacus, Mysia, To.) Minden dolog parányi elemi részekből un. magok-ból épül fel. Ezeket homoeomeriáknak nevezte.

10. Az Ókorban i.e. 460 körül • Eleai ZÉNON (kb. i.e. 490 Elea, Lucania, dél Oo. – 425) A folytonossági elv hirdetője. Szerinte az alapvető kérdés, hogy az anyag folytonos vagy kvantu-mos, adagos, csomós, bogos, atomos. Kérdés, hogy az anyag a végtelen-ségig osztható-e vagy sem. Valójában nem tudja megválaszol-ni a kérdést. Lásd Zénón para-doxonok.

11. Az Ókorban – i.e. 450 körül • Akragaszi EMPEDOKLÉSZ (i.e. 492 Acragas, (ma) Agri-gento, Szicilia, Oo. )– 432 Peloponesos, Gro.) Minden anyag alkotója a négy elem: a tűz, a víz, a levegő és a föld. A tűz a víz, a levegő és a föld az ősi elemek.

12. Az Ókorban – i.e. 450 körül • Milétoszi LEUKIPPOSZ (kb. i.e. 480 – 420) Az oszthatatlan őselem fogalma. Ezek különböző formájú de tovább már nem osztható entitások az atomok.

13. Az Ókorban – i.e. 430 körül • Abderai DÉMOKRÍTOSZ (i.e. 460 – 370) Minden anyag építőköve a tovább már nem osztható, tehát oszthatatlan – atomos. Szerinte az atomok és az űr (üres tér, vákuum) az amiből minden anyag felépül.

14. Az Ókorban i.e. 390 körül • Athéni PLÁTON (i.e. 427Athén – 347) A demokrítoszi anyagi magyará-zattal szembeállítja az idealisz-tikus matematikai elvet. Az anyag legkisebb építőkövei nem tárgyak mint Demokrítosz atomjai hanem matematikaistruktúrák. Az anyag megjelenési formáit a szimmetriák határozzák meg. Pithagorászra hivatkozik.

15. Az Ókorban i.e. 350 körül • Stagirus-i ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384 Stagirus, Macedonia, Go. – 322 Chalcis, Euboea, Go. ) Elutasítja a demokrítoszi atom fogalmat. A minőség és nem a mennyi-ség a meghatározó. Majdnem 2000 évig meghatá-rozta természetfilozófiánkat.

16. Az Ókorban – i.e. 310 körül • Számoszi EPIKUROS (i.e. 341 Samos, Go. – 270 Athén) Elismeri az atomokat, az űrt és az anyag örökös voltát. Ő tette meg az első lépéseket az okság elvének kitelje-sedésében. Tanai nagy követője Lucretius Carus (i.e. 94 – 51) római filozófus költő.

17. i.e. 300 – i.sz. 1927 • Megindul egy több mint 2200 éves vita, arról, hogy folytonos vagy nem folytonos az anyag szerkezete. • Hullám vagy korpuszkuláris jellegű-e az anyag. • Több nagy név sorakozik fel az egyik vagy má-sik ötlet mellett. • Mára már eldőlt, hogy sem az egyik sem a másik, hanem mindkét gondolat egyidőben a helyes, ezáltal gyönyörű egységbe ötvözi önmagát a természet.

18. i.e. 300 – i.sz. 1927 • A KORPUSZKULÁRIS elmélet támogatói: • Daniel Sennert (1572. XI. 25. Breslau, No – 1637. VII. 21. Wittenberg) • Pierre Gassendi (1592. I. 22. Champtercier, Provence, Fr– 1655. X. 24. Párizs) • Isaac Newton (1643. I. 4. Woolsthorpe, Lincolnshire, En – 1727. III. 31. London) • Daniel Bernoulli (Gn 1700. II.8,9. Groningen,Ho – 1782. II.17. Basel, Sv) • Rudjer Josip Boskovic (1711.V.18. Raguzza-Dubrovnik, Hro – 1787. II.13 Milánó) • Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711. XI. 8. – 1765. IV. 4.)

19. i.e. 300 – i.sz. 1927 • A HULLÁM elmélet támogatói: • Rene Descartes (1596 már. 31. La Haye (most Descartes),Touraine, Fr – 1650 feb. 11,17. Stockholm) • Christian Huygens (1629 ápr. 14. Hága, Ho – 1695 jún. 8.) • Robert Hooke (1635. júl. 18. Freshwater, Isle of Wight, En – 1703. már. 3. London)

20. 1666 • Robert Boyle (1627. I. 25. Lismore Castle Ír – 1691. XII. 30. London) A testek szilárdságát illetve a hőjelenségeket pró-bálja az anyagi részecskék mozgásának hipoté-zisével magyarázni.

21. 1738 • Daniel Bernoulli (1700. II.9. Groningen Ho – 1782. III.17. Basel) A gázok nyomását magyarázza az atomhipotézissel, si-keresen, elsőként jut el az egyetemes gáztörvényhez.

22. 1758 • Rudjer Josip Boskovic (1711. V.18. Raguzza Dubrovnic– 1787. II.13. Milánó) A görögök után elsőként használja az atom megnevezést, me-lyeket anyagi pontoknak tekint. Az atomokat összetartó erőkről pedig egészen modern elkép-zelése van melynek alapötletét Newtontól veszi.

23. 1802 • John Dalton (1766. IX.6. Eaglesfield A– 1844. VII.27. Manchester A) Az általa megfogalmazott kémiai törvények (tömegmeg-maradás, tömegviszonyok megmaradása és a többszöri tömegviszonyok törvénye) arra a következtetésre veze-tik, hogy minden egyszerű kémiai anyagnak kell létezzen egy legkisebb alkotó köve, atomja.

24. 1904 • Hantaro Nagaoka (1865. VIII.15. Omura-Nagaszaki– 1950. XII.11. Tokio) A Szaturnusz bolygóhoz hasonlítja az atomot. Pozitív töltésű mag a bolygó és negatív elektronok a gyűrűben.

25. 1904 • Joseph John Thomson (1856. XII.18. Manchester– 1940. VIII.30. Cambridge) • Szilvás puding angol megnevezés. • Mazsolás puding magyar megnevezés.

26. 1911.Május 7. • Ernst Rutherford (1871. VIII.30. Brightwater– 1937. X.19. London) • Bolygó modell kvantitatív elemekkel. Első kísérletek és számítások az atomban uralkodó méretviszonyokról. Az első mérések és elképzelések Lénárd Fülöptől származnak még 1902-ből. Felmerülnek az első gondok is, ez a modell a klasszikus fizika szerint nem lehet stabil, ami ellentmond a megfigyelésnek.

27. 1913 • NielsBohr (1885. X.7. Koppenhága– 1962. XI.18.) Bolygómodell + posztulátumok 1 Az atomban az elektronok csak olyan stacionárius körpályán mozoghatnak amelyeken a perdületük a ħ egész számú töbszöröse és amelyeken nem sugároznak ki és nem nyelnek el energiát. 2 Energia kibocsájtás vagy elnyelés csak akkor következik be amikor az elektronok egyik stacionárius pályáról egy másik hasonló pályára ugranak. A kibocsájtott vagy elnyelt energia nagysága:

28. 1916 • Arnold Johannes WilhelmSommerfeld (1868. XII.5. Königsberg – 1951. IV.26. München) Bolygómodell + Bohr posztulátumok + relativisztikus korrekció = elliptikus pályák

29. 1925 – 19281925 január • WolfgangErnstPauli (1900. IV.25. Wien– 1958. XII.14. Zürich) • A kizárási elv: egy atomban nem található két olyan elektron melyeknek azonos kvantumszámaik lennének

30. 1925 – 19281925 július 29. • WernerKarlHeisenberg (1901. XII.5. Würzburg– 1976. II.1. München) • Mátrixegyenlet:

31. 1925 – 19281926 január 27. • Erwin Schrödinger (1887. VIII.12.Wien – 1961. I.4. Alpbach) • Hullámegyenlet:

32. 1925 – 19281928 • Paul Adrien Maurice Dirac (1902. VIII.8. Bristol – 1984. X.20. Tallahausse Florida) • Az elektron relativisztikus hullámegyenlete pozit-ron megoldással is: