A képviselő-testület működésének szabályai

1. A képviselő-testület működésének szabályai dr. Danka Ferenc 2010. december 15.

2. Külsős alpolgármester KÉPVISELŐ- TESTÜLET Polgármester Kisebbségi Önkormányzat Alpolgármester Társulás Bizottság Elnöke = képviselő Részönkormányzat Elnöke = képviselő Képviselő-testület Hivatala jegyző (aljegyző) vezeti Intézmények Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető

3. Feladat, hatáskör • Feladat • egy szerv céljainak a megjelölése, a szerv rendeltetésének részletezése • pl. „gondoskodik” • Hatáskör • adott szerv mit tehet a feladatának végrehajtása érdekében • döntési hatalmat jelent • pl. „dönt”, „jóváhagyja” „elbírálja” • ~ egyik fajtája - hatósági jogkör (hatósági hatáskör)= közhatalom államilag kikényszeríthető gyakorlásának joga • nagyon kötött , sajátos jogkör • átruházhatatlan • külön szabályok szerint történhet a gyakorlása

4. Hatáskör átruházása • polgármesteri hivatalra miért nem lehet hatáskört átruházni? • kettős delegálás tilalma (átruházott hatáskör tovább nem ruházható) • nem ruházható tovább olyan szervre sem, amelyre egyébként hatáskör átruházható pl. polgármester bizottságra • a képviselő-testület a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

5. Bizottságok • a bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását • a képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek

6. Részönkormányzat testülete • alakításának lehetősége (Ötv. 28.§) • KT szabad mérlegelésének tárgya, hogy létrehozza-e – SZMSZ-ében • a képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára • kötelező a létrehozása (Ötv.55.§) • a településrész lakóhelyi közösségének - kezdeményezésére - kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat a KT • Nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását: • a) az egyesítéssel létrejött településrésztől, • b) a külterületi lakott helytől, • c) az olyan üdülőterülettől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét. • 54/1997 (X.31.) AB hat.

7. Egyéb munkáltatói jog • Ötv. 103. § (1) e törvény alkalmazásában: • az egyéb munkáltatói jogon: • a kinevezés, • vezetői megbízás, • felmentés, • vezetői megbízás visszavonása, • az összeférhetetlenség megállapítása, • fegyelmi eljárás megindítása, • a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni; • alapvető munkáltatói jogok a KT-nél

8. Egyéb munkáltatói jog • ~ JUTALMAZÁS, SZABADSÁG • ~ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS; a Ktv. alapján • a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt • a polgármester a meghatározott célok alapján előre írásban megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a jegyzővel (főjegyzővel) szemben támasztott követelményeket. • legkésőbb a tárgyév végéig értékeli a jegyző, (főjegyző) teljesítményét • és az értékelésről tájékoztatja a képviselő-testületet. A teljesítménykövetelmények megállapítását, az írásbeli értékelés átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni. • jogorvoslat: ha a teljesítményértékelés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításon alapul, megsemmisítése iránt a jegyző (főjegyző) közszolgálati jogvitát kezdeményezhet.

9. Egyéb munkáltatói jog • MINŐSÍTÉS • a jegyző minősítése is a polgármester feladata – lásd. Ötv. 103.§; Ktv. 34/A.§-36.§-ai • legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt, vagy • a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban legalább 1 évig a minősítő irányítása alatt dolgozott • jogorvoslat: a köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a bíróságtól kérheti

10. Egyéb munkáltatói jog ILLETMÉNYELTÉRÍTÉS – (SZEMÉLYI ILLETMÉNY) Ktv. 43.§ (4) - itt 3 szabályrendszert állított fel a jogalkotó: • PH köztisztviselői • a jegyző (főjegyző) • a polgármester a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig legfeljebb 30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentheti • az eltérítésről a polgármester minden év március 1-jéig dönt. Mértéke a tárgyévben nem módosítható. • jegyző (főjegyző) személyi illetménye SZEMÉLYI ILLETMÉNY • Ktv. 44/B.§ PH köztisztviselői (a jegyző (főjegyző) állapíthatja meg – a polgármester jóváhagyásával!) • teljesítményértékelés alapján • a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig • korlátja: nem haladhatja meg a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset (200.000Ft) tízszeresét

11. Egyetértési jog • Ötv. 36.§ (2) bekezdés b): • kinevezéshez, • vezetői megbízáshoz, • felmentéshez, • a vezetői megbízás visszavonásához, • jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. • polgármester szabad belátása szerint gyakorolhatja mindegyikre, vagy csak néhányra • (117/2008. (IX.26.) AB hat.- KT nem alkothat rendeletet az egyes munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségekről – pl. az egyetértési jog gyakorlásáról sem) • vétójogot jelent • írásban kell rögzíteni

12. Egyetértési jog • a községi körjegyzőségnél a körjegyző - a polgármesterek egyetértésével - • nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. • a polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. • ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselő-testületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert.

13. A polgármester képviseleti joga • Ötv. 9.§ (1) bek. Az önkormányzat jogi személy. (polgári jogi) • a képviselőtestületet a polgármester képviseli, mint egyszemélyes önkormányzati szerv, törvényi előírás alapján jogosult a KT képviseletére • peres (jogi) képviselet: meghatalmazottként eljárhat képviselő, jegyző, PH ügyintézője is. • a polgármesteri peres képviselethez nem szükséges a KT külön meghatalmazása, vagy más egyéb aktusa – ok: törvényi előíráson alapul • ez nem zárja ki, hogy a KT a polgármestert valamely ügy mikénti képviseletére kötelezze. • Ptk. 219.§ (2) bek.: a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, ill. kötelezetté. • közjogi képviselet (ez következik az önk. közhatalmi jogosítványaiból) • protokolláris képviselet (ünnepségek, rendezvények stb.) • TÉ. folytán indult bírósági eljárásban gyakorolt képviselete – (az ún. külső, önkormányzaton kívüli közhatalmi eljárásban) • AB eljárás kezdeményezése esetén (a KT kezdeményező döntésének keretében gyakorolhatja) • lásd. felterjesztési jog gyakorlásánál – (KT javaslatot tesz vagy intézkedés megtételét kezdeményezi valamely állami szervnél • ha a KT a képviselendő önkormányzati ügyben döntött, ahhoz kötve van a polgármester! • SZMSZ részletes rendelkezéseket tartalmazhat a polgármester képviseleti tevékenységére + esetenkénti kötelezés is lehet

14. Alpolgármester választása • Megbízatásának keletkezése: a megválasztásával kezdődik = alakuló ülésen és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. • Megbízatásának megszűnése: • ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik • az új polgármester megválasztásával – (ciklus közbeni esemény miatt pl. feloszlás) • ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja - VISSZAHÍVÁSSAL

15. Alpolgármester választása • Pttv. 2/A. § Ha a képviselő-testület az alpolgármester megbízását a polgármester javaslata ellenére nem vonja vissza és a polgármester az alpolgármester feladatait írásban, teljeskörűen megvonja, a feladatkör megvonását követően az alpolgármester a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjával azonos mértékű illetményre - társadalmi megbízatású alpolgármester esetén tiszteletdíjra - jogosult.

16. Alpolgármester választása • Alkotmány 44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja. • Ötv. 34. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

17. Alpolgármester választása • „külsős” nem tagja a képviselő-testületnek, • a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. • a „külsős” jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. • az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

18. Külsős alpolgármester KÉPVISELŐ- TESTÜLET Polgármester Alpolgármester Képviselő Bizottság Elnöke=képviselő Részönkormányzat Elnöke=képviselő Képviselő-testület Hivatala jegyző (aljegyző) vezeti

19. Újratárgyalási kezdeményezés • Ötv. 35. § (3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. • önkormányzati érdek sérelme: jogszabály által nem definiált, polgármester minősít • ülést követő 3 naptári napon belül • írásban – képviselő-testületnek címezve • halasztó hatályú a döntés végrehajtására (rendelet nem hirdethető ki) • képviselő-testületnek döntenie kell • KT döntése másodszor is ugyanaz lehet – ezt már végre kell hajtani • helytelen gyakorlat: csupán a KT ülésén történik meg a bejelentése

20. Polgármester felügyeleti jellegű jogosítványai • felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását: • ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy • sérti az önkormányzat érdekeit • a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz • felfüggesztheti a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását: • ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy • sérti az önkormányzat érdekeit a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz

21. Polgármester • a bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni

22. Települési képviselő • a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; • tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. • javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. • kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül : bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését; • közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

23. Bizottság • a bizottság a feladatkörében ellenőrzi a PH a KT döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját • ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. (Ötv. 27.§)

24. Jegyző a helyi törvényesség őre • Ötv. 36.§ (3) - a jegyző köteles jelezni: • a képviselő-testületnek, • a bizottságnak és • a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (szignalizációs kötelezettség)

25. Összeférhetetlenségi okok • valamennyi polgármesterre vonatkozó okok (főfoglalkozású és társadalmi megbízatású + (külsős) alpolgármesterekre is) • államhatalmi ágak elválasztásának elvéből következőek pl.: • nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, • jegyző (főjegyző, körjegyző, aljegyző) • más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja stb. • gazdasági befolyástól mentességet szolgáló pl.: • aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el

26. Összeférhetetlenségi okok • Egyéb: • olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja, (pl. intézményvezető) • a KT által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője • helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja

27. Összeférhetetlenségi okok • A főfoglalkozású polgármesterre vonatkozó további, szigorúbb kritériumok • munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet: • munkaviszony • köztisztviselői, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony • polgári jogi szerződés alapján létesített ~ (pl. megbízási szerződés, egyéni vállalkozói jogviszony) • kivételek: - országgyűlési képviselőség - pl. oktatói, lektori tevékenység

28. Összeférhetetlenségi okok • A főfoglalkozású polgármester a KT hozzájárulása nélkül nem lehet pl.: • vállalat vezérigazgatója • gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tag • szövetkezet tisztségviselője • alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője lényeges: a KT hozzájárulását ciklusról ciklusra kérni kell, ha újraválasztják a polgármestert!

29. Megszünteti 30 nap Következő ülésmaximum 30 nap Határozat megküldése PM.-nek következő munkanapon Összeférhetetlenségi ok alól PM. felmentve 30 nap döntésre 8 nap PM. kérelmére Polgármesteri összeférhetetlenség - eljárás rendje + jogorvoslat PM.amegválasztásától vagy az ok felmerülésétől Bármely képviselő indítványa + 3 tagú bizottság (képviselők) javaslata Nem szünteti meg Képviselő-testület határozatban dönt hozzájárulását adhatja, ha törvény lehetővé teszi! megállapítja az összeférhetetlenséget megyei bíróság felülvizsgálata

30. 30 nap megszüntetésére Következő ülésmaximum 30 nap 8 nap képviselő kérelmére 30 nap döntésre Képviselői összeférhetetlenség – eljárás rendje + jogorvoslat Képviselő + összeférhetetlenségi ok = haladéktalanul be kell jelenteni 1.) megbízólevél átvételét követően2.) az ok keletkezését követően3.) a helyzet tudomására jutását követően Átadja az SZMSZ-ben meghatározott bizottságnak vizsgálatra Polgármesternél BÁRKI kezdeményezheti Bizottság előterjesztése Polgármester előterjesztése pl.: Közigazgatási Hivatal vezetője Képviselő-testülethatározatban dönt megyei bíróság felülvizsgálata

31. Nincs határidő! 30 nap döntésre 8nap fellebbezésre 3 nap döntésre Jogorvoslat (érintett: polgármester/képviselő) HA a képviselő-testület nem dönt vagy döntése jogszabálysértő Közig. Hivatal kezdeményezheti az összeférhetetlenség kimondását Megyei bíróság PM. (Képviselő) fellebbezése Közig. Hivatal fellebbezése Másodfokú bíróság

32. Halasztó hatály • polgármester tisztsége megszűnik az összeférhetetlenség kimondásával: • felülvizsgálat kérésére rendelkezésre álló, 8. napot követően (ha nem kér felülvizsgálatot) • bíróság döntésének a napján (ha felülvizsgálatot kér - addig gyakorolhatja a jogait is) • képviselő megbízatása megszűnik az összeférhetetlenség kimondásával: • Uaz.

33. Együttalkalmazási tilalom • Ktv. 9.§ (1) nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozójával • irányítási • felügyeleti • ellenőrzési vagy • elszámolási kapcsolatba kerülne • (pl. a polgármester sógornője köztisztviselő a PH-ban) • községi önkormányzat különösen indokolt esetben felmentést adhat alóla • E törvény alkalmazásában hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, b) az örökbe fogadó és a nevelőszülő, c) az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, d) a testvér, a házastárs, az élettárs, e) a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

34. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!