E N D
1. Megelozés az alapellátásban II. Béres Tímea
ÁNTSZ Közép-magyarországi
Regionális Intézete
Budapest
4. De az élettartam emelkedése nem jelent feltétlenül nagyobb életminoség nyereséget!
5. WHO adatai szerint Európában a 7 legfobb egészségügyi kockázat közül 6 a helytelen étrenddel és a kevés testmozgással kapcsolatos.
A becslések szerint a szívbetegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség 80%-a,
a rákos megbetegedések 40%-a elkerülheto lenne az általános életmód kockázati tényezok (beleértve a dohányzást) kiküszöbölésével.
6. Fo egészségügyi kockázati tényezok az európai régióban (World Health Report 2002)
7. Az elhízás és a túlsúly növekvo tendenciája bizonyítja, hogy az étrend minosége és a testmozgás szintje egyre romlik az EU-ban.
Az adatok szerint a testtömegindex (BMI) átlagos szintje a 27 tagállamból már 19-ben meghaladja az egészséges 25 kg/m2-t
8. BMI-átlag az EU tagállamaiban
9. Lineáris emelkedést feltételezve, beavatkozás nélkül a becslés szerint az elhízás elterjedtsége az EU-27-ek körében 2020-ra eléri a 20,1%-ot.
A gyermekkori elhízás aránya tartósan emelkedik, a legnagyobb elterjedtség pedig a dél-európai országokban figyelheto meg.
10. Európai Unió 2. Népegészségügyi Program 2007-2013.
Prosperitás: feltétele az egészséges lakosság, melynek része az egészséges idoskor. Indikátora: egészséges életévek
Szolidaritás: mértéke a várható élettartam, az egészségi állapot, az egyenloség az egészségben (egyéni és tagországok közötti szinten), és a magas színvonalú, minoségi egészségügyi ellátó rendszer által biztosítható.
Biztonság: prioritás a madárinfluenza és az influenza pándémiára és az egyéb, váratlanul és tömegesen feltöro veszélyhelyzetre történo felkészülés és együttmuködés.
11. Nemzeti Egészségfejlesztési Program (NEP) Az ország középtávú fejlesztési, stratégiai tervezésének részét képezi, az egészségügyi tervezés alapja,
NEP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai, a terület-, illetoleg településfejlesztési, továbbá valamennyi állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala, illetoleg végrehajtása során érvényre kell juttatni.
12. Nemzeti Egészségfejlesztési Program (NEP) lakosság egészségi állapotának bemutatása
egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok
feladatok és a végrehajtási sorrend
szükséges eszközök
várható egészségügyi ellátási szükséglet
egészségügyi rendszer fejlesztési irányai, szerkezetében indokolt változások
fejlesztési prioritások
humán eroforrással kapcsolatos fejlesztési irányok
stratégiai jelentoségu gép-, muszerfejlesztés
ágazat kutatási-fejlesztési irányai
szakmai szabályozás, minoségbiztosítás fejlesztési terve
13. Egészség ÉvtizedénekNépegészségügyi Programja Célja:
minden magyar állampolgár a leheto legegészségesebben éljen
tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében
14. Megvalósítás lehetséges stratégiái Az egyes állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során.
A fobb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó szenvedés mérséklése.
15. A Népegészségügyi Program négy alapveto értéke az egészség alapveto emberi jog;
az egyenlotlenségek csökkentése és a szolidaritás;
az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelossége az egészség fejlesztésében;
multi- és interszektorális megközelítés (Tárcaközi Bizottság).
18. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása Egészségfejlesztési programok agyermek és ifjúsági korosztály számára,egészséget támogató iskolák
Idosek egészségi állapotának javítása
Esélyegyenloség az egészségért
Egészségfejlesztés a mindennapi életterületein
20. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése Dohányzás visszaszorítása
Az alkohol és drogprevenció
Egészséges táplálkozás elterjesztése
Aktív testmozgás elterjesztése
Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram
21. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása
22. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása
23. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása
24. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 2. Az alkohol és drogprevenció
25. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 2. Az alkohol és drogprevenció
26. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 2. Az alkohol és drogprevenció
27. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 3. Egészséges táplálkozás elterjesztése
28. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 3. Egészséges táplálkozás elterjesztése
29. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 4. Aktív testmozgás elterjesztése
30. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 4. Aktív testmozgás elterjesztése
31. Egészséges életmód programja, az emberi egészség kockázati tényezoinek csökkentése 5. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram
33. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése
34. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 1. Koszorú- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása
35. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 1. Koszorú- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása
36. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 2. Daganatos megbetegedések visszaszorítása
37. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 3. Mentális betegségek megelozése
38. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 3. Mentális betegségek megelozése
39. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 4. Mozgásszervi betegségek csökkentése
40. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 4. Mozgásszervi betegségek csökkentése
41. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 5. AIDS prevenció
42. Az elkerülheto halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelozése 6. Gyors reagálás, közegészségügyi biztonság
44. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztéseaz egészségi állapot javítása érdekében Népegészségügyi szurovizsgálatok (propagálása)
Ellátás fejlesztés
Eroforrás fejlesztés
Monitorozás-informatika fejlesztése
45. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztéseaz egészségi állapot javítása érdekében 1. Népegészségügyi szurovizsgálatok
47. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztéseaz egészségi állapot javítása érdekében 2. Ellátás fejlesztés
48. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztéseaz egészségi állapot javítása érdekében 3. Eroforrás fejlesztés
49. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztéseaz egészségi állapot javítása érdekében 4. Monitorozás-informatika fejlesztése
50. A Népegészségügyi program várható hatása Társadalmi:
születéskor várható átlagos élettartam no;
megno az egészségesen leélt életévek száma (és életminosége);
csökkennek az egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlotlenségek;
esély teremtodik a hátrányos helyzetuek felzárkóztatására;
az egészséges életmód társadalmi szintu mintává válik;
rendszeres ágazatközi együttmuködés az egészség érdekében;
megerosödnek a közösségi akciók, a civil szféra szerepe az egészség fejlesztésében.
51. A Népegészségügyi program várható hatása Szakmai:
csökken a megelozheto és az ido elotti halálozás, a krónikus nem fertozo megbetegedések korai elofordulása;
csökken, illetve az idoskorú ellátás irányába átalakul a gyógyítási-ellátási igény;
csökkennek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi, társadalmi egyenlotlenségei;
fejlodnek, bovülnek az egészségügy megelozo célú szolgáltatásai;
javul az egészségügyi ellátás minosége és költséghatékonysága;
a korszeru igényeknek megfeleloen átalakul a népegészségügyi intézményrendszer és illeszkedik az EU normákhoz;
fejlodik a népegészségüggyel kapcsolatos kutatás és képzés.
52. A Népegészségügyi program várható hatása Gazdasági:
az emberi eroforrások fejlodése, gazdaság fenntartható növekedése;
javul a munkaero minosége, hatékonysága és versenyképessége;
az ágazatközi együttmuködés révén új eroforrásokat, tartalékokat mozgósít;
bovíti az egészségre elonyös termékek és szolgáltatások piacát;
lényegesen hozzájárul a lakosság életszínvonalának javulásához.
54. A Komplex Program szakmai-stratégiai kapcsolódási pontjai
55. A halálokok megoszlása Magyarországon, 2003
56. Koszorúér betegség okozta standardizált halálozás 100 000 lakosra számítva
57. Cukorbetegség, magasvérnyomás betegség gyakorisága 10 000 lakosra számítva Magyarország régióiban
58. A szív- és érbetegségek gazdasági vonatkozásai 169 milliárd euró évi kiadást jelent évente az EU-ban, 372 euró személyenként
Tagországok között a fejenkénti összegek tízszerese is adódik: Málta kevesebb, mint 50 euró, Németország, Egyesült Királyság, több mint 600 euró
A betegség mortalitás és morbiditás okozta termelés kiesés 35 milliárd euró
59. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai I. Nem befolyásolható rizikótényezok
Életkor
Nem
Biológiai determináció:
Magas vérnyomás
Magas vércukorszint
HDL koleszterin szintje
Túlsúly/ elhízás
Személyiségtípus
60. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai II. Nem befolyásolható rizikótényezok
Jövedelem
Iskolázottság
Életkörülmények
Munkakörülmények
61. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikófaktorai III. Befolyásolható rizikótényezok
dohányzás
helytelen táplálkozás
mozgásszegény életmód
túlzott mértéku alkoholfogyasztás
elhízás
magas vérzsír szint
magas vérnyomás
62. Kockázatok és szív-érrendszeri betegségek vázlatos összefüggése
63. A kockázati tényezok befolyásolása Politikai döntéshozók törvényalkotásai (adóztatás, marketing
)
Egyéni életmód változtatás (étrend, dohányzás kerülése, fizikai aktivitás fokozása
)
Egészségügyi szolgáltatás (magas kockázatúak kiemelése, gondozása
)
64. Az egészséges szív- ésérrendszer megtartásának feltételei A dohányzás kerülése
Megfelelo fizikai aktivitás
Egészséges táplálkozás
Ideális testsúly
140/ 90 Hgmm alatti vérnyomás
5 mmol/l alatti összkoleszterin
Normális szénhidrát háztartás
A túlzott stressz kerülése
65. Megelozés lehetoségei az alapellátásban Primer prevenció: egészségnevelés
kockázati tényezok felmérése, melyek többségében az emberek életmódjától függok, elkerülhetok vagy módosíthatók
Egészséges életvitel támogatása
Kockázati tényezokre való figyelmeztetés
Populációs szintu és rizikószemléletu szurés összehangolt alkalmazása,
66. Alapellátás dolgozóinak feladatai Fokozottan veszélyeztetett személyek kiszurése, ennek érdekében:
Törzslapok/paciensdokumentáció rendszeres és pontos vezetése
Személyes és családi anamnézisben szereplo rizikótényezok!!!
Dohányzási eloélet rögzítése
Minden megjeleno páciens esetén vérnyomásmérés
Testsúly, testmagasság mérése, testtömeg index (BMI) kiszámítása, zsíreloszlás meghatározása derékkörfogat és csípokörfogat hányadosával (D/CS) és ezek rögzítése
67. Alapellátás dolgozóinak feladatai Rizikóállapot felmérése
Kikérdezés (egyéni és családi anamnézis, életmód)
Fizikális vizsgálatok/állapot felmérése (testsúly, vérnyomás)
Laboratóriumi tesztek (pl. Se cholesterin)
Rizikókategóriába sorolás alapján stratégia felállítása
Kis- és közepes rizikó esetén: életmód-tanácsadás, rendszeres ellenorzés (követés)
Magas- vagy halmozott rizikó esetén: elozoeken felül szakszeru gondozás.
68. Szív és érrendszeri betegségek megelozésének és gyógyításának nemzeti programja
69. Nemzetközi elozmények Az Egészséges Szívrol szóló Európai Tanács határozat (2004. június)
A szív és érrendszeri egészség elomozdításáról szóló Luxemburgi Nyilatkozat (2005. június)
WHO határozat a nem fertozo betegségek megelozésérol WHO/EURO
71. Program célja I. Szív és érrendszeri megbetegedés és halálozás gyakoriságának csökkentés
Kockázati tényezok csökkentése
Egészségmegorzo programok
Elsodleges prevenció
Társadalmi támogatottság növelése
Teljes lakosság figyelmének felhívása és oktatása
Kockázati önértékelés elvégzésére
Szurovizsgálaton aktív részvételre
Betegségek megelozésének, korai felismerésének és gyógyításának minoségi javítása (központok)
72. Program célja II. Szakmai tevékenység minoségének javítása
Egységes szempontrendszeren alapuló monitorozási, értékelési és ellenorzési rendszer kialakítása, fejlesztése
Lakosság szív- és érrendszeri állapotának felmérése (kockázatok mértéke, elérni kívánt célértékek meghatározása érdekében)
Strukturális változások a szív- és érrendszeri betegségben szenvedok ellátásában (hatékonyság, esélyegyenloség)
Korszeru diagnosztika és gyógyítás feltételeinek fejlesztése (korai felismerés és hatékonyabb kezelés)
73. Program célja III. Komplex ellátás érdekében a szakemberek európai szintu képzése
Szív és érrendszeri betegségben szenvedok részére komplex rehabilitációs rendszer kialakítása
Programtanács feladata:
Társadalmi elismertség növelése
Végrehajtás segítése
76. III. Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia 2007. november 9.
Közremuködok:
Kardiológiai Szakmai Kollégium
Országos Alapellátási Intézet
Szakmai Társaságok
Ajánlás: a mindennapi gyakorlat számára a koszorúér-eredetu, agyi- és perifériás érbetegségek kockázatának becslésére, megelozésére
kardiovaszkuláris betegségek kockázatának becslése,
a megelozés lehetoségei
a betegségek kezelésének irányelveit foglalja össze.
82. Framingham ponttáblázat Nem
Kor
Összlipidszint
HDL-cholesterin szintje
Dohányzás
Vérnyomás szisztolés értéke
84. DIETETIKAI PROTOKOLL A KARDIOVASZKULÁRIS SZEKUNDER PREVENCIÓBAN Az étrend alapelvei
Étrend-összeállítás irányelvei:
Élelmiszer-választás: a kívánatos tápanyagtartalomnak megfeleloen és a beteg preferenciáinak figyelembevételével.
Konyhatechnológia: elsodlegesen a zsiradékszegény elkészítési eljárásokat és a konyhasó-felhasználás csökkentését kell elonyben részesíteni.
Étkezési ritmus: minimum napi három foétkezésre van szükség, de ha a beteg életmódjába beillesztheto, akkor két kisétkezés is javasolt.
85. Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH diéta)
86. DASH-diéta
92. Alapellátás dolgozóinak lehetoségei az egyéb kockázati tényezok csökkentésében
93. Egészséget veszélyezteto fobb kockázati tényezok Életmóddal összefüggo, befolyásolható fobb rizikótényezok:
Dohányzás
Helytelen táplálkozás
Elhízás
Mozgásszegény életmód
Alkoholfogyasztás
Drogfogyasztás
Ultraibolya sugárzás
94. Helytelen táplálkozás Alapellátás szakdolgozóinak alapveto lehetosége az egészségnevelés:
Tanácsadás: tudományosan megalapozott szakmai ajánlások ismertetése közértheto módon, kiterjesztve az ételkészítés módjára is:
Lakosság számára
Személyes tanácsadás
Helytelen táplálkozás káros hatásainak ismertetése
Egészséges táplálkozás remélheto hasznának hangsúlyozása
95. Helytelen táplálkozás Egészségnevelo tevékenység során szükséges figyelembe venni:
Kulturális tényezoket, pl.
vallási ajánlások és tiltások
személyes tényezok (kor, iskolázottság, egyéni ízlés..)
Táplálkozási és ételkészítési szokásokat
Alapanyagok hozzáférhetosége
DE! fontos a kello tapintattal végzett tevékenység (kéretlen beavatkozás)
Tápláltsági állapot rendszeres követése és dokumentálása
96. Elhízás Anamnézis
a szülok, a házastárs, a gyermekek testsúlyáról,
az elhízás kezdeti idopontjáról és testsúlyáról,
a táplálkozásról,
a fizikai aktivitásról,
az esetleges gyógyszerszedésrol,
korábbi testsúlycsökkento kísérletekrol,
fontos a panaszok rögzítése is.
97. Elhízás Fizikális vizsgálatok
Testsúlymérés
Lehetoleg reggeli órákban, zakó nélkül, ellenorzéskor azonos típusú öltözékben történjen, a gyakorlatban a cipo levétele olykor akadályba ütközik. Ellenorzéshez a mérési feltétel rögzítendo. Fizikai megterhelés vagy vízhajtó bevétele után mért testsúly (fogyókúrázók!") a körülmények figyelembevételével értékelendo.
Testmagasságmérés
Falra szerelheto eszköz vagy állvány segítségével, esetleg falra felrajzolt magassági adatok leolvasásával. A testmagasság helytelen mérése a testtömegindex számításánál négyzetes hibát jelenthet.
98. Elhízás Fizikális vizsgálatok
Haskörfogatmérés
Az alsó bordaív és a felso-mellso csípotövis távolsága közepén, tehát ne a köldök magasságában mérjük, hanem kb. 2-3 cm-rel a köldök fölött. (jelenlegi ajánlások szerint a metabolikus kockázat férfiaknál 94 cm, noknél 80 cm felett fokozott)
Csípokörfogat
A csípo legnagyobb kerületén mérendo.
Kiegészíto vizsgálat: testzsírmérés
Fontos a differenciáldiagnosztika az endokrin betegségek irányában (orvosi kompetencia)
99. Elhízás Terápia négy alapveto pillére:
diéta: energiaszegény étrend.
fokozott fizikai aktivitás,
beteg pszichés vezetése vagy viselkedési terápia,
gyógyszeres kezelés, súlyos esetben mutéti beavatkozás (intragasztrikus ballon vagy a laparoszkópos gyomorszukíto mutét)
100. Elhízás Diétás kezelés:
A rizikóstatus meghatározása után a metabolikus kockázati tényezoktol mentes, de hypercholesterinaemiás betegek részére a klasszikus kalóriatartalmú (1200-1500 kcal) és zsírszegény (<30%), foleg növényi eredetu zsírokból álló és összetett szénhidrátokban gazdag (55%), rostdús diéta javasolt.
Emelkedett triglicerid (>1,7 mmol/l), alacsony HDL-koleszterin-szint (férfi: <1,0, illetve no: <1,2 mmol/l), 6,0 mmol/l értéknél nagyobb éhomi vércukorérték vagy metabolikus szindróma esetén 1200-1500 kalória tartalmú, szintén 30% feletti zsírszegény diéta mellett, a szénhidrátbevitelt 40-45%-ra csökkenthetjük, foleg alacsony glykaemiás indexu szénhidrátok formájában. Ez a fogyókúra idejére az édességek, sütemények, kenyér, pékáru, rizs, burgonya, tészták fogyasztásának kifejezett korlátozását jelentheti, a teljes kiorlésu gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, alacsony glykaemiás indexu gyümölcs, valamint dió, mogyoró relatíve szabad fogyasztása mellett.
101. Elhízás Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Az elhízás diagnosztikája és kezelése
Készítette:
Belgyógyászati Szakmai Kollégium
Magyar Elhízástudományi Társaság
105. Elhízás Primer prevenció: egészséges testsúly megtartása
Egészséges életmód:
Étkezési szokások
Fizikai aktivitás
Szekunder prevenció: testsúlycsökkentés
Alacsony kalóriatartalmú, súlycsökkenést elosegíto étrend
Fokozott testmozgás
Egyéb rizikótényezok csökkentése (pl. dohányzás)
106. Elhízás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Egészségnevelés (lakosságszintu és egyéni)
Egészséges testsúly megismertetése, túlsúly kritériumai
Elhízás egészségkárosító következményei
Egészséges fogyókúra fontossága, lehetoségei
Paciensek rendszeres ellenorzése és az adatok pontos dokumentálása:
Testsúly, testmagasság, BMI, zsíreloszlás (D/CS)
Veszélyeztetés felmérése
Étkezési szokások, életmód
107. Elhízás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Személyre szabott tanácsadás
Egészséges testsúly megtartása
Túlsúly csökkentése
Egészséges étkezés szabályainak betartása
Fogyókúrázó paciensek figyelemmel követése, támogatása
Éberség !
108. Emelkedett koleszterinszint
110. Emelkedett koleszterinszint Szérumkoleszterin szint csökkentésének megelozési lehetoségei:
Multifaktoriális intervenció:
Életmód befolyásolására irányuló tanácsadás
Több kockázati tényezo egyideju csökkentése
Alacsony zsírtartalmú étrend
Gyógyszeres kezelés
111. Emelkedett koleszterinszint Szérumkoleszterin szint csökkentésének megelozési lehetoségei:
Multifaktoriális intervenció:
Életmód befolyásolására irányuló tanácsadás
Több kockázati tényezo egyideju csökkentése
Alacsony zsírtartalmú étrend
Gyógyszeres kezelés
112. Emelkedett koleszterinszint Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Alkalomszeru koleszterin meghatározás (5 évente normál értéknél)
Fokozottan veszélyeztetettek esetén gyakrabban (6,5 mmol/l felett 3-6 havonta)
Minden esetben társuljon személyre szabott tanácsadással
Eredmények jelentése és jelentosége
Hangsúlyozni kell: a se cholesterin szint prognosztikai értéke önmagában korlátozott, a többi rizikófaktorral együtt lehet értékelni
Korlátozott prognosztikai érték
Táplálkozás és koleszterinszint összefüggése, étrendi utasítások betartásának ellenorzése
Nemkívánatos lélektani hatások elkerülése (aggodalom, címke
)
113. Emelkedett koleszterinszint Fokozottan veszélyeztetettek:
Tünet- és panaszmentes, középkorú férfiak és nok:
Szív és érbetegségek keletkezése szempontjából igazolt kockázati tényezok közül legalább 2 vagy 3 megállapítható
50 év alatti személyek:
Hozzátartozó koszorúér- vagy ischaemiás szívbetegségben 65 éves kora elott elhunyt
Koleszterintároló daganatszeru borelváltozás diagnozis
65 év alatti személyek diabetes mell. Vagy szív- és érbetegség esetén
Tünetmentes személyek, ha 7,8 mmol/l értéket meghaladó családi hypercholesterinaemia esetén
114. Az Amerikai Szívgyógyász Társaság ajánlásaiban szereplo I. számú diéta
115. Mozgásszegény életmód Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Veszélyeztetett személyek azonosítása
Egészségnevelés:
Mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásaira figyelem felhívása
Védettséget nyújtó, testreszabott mozgás propagálása
Megfelelo gyakoriság
Megfelelo idotartam
Megfelelo intenzitás
Megfelelo tipusú gyakorlatok végzése
116. Mozgásszegény életmód Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Védettséget nyújtó, testreszabott mozgás propagálása
Megfelelo gyakoriság: heti 3x, elosztva
Megfelelo idotartam: bemelegítés (5-10 perc), terhelés (15-40 perc), levezetés (5-10 perc)
Megfelelo intenzitás: személyre szabott és kornak megfelelo legyen
Megfelelo típusú gyakorlatok: könnyu, mérsékelten nehéz vagy eroteljes
Sérülések és nemkívánatos mellékhatások kerülése!
117. Mozgásszegény életmód Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Edzettségi állapot, eronlét kiindulási szintjének felmérése, folyamatos követése és dokumentálása
Szabadidos testmozgási szokások, életmód felmérése (kikérdezés)
Veszélyeztetettek azonosítása
fizikai aktivitási program kidolgozásában segítség nyújtása
Érintettek folyamatos követése, támogatása és bátorítása
118. Az önkárosító magatartásformákpszichológiai háttértényezoi szorongás, depresszió, öngyógyítás (közismert az alkohol és a nikotin szorongásoldó hatása),
unalom és egyhangúság oldása,
a gyenge önazonossággal rendelkezo fiatalok számára igen fontos az együtt ivás, a dohányzás, mint a csoporthoz tartozás élménye,
kamaszkorban az újszeruség, az élménykeresés, a normák átlépése a vonzó cél, a baráti társaság hatására, különösen újévkor vagy a születésnapok alkalmával.
119. Alkoholfogyasztás Primer prevenció: függoség kialakulásának megelozése egészségneveléssel
Szekunder prevenció: kialakult alkoholbetegség kezelése, leszoktatás
Kockázatos és káros alkoholfogyasztás
Felismerése
Célzott rákérdezés
Kérdoíves felmérés egyszeru és megbízható
Vérvizsgálat , mint szurovizsgálat költséges + magas álpozitivitás
Kezelése: rövid intervenció, a beavatkozás formája
Baráti, ám mégis határozott hangnemu tanácsadás + írásos anyagok
Súlyosabb esetben rábeszélés
120. Alkoholfogyasztás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Alkoholfogyasztási szokások felmérése, dokumentálása
Egészségnevelés - tanácsadás
Egyéni, iskolai, lakosságszintu (különös tekintettel a sérülékeny csoportokra: fiatalok, terhes nok
)
Alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásain túl lélektani és társadalmi kockázataira is kiterjesztve
Mértékletesség ajánlása
Kockázatos mértékben fogyasztók figyelemmel kísérése, motiváló beszélgetések folytatása
121. Alkoholfogyasztás Motiváló beszélgetés lépései:
Életmód, stresszhelyzetek és alkoholfogyasztás összefüggése
Egészség és alkoholfogyasztás kapcsolata
Egy tipikus nap menete alkohollal és anélkül
Alkoholizmussal kapcsolatos jó és rossz dolgok
Páciens által igényelt egyéb felvilágosítások
Jelen és lehetséges jövo összevetése
Felmerülo kételyek, aggodalmak megbeszélése
Támogatás a döntés meghozatalában
122. Drogfogyasztás Okok, hajlamosító tényezok:
Családi okok (rossz szocializáció, kapcsolatok megromlása/felbomlása, rossz magatartásminták
)
Személyiségtényezok (szorongásra, depresszióra való hajlam, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, csorbult önbecsülés, önkontroll hiánya, lázadó természet
)
Társadalmi és kulturális tényezok (normák, fogyasztás kultusza, kortárs és egyéb csoportok hatása, közös szórakozás
)
Tiltott szerek beszerezhetosége
123. Drogfogyasztás Megelozés lehetosége: egészségnevelés
Színtere: elso sorban az iskola és a család
Prevenciós modell:
Információközlés
Drogokról, azok hatásáról és káros következményeirol
DE! kockázatkeresok érdeklodését felkeltheti
Érzelmi nevelés
Droghasználathoz vezeto személyiségfejlodés-beli hiányosságok kifejlesztése
Kortárs hatások befolyásolása
Alternatívák felmutatása
124. Drogfogyasztás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Gyógyászatban használatos szerek biztonságos tárolása, megfelelo történo nyilvántartása
Ismerni szükséges:
Tiltott szerek használatával járó tüneteket, azok hatásait
Túladagolás és elvonás tüneteit
Megelozés:
Egészségnevelés minden lehetséges színtéren és módon
Információgyujtés és nyilvántartás a paciensek dokumentációjában
Bizalom kialakítása, támogatás nyújtása a drogbetegek számára, motiválás és segítségnyújtás
125. Ultraibolya sugárzás Forrása:
Természetes forrása a napfény
Szolárium
Káros hatásai:
Heveny károsodás
Leégés (borpír, duzzanat, hólyagképzodés és hámlás)
Idült károsodás
Bor elöregedése: kiszáradás, ráncosodás, petyhüdtté válás, foltos pigmentáltság
Bordaganatok
126. Ultraibolya sugárzás Alapellátás szakdolgozóinak feladatai
Egészségnevelés
Túlzott napozás és szoláriumhasználat nem kívánt mellékhatásainak, azok kockázatainak megismertetése
Bordaganatok keletkezésének fokozott kockázata
Önmérsékletre való ösztönzés (túlzott napozás kerülése)
Önvédelemre való figyelemfelhívás
Védelem az eros sugárzástól
Megfelelo napozási szokások kialakítása
Napozókrémek használata
127. Ajánlott irodalom:
Döbrossy Lajos: Megelozés az alapellátásban Medicina Könyvkiadó Rt. 2004
John Murtagh: Betegoktatás
Medicina Könyvkiadó Rt. 1999
128. "Ha nem vagy rá hajlandó, hogy változtass az életeden, nem lehet rajtad segíteni."
(Hippokratész)