Orsz gos Alapell t si Int zet Prevenci s pol s az alapell t sban c mu tov bbk pz se

1. Orsz�gos Alapell�t�si Int�zet�Prevenci� �s �pol�s az alapell�t�sban� c�mu tov�bbk�pz�se Bauk� M�ria eln�k Orsz�gos Etikai Tan�cs

2. Bevezeto gondolatok

3. Az etika az erk�lccsel foglalkoz� (filoz�fiai jellegu) tudom�ny ethosz (g�r) erk�lcs, erk�lcsi �rt�k

4. erk�lcs: valaki, valami magatart�s�t ir�ny�t�, annak meg�t�l�s�t seg�to, t�rsadalmilag helyesnek tekintett szab�lyok �sszess�ge, illetve ezek megval�sul�sa

5. Normat�v (vagy elo�r�) etika: (pl. �Ne �lj�) Nem a l�tezo erk�lcsrol sz�l, hanem arr�l, hogy milyen erk�lcsnek kellene lenni.

6. Analitikus etika fobb k�rd�sek: Mi az erk�lcs? Mi k�l�nb�zteti meg az erk�lcs�st �s az erk�lcstelent?

7. Mit jelent a �j�, �rossz�, �helyes�, �helytelen�? Van-e az erk�lcsi �t�leteknek igazs�g�rt�k�k? (Mondhatjuk-e a �Ne �lj� parancsra, hogy igaz?)

8. Az erk�lcs �s a jog kapcsolata

9. Homog�n t�rsadalmakban (�kori g�r�g polisz) m�g nem, vagy alig k�l�n�l el egym�st�l Heterog�n t�rsadalmakban, ahol sokf�le erk�lcs �s szok�s van, ott a jog a �cement�, ami a t�rsadalom k�l�nb�zo r�tegei ��sszetartja�.

10. Leegyszerus�tve: az erk�lcs azt mondja meg, hogyan cselekedj�nk, hogy j�t tegy�nk, a jog pedig azt, hogy mit ne tegy�nk, mert ha azt megtessz�k, akkor b�ntet�st kapunk.

11. N�h�ny etikai n�zopont

12. Az erk�lcsi �rt�k hordoz�ja (amihez az erk�lcsi �rt�kel�s a "j�" �s "rossz" �rt�keket rendeli hozz�) lehet a cselekv�s k�vetkezm�nye, a cselekv�s m�dja (eszk�ze) a cselekv�s sz�nd�ka (ind�t�ka).

13. Az er�nyek nem teljesen vel�nk sz�letettek; azokat, legal�bb r�szben, meg kell szerezn�nk: tanul�s, gyakorl�s �tj�n.

14. Eg�szs�g�gyi etika, bioetika

15. U.n. alkalmazott etika, kb. 20-25 �ve alakult ki. Multidiszciplin�ris, nagyon sok tudom�ny hat�rter�lete T�bbnyire a modern orvosl�s �ltal felvetette erk�lcsi k�rd�sekkel foglalkozik, ez�rt elosz�r orvos-etik�nak nevezt�k A filoz�fiai etikai megk�zel�t�st alkalmazza

16. A modern eg�szs�g�gyi ell�t�s �csapatmunka�. Az �pol�setika megjelen�se

17. Egyre nagyobb lett a betegekben az ig�ny, hogy eg�szs�g�gyi ell�t�suk k�r�lm�nyeibe, az azt ir�ny�t� erk�lcsi elvek alak�t�s�ba ok maguk is belesz�lhassanak.

18. V�ltoz�s: 1960-as �vekig: az orvos k�teless�gei 1970-es �vektol: a beteg jogai

19. Az eg�szs�g�gyi etika alapelvei: Az auton�mia tisztelet�nek elve A �Ne �rts!� elve A j�t�konys�g elve Az igazs�goss�g elve Konfliktusok �s dilemm�k az alapelvek k�z�tt

20. Az eg�szs�g�gyi etika tov�bbi fontos k�rd�sei: A betegek jogai A beavatkoz�sokba val� �t�j�kozott beleegyez�s� elve A genetikai beavatkoz�sok k�rd�sei A muvi abortusz A gy�gy�thatatlan, rossz k�rj�slat� betegek ell�t�s�nak elve

21. Az �ngyilkoss�g etikai k�rd�sei Az eutan�zia A szerv- �s sz�vet-transzplant�ci� etikai k�rd�sei Az emberk�s�rletek etikai k�rd�sei Az �llatk�s�rletek �s az �llatokkal val� b�n�sm�d etikai k�rd�sei

22. Az etikai (magatart�si) k�dex (code of ethics, code of conduct)

23. Az etikai k�dex olyan ir�nymutat�s, amely az �rdekeltektol elv�rt viselked�sre vonatkozik, kijel�lve az elfogadott, illetve tiltott magatart�sform�k k�z�tti hat�rokat.

24. A k�dexeknek k�t alapveto fajt�j�t k�l�nb�ztethetj�k meg: �rt�k- (integrit�s-), illetve jogi megfelel�s-orient�ci�j� k�dexek. Az �rt�korient�lt megk�zel�t�s a szervezeti (etikai) �rt�kek meghat�roz�s�ra, az �rintettek etikai elk�telezetts�g�nek, aspir�ci�inak felkelt�s�re �s t�mogat�s�ra �p�t. A megfelel�s-orient�ci� a jogszab�lyokat s�rto tettek megeloz�s�re, felt�r�s�ra �s b�ntet�s�re koncentr�l.

25. A k�dexek �ltal�ban tartalmazz�k a konfliktusok kezel�s�nek m�dj�t. A k�dexben foglalt norm�k megs�rt�s�vel kapcsolatos bejelent�sek, probl�m�k kivizsg�l�s�nak int�zm�nye �ltal�ban az etikai bizotts�g.

27. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k etikai feleloss�ge, az etikai elj�r�sok, �s az elfogadott, illetve tiltott magatart�sform�k k�z�tti hat�rok kijel�l�se a magyarorsz�gi szab�lyoz�sban.

28. 1997. �vi CLIV. t�rv�ny az eg�szs�g�gyrol2006. �vi XCVII. t�rv�nyaz eg�szs�g�gyben muk�do szakmai kamar�kr�l  30/2007. (VI. 22.) E�M rendelet az eg�szs�g�gyi dolgoz�k rendtart�s�r�l 

29. Az etikai panaszok �s elj�r�sok folyamataForr�s: Kujalek �va (2008): Betegell�t�ssal kapcsolatos panaszok lehets�ges �tjai �s k�vetkezm�nyei. NOV�R, 2008. 21. �vfolyam, 4. sz�m, 31-40. oldal

31. 1997. �vi CLIV. tv. az eg�szs�g�gyrolAz eg�szs�g�gyi dolgoz�kra vonatkoz� feleloss�gi szab�lyok 140/A.� � 140/E.�

32. 140/A. � (1) Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k �ltal�nos szakmai, illetoleg etikai (a tov�bbiakban egy�tt: etikai) szab�lyainak kidolgoz�s�ra, tov�bb� meghat�rozott esetekben az eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal szemben szakmai-etikai (a tov�bbiakban: etikai) elj�r�s lefolytat�s�ra Orsz�gos Etikai Tan�cs (a tov�bbiakban: OET) muk�dik �s az eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal szemben etikai elj�r�s lefolytat�s�ra Megyei Etikai Tan�csok (a tov�bbiakban: MET) muk�dnek.

33. 140/B. � (1) Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k �ltal elk�vetett, a Rendtart�sban foglalt etikai szab�lyok v�tkes megszeg�se eset�n elso fokon az eg�szs�g�gyi dolgoz� tev�kenys�g�nek helye szerint illet�kes MET - h�romtag� bizotts�gban elj�rva - etikai elj�r�st folytat le (a tov�bbiakban: elsofok� etikai bizotts�g). Kamarai tagok tekintet�ben az elsofok� etikai bizotts�g az �rintett szakmai kamara k�l�n t�rv�ny szerinti etikai szerve, amely elj�r�s�t az e t�rv�ny szerinti elj�r�si szab�lyok �s jogk�vetkezm�nyek megfelelo alkalmaz�s�val folytatja le.

34. (2) Az etikai elj�r�st az etikai szab�lyok v�tkes megszeg�s�nek gyan�ja eset�n meg kell ind�tani, �s az annak megind�t�s�t�l sz�m�tott 30 napon bel�l le kell folytatni. Az etikai elj�r�s megind�t�s�r�l az eg�szs�g�gyi dolgoz�t - az elj�r�s megind�t�s�val egyidejuleg - �r�sban t�j�koztatni kell.

35. (3) Nem ind�that� meg az etikai elj�r�s, ha a cselekm�nynek az elsofok� etikai bizotts�g tudom�s�ra jut�s�t�l 3 h�nap, vagy a cselekm�ny elk�vet�se �ta 3 �v eltelt.

36. (5) Az etikai elj�r�st a (2) bekezd�sben meghat�rozott eset bek�vetkez�s�n t�l akkor is meg kell ind�tani, ha annak lefolytat�s�t az eg�szs�g�gyi dolgoz� maga ellen k�ri.

37. 140/D. � (1) Az elso- �s sz�ks�g eset�n a m�sodfok� etikai elj�r�sban bizony�t�si elj�r�st kell lefolytatni, amelynek sor�n a Rendtart�sban foglalt etikai szab�lyok v�tkes megszeg�s�vel gyan�s�tott eg�szs�g�gyi dolgoz� meghallgat�s�t lehetov� kell tenni. A bizony�t�si elj�r�st t�rgyal�s keret�ben kell lefolytatni.

38. 140/E. � (1) Kiszabhat� etikai b�ntet�sek: a) a figyelmeztet�s, b) a megrov�s, c) a mindenkori legkisebb k�telezo munkab�r havi �sszeg�nek t�zszeres�ig terjedo p�nzb�rs�g.

39. (2) Amennyiben elsofok� etikai bizotts�gk�nt a k�l�n t�rv�ny szerinti kamarai etikai szerv j�r el, ezen etikai szerv - az (1) bekezd�sben szereplo etikai b�ntet�s alkalmaz�s�val egyidejuleg, mell�kb�ntet�sk�nt - kiszabhatja a k�vetkezo etikai b�ntet�sek valamelyik�t: a) a kamarai tags�gi viszony 1-6 h�napig terjedo felf�ggeszt�se, b) a kamar�b�l t�rt�no kiz�r�s, a k�l�n t�rv�ny szerinti, a kamar�b�l t�rt�no k�telezo kiz�r�s eseteiben.

40. (5) Az (1) bekezd�s szerinti etikai b�ntet�s jogeros kiszab�s�r�l a megfelelo tov�bbi int�zked�sek megt�tele �s elj�r�s megind�t�sa �rdek�ben - a hat�rozat megk�ld�s�vel - �rtes�teni kell a) az �rintett szem�ly munk�ltat�j�t, b) az eg�szs�g�gyi �llamigazgat�si szervet.

41. 2006. �vi XCVII. t�rv�nyaz eg�szs�g�gyben muk�do szakmai kamar�kr�l

42. (Kamarai tv.) 20. � (1) A szakmai kamara etikai v�ts�g gyan�ja eset�n etikai elj�r�st folytat le. E t�rv�ny alkalmaz�s�ban etikai v�ts�g: a) a k�l�n t�rv�ny szerint meghat�rozott szakmai-etikai szab�lyok v�tkes megszeg�se, kiv�ve, ha ezen szab�lyok v�tkes megszeg�se eset�ben az etikai elj�r�sra a k�l�n t�rv�nyben meghat�rozott szerv jogosult, b) az alapszab�lyban, illetoleg a szakmai kamara m�s belso szab�lyzat�ban foglalt vagy a v�lasztott tiszts�gbol eredo k�telezetts�gnek a v�tkes megszeg�se. (2) Nem minos�l �s nem minos�theto az (1) bekezd�s b) pontja szerint v�ts�gnek az a cselekm�ny, amely eset�ben az (1) bekezd�s a) pontja alapj�n kell az elj�r�st lefolytatni.

43. (Kamarai tv.) 21. � (1) A k�zalkalmazotti, k�zszolg�lati jogviszony keret�ben eg�szs�g�gyi tev�kenys�get v�gzovel szemben felmer�lt, fegyelmi elj�r�s alapj�ul is szolg�l� etikai v�ts�g gyan�ja eset�n az azt �szlelo kamarai szerv �r�sban kezdem�nyezi a munk�ltat�n�l a fegyelmi elj�r�s lefolytat�s�t. (2) A munk�ltat�, ha annak k�l�n t�rv�nyben meghat�rozott felt�telei fenn�llnak, az (1) bekezd�s szerint kezdem�nyezett fegyelmi elj�r�st lefolytatja, ellenkezo esetben a kezdem�nyez�st visszautas�tja �s a visszautas�t�s indok�r�l a kezdem�nyezot t�j�koztatja.

44. (Kamarai tv.) (3) A munk�ltat� - a (2) bekezd�sben foglalt rendelkez�stol f�ggetlen�l is - a kamarai taggal szembeni fegyelmi elj�r�s megind�t�s�r�l �s annak eredm�ny�rol minden esetben �rtes�ti a ter�leti szervezetn�l muk�do etikai bizotts�got.

45. (Kamarai tv.) (4) Ha az eg�szs�g�gyi tev�kenys�g szakmai szab�lyai, illetoleg a k�l�n t�rv�ny szerint meghat�rozott szakmai-etikai szab�lyok megszeg�s�nek gyan�j�t a szakmai kamara valamely szerve �szleli, a kamarai szerv - amennyiben az etikai elj�r�s lefolytat�s�ra nem rendelkezik hat�sk�rrel - az elj�r�suk megind�t�s�nak alapj�ul szolg�l� t�nyekrol t�j�koztatja a k�l�n jogszab�ly szerint illet�kes Megyei Etikai Tan�csot, illetve tov�bbi int�zked�sek megt�tele �rdek�ben az eg�szs�g�gyi �llamigazgat�si szervet.

46. (Kamarai tv.) 22. � (1) Etikai �gyben a ter�leti szervezet etikai bizotts�ga j�r el. (2) Az etikai elj�r�st etikai v�ts�g gyan�ja eset�n meg kell ind�tani, �s az annak megind�t�s�t�l sz�m�tott 30 napon bel�l le kell folytatni. Az etikai elj�r�s megind�t�s�r�l az �rintettet - az elj�r�s megind�t�s�val egyidejuleg - �r�sban t�j�koztatni kell.

47. (Kamarai tv.) (3) Nem ind�that� meg az etikai elj�r�s, ha a cselekm�nynek az elsofok� etikai bizotts�g tudom�s�ra jut�s�t�l 3 h�nap, vagy a cselekm�ny elk�vet�se �ta 3 �v eltelt.

48. (Kamarai tv.) (4) Ha az etikai v�ts�gnek is minos�lo �gyben b�nteto- vagy szab�lys�rt�si elj�r�s indult, az elj�r�s jogeros befejez�s�tol sz�m�tott 3 h�napon bel�l az etikai elj�r�s akkor is megind�that�, ha a (3) bekezd�sben meghat�rozott hat�rido eltelt. A 3 h�napos hat�rido a jogeros hat�rozat ter�leti szervezettel t�rt�nt k�zl�s�tol sz�m�t. (5) A b�r�s�g vagy a szab�lys�rt�si hat�s�g hat�rozat�t a kamara k�relm�re, vagy - amennyiben az �rintett szem�ly kamarai tags�ga a b�r�s�g, elj�r� hat�s�g elott ismert - hivatalb�l, a jogerore emelked�st k�veto 30 napon bel�l megk�ldi az illet�kes kamarai szervnek.

49. (Kamarai tv.) 23. � (1) Az etikai bizotts�g az etikai feleloss�g t�rgy�ban hozott d�nt�s�t �r�sbeli, indokolt hat�rozatba foglalja �s megk�ldi az elj�r�s al� vont szem�lynek, illetoleg az etikai elj�r�s megind�t�s�t kezdem�nyezonek, tov�bb� annak a k�l�n t�rv�ny szerinti Megyei Etikai Tan�csnak (a tov�bbiakban: MET), amely az adott �gyben az elj�r�s al� vont szem�ly kamarai tags�g�nak hi�ny�ban elj�rt volna.

50. (Kamarai tv.) (2) A 20. � (1) bekezd�s�nek b) pontja szerinti etikai v�ts�g eset�ben az elsofok� hat�rozattal szemben az �rintett, valamint az etikai elj�r�s megind�t�s�t kezdem�nyezo a k�zbes�t�stol sz�m�tott 15 napon bel�l fellebbezhet az orsz�gos etikai bizotts�ghoz. A 20. � (1) bekezd�s�nek a) pontja szerinti etikai v�ts�g eset�ben az elsofok� hat�rozattal szemben az �rintett, valamint az etikai elj�r�s megind�t�s�t kezdem�nyezo, tov�bb� az (1) bekezd�s szerinti MET a k�zbes�t�stol sz�m�tott 15 napon bel�l fellebbezhet az OET-hez.

51. K�zbevetett megjegyz�s: Az elozoekben foglaltak szerint az elsofok� hat�rozattal szemben fellebbez�st ny�jthat be az al�bbi �rintettek egyike: a panaszos, a bepanaszolt, a kamara �ltal hozott elsofok� hat�rozat eset�ben az illet�kes MET.

52. (Kamarai tv.) (3) A (2) bekezd�sben foglaltakt�l elt�roen, amennyiben a 20. � (1) bekezd�s�nek a) pontja szerinti etikai v�ts�g eset�ben az elsofok� hat�rozatnak kiz�r�lag a kamarai tags�gi viszonyt �rinto etikai b�ntet�st kiszab� (felf�ggeszt�s, kiz�r�s) rendelkez�s�vel szemben ny�jtottak be fellebbez�st, a fellebbez�s t�rgy�ban a kamara orsz�gos etikai bizotts�ga j�r el.

53. (Kamarai tv.) (4) A 20. � (1) bekezd�s�nek b) pontja szerinti etikai v�ts�g eset�ben a m�sodfok� etikai bizotts�g a fellebbez�s t�rgy�ban �r�sbeli, indokolt hat�rozatot hoz, �s azt megk�ldi az elj�r�s al� vont szem�lynek, az etikai elj�r�st kezdem�nyezonek, valamint az elso fokon elj�r� etikai bizotts�gnak. E hat�rozatot a fellebbez�s beny�jt�s�t�l sz�m�tott 30 napon bel�l kell meghozni.

54. (Kamarai tv.) (5) Ha e t�rv�ny elt�roen nem rendelkezik, a kamarai etikai bizotts�g hat�rozathozatal�ra a k�zigazgat�si hat�s�gi elj�r�sra vonatkoz� szab�lyokat kell megfeleloen alkalmazni. (6) A (4) bekezd�s szerinti m�sodfok� hat�rozat ellen a k�zbes�t�stol sz�m�tott 30 napon bel�l a k�zigazgat�si perekre ir�nyad� szab�lyok szerint kereset terjesztheto elo.

55. (Kamarai tv.) 24. � (1) Sz�ks�g eset�n az elso- �s a m�sodfok� etikai elj�r�sban bizony�t�si elj�r�st kell lefolytatni, amelynek sor�n az etikai v�ts�g elk�vet�s�vel gyan�s�tott szem�ly meghallgat�s�t lehetov� kell tenni. (2) Az elso- �s m�sodfok� etikai elj�r�sban nem vehet r�szt az, akitol az �gy elfogulatlan meg�t�l�se nem v�rhat�, a m�sodfok� etikai elj�r�sban nem vehet r�szt az sem, aki az elsofok� hat�rozat meghozatal�ban r�szt vett.

56. (Kamarai tv.) (3) Akivel szemben a (2) bekezd�sben meghat�rozott kiz�r�si ok �ll fenn, k�teles azt bejelenteni. Kiz�r�si okot az elj�r�s al� vont szem�ly, illetoleg az etikai elj�r�st kezdem�nyezo is az elj�r�s b�rmely szakasz�ban bejelenthet. A kiz�r�si okot az etikai bizotts�g eln�k�nek, a ter�leti etikai bizotts�g eln�k�vel szembeni kiz�r�si okot az orsz�gos etikai bizotts�g eln�k�nek, az orsz�gos etikai bizotts�g eln�k�vel szembeni kiz�r�si okot az orsz�gos eln�ks�g eln�k�nek kell bejelenteni, akik hat�roznak az elj�r�sb�l val� kiz�r�s t�rgy�ban.

57. (Kamarai tv.) 25. � (1) A 20. � (1) bekezd�s�nek b) pontja szerinti etikai v�ts�g eset�ben a kiszabhat� etikai b�ntet�sek: a) a figyelmeztet�s, b) a megrov�s, c) a mindenkori legkisebb k�telezo munkab�r havi �sszeg�nek t�zszeres�ig terjedo p�nzb�rs�g, d) a tags�gi viszony 1-6 h�napig terjedo felf�ggeszt�se, e) a 18. � (2) bekezd�s�ben meghat�rozott esetekben a kiz�r�s.

58. (Kamarai tv.) (2) Az (1) bekezd�s d)-e) pontj�ban szereplo etikai b�ntet�sek az (1) bekezd�s c) pontja szerinti etikai b�ntet�ssel egy�ttesen is alkalmazhat�k. (3) A 20. � (1) bekezd�s�nek a) pontja szerinti etikai v�ts�g eset�ben az elsofok� etikai elj�r�sban az E�tv. 140/E. � (2) bekezd�se szerinti etikai b�ntet�sek is alkalmazhat�k.

59. (Kamarai tv.) (4) Az elso- �s a m�sodfok� etikai bizotts�g akkor hat�rozatk�pes, ha az �l�sen legal�bb 5 tagja jelen van. Az etikai bizotts�g �rdemi hat�rozatot a jelenl�vo tagjainak sz�t�bbs�g�vel hoz a) az etikai feleloss�g t�rgy�ban, b) az (1) bekezd�s a)-c) pontj�ban szereplo etikai b�ntet�sek alkalmaz�sa tekintet�ben,

60. (Kamarai tv.) c) b�rmely jogeros marasztal� hat�rozatnak az alapszab�lyban meghat�rozott m�don val� k�zz�t�tel�rol. (5) Az (1) bekezd�s d) pontja szerinti etikai b�ntet�s alkalmaz�s�hoz a bizotts�g tagjainak k�tharmados sz�t�bbs�ge sz�ks�ges.

61. (Kamarai tv.) (6) Az etikai feleloss�g meg�llap�t�sa eset�n az etikai bizotts�g hat�rozat�ban k�telezheti az elmarasztalt szem�lyt az elj�r�s k�lts�geinek r�szben vagy eg�szben t�rt�no megfizet�s�re. (7) Az (1) bekezd�sben megjel�lt etikai b�ntet�s jogeros kiszab�s�r�l �rtes�teni kell az �rintett szem�ly eg�szs�g�gyi tev�kenys�ge szerinti muk�d�si nyilv�ntart�st vezeto szervet. 26. � A 25. � (1) bekezd�s e) pontj�ban szereplo kiz�r�s b�ntet�s alkalmaz�s�r�l az etikai bizotts�g hivatalb�l - meghallgat�s �s t�rgyal�s tart�sa n�lk�l - hat�roz.

62. 30/2007. (VI. 22.) E�M rendelet az eg�szs�g�gyi dolgoz�k rendtart�s�r�l

63. (30/2007. (VI. 22.) E�M. rendelet) Az eg�szs�g�gyrol sz�l� 1997. �vi CLIV. t�rv�ny (a tov�bbiakban: E�tv.) 247. � (2) bekezd�s�nek l) pontj�ban foglalt felhatalmaz�s alapj�n, tov�bb� az eg�szs�g�gyi miniszter feladat- �s hat�sk�r�rol sz�l� 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. � a) pontj�ban meg�llap�tott feladatk�r�mben elj�rva - figyelemmel az E�tv. 140/A. � (5) bekezd�s�ben foglaltakra - a k�vetkezoket rendelem el:

64. (30/2007. (VI. 22.) E�M. rendelet) 1. � Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k rendtart�s�ra vonatkoz� szab�lyokat j�v�hagyom �s e rendelet mell�klete szerinti tartalommal k�zz�teszem. 2. � Ez a rendelet 2007. j�lius 1-j�n l�p hat�lyba, ezzel egyidejuleg az eg�szs�g�gyi dolgoz�k rendtart�s�r�l sz�l� 11/1972. (VI. 30.) E�M rendelet, tov�bb� annak m�dos�t�s�r�l sz�l� 14/2003. (IV. 9.) ESzCsM rendelet hat�ly�t veszti.

65. Mell�klet a 30/2007. (VI. 22.) E�M rendelethez A Mell�klet szerkezete:

66. (A Mell�klet szerkezete) A Rendtart�s c�lja I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok Kapcsolat a betegekkel III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s IV. Adatkezel�s, titoktart�s, eg�szs�g�gyi dokument�ci� V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal

67. (A Mell�klet szerkezete) VI. Kapcsolat a term�szetgy�gy�szattal VII. Az orvos betegs�ge, alkalmatlans�ga VIII. Az emberen v�gzett orvostudom�nyi kutat�sok etikai szab�lyai IX. A tudom�nyos k�zl�sek etikai szab�lyai

68. (A Mell�klet szerkezete) X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban XI. Az orvos �s a t�rsadalom XII. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XIII. Az eg�szs�g�gyi szakdolgoz�kra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok

69. A Rendtart�s c�lja A Rendtart�s az alapveto hivat�sb�li k�vetelm�nyek megfogalmaz�s�val ir�nymutat�ssal szolg�l az eg�szs�g�gyi dolgoz�k sz�m�ra a betegekkel �s a t�rsadalommal szemben, illetve egym�s k�z�tt k�vetendo etikus magatart�s szab�lyair�l, az etikai v�ts�gnek minos�lo cselekm�nyekrol.

70. A Rendtart�s c�lja A Rendtart�s elo k�v�nja seg�teni az eg�szs�g�gyi dolgoz�kat �vezo k�zbizalom eros�t�s�t, az eg�szs�g�gyi dolgoz�k megbecs�l�s�t. A Rendtart�sban foglalt magatart�si szab�lyok v�tkes megszeg�se etikai v�ts�gnek minos�l.

71. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei I.1. A beteg j�ll�te mindenekelott: ezt az elvet sem a t�rsadalmi, sem politikai nyom�s, sem az adminisztr�ci�s k�telezetts�gek, sem kereskedelmi �rdekek nem s�rthetik.

72. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei I.2. Az eg�szs�g�gyi dolgoz� soha nem vehet r�szt k�nz�sban, b�rmif�le kegyetlen, embertelen vagy megal�z� b�n�sm�dban. Ilyen cselekm�nyeket nem v�gezhet, ezekhez semmif�le seg�ts�get nem ny�jthat, tekintet n�lk�l arra, hogy ki ezen cselekm�nyek alanya, illetve hogy ezeket a cselekm�nyeket milyen c�llal, milyen k�r�lm�nyek k�z�tt k�vetik el; ide�rtve a hat�s�gi- �s b�ntetoelj�r�st, tov�bb� a h�bor�t �s az egy�b fegyveres konfliktusokat is.

73. I.3. A beteg auton�mi�j�t az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak tiszteletben kell tartaniuk, mind annak szem�lyes �rtelm�ben, mind pedig az eg�szs�g�gyi ell�t�s sor�n. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k szem�lyes v�lem�ny�ket, �gy k�l�n�sen vil�gn�zet�ket, vall�si, filoz�fiai, politikai n�zeteiket nem k�nyszer�thetik a betegre, annak ell�t�s�t nem tehetik semmilyen �rtelemben sem ezektol f�ggov�. Ez a rendelkez�s nem �rinti az orvos a II.2. �s a II.8. pontban foglalt jogait. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

74. I.4. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak az eg�szs�g�gyi ell�t�s ny�jt�sa sor�n az igazs�goss�g, az egyenlo elb�n�s elv�t kell k�vetni�k, ide�rtve azt is, hogy a rendelkez�sre �ll� forr�sok eloszt�s�ban a hozz�f�r�s egyenlo es�ly�nek kell �rv�nyes�lnie. El kell ker�lni�k a diszkrimin�ci� minden form�j�t. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

75. I.5. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak folyamatos k�teless�ge saj�t szaktud�suk, illetve az eg�szs�gtudom�nyok �lland� fejleszt�se, a minos�gi ell�t�s biztos�t�s�hoz sz�ks�ges szakmai tud�s megszerz�se, fejleszt�se, �tad�sa. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

76. I.6. Az eg�szs�g�gyi ell�t�s ny�jt�sa sor�n a t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s elv�nek - a form�lis, jogszab�lyi k�telezetts�gek betart�s�n t�l - �gy kell �rv�nyes�lnie, hogy az �rintettek szakmailag val�ban elfogulatlan inform�ci�k birtok�ban hozhass�k meg d�nt�seiket. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

77. I.7. A titoktart�s elv�nek �rv�nyes�t�se sor�n - a form�lis, jogszab�lyi k�telezetts�gek betart�s�n t�l - az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak tiszteletben kell tartaniuk a betegek mag�n�let�t is, tov�bb� mindenkor alkalmazkodniuk kell a tudom�ny �s a technika fejlod�se miatt fell�po �j k�vetelm�nyekhez, k�l�n�s tekintettel az elektronikus inform�ci�s rendszerekre �s a genetikai inform�ci�k hozz�f�rhetos�g�re. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

78. I.8. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k nem haszn�lhatj�k fel sem szaktud�sukat, sem helyzet�ket arra, hogy a beteggel val� kapcsolatukb�l szem�lyes elonyt tisztess�gtelen�l szerezzenek. Ker�lendo - a szaktud�st �s a helyzetet kihaszn�lva - a beteggel val� olyan kapcsolat fenntart�sa vagy folytat�sa a kezel�st k�vetoen, amely szexu�lis, szem�lyes anyagi elony megszerz�s�re ir�nyul, vagy b�rmilyen egy�b mag�njellegu elony �rdek�ben t�rt�nik. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

79. I.9. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak szakmai tev�kenys�g�k sor�n meg kell orizni�k szakmai f�ggetlens�g�ket, egy�ni haszon vagy b�rmely szem�lyes elonyszerz�s nem �tk�zhet a szakmai f�ggetlens�ggel, az elfogulatlan muk�d�ssel. Az esetleges �sszef�rhetetlens�g t�ny�t a beteggel k�z�lni�k kell, illetve nyilv�noss�gra kell hozniuk, vagy ki kell azt k�sz�b�lni�k; ide�rtve a tudom�nyos �s szakmai vezetoi munk�val kapcsolatos tev�kenys�get is. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

80. I.10. Az eg�szs�g�gyi dolgoz�knak elk�telezettnek kell lenni�k szakm�juk etikai szab�lyainak betart�sa �s betartat�sa mellett, �s t�rekedni�k kell arra, hogy ezt m�sok is tiszteletben tarts�k, ide�rtve a szab�lyok ellen v�tok helyreigaz�t�s�t �s figyelmeztet�s�t is. I. Az etikus magatart�s �ltal�nos elvei

81. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok Kapcsolat a betegekkel

82. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.3. A valamely szempontb�l h�tr�nyos helyzetu betegek ugyanolyan kezel�si lehetos�gekre �s ugyanolyan minos�gu ell�t�sra jogosultak, mint m�s hasonl� eg�szs�gi �llapotban levo szem�lyek.

83. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.4. A kezel�s elutas�t�sa soha nem alapulhat a beteg vall�si, vil�gn�zeti, politikai vagy erk�lcsi alap�, tov�bb� a faj, a sz�n, a nem, a nyelv, a nemzeti vagy t�rsadalmi sz�rmaz�s, a vagyoni, a sz�let�si vagy egy�b helyzete szerinti el�t�l�s�n sem. Az orvosnak a szakmailag lehets�ges m�rt�kben figyelembe kell vennie, ha a betegnek saj�tos vall�si, vil�gn�zeti vagy erk�lcsi alap� k�r�sei vannak a kezel�ssel kapcsolatosan.

84. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.5. A fogvatartott vagy hat�s�gi int�zked�s hat�lya alatt �ll� szem�lyek, valamint a k�nyszer-, illetve k�telezo gy�gykezel�s hat�lya alatt �ll� betegek ugyanolyan kezel�si lehetos�gekre �s ugyanolyan minos�gu ell�t�sra jogosultak, mint m�s hasonl� eg�szs�gi �llapotban levo szem�lyek.

85. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.6. Az orvos - az eg�szs�g�gyi indokb�l alkalmazott jogszeru korl�toz� int�zked�sek kiv�tel�vel - nem muk�dhet k�zre a hat�s�gi k�nyszerint�zked�sek v�grehajt�s�ban abb�l a c�lb�l, hogy az int�zked�s hat�lya alatt �ll� szem�ly ellen�ll�s�t lek�zdje, megt�rje, azonban joga van a saj�t v�delm�t biztos�t� megfelelo �vint�zked�sekhez.

86. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.7. Az orvos eg�szs�g�re �llapotukn�l fogva vesz�lyt jelento betegek, �gy k�l�n�sen a fertozo �s k�zvetlen�l vesz�lyezteto magatart�st tan�s�t�k kezel�se csak a megfelelo �vint�zked�sek alkalmaz�s�nak lehet indoka, a kezel�s elutas�t�s�nak nem.

87. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.8. A betegnek joga van az eg�szs�g�gyi ell�t�s folyamatoss�g�hoz. Am�g a kezel�s orvosi szempontb�l indokolt, az orvos nem szak�thatja meg a beteg kezel�s�t an�lk�l, hogy megfelelo idoben kello seg�ts�get ny�jtana a beteg sz�m�ra annak �rdek�ben, hogy ell�t�sa m�sik orvos �ltal biztos�that� legyen.

88. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.9. Ha az orvos az�rt nem v�llalja valamely kezel�s elv�gz�s�t, mert az erk�lcsi felfog�s�val, lelkiismereti vagy vall�si meggyozod�s�vel ellenkezik, akkor errol megfelelo idoben t�j�koztatnia kell a beteget �s m�s, az adott kezel�s elv�gz�s�t v�llal� orvoshoz kell ir�ny�tania ot.

89. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.10. Az orvos nem �ll�thatja mag�r�l �s nem kelthet olyan l�tszatot, hogy olyan szakismeretek, kezel�si lehetos�gek birtok�ban van, amelyekkel val�j�ban nem rendelkezik. Ha az orvos �gy �t�li meg, hogy nem rendelkezik megfelelo szakmai k�pess�gekkel vagy a sz�ks�ges lehetos�gekkel ahhoz, hogy elv�llalja vagy folytassa a beteg kezel�s�t, akkor errol megfelelo idoben t�j�koztatnia kell a beteget �s m�s, megfelelo orvoshoz kell ot �tir�ny�tania, ide�rtve a progressz�v k�rlefoly�s� eseteket is.

90. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.11. A betegnek joga van arra, hogy betegs�g�rol, illetve a kezel�si lehetos�gekrol tov�bbi v�lem�nyt, v�lem�nyeket k�rjen. Az orvosnak ezt akkor is lehetov� kell tennie �s a beteg k�r�s�re elo is kell seg�tenie a megfelelo szakemberek el�rhetos�g�rol sz�l� felvil�gos�t�s ny�jt�s�val, ha nem �rt egyet a beteggel. A tov�bbi v�lem�nyt ad� orvos azonban nem t�rekedhet arra, hogy a beteg kezel�s�t �tvegye.

91. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.12. Ha a beteg �s az orvos k�z�tt feloldhatatlan a kezel�ssel kapcsolatos v�lem�nyk�l�nbs�g, akkor az orvosnak seg�tenie kell a beteget abban, hogy eljusson egy m�sik olyan orvoshoz, akivel v�lhetoen megfelelo egy�ttmuk�d�st tud kialak�tani.

92. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II.13. Az orvos soha nem haszn�lhatja fel a beteggel val� kapcsolat�t vagy szakmai poz�ci�j�t arra, hogy szem�lyes vagy �zleti kapcsolatot l�tes�tsen a beteg�vel, vagy annak k�zeli hozz�tartoz�j�val, k�l�n�sen ha az a beteg kiszolg�ltatott helyzet�nek kihaszn�l�s�ra vagy az orvos tisztess�gtelen elonyszerz�s�re ir�nyul.

93. II. Az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok II. 14. A k�l�nleges kezel�si helyzetekkel - �gy k�l�n�sen az elsoseg�lyny�jt�ssal, a termin�lis �llapot� betegek kezel�s�vel, a szerv- �s sz�vet�t�ltet�ssel, az abortusszal �s a assziszt�lt reprodukci�s elj�r�sokkal - kapcsolatos jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

94. III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s III.1. Az �rintettek t�j�koztat�s�val kapcsolatos jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

95. III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s III.2. A t�j�koztat�st csak olyan szakember adhatja, illetve a beleegyez�st csak olyan szakember jelenl�t�ben teheto meg �rv�nyesen, aki kello k�pzetts�ggel �s tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelo m�don felvil�gos�t�st adjon a kezel�s l�nyeg�t, a kezel�ssel el�rheto elony�ket, a felmer�lo kock�zatokat �s az esetleges alternat�v�kat illetoen.

96. III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s III.3. Az �rintetteket a kezel�sbe val� beleegyez�s�k elott, a kezel�s alatt �s ut�n is megfeleloen t�j�koztatni kell - ide�rtve az elore nem l�that� k�vetkezm�nyekrol, a nem k�v�natos, illetve mell�khat�sokr�l �s az ell�t�s sor�n bek�vetkezett t�ved�sekrol �s elk�vetett hib�kr�l sz�l� t�j�koztat�st is.

97. III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s III.4. Abban az esetben, ha az orvosban felmer�l annak gyan�ja, hogy az �rintett a megfeleloen v�gzett t�j�koztat�s ellen�re sem �rtette meg azt, k�rnie kell a beteg hozz�j�rul�s�t ahhoz, hogy t�j�koztat�sra jogosult m�s szem�lyt t�j�koztathasson, amennyiben erre lehetos�g van. Ez az elj�r�s k�l�n�sen aj�nlott a komoly kock�zatokat rejto, illetve a beteg �llapot�t jelentosen �rinto kezel�sek eset�n.

98. III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s III.5. Az orvosnak �ltal�ban ki kell k�rnie a beteg hozz�j�rul�s�t fizik�lis vizsg�lat v�gz�se elott, az intim testt�jak vizsg�lat�nak sz�ks�gess�g�hez k�l�n is magyar�zatot kell fuzni. A betegnek kort�l �s nemtol f�ggetlen�l fel kell aj�nlani, hogy az �ltala megjel�lt k�s�ro is jelen lehet a vizsg�laton.

99. III. A t�j�koztat�son alapul� beleegyez�s III.6. K�l�n�s gondot kell ford�tani a t�j�koztat�s sor�n a �rz�keny betegcsoportok, �gy k�l�n�sen a gyermekek, idosek, pszichi�triai betegek, korl�tozott bel�t�si k�pess�ggel rendelkezok �s a fenyegeto magatart�s� betegek t�j�koztat�s�ra. III.7. Ha az orvos harmadik f�l nev�ben j�r el - legyen az egy szem�ly vagy egy int�zm�ny - errol is t�j�koztatnia kell a beteget.

100. IV. Adatkezel�s, titoktart�s, eg�szs�g�gyi dokument�ci� IV.1. Az adatkezel�sre, a titoktart�sra �s az eg�szs�g�gyi dokument�ci� vezet�s�re, kezel�s�re vonatkoz� jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

101. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.1. S�lyosan etik�tlan az olyan magatart�s, amely a beteg kezel�s�ben - ak�r az adott szolg�ltat� keret�ben, ak�r azon k�v�l - r�szt vevok v�lem�ny�nek javaslatainak kinyilv�n�t�s�t akad�lyozza, ide�rtve a kisebbs�gi v�lem�nyt k�pviselo eg�szs�g�gyi dolgoz�val szembeni b�rmilyen retorzi�t is. A szakmai vit�kban kiz�r�lag t�rgyszeru �rvel�snek van helye, s�lyosan etik�tlan a kioktat�, megal�z�, szem�lyeskedo hangnem.

102. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.2. Az orvos a beteg �rdek�ben sz�ks�g eset�n k�teles konzult�lni �s egy�ttmuk�dni m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�val. A konz�liumot k�ro orvosnak meg kell gyozodnie a konz�liumra felk�rt szem�ly, illetve szolg�ltat� alkalmass�g�r�l. Ha a felk�rt konzili�rius nem tartja mag�t autentikusnak, vagy a felk�r�sben megjel�lt tev�kenys�get a t�rgyi vagy szem�lyi felt�telek hi�nya miatt nem, vagy csak jelentos k�sedelemmel tudja elv�gezni, errol halad�ktalanul �rtes�ti a felk�ro orvost.

103. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.3. A konz�lium k�r�snek val�s, l�nyeges szakmai indokon kell alapulnia. S�lyosan etik�tlan, ha a konz�liumot szem�lyes vagy anyagi elony �rdek�ben k�rik, k�l�n�sen akkor, ha ezzel a beteget felesleges kock�zatnak teszik ki, vagy b�rmilyen egy�b h�tr�nyt okoznak neki.

104. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.4. A konz�lium eredm�ny�t a kezeloorvos nem k�teles elfogadni, azonban ha a beteghez ugyanazon k�rd�st illetoen ism�telt konz�liumot k�r ugyanazon szakma m�s k�pviseloj�tol, akkor ezt a t�nyt mind a kor�bban, mind az �jonnan felk�rt orvossal az ism�telt konz�lium elott k�z�lni �s indokolni kell. V.5. A konz�lium alapj�n alkalmazott kezel�s kimenetel�rol a kezeloorvosnak a konzili�riust �rtes�tenie kell.

105. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.6. A kezeloorvosnak, illetve a szolg�ltat� vezetoj�nek biztos�tania kell, hogy a betegek kezeloorvosuk t�voll�t�ben megfelelo kezel�sben r�szes�ljenek. A helyettes�t�s idej�n a kezeloorvos feleloss�ge a beteg kezel�s�vel kapcsolatosan nem szunik meg teljesen, k�l�n�sen ami a helyettes�to orvosnak a beteg �llapot�r�l, a kezel�s folyamat�r�l val� megfelelo t�j�koztat�s�t illeti. Ezeket a rendelkez�seket az �gyeleti idore, illetve beoszt�sra megfeleloen alkalmazni kell.

106. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.7. A kezeloorvost helyettes�to orvos, illetve a konzili�rius nem t�rekedhet arra, hogy a betegek kezel�s�t a helyettes�t�s, illetve a konz�lium ut�ni idoszakra is �tvegye kezeloorvosukt�l.

107. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.8. Ha az orvost�l egy m�sik orvosr�l referenci�t k�rnek, a t�j�koztat�snak t�rgyilagosnak, elfogults�gt�l mentesnek kell lennie �s kiz�r�lag a m�sik orvos szaktud�s�val kapcsolatos inform�ci�kra szor�tkozhat. S�lyosan etik�tlan minden olyan alaptalan �s bizony�thatatlan inform�ci�, amely alkalmas arra, hogy k�zvetlen�l vagy k�zvetve rontsa a m�sik orvos j� h�rnev�t, megingassa a bel� vetett bizalmat.

108. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.9. Ha az orvos b�rmely m�s orvos tev�kenys�g�ben szakmai hib�t �szlel, k�teles erre az �rintett orvos figyelm�t felh�vni. A v�lem�nyelt�r�st az �rintettek k�telesek elsosorban egym�s k�z�tt tiszt�zni. Sz�ks�g eset�n - k�l�n�sen, ha az �szlelt hiba a beteg �let�t vesz�lyeztetheti vagy �llapot�t s�lyosb�thatja - ki kell k�rni a szakmai felettes, illetve konzili�rius v�lem�ny�t, ennek akad�lyozotts�ga vagy eredm�nytelens�ge eset�n pedig az esetet az eg�szs�g�gyi hat�s�gnak is jelenteni kell. Ez a rendelkez�s nem akad�lyozza azt, hogy az orvos a beteg megkeres�s�re a kezel�srol v�lem�nyt adjon.

109. V. Az orvosok kapcsolata egym�ssal �s m�s eg�szs�g�gyi dolgoz�kkal V.10. M�s orvos szaktud�s�nak, tev�kenys�g�nek, k�pess�geinek, magatart�s�nak konkr�t esettol f�ggetlen, �ltal�nos b�r�lata s�lyosan etik�tlan, k�l�n�sen akkor, ha a b�r�lat beteg kezel�s�nek �tv�tel�t c�lozza vagy eredm�nyezi. V.11. S�lyosan etik�tlan a beteg �llapot�r�l �s kezel�s�rol sz�l� vit�t a beteg vagy k�v�l�ll� laikus jelenl�t�ben folytatni.

110. VI. Kapcsolat a term�szetgy�gy�szattal VI.1. A term�szetgy�gy�szati �s a nem-konvencion�lis gy�gy�t� elj�r�sokkal (a tov�bbiakban egy�tt: nem-konvencion�lis gy�gy�t� elj�r�sok) kapcsolatos jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

111. VI. Kapcsolat a term�szetgy�gy�szattal VI.2. Az orvosnak a nem-konvencion�lis gy�gy�t� elj�r�sok alkalmaz�sakor is be kell tartania az e rendeletbe foglalt etikai magatart�si szab�lyokat.

112. VI. Kapcsolat a term�szetgy�gy�szattal VI.3. A konvencion�lis gy�gy�t�si m�dszereket alkalmaz� orvos k�teles a hozz� fordul�, nem-konvencion�lis gy�gy�t� elj�r�sokkal vagy azokkal is kezelt beteget is mindennemu megk�l�nb�ztet�s n�lk�l kezelni. Nem jelentik a beteg h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�t a II.2. pontban, a II.8. pontban �s a II.11. pontban foglaltak szerinti elj�r�sok.

113. VII. Az orvos betegs�ge, alkalmatlans�ga VII.1. Az orvos eg�szs�gi alkalmass�g�val kapcsolatos jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

114. VII. Az orvos betegs�ge, alkalmatlans�ga VII.2. Az eg�szs�g�gyi tev�kenys�g v�gz�s�re alkalmasnak minos�tett orvos sem v�gezhet eg�szs�g�gyi tev�kenys�get, amennyiben pillanatnyi �llapota k�vetkezt�ben a beteg sz�m�ra nagyobb kock�zatot jelentene a tev�kenys�g�vel, mint amelyet annak elmarad�s�val okozna, ide�rtve az orvos fertozo betegs�g�t is.

115. VII. Az orvos betegs�ge, alkalmatlans�ga Ha az orvos azt �szleli, hogy munkat�rsa aktu�lisan alkalmatlan �llapotban vesz r�szt a betegek kezel�s�ben, k�teles munkat�rs�nak a megfelelo orvosi seg�ts�get megadni, egy�ttal pedig felsz�l�tani az eg�szs�g�gyi tev�kenys�g abbahagy�s�ra. Amennyiben a munkat�rs a felsz�l�t�snak nem tesz eleget, az �szlelo orvos k�teles ezt a t�nyt halad�ktalanul az illet�kes munkahelyi vezetonek, ennek hi�ny�ban m�s int�zked�sre jogosult �s k�teles szem�lynek jelezni.

116. VII. Az orvos betegs�ge, alkalmatlans�ga VII.3. Alkohol vagy drog hat�sa alatt �ll� orvos nem vehet r�szt a betegek kezel�s�ben. Ha az orvos azt �szleli, hogy munkat�rsa alkohol vagy drog hat�sa alatt vesz r�szt a betegek kezel�s�ben, a VII.2. pontban foglaltak megfelelo alkalmaz�s�val k�teles elj�rni.

117. VII. Az orvos betegs�ge, alkalmatlans�ga VII.4. Ha az orvos eg�szs�gi alkalmass�g�t �rinto fizikai vagy ment�lis rendelleness�g fenn�ll�s�t �szleli, k�teles a megfelelo orvosi seg�ts�get ig�nybe venni �s k�vetni az ennek sor�n kapott utas�t�sokat, illetve javaslatokat. Ha az orvos azt �szleli, hogy munkat�rsa eg�szs�gileg alkalmatlann� v�lt, a VII.2. pontban foglaltak megfelelo alkalmaz�s�val k�teles elj�rni.

118. VIII. Az emberen v�gzett orvostudom�nyi kutat�sok etikai szab�lyai VIII.1. Az emberen v�gzett orvostudom�nyi kutat�sokra vonatkoz� jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l. VIII.2. S�lyosan etik�tlan olyan kutat�s v�gz�se vagy - eg�szs�g�gyi dolgoz�k�nt - az abban val� r�szv�tel, amelynek kapcs�n a beteg hat�kony kezel�s�t felf�ggesztik vagy le�ll�tj�k an�lk�l, hogy az �j kezel�stol a beteg sz�m�ra �sszeruen v�rhat� lenne b�rmilyen eg�szs�gnyeres�g.

119. VIII. Az emberen v�gzett orvostudom�nyi kutat�sok etikai szab�lyai VIII.3. S�lyosan etik�tlan olyan kutat�s v�gz�se vagy - eg�szs�g�gyi dolgoz�k�nt - az abban val� r�szv�tel, amelynek sor�n �j kezel�st - bele�rtve az innovat�v mut�ti elj�r�sokat is - alkalmaznak termin�lis �llapot� betegeken, �sszeruen rem�lheto pozit�v hat�sok n�lk�l. VIII.4. Ha a beteg visszautas�tja a kutat�sban val� r�szv�telt, ez r� nem j�rhat semmilyen h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�ssel a tov�bbi kezel�s sor�n.

120. IX. A tudom�nyos k�zl�sek etikai szab�lyai IX.1. Az orvosnak elosz�r - a t�megt�j�koztat�st megelozoen - szakmai lapokban kell k�zz�tennie �j tudom�nyos eredm�nyeit, k�vetkeztet�seit. IX.2. A tudom�nyos k�zl�sek eset�n a szellemi alkot�sokhoz fuzodo jogokkal kapcsolatos jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

121. IX. A tudom�nyos k�zl�sek etikai szab�lyai IX.3. A tudom�nyos k�zl�sek szerzoit a megjelen�s helye - �gy tudom�nyos foly�iratok �s m�s k�zl�si f�rumok - �ltal a szerzokh�z int�zett felh�v�sban megjel�lt szerzos�gi krit�riumoknak megfeleloen kell a k�zl�sen megjel�lni. A szerzonek tekintheto szem�ly nev�t nem lehet mellozni a szerzok felsorol�s�b�l, illetve szerzonek nem tekintheto szem�ly nev�t szerzok�nt nem lehet felt�ntetni. Ezt a rendelkez�st a szabadalmi �s egy�b iparjogv�delmi �gyekben megfeleloen alkalmazni kell.

122. IX. A tudom�nyos k�zl�sek etikai szab�lyai IX.4. A nem f�ggetlen, anyagilag vagy egy�b m�don t�mogatott kutat�sok eset�n a t�mogat�ssal kapcsolatos inform�ci�knak a tudom�nyos k�zl�sen t�rt�no felt�ntet�s�vel kapcsolatosan k�vetni kell a megjelen�s helye �ltal elo�rt szab�lyokat. A t�mogat�t a tudom�nyos k�zl�sen minden esetben fel kell t�ntetni, �s a val�s�gnak megfelelo inform�ci�kat kell k�z�lni. A t�mogat�ssal kapcsolatos inform�ci�kat a saj�t kiad�sban megjeleno k�zl�seken is fel kell t�ntetni, ide�rtve a saj�t honlapon k�zz�tetteket is.

123. X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban X.1. A t�megt�j�koztat�si eszk�z�kben - ide�rtve az internetet is - val� megjelen�st, k�zl�st szab�lyoz� jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se egyben etikai v�ts�gnek is minos�l, ide�rtve a rekl�moz�ssal kapcsolatos szab�lyok v�tkes megszeg�s�t is.

124. X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban X.2. Az orvosnak t�j�koztatnia kell a nyilv�noss�got a fenyegeto jelenlegi �s j�vobeli eg�szs�gprobl�m�kr�l, vesz�lyekrol, fel kell h�vnia a figyelmet az eg�szs�g�gyi ell�t�s minos�g�nek vagy az orvosok szakmai f�ggetlens�g�nek hi�nyoss�gaira.

125. X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban X.3. A nyilv�noss�gnak adott inform�ci�knak vil�gosnak, t�nyszerunek �s elfogulatlannak kell lenni�k. Nem kelthetnek sem alaptalan f�lelmet, sem nyugtalans�got a t�rsadalomban, sem egyes csoportokban, szem�lyekben, nem okozhatnak �s �breszthetnek megalapozatlan elv�r�sokat, rem�nyeket.

126. X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban X.4. A k�zl�s t�rsadalmi hasznoss�g�nak l�nyegesen meg kell haladnia az orvos, illetve annak a haszn�t, amelynek vagy akinek a nev�ben az orvos nyilatkozik: a k�zl�s burkoltan sem szolg�lhat jogellenes rekl�moz�si, betegtoborz�si eszk�zk�nt.

127. X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban X.5. S�lyosan etik�tlan m�s orvos vagy szolg�ltat� szakmai vagy szem�lyes j� h�rnev�nek alaptalan ront�s�ra alkalmas b�rmilyen k�zl�s. Amennyiben m�s orvos magatart�s�r�l, tev�kenys�g�rol, hib�ir�l k�rnek nyilatkozatot, a nyilatkoz� orvos nem minos�theti a felt�telezett szakmai hib�t vagy etikai v�ts�get az azt vizsg�l� elj�r�s befejez�se elott. Egyebekben a m�s orvosr�l tett nyilatkozatra az V.1. pont, az V.8. pont �s az V.10. pont szerinti rendelkez�seket is megfeleloen alkalmazni kell.

128. X. Az orvos megjelen�se a t�megt�j�koztat�sban X.6. Az e fejezetbe foglalt rendelkez�seket az orvos, illetve az eg�szs�g�gyi szolg�ltat� saj�t, a nyilv�noss�gnak sz�nt kiadv�nyaira �s internetes honlapj�ra is megfeleloen alkalmazni kell.

129. XI. Az orvos �s a t�rsadalom XI.1. A gy�gyszerek �s gy�gy�szati seg�deszk�z�k ismertet�s�re �s rekl�moz�s�ra, valamint a gy�gyszerek �s gy�gy�szati seg�deszk�z�k rendel�se kapcs�n a betegek t�j�koztat�s�ra vonatkoz� jogszab�lyi rendelkez�sek v�tkes megszeg�se, tov�bb� jogszab�lys�rto rekl�moz�s megval�sul�sa egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

130. XI. Az orvos �s a t�rsadalom XI.2. Ha az orvosnak anyagi vagy szem�lyes �rdekelts�ge van olyan eg�szs�g�gyi szolg�ltat�ban, nem-konvencion�lis gy�gy�t� elj�r�st ny�jt� szolg�ltat�ban, gy�gyszert�rban vagy b�rmilyen egy�b szervezetben (a tov�bbiakban egy�tt: szervezet), ahov� betegeket utal kezel�sre, eg�szs�g�gyi vagy egy�b szolg�ltat�sok ig�nybev�tel�re, k�teles �rdekelts�g�rol t�j�koztatni a beteget.

131. XI. Az orvos �s a t�rsadalom XI.3. Az orvos nem fogadhat el k�zvet�t�si d�jat vagy b�rmilyen m�s anyagi vagy szem�lyes elonyt m�sik orvost�l, m�s szem�lytol vagy szervezettol a beteg konzult�ci�ra vagy kezel�sre utal�sa fej�ben. Az orvos nem aj�nlhat fel vagy fizethet k�zvet�t�si d�jat, nem ny�jthat b�rmilyen m�s anyagi vagy szem�lyes elonyt m�sik orvosnak, m�s szem�lynek vagy szervezetnek annak fej�ben, hogy hozz� utaljanak beteget konzult�ci�ra vagy kezel�sre.

132. XI. Az orvos �s a t�rsadalom XI.4. Az orvosetik�val �sszeegyeztethetetlen, ha az orvos beteg�vel olyan k�zvetlen vagy k�zvetett kereskedelmi kapcsolatot l�tes�t, ami a beteget kiszolg�ltatott helyzetbe hozza, illetve az orvos szakmai elfogulatlans�g�t befoly�solhatja.

133. XII. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XII.1. A gy�gyszer�sz, illetve a gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�ly minden olyan v�tkes cselekm�nye, mulaszt�sa, amely a betegek, a fogyaszt�k (a tov�bbiakban egy�tt: betegek) megt�veszt�s�nek vagy indokolatlan megk�l�nb�ztet�s�nek minos�l, tisztess�gtelen piaci magatart�st, jogellenes versenykorl�toz�st, illetve �rk�pz�st val�s�t meg, tov�bb� a gy�gyszerek �s gy�gy�szati seg�deszk�z�k kiszolg�ltat�s�val �s helyettes�t�s�vel kapcsolatos jogszab�lyi rendelkez�sekbe �tk�zik, egyben etikai v�ts�gnek is minos�l.

134. XII. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XII.2. A gy�gyszer�sz a maga, illetve gy�gyszert�rat muk�dteto nev�ben sem k�thet olyan szerzod�st, illetve nem fogadhat el olyan elonyt, amely a betegek hat�kony �s biztons�gos gy�gyszerell�t�s�t s�rti vagy vesz�lyezteti.

135. XII. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XII.3. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�ly nem v�llalhat olyan szerzod�ses k�telezetts�get, illetve nem fogadhat el olyan elonyt, amely korl�tozhatja vagy akad�lyozhatja szakmai f�ggetlens�g�t, k�l�n�s tekintettel a betegekkel szemben fenn�ll� p�rtatlan �s t�rgyszeru tan�csad�si k�telezetts�g teljes�t�s�re.

136. XII. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XII.4. A gy�gyszer�sz t�rsadalmi funkci�j�t, tiszts�g�t nem haszn�lhatja fel a gy�gyszer, gy�gy�szati seg�deszk�z forgalm�nak n�vel�s�re.

137. XII. A gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XII.5. Egyebekben a gy�gyszer�szekre �s a gy�gyszert�rban szakmai feladatot ell�t� szem�lyekre az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyokat kell �rtelemszeruen alkalmazni.

138. XIII. Az eg�szs�g�gyi szakdolgoz�kra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyok XIII. Az eg�szs�g�gyi szakdolgoz�kra �s az eg�szs�g�gyi tev�kenys�gben k�zremuk�do eg�szs�g�gyi szakk�pes�t�ssel nem rendelkezo szem�lyre az orvosokra vonatkoz� k�l�n�s szab�lyokat kell �rtelemszeruen alkalmazni.

139. Legfontosabb k�z�s elj�r�si szab�lyok(kamar�k, MET-ek) E�tv. 140/B. � (1) a hat�sk�r meghat�roz�s�ra a v�ts�g elk�vet�s�nek, illetve elk�vet�se megkezd�s�nek idopontja ir�nyad�. (2) az elj�r�st az etikai szab�lyok v�tkes megszeg�s�nek gyan�ja eset�n meg kell ind�tani �s 30 napon bel�l le kell folytatni.

140. 140/C. � (1) Az elsofok� bizotts�g d�nt�s�t indokolt, �r�sbeli hat�rozatba foglalja �s megk�ldi az �rintett eg�szs�g�gyi dolgoz�nak, illetoleg az elj�r�s megind�t�s�t kezdem�nyezonek. (folyt.)

141. (4) Ha t�rv�ny elt�roen nem rendelkezik, az etikai elj�r�s sor�n t�rt�no hat�rozathozatalra, a jogorvoslatra �s a hat�rozat v�grehajt�s�ra a k�zigazgat�si hat�s�gi elj�r�sra vonatkoz� szab�lyokat kell megfeleloen alkalmazni. Tov�bbi k�z�s elj�r�si szab�lyok(elsofokon a kamar�k �s MET-ek, m�sodfokon az OET etikai elj�r�s�ban)

142. 140/D. � (1) Az elso- �s sz�ks�g eset�n a m�sodfok� elj�r�sban bizony�t�si elj�r�st kell lefolytatni, amelyben az �rintett meghallgat�s�t lehetov� kell tenni. A bizony�t�si elj�r�st t�rgyal�s keret�ben kell lefolytatni.

143. 140/E. � (1) Kiszabhat� etikai b�ntet�sek: a) figyelmeztet�s, b) megrov�s, c) havi minim�lb�r t�zszeres�ig terjedo p�nzb�rs�g.

144. (3) hat�rozathozatal egyszeru sz�t�bbs�ggel (4) elmarasztalt szem�ly k�telezheto az elj�r�si k�lts�gek r�szben vagy eg�szben t�rt�no megfizet�s�re.

145. (5) a jogeros etikai b�ntet�srol a hat�rozat megk�ld�s�vel �rtes�teni kell a) az �rintett munk�ltat�j�t, b) az illet�kes eg�szs�g�gyi �llamigazgat�si szervet (�NTSZ) (6) a muk�d�si nyilv�ntart�st vezeto szervet.

146. K�sz�n�m figyelm�ket!