A Gazdaságfejlesztési Operatív Program felsőoktatást érintő részei

1. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program felsőoktatást érintő részei Dr. Peredy Zoltán GKM Innovációs és K+F Főosztály 2007.04. 16.

2. Piaci siker, növekedés Az innovációs értéklánc… Piaci bevezetés, sorozatgyártás Kísérleti fejlesztés, IPR Alkalmazott kutatás Tőzsdei bevezetés Alapkutatás, ötlet Beruházási hitel, garancia Innovációt, K+F-et, értékteremtést támogató jogi/üzleti környezet Magvető, kockázati tőke Nemzeti K+F és Innovációs pályázati rendszer (GVOP/GOP és KTIA) Felsőoktatási és MTA finanszírozás OTKA …ennek köz-, illetve piaci finanszírozása

3. Egységes K+F és innovációs pályázati rendszer • Forrásai: KTIA + GOP • Összehangolt tervezés • Azonos közreműködő szervezet (MAG Zrt.) • Pénzügyi kapcsolat a két pályázat között • Cél: a pályázók számára azonos eljárás.

4. Végrehajtás intézményrendszere (KSZ) MFB Rt.(támogatásközvetítés) MVf Kht. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. RTk Kht.(EU pályázatok) KPI (EU pályázatok) IT Kht.

5. A Gazdaságfejlesztési OP prioritásai Prioritások: • K+F és innováció a versenyképességért • A vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése • A modern üzleti környezet erősítése • JEREMIE típusú pénzügyi eszközök Általánosan elszámolható költségként kezelt területek: • Infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztés • Vállalati humánerőforrás fejlesztése (üzleti, piacfejlesztési tanácsadás)

6. K+F+I támogatások speciális szabályai • Notifikációs rendelet elfogadása legkorábban nyárra várható • Támogatható tevékenységek köre a K+F keretszabály alapján • Elszámolható költségek része • Munkabér és közterhei, természetes személy megbízási díja • Iparjogvédelemmel kapcsolatban felmerülő költségek • ESZA keresztfinanszírozás lehetősége (prioritásszinten 10%-ig) • Infrastruktúra fejlesztés nem (kivéve: IKT; ill. 1.1.2/1.2.1/1.3.2) • Nincs biztosítékadási kötelezettség • Fenntartási kötelezettség a támogatás segítségével beszerzett eszközökre, nem a projekt eredményére vonatkozik

7. 1. prioritás: K+F és innováció a versenyképességért Piacorientált K+F támogatása és a kutatási-technológiai együttműködések ösztönzése • Piacorientált K+F tevékenység, ill. K+F és technológiai együttműködések fejlesztése (részben pólushoz kötődően) • Kutatási központok fejlesztése, megerősítése Az innovációs, technológiai parkok fejlesztése (kizárólag pólus) • Innovációs és technológiai parkok támogatása A vállalatok önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése • Vállalati innováció ösztönzése • Vállalati K+F profil erősítése (kutatóhelyek létrehozása) • Technológia-intenzív start-up vállalkozások segítése

8. 1.1.1Piacorientált K+F tevékenység, ill. K+F és technológiai együttműködések fejlesztése Pályázók köre:mikro-, kis és középvállalkozások (min. 1 fő alkalmazott) Támogatás mértéke, összege:max. 50%; 50-300 M Ft Támogatás célja: • Elsősorban együttműködésben végzett K+F projektek támogatása, amelyek piacképes termékek, szolgáltatások és eljárások létrejöttét eredményezik (K+F tevékenység a prototípusig) • Vállalkozások, tudásbázisok és kutatóhelyek közötti hosszútávú, stratégiai partnerség kialakítása és erősítése Vállalható értékelési kritérium: • A pályázhatónál kisebb támogatási intenzitás igénylése

9. 1.1.2Kutatási központok fejlesztése, megerősítése Pályázók köre:költségvetési vagy közhasznú kutatóhely részvételével alapított gazdasági társaságok Támogatás mértéke, összege:max. 50%; 500-1.000 M Ft Támogatás célja: • A meglevő felsőoktatási és kutatóintézeti K+F kapacitásra épülő, ugyanakkor magas színvonalú kutatási szolgáltatásokat nyújtó és a vállalkozásokkal hatékonyan együttműködő intézményi forma kialakítása, elsősorban a fejlesztési pólus programokhoz kapcsolódóan: eredményes, piacorientált KKK-k és RET-ektovábbi fejlesztése Pályázati eljárás: • Kétfordulós pályázat

10. 1.2.1Innovációs és technológiai parkok támogatása Pályázók köre:gazdasági társaságok Támogatás mértéke, összege:max. 50%; 1.000-4.000 M Ft Támogatás célja: • A fejlesztési pólusokhoz kötődően – lehetőleg a meglevő K+F+I szolgáltató infrastruktúra bázisán, de térben nem szükségképpen koncentráltan – olyan üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek a pólus klaszterszámára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani, illetve megfelelő kutatási és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot, technológiai inkubátort és platformot is létrehoznak kutatási tevékenységük segítésére Pályázati eljárás: • Kétfordulós pályázat

11. 1.3.1Vállalati innováció ösztönzése Pályázók köre:gazdasági társaságok Támogatás mértéke, összege:max. 50%; 25-200 M Ft Támogatás célja: • Elősegíteni a K+F eredmények hasznosítását az új termék/szolgáltatás/eljárás piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenység támogatásával (prototípustól a termék piacosításáig) Vállalható értékelési kritérium: • Árbevétel és exportárbevétel növekedés • Megtérülés gyorsasága (üzleti terv alapján) • A pályázhatónál kisebb támogatási intenzitás igénylése A piaci bevezetés költsége de minimis támogatásnak minősül.

12. 1.3.2Vállalati kutatás-fejlesztési profil erősítése Pályázók köre:gazdasági társaságok Támogatás mértéke, összege:max. 40%; 200-1.500 M Ft Támogatás célja: • Új vállalati K+F kutatóhelyek létesítése (K+F beruházás) • Kutatói (és kutatási segédszemélyzeti) munkahelyek létesítése Beruházási típusú elemek a pályázatban: • Biztosítékadási kötelezettség • Fenntartási kötelezettség (munkahelyekre is)

13. 1.3.3Technológia-intenzív start-up vállalkozások támogatása Pályázók köre: 6 évnél nem régebben bejegyzett mikro- és kisvállalkozások, amelyek összes működési kiadásuk legalább 15%-át K+F kiadásra fordították a támogatás megítélését megelőző 3 év egyikében Támogatás mértéke, összege:max. 80%; 25-50 M Ft Támogatás célja: • Magvető tőke fogadására való felkészítés (ú.n. pre-seed fázis, híd a KTIA Ötlet és a GOP JEREMIE pályázata között)

14. Fejlesztési pólusok • ÚMFT zászlóshajó program (komplex program – több OP-t érintő fejlesztés) • Pólus irányok (kiemelt tudomány és iparágak): • Debrecenben gyógyszeripar és agrárinnováció; • Miskolcon nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló energiák; • Szegeden egészségipari, környezetipari és agrárgazdasági biotechnológia; • Pécsett kulturális és környezetipar (ill. egészségipar); • Győrött autóipar, gépgyártás, valamint megújuló energiák („Autopolis”); • Székesfehérváron és Veszprémben IKT, mechatronika, logisztika és környezetipar • Értékelők megállapítása: a pólus stratégiák és projektek eddigi tervezése túlságosan önkormányzat és egyetemvezérelt, a folyamatban főszerepet a vállalati oldalnak (elsősorban a piacon bizonyító klasztereknek) kell biztosítani

15. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!