Gazdas gi alapismeretek 2.

1. Gazdas�gi alapismeretek 2. Idegenforgalmi menedzserek r�sz�re

3. A v�llalkoz�sok belso muk�d�s�t a mikrogazdas�gi modellek �rj�k le Eroforr�s modell A logisztikai modell A sz�mviteli modell, illetve szeml�let Az informatikai modell A v�llalkoz�s bel�lrol r�szek �sszess�genk�nt kezelheto. Az egyes r�szek egym�ssal anyag�raml�si, inform�ci� �raml�si (informatika), vezetoi � hat�sk�ri, �s m�g m�s kapcsolatban �llhatnak, az az a mikrogazdas�gi rendszernek szerkezete van.

4. A mikrogazdas�g, mint rendszer a gazdas�gi szeml�letm�ddal t�rt�no elobbi le�r�son k�v�l m�s modellekkel is rendelkezik: Munkagazdas�gi Munkaszociol�giai Munkapszichol�giai

5. V�llalkoz�stanMit �s mire v�llalkozunk? Amire k�zvetlen�l v�llalkozni kell: A nyeres�g szerz�s haladja meg a kiad�sokat Emberi sz�ks�gletek kiel�g�t�se Amire akaratlanul is �v�llalkozunk�: Viszonylagos �n�ll�s�g D�nt�si k�nyszerhelyzetek Versenyhelyzetek, versenykonfliktus felv�llal�sa �l�nk a gazdas�g, �s v�ltoz� nagys�gban �s v�ltoz� intenzit�ssal de minden esetben a fogyaszt� kegyeit keresve muk�dnek

6. Az emberek az �let minden ter�lt�n hosszabb r�videbb ideig kapcsolatba ker�lnek m�sokkal tev�kenys�g�k sor�n E kapcsolatok �ltal�ban c�lszeru egy�ttmuk�d�s form�j�ban realiz�l�dnak, sz�vetkez�nk egy c�l el�r�s�re, feladat megold�s�ra. Az �gy l�trej�vo strukt�r�kat nevezz�k szervezeteknek, �gy a c�l a szervezet alapveto c�lj�v� v�lik Meghat�roz�s Alapveto c�l a szervezet tev�kenys�g�nek ir�nyults�g�t, l�t�nek �rtelm�t kifejezo c�l

7. Meghat�roz�s Az �zleti v�llalkoz�s olyan emberi tev�kenys�g, amelynek alapveto c�lja a fogyaszt�i ig�nyek kiel�g�t�se saj�t nyeres�g el�r�s�vel Ez a modern t�rsadalmakban jogilag k�r�lhat�rolt olyan strukt�ra, amelyre �p�lve az alapveto c�l el�r�s�hez sz�ks�ges tev�kenys�gek v�gbemennek

8. V�llalkoz�si (v�llalati) c�lrendszerA v�llalkoz�si c�lok rendszere A v�llalkoz�snak, minden m�s fogyaszt�i ig�nyt kiel�g�to szervezettol elt�roen A m�sik fo c�l (ig�ny-kiel�g�t�s) v�gz�se �ltal�nos c�lja a profitszerz�s Mik�zben, ha nem tud megfelelo hasznot biztos�tani mag�nak, kiesik a versenybol �s meg kell szunnie. �gy a nyeres�gszerz�s a t�l�l�snek specifikus felt�tele A v�llalkoz�s azonban nemcsak gazdas�gi egys�g, hanem a t�rsadalmi strukt�ra m�s dimenzi�iban is fontos szerepet t�lt be (nem kiz�r�lag gazdas�gi feladatokat l�t el)

9. A t�rsadalom mindig is elv�r a v�llalkoz�sokt�l egyfajta viselked�smint�t, �s ezeknek betart�s�t (be nem tart�s�t) honor�lja is Napjaink v�llalati c�ljai k�z�tt egyre gyakoribbak az erk�lcsi alapokon nyugv� kieg�sz�to c�lok. Ez vezet a felelos v�llalakoz�s koncepci�hoz Meghat�roz�s Felelos v�llalkoz�s koncepci�: a v�llalkoz�s t�rsadalmi feleloss�ggel is b�r, �s ennek jegy�ben muk�d�se sor�n szurot alkalmazva racion�lisan d�nt a mor�lisan elfogadhat� alternat�v�k k�z�tt

10. C�lstrukt�ra A v�llalkoz�si c�lrendszer t�bbdimenzi�s N�zopont alapj�n t�bb c�lstrukt�r�t is meghat�rozhatunk, b�r az elemek itt is �sszekapcsol�dnak, csak a helye, fontoss�ga v�ltozik az egyes elemeknek A c�lstrukt�r�k egy r�sze hierarchiz�lt, m�s c�lok eset�ben az egyes c�lok egym�s mell� rendelve muk�dnek.

11. A c�lok rendszere Hierarchikus c�lrendszer: Alapveto c�l > fogyaszt�i ig�nykiel�g�t�s, v�llalati nyeres�g K�ldet�s > v�llalati alapc�lok T�vlati (strat�giai) c�lok K�zvetlen (taktikai) c�lok R�szc�lok (operat�v) Egym�s mell� rendelt c�lok: Termel�si c�lok P�nz�gyi c�lok Marketing c�lok Innov�ci�s c�lok Hum�n c�lok Logisztikai c�lok

12. A v�llalati c�lok jellemz�s�re elmondhat�: A megfelelo c�lok csak a strukt�ra valamelyik elem�ben �rtelmezhetok A konkr�tan megfogalmazhat� c�lok struktur�lis helye v�ltozhat, ha a felt�telek v�ltoznak A hierachikus rendszerben a magasabb c�l el�r�si felt�tele az alacsonyabb rendu c�l teljes�t�se A c�lok �s eszk�z�k k�z�tt nincs �les hat�rvonal, egym�st kieg�sz�tik, egym�sba �t is mehetnek (pl. folyamatos anyagell�t�s a logisztikai rendszerben c�l, m�g a termel�si funkci� szemsz�g�bol eszk�z)

13. A k�ldet�s fogalm�nak �rtelmez�se A k�ldet�s a c�g alapveto c�lj�b�l vezetheto le, mely c�l a v�llalat l�t�nek �rtelm�t adja Az fogalmaz�dik meg benne, hogy a v�llalat milyen m�don k�v�nja az alapveto c�lt el�rni Mi a v�llalat muk�d�si k�re Milyen belso muk�d�si elveket fogalmaz meg saj�t maga r�sz�re Milyen elvekre �p�t a muk�d�se �ltal �rintett szem�lyekkel, csoportokkal, int�zm�nyekkel Kifejezi �zenet�nek l�nyeg�t, k�r�lhat�rolja muk�d�si k�r�t, megk�l�nb�zteti mag�t m�s v�llalatokt�l

14. A k�ldet�s v�grehajt�s�hoz a v�llalatnak sz�mos tev�kenys�get kell v�grehajtania, mely k�z�l ketto a c�g l�t�nek alapveto felt�tele > a marketing �s az innov�ci�s tev�kenys�g Meghat�roz�s Marketing: a v�llalat fogyaszt�orient�lts�g�t fejezi ki, tartalma a v�llalat piaci kapcsolatait fejleszto �s megval�s�t� funkci�k bet�lt�se Innov�ci�: a fogyaszt�i ig�nyek �j, magasabb minos�gu kiel�g�t�se, term�k/szolg�ltat�s kutat�s - fejleszt�s �ltal

15. A v�llalkoz�sok szervezeti, jogi form�i A v�llalkoz�si form�t �s m�ret�t meghat�roz� t�nyezok: A tev�kenys�g jellege (ipari, mezogazdas�gi, szolg�ltat�si) A tev�kenys�g munkamegoszt�si �s �sszerendez�si viszonyai A v�llalat tulajdonl�si szempontj�b�l: Egy�ni v�llalkoz�sok T�rsas v�llalkoz�sok R�szv�nyt�rsas�gok

16. Egy�ni v�llalkoz�s Elony�k: Az alap�t�s �s megszun�s egyszeru �ttekinthetos�g A v�llalkoz�i f�ggetlens�g Az �zletmenete vonatkoz� nyilv�nos adatszolg�ltat�s hi�nya Ad�z�si kedvezm�nyek H�tr�nyok: Szer�nyebb nyeres�gszerz�s A p�nz�gyi eroforr�shoz jut�s korl�tozottabb T�lzottan sokoldal� k�vetelm�ny a v�llalkoz�val szemben Korl�tlan feleloss�g A v�llalkoz�s korl�tozott �lettartalma

17. T�rsas�g Elony�k: Egyszeru alap�t�s Ad�z�si elony�k Tulajdonl�si lehetos�g nagyobb toke n�lk�l Jogi v�detts�g vit�k eset�re Jelentosebb toke- �s hitelforr�sok A folytat�s lehetos�ge tulajdonosv�lt�s eset�n H�tr�nyok: Szem�lyi konfliktusok lehetos�ge Agressz�v t�rekv�s lehetos�ge az alkalmazottakn�l a partners�gre Vil�gos menedzseri feleloss�g hi�nya

18. R�szv�nyt�rsas�g Elony�k: A tulajdonos korl�tozott feleloss�ge Sz�lesk�ru tokebefektet�si lehetos�g Korl�tlan �lettartam H�tr�nyok: Az alap�t�s �s megszun�s bonyolult �s k�lts�ges volta A nyilv�nos adatszolg�ltat�si k�telezetts�g ad�h�tr�nyok

19. A v�llalkoz�s belso szervezeti strukt�r�i Hierarchikus (line�ris) modell J� ir�ny�that�s�g Eros vezetof�ggos�g Torzul� inform�ci�k T�rzskari szervezod�s, k�tdimenzi�s szervezet Vertik�lis �s horizont�lis szeml�letm�d �s inform�ci��raml�s Jav�tja a line�ris szervezet negat�vumait (info �raml�s �s teljes f�gg�s)

20. M�trix szervezet (h�romdimenzi�s szeml�letm�d) T�bbdimenzi�s ir�ny�t�s �s szeml�letm�d Jav�tott probl�ma megk�zel�t�si lehetos�g > term�kcsoport orient�lt ir�ny�t�s > eseti fejleszt�si feladatok megol�sa > gazd�lkod�si feladatok megold�sa V�ltoz�, dinamikus szervezeti strukt�ra Eseti c�lir�nyos feladatok megold�s�ra hozz�k l�tre, idoszakos megb�z�s Belso szakemberekbol �ll, de k�lsos�k bevon�s�val is muk�dik A megl�vo munkahelyrol elvonva, team-ben tev�kenykednek Jellemzo st�lusa a csoport m�dszerek alkalmaz�sa

21. 3. A v�llalkoz�s r�szrendszereinek muk�d�se A v�llalkoz�sok belso �let�nek feladatait (funkci�it) olyan r�szek egys�gek v�gzik el, amelyek a c�gen bel�l viszonylagos �n�ll�s�ggal rendelkeznek A rendszermodell mind a makro, mind a mikro k�rnyezetben azonos, de a tartalmuk m�s �s m�s

23. A v�llalkoz�sok belso funkci�inak, r�szfeladatainak egys�gei, �s az ehhez kapcsol�d� modellek, szeml�letek: A marketing � marketing szeml�let az eroforr�smodell, a logisztika �s a logisztikai modell A sz�mviteli � p�nz�gyi � kontrolling szekci� �s a sz�mviteli gondolkod�sm�d, modellez�s Informatika, informatikai szeml�let

24. A z ipari szolg�ltat�si folyamat l�nyege az eroforr�s transzform�ci� A modell elemei az �zleti v�llalkoz�sban: emberi eroforr�s (d�nto elem), de tov�bbi eroforr�sokat is ig�nybe kell venni (lek�tni) elhaszn�lni ahhoz, hogy a termel�sben �r�t/ szolg�ltat�st lehessen elo�ll�tani Ezek k�t nagy csoportra oszthat�k: Anyagokra, alapanyagokra, seg�danyagokra G�pekre, berendez�sekre, infrastrukt�r�ra Ezen k�v�l az idot is ide szoktuk sorolni, mint nem p�tolhat� eroforr�st

25. A marketingA marketing tartalma a marketingstrat�gia A v�llalt fennmarad�s�nak alapja a k�l�nb�zo �rintettek eroter�ben val� fennmarad�s, a kituz�tt c�l hat�kony munk�val t�rt�no el�r�se. Ehhez marketingszeml�letre, �s ezt megval�s�t� tev�kenys�gre van sz�ks�g A szeml�let l�nyeg a v�llalati tev�kenys�gnek a fogyaszt�i ig�nyekre val� �sszpontos�t�sa, a teljes tev�kenys�gsor ennek val� al�rendel�se ( a piacon eladhat� �r�val val� megjelen�s) Ennek az elfogadhat�s�g�nak h�rmas �rtelemben kell a piacon jelen lenni �s megval�sulni ( term�k minos�g�ben, mennyis�g�ben �s �r�ban)

26. A fogyaszt�i ig�ny (amely ezt gener�lja) meglehetosen �sszetett kateg�ria Ahhoz, hogy sikeres marketingstrat�gi�t tudjunk megval�s�tani, meg kell �rteni a k�l�nb�zo vevoi csoportok magatart�s�t �s az ezt befoly�sol� t�nyezoket Nem elegendo egyszeruen csak a fogyaszt�i magatart�st vizsg�lni, annak eredoit (mi�rt viselkedik �gy) is ismerni kell Fogyaszt�i ig�ny kiel�g�t�s csak akkor mehet v�gbe eredm�nyesen, ha abban h�rom t�nyezo tal�l egym�sra: A fogyaszt� szem�lyi jellemzoi A term�k jellemzoi A v�s�rl�si szitu�ci�

27. A kiel�g�tendo ig�ny meghat�roz�sa kritikus feladat. L�nyege, hogy az ig�nyt mindig a fogyaszt� oldal�r�l kell meghat�rozni, az o logik�ja szerint kell a kiel�g�t�st megk�zel�teni (pl. a fogyaszt� nem sz�get akar v�s�rolni, hanem egy k�pet akar a falra akasztani, teh�t nem sz�gre van ig�nye, hanem �valamire� amivel a k�pet a falra r�gz�theti) A v�llalat marketingstrat�gi�ja �rtelemszeruen a v�llalati �sszstrat�gia r�sze Ennek alapk�rd�se csak egyf�le lehet: �Milyen ig�nyeket tudunk m�sokn�l jobban kiel�g�teni?�

28. Ha ez �gy van akkor a v�llalati strat�gia minden esetben versenystrat�gia, melybol a marketingre, mint a piaci jelenl�tet k�zvetlen�l meghat�roz� v�llalati funkci�ra h�rom alapveto strat�giai teendo vonatkoztathat�: A kiel�g�endo fogyaszt�i sz�ks�glet konkretiz�l�sa A versenyhelyzet �s a versenyt�rsak elemz�se Annak el�r�se, hogy a fogyaszt�k �ltalunk megc�lzott r�tege a versenyt�rsak helyett minket v�lasszon ig�nykiel�g�t�se c�lj�b�l

29. A kiel�g�tendo fogyaszt�i sz�ks�glet H�rom l�p�sben hat�rozzuk meg: A piac szegmenet�l�sa A c�lpiac kiv�laszt�sa Poz�cion�l�s

30. Piacszegment�l�s Alapja, hogy a fogyaszt�k elt�ro �zl�ssel, �rdekekkel, �letform�val, anyagi javakkal rendelkeznek, ezr�t ig�nyeik mis k�l�nb�zoek A v�llalatnak kell eld�nteni, hogy ezek k�z�l az ig�nyek k�z�l melyiket akarja kiel�g�teni A szegment�l�si szempontok alapvetoen k�l�nb�zhetnek aszerint, hogy egy�ni, vagy szervezeti v�s�rl�kat akarunk kiel�g�teni (fogyaszt�si cikkeket, vagy termel�si eszk�z�ket gy�rtunk-e)

31. Az egy�ni fogyaszt�k k�r�ben is vannak szegment�l�si szempontok: Term�korient�lt szegment�l�s Demogr�fiai szempont T�rsadalmi t�nyezo Szem�lyis�gi jellemzok, mint t�nyezo F�ldrajzi t�nyezo termel�si eszk�z eset�ben elt�rnek ezek a szempontok: A term�k jellege a v�s�rl� szervezet jellemzoi A beszerz�s helyzete a szervezetben

32. A piaci szegment�l�st rendszerint megelozi a piac alapos felt�rk�pez�se, amely feladatot a piackutat�s, piacelemz�s hajtja v�gre Meghat�roz�s A piackutat�s, piacelemz�s: A piacr�l sz�l� inform�ci�k begyujt�s�nek, rendszerez�s�nek �s �rt�kel�s�nek folyamata A piackutat�st teh�t alkalmazzuk: Piacr�szek kiv�laszt�sa eset�n (szegment�l�s) A sz�ks�ges marketingeszk�z�k kiv�laszt�sa eset�n (marketing mix elemeinek s�lyoz�sa �s alkalmaz�sa miatt) A m�r megl�vo piacon a v�llalt poz�ci�j�nak meg�llap�t�sa �s jav�t�sa �rdek�ben

33. A c�lpiac kiv�laszt�sa A piac szegment�l�s a c�lpiac kiv�laszt�s�nak alapja Meghat�roz�s A c�lpiac: azon piacszegmensek k�re, amelyekben a v�llalat a jelentkezo piaci ig�nyeket ki akarja el�g�teni Ennek �rdek�ben a v�llaltnak: �rt�kelnie kell a szegmentumokat M�rlegelnie kell a v�llalat szemsz�g�bol ezek vonzerej�t (n�veked�si lehetos�g, versenyhelyzet, hossz� t�v� c�lok megval�s�t�si es�lye, ig�nykiel�g�t�s c�lj�b�l felhaszn�lhat� forr�sok bos�ge stb.) D�nteni a c�lpiacr�l

34. A poz�cion�l�s Ha kiv�lasztottuk a c�lpiacot, a k�vetkezo l�p�s, hogy a v�llalat meghat�rozza �s tudatos�tsa a potenci�lis fogyaszt�kkal: melyek azok a term�kek a melyekkel a piacon megjelenik, ezek milyen tulajdons�gokkal rendelkeznek, Mennyivel t�r el a term�k az ottani versenyt�rsak�t�l, milyen elonye sz�rmazik a v�s�rl�nak a v�llalat term�keit v�s�rolja Ezt milyen t�nyezok seg�tik elo (�r, minos�g, t�telek nagys�ga, egy�b elony�k) A c�lpiaccal egy�tt a c�g a versenyt�rsakat is megv�lasztja ( a saj�t k�n�lat �s a versenyt�rsak k�n�lata k�z�tti viszony, mint a poz�cion�l�s l�nyege)

35. A versenystrat�gia megv�laszt�sa: a marketing hadvisel�s Minden v�llalat term�szetes t�rekv�se, min�l elony�sebb piaci helyzet el�r�se a versenyt�rsakkal szemben. Ha ez olyan verseny keret�ben zajlik, amelyeknek eszk�zei tiszt�k, akkor ez a nemzetgazdas�g sz�m�ra is elony�s, a vevo sz�m�ra is. A versenyben a v�llalatnak akt�v ellenfelekkel szemben kell �rv�nyes�tenie elk�pzel�seit Verseny, teh�t vannak gyoztesek �s vesztesek, amelyben a helyez�seket az d�nti el ki milyen poz�ci�b�l indul �s milyen versenystrat�gi�t v�laszt Kotler n�gy csoportba sorolja a piaci versenyzoket: Vezetok Kih�v�k K�vetok Megh�z�d�k

36. A vezetok fo feladatai Piacbov�t�s Saj�t r�sz megv�d�se R�szesed�s n�vel�se A kih�v�k: - hat�rozottan, n�ha agressz�ven t�rekszenek a vezeto poz�ci� megszerz�s�re �s t�madj�k a vezetot, �s m�s versenyt�rsakat A k�vetok: �ltal�ban az adott helyzet fenntart�s�ban �rdekeltek mert ez az �llapot hasznos sz�mukra Vagy mert nem �reznek el�g erot hogy kih�v�k�nt jelenjenek meg A megh�z�d�k: - Olyan piaci r�seket keresnek, ahol nincsenek nagy le nem gyozheto versenyt�rsak

37. B�rmely t�pus lehet sikeres, ha a v�llalt alkalmas, helyzet�hez illo konkr�t eszk�zrendszert v�laszt a v�llalat �ltal�ban nem egy term�kkel jelenik meg a piacon, ez�rt szinte biztos, hogy az alkalmazott strat�gia is ezek alapj�n elt�ro lehet, teh�t az �sszv�llalati marketing strat�gia meglehetosen �sszetett rendszer A marketing �s az innov�ci� egy�ttesen jelentik az �zleti v�llalkoz�s l�t�nek �s hosszabb t�v� t�l�l�s�nek felt�tel�t, teh�t ez a k�t elem (marketing- �s innov�ci�s strat�gia) szorosan �sszefon�dik

38. A marketingmix Meghat�roz�s Marketingmix: a marketingszeml�let �rv�nyes�t�s�t szolg�l� elvek �s tev�kenys�gek rendszere A marketingstrat�gia harmadik eleme, a t�nyleges marketingtev�kenys�g kereteinek kijel�l�se Elemei: Term�kpolitika �rpolitika �rt�kes�t�si utak politik�ja prom�ci�s politika (kommunik�ci�s politika)

39. Term�kpolitika Meghat�roz�s: A fogyaszt�i ig�nyek kiel�g�t�s�re szolg�l� term�kek k�r�nek �s tulajdons�gainak meghat�roz�s�ra, valamint a fogyaszt�knak val� bemutat�s�ra vonatkoz� elvek �s m�dszerek �sszess�ge Elemei: Term�kszerkezet Term�k �letciklus Meghat�roz�s: Az z ido, am�g a term�k a piacon tart�zkodik Term�k bemutat�sa (m�rka, csomagol�s, c�mk�z�s)

40. �rpolitika Meghat�roz�s A v�llalat �ltal k�n�lt term�kek �r�nak meghat�roz�sa �s a piaci �resem�nyekre val� reag�l�sra vonatkoz� elvek �s m�dszerek �sszess�ge L�nyeg�ben azt fejezi ki, mennyit hajland� a fogyaszt� elismerni abb�l a sokf�le r�ford�t�sb�l amelynek r�v�n az elad� (termelo, kereskedo) abba a helyzetbe ker�l, hogy term�k�t v�telre felaj�nlja

41. A t�nyleges �r a piaci folyamatok sor�n alakul ki, annak ellen�re, hogy a v�llalatnak miden k�ppen van egy elk�pzel�se a term�k �rt�k�rol �s �rt�kes�t�si �r�r�l Ehhez t�bbf�le �rpolitikai c�l megv�laszt�s�val lehet eljutni: T�l�l�s Profit maximaliz�l�s �rbev�tel maximaliz�l�s A befektet�s ar�nyos nyeres�g A forgalomn�veked�s A piaci r�szesed�s n�vel�se A piaci lef�l�z�se A helyzetfenntart� �raz�s Vezeto term�kminos�g fenntart�sa A fogyaszt� kereslet�t nem csup�n az �r hat�rozza meg, mert a minos�g, megb�zhat�s�g is azonos jelentos�ggel b�r

42. Az �rt�kes�t�si utak politik�ja Meghat�roz�s A marketingcsatorn�k kiv�laszt�s�ra �s alkalmaz�s�ra vonatkoz� elvek �s m�dszerek �sszess�ge A modern piacgazdas�gban a termelo sokszor nem k�zvetlen�l a felhaszn�l�nak adja el a term�keit, hanem az k�zvet�tok r�v�n jut el a felhaszn�l�khoz A k�zvet�tok k�t alapcsoportja: Kiskereskedo Nagykereskedo

43. Az �r�kes�t�si utak (marketingcsatorn�k) folyamatai A mindennapokban a csatorn�k sz�mtalan v�ltozata muk�dik, a fogyaszt�si cikkek, termeloeszk�z�k �s szolg�ltat�sok �rt�kes�t�se sor�n Meghat�roz�s Marketingcsatorna: Az az �t, amelyen a term�k a termelotol (sz�ll�t�it�l) a fogyaszt�hoz eljut Itt bonyolult folyamatok mennek v�gbe: Fizikai (sz�ll�t�si, rendez�si, k�szletez�si) folyamat /logisztika/ Tulajdon �truh�z�s Inform�ci� �ramoltat�s Elad�s �szt�nz�s Ebbol a marketing feladatk�r�hez a marketing-csatorn�kban zajl� tev�kenys�gek k�z�l a lehets�ges �rt�kes�t�si csatorn�k elemz�se �s tervez�se tartozik

44. Az �rt�kes�t�si utak elemz�se �s kiv�laszt�sa Az �rt�kes�t�si utakra vonatkoz� d�nt�sek elott a v�llalatnak fel kell m�rnie a fogyaszt� sz�ks�gleteit Meg kell hat�roznia az egyes �tvonalakon val� halad�ssal el�rheto c�lokat �rt�kelni kell a k�l�nb�zo v�ltozatokkal el�rheto eredm�nyt (gazdas�goss�g, ellenorizhetos�g, rugalmass�g, vevoig�ny kiel�g�t�s teljess�ge stb.) Ezek figyelembe v�tel�vel v�g�l d�nt a sz�m�ra legink�bb megfelelo alternat�v�r�l

45. Egy�ttmuk�d�s az �rt�kes�t�si utak szereploi k�z�tt Ha egy v�llalat k�zvet�toket von be a termel�s �s a fogyaszt� k�z�, akkor azt nagyon gondosan kell megterveznie �s megszerveznie Ezt a kapcsolatrendszert gyakran nevezik eloszt�si (disztrib�ci�s) rendszernek A k�zvet�toknek sokszor vannak elt�ro �rdekeik a v�llalatt�l, �gy azok motiv�l�s�t is be kell illeszteni a tervez�si rendszerbe A rendszerek k�t alapcsoportja a horizont�lis �s a vertik�lis eloszt�si rendszer

46. A vertik�lisan integr�lt rendszer fo form�i: A v�llalati: melyben a c�g ak�r elore, ak�r h�trafel� megszerzi az eloszt�si rendszer elemeit (sz�ll�t�k felv�s�rl�sa) Az ir�ny�tott: ahol az egyes szereplok k�z�tt van egy domin�ns, aki ereje alapj�n k�pes az eg�sz l�ncot uralni, vezetni, ir�ny�tani A szerzod�ses: itt a k�zel azonos ereju v�llalatok k�z�tti megegyez�s biztos�tja az integr�ci�t

47. A horizont�lisan integr�lt rendszer, ahol az egyes v�llalatok elonyeit egyes�tik olyan k�z�s v�llalkoz�sban, amelyet egyenk�nt soha nem tudtak volna el�rni (bank fi�kh�l�zata egy szupermarket �zleteiben)

48. Kommunik�ci�s politika Meghat�roz�s Kommunik�ci�s politika: a v�llalkoz�s �s a fogyaszt�k k�z�tti inform�ci��raml�s elveit �s m�dszereit a v�llalkoz�s oldal�r�l �sszefoglal� rendszer C�lja: a v�llalkoz�s c�lpiac�n szereplo fogyaszt�k inform�l�sa, meggyoz�se a v�llalat �s term�kei elony�rol

49. Elemei: Rekl�m: Olyan sz�lesebb k�rre hat�, nem szem�lyes befoly�sol�s, amelyet egy meghat�rozott szervezet, vagy szem�ly finansz�roz Nem szem�lyes jellegu, fizetett H�rom t�pusa van (m�rkarekl�m, c�grekl�m, term�kcsal�d rekl�m /m�rka n�lk�li rekl�m/) Sok szempont alapj�n tipiz�lhat� a helysz�ntol a megc�lzott csoportig, hordoz�k alapj�n. K�l�n rekl�mfajt�nak minos�l a szponzor�l�s

50. 2. Szem�lyes elad�s: A rem�nybeli vevovel val� szem�lyes tal�lkoz�s sor�n t�rt�no �rt�kes�t�si aj�nlatt�tel, kedvezo esetben �zletk�t�s A kommunik�ci�s folyamatok k�z�l a legdr�g�bb, de a legink�bb a c�lcsoportot megk�zel�to forma K�l�n�sen gyakori nagy �rt�ku berendez�sek �rt�kes�t�se �s szolg�ltat�sok eset�n A k�lcs�n�s bizalomra �p�t, ez�rt az �rt�kes�t�st v�gzo szem�lye rendk�v�l fontos a folyamatban (elad�, �gyn�k, br�ker)

51. 3. Elad�s�szt�nz�s: Olyan m�dszerek alkalmaz�sa az �rt�kes�t�s, a vevok kiszolg�l�sa sor�n, amelyek a vevot tov�bbi v�s�rl�sra serkentik R�vid t�v� hat�smechanizmus A t�bbi eszk�z hat�konys�g�t n�veli Sok eszk�ze van (�rkedvezm�nytol, a jutalmakon kereszt�l az �rubemutat�ig) Alkalmaz�suk sor�n elsosorban a rekl�mmal kombin�lj�k

52. 3. K�z�ns�gkapcsolatok (PR): A v�llalkoz�sr�l alkotott kedvezo k�p kialak�t�s�t c�lz� magatart�s, ill. ezt c�ltudatosan seg�to m�dszerek alkalmaz�sa Elsosorban a v�llalkoz�sra �s alkalmazottjaira ir�nyul �s csak m�sodsorban a term�kre T�lmutat a piaci marketing hat�k�r�n, kapcsolati rendszere sokkal sz�lesebb Eszk�zei a sajt�h�rektol, az im�zs �s arculatalak�t�son kereszt�l a k�zszolg�lati tev�kenys�gig igen sok elemet �lel fel

53. Az eszk�z�k egym�st kieg�sz�tve hatnak Ugyanazt a kommunik�ci�s eszk�zt, csatorn�t t�bb eszk�zben is hat�sosan tudjuk alkalmazni A leghat�sosabb az egyszerre min�l t�bb eszk�zt c�ltudatos szervez�ssel �sszefog�, egy c�l �rdek�ben hat� kamp�ny

54. Az innov�ci�Az innov�ci� term�szete Sz�mtalan meghat�roz�sa �s val�ban sz�mtalan arca van. Itt is egy teljesen �ltal�nos megfogalmaz�st alkalmazunk Meghat�roz�s Az innov�ci�: a fogyaszt�i ig�nyek kiel�g�t�s�nek �j, a kor�bbin�l magasabb minos�gu m�dja Alapveto tartalma, hogy egy �j, a kor�bbin�l magasabb minos�gi �rt�ket felmutat� term�ket, szolg�ltat�st adunk, k�n�lunk a v�s�rl�nak

55. Ezek alapj�n az innov�ci� �t alapeset�t ismerj�k: �j a fogyaszt�k k�r�ben eddig nem ismert javak elo�ll�t�sa �j, a k�rd�ses ipar�gban m�g gyakorlatilag nem ismert, alkalmazott elj�r�s bevezet�se (nem felt�tlen �j felfedez�s) �j elhelyez�si lehetos�g, piacmegnyit�s melyet eddig a k�rd�ses ter�let m�g nem ismert Nyersanyagok, f�lk�sz �r�k �j beszerz�si forr�sai (ak�r l�tezett elotte, ak�r nem) �j szervezet l�trehoz�sa, vagy megsz�ntet�se

56. Az innov�ci� jellege �s ind�ttat�sa Legfobb �sszetevoje az �jdons�g Porter szerint: az innov�ci� l�nyege a folyamatos, �sszhangban l�vo fejleszt�si akci�k rendszere, sorozata (folyamatos meg�jul�s) Kotler szerint: innov�ci� csak az �tfog� strat�giai �jdons�g l�trehoz�sa lehet A l�nyeg, hogy egy versenyk�pess�gre t�rekvo v�llalatnak az innov�ci�s folyamatokra sz�ntelen�l sz�ks�ge van, ak�r kis l�p�sek sz�ntelen sorozat�r�l, ak�r �tfog� nagy meg�jul�sr�l van is sz� (mennyis�gi �s minos�gi ugr�s)

57. B�rmelyik elemrol is legyen sz�, a k�z�ppontban fogyaszt� �ll (nem j� megk�zel�t�s, hogy a v�llalt jobban akar muk�dni) Nem biztos, hogy a term�knek kell t�bbet tudni, mint az eddigieknek (lehet a r�givel is el�gedett a v�s�rl�) Az innov�ci�ban a l�tens fogyaszt�i ig�nyek felismer�se igen fontos elem (van ig�ny, de m�g nincs term�k) Az �j term�k teh�t legyen beillesztheto a fogyaszt�sba, legyen piaca Az innov�ci� nem a v�llalkoz�s mag�n�gye, hisz az �rintettek nyomj�k a v�llalatot a sz�ntelen meg�j�t�s fel� (az o �rdek�k is) A meg�jul�s, term�k lehet strat�giai (magas �jdons�g�rt�ku fejlem�ny), vagy taktikai (kisebb elorel�p�s a jobb v�s�rl�i ig�nykiel�g�t�s �rdek�ben)

58. Az innov�ci� folyamata Ma m�r tudatos innov�ci�s strat�gi�r�l besz�lhet�nk szinte minden piaci szereplo eset�ben, a v�llalkoz�s gondoskodik arr�l, hogy eredm�ny�vel a megfelelo idoben a piacra l�phessen Az innov�c� tervezheto, hiszen olyan marketingorient�lt logika seg�ti, amely a vevoi ig�nyeke alapj�n �ll �ssze, �s amelyet a v�llaltok igyekeznek k�vetni Ez a logika az innov�ci�s l�nc elemeit tartalmazz�k Meghat�roz�s Innov�ci�s l�nc: a v�llalati tev�kenys�grendszer k�l�nb�zo elemeinek az innov�ci� folyamata szerinti �sszekapcsol�sa > marketing + kutat�s-fejlszt�s + beruh�z�s + termel�s + �rt�kes�t�s

59. Az innov�ci�s folyamat l�p�sei Meghat�roz�s K+F: az innov�ci�s h�tt�rtev�kenys�gek �sszefoglal� elnevez�se, a fejleszt�si �tletek megalapoz�s�nak �s az �j term�k (technol�gia, szervezeti megold�s) konkr�t l�trehoz�s�nak folyamata Az �j �tletek k�pezik az innov�ci� alapj�t Ehhez kell olyan v�llalati felt�teleket teremteni, hogy ezek idoben felsz�nre tudjanak ker�lni: Olyan �ltal�nos v�llalkoz�si k�rnyezet, kult�ra, amely kedvez az �j �tletek felmer�l�s�nek Konkr�t c�lir�nyos tev�kenys�g, amely seg�ti az �tletgener�l�s folyamat�t

60. Tov�bbi felt�telek: A munkav�llal�k megfelelo szinten ismerj�k a v�llalkoz�s �ltal�nos strat�gi�j�t Legyen intenz�v kapcsolat a vezet�s �s a munkat�rsak k�z�tt Megfelelo nyitotts�g az �j �tletekre K�szs�g �s k�pess�g a kudarc elvisel�s�re Hat�konyan muk�do szervezeti strukt�ra J� k�lso kapcsolatrendszer szakmai tudom�nyos vonalon (kutat�helyek, egyetemek, m�s v�llaltok, szakmai sz�vets�gek stb.)

61. Az innov�ci�s �tletek ki�rt�kel�se Az innov�ci�s �tletek hat�kony szelekt�l�sa nagy jelentos�gu folyamat: az innov�ci�s l�ncban elorehaladva egyre nagyobb k�lts�gbe ker�l egy t�ved�s, m�sr�szt vigy�zni kell arra, hogy min�l ink�bb cs�kkents�k az innov�ci�k elutas�t�s�nak vesz�ly�t Meghat�roz�s Innov�ci�s folyamat: az innov�ci�val �sszef�ggo v�llalkoz�si tev�kenys�gek logikai rendje, a lehetos�gek felt�r�s�r�l a piaci bevezet�s�ig

62. Az �tletek ki�rt�kel�se h�rom f�zisban t�rt�nik: Felmer�l�s ut�n Piaccal val� szembes�t�s k�t fokozt�ban A szelekt�l�s (mivel a piacr�l sz�rmazik az �tlet) l�nyeg�ben azonos m�don t�rt�nik A szelekci�hoz krit�riumokat kell adni, �s j� ha ezek a krit�riumok sz�mszerus�thetok (piaci r�szesed�s, k�lts�gek, n�veked�si �tem stb.), de nem minden esetben �ll ez fenn (h�rn�v, vezeto poz�ci�, piaci ismerts�g n�veked�s stb.)

63. A term�k tervez�se Ez esetben �rts�k a term�k alatt minden v�llalati kimenetet, amely fogyaszt�i ig�ny kiel�g�t�s�t szolg�lja (ez lehet eszmei �rt�k, gy�rtm�ny szolg�ltat�s) A tervez�shez pontosan meg kell hat�roznunk: Mi az �j minos�g, amit a fogyaszt�nak ny�jtunk Kinek sz�njuk Hogyan val�s�tjuk meg Ennek alapj�n adunk �tletet a tervezonek, form�ljuk magunk is �s ebbol sz�letnek meg az innov�ci�s elk�pzel�s megval�s�t�snak technikai r�szleteire utal� javaslatok, param�terek, tulajdons�gok le�r�sa, haszn�lati m�d.

64. Elso piaci tesztel�s Meghat�roz�s Elso piaci tesztel�s: annak m�dszeres ki�rt�kel�se a term�k t�nyleges l�trehoz�s�t megelozoen, k�s�rleti k�r�lm�nyek k�z�tt, hogy l�tezik-e megfeleloen intenz�v piaci ig�ny az innov�ci� fogad�s�ra Itt tal�lkozik elosz�r a term�kkel a fogyaszt� (ha k�pletesen is) Form�i: k�rdo�ves felm�r�s, interju, k�pi-sz�beli bemutat� C�l, hogy a megc�lzott fogyaszt�i csoport j�l reprezent�lhat� legyen

65. V�laszt kell kapnunk: Vil�gosak �s hihetok-e a term�knek a v�llalkoz�s �ltal v�lt elonyei Jelent-e a term�k megold�st a fogyaszt� valamilyen probl�m�j�ra, ill. kiel�g�ti-e eddig beteljes�letlen ig�ny�t Ismer-e m�s term�keket, amelyek ezt az ig�nyt kiel�g�tik Elfogadhat�-e a tervezett �r a fogyaszt� sz�m�ra a term�knek tulajdon�tott �rt�k alapj�n Megv�s�roln�-e a megk�rdezett fogyaszt� a term�ket Kik, milyen gyakran �s milyen minos�gben haszn�ln�k a term�ket

66. Term�kfejleszt�s Ebben a szakaszban kapj�k k�zbe a term�ket azok a technol�gusok, akik a gy�rtm�nyt t�nylegesen elo�ll�tj�k, megtervezik Elosz�r a k�s�rleti p�ld�nyok, tesztp�ld�nyok k�sz�lnek el (gy�ri pr�b�k), majd a protot�pus A protot�pust m�r a fogyaszt�i k�rben tesztelik Ezut�n a kissorozat� pr�ba k�vetkezik, melynek sor�n m�r t�bb fogyaszt� mondhat haszn�lat sor�n v�lem�nyt a term�krol (ez m�r a m�sodik piaci tesztel�s k�r�be tartozik)

67. M�sodik piaci tesztel�s Meghat�roz�s M�sodik piaci tesztel�s: a t�nylegesen l�tezo term�k t�nyleges piaci felt�telek melletti fogadtat�s�nak tesztel�se Val�s�gos piaci k�rnyezetben, megfeleloen kiv�lasztott �s motiv�lt fogyaszt�i k�rben megy v�gbe De befoly�solhatja a rendelkez�sre �ll� ido, valamint a felmer�lo k�lts�gek

68. Termel�s Ez a l�p�s m�r �lesben megy, a term�ket �zemi felt�telek k�z�tt, az elore kisz�m�tott mennyis�gben �s sorozatokban kezdik gy�rtani Itt is vannak innov�ci�s folyamatok: A term�k k�s�rleti �s �zemi felt�telek k�z�tti elo�ll�t�sa elt�rhet egym�st�l Az elo�ll�t�s sor�n m�g hi�nyzik a szakmai rutin, amit hosszabb ido ut�n lehet el�rni

69. Piaci bevezet�s Ha sehol nincs probl�ma, akkor sem lehet�nk teljesen biztosak abban, hogy a bevezet�s sikeres lesz Ez�rt gondos tervez�snek kell megelozni, tudatosan alkalmazni a marketing mix elmeit az �rt�kes�t�s t�mogat�s�ra A bevezet�s n�gy alapk�rd�se: Mikor (idoz�t�s) Hol (ter�leti strat�gia) Kinek (a c�lpiac potenci�lis fogyaszt�i) Hogyan (a bevezet�s piaci strat�gi�ja)

70. Az innov�ci�s strat�gia Alapk�rd�sei: A v�llalkoz�s kutat�, elemzo, v�do, vagy reag�l� strat�gi�t k�v�n-e folytatni A v�llalkoz�s maga akar-e megjelenni a term�kkel a piacon, vagy m�r egy kitaposott �ton halad a vezetok k�vet�s�vel Hogyan alakul a v�llalkoz�s term�kszerkezet v�lt�s�nak dinamik�ja, hogyan, mikorra �temezi a term�kv�lt�st, bevezet�st. Melyik az az ide�lis idopont amikor a kifejleszt�st el kell kezdeni (amikor m�g a m�sik term�k fut, de m�r �rzodik a kifullad�s)

71. Az innov�ci� k�rnyezete Az innov�ci� erosen k�rnyezetf�ggo, foleg a v�llalt �rintettjeinek van erre jelentos hat�sa Oka, hogy a v�llalkoz�s hossz� t�v� strat�gi�ja sor�n egyre jobban t�rekszik arra, hogy fogyaszt�ikkal �s m�s v�llalkoz�kkal egy�ttmuk�d�st alak�tsanak ki,. Sz�vesen vesznek �t m�r megfogalmazott innov�ci�s kezdem�nyez�seket, �s muk�dik ezek �rdek�ben m�s megb�zhat� partnerekkel A versenyt�rsak az innov�ci�ra val� hajland�s�ga is nagy eros�to ero hossz� t�von Az �llami gazdas�gpolitika t�mogat�, semleges vagy tilt� tev�kenys�ge is hat�ssal lehet az innov�ci�ra (k�zvetlen, k�zvetett �llami t�mogat�s)

72. Innov�ci� �s szervezet K�t fontos szempontja van: Az innov�ci�val kapcsolatos tev�kenys�gek szervezeti elhelyezked�se Az innov�ci� szervezeti elfogadtat�sa Az innov�ci� nem kiz�r�lag a v�llalkoz�s feladata, b�r a legt�bbet belso v�llalkoz�sban hajtj�k v�gre. B�r az eg�sz c�get �t kell hatnia, nem hagyha� figyelmen k�v�l a szervezet k�lso kapcsolatrendszer�nek innov�ci�s hajland�s�ga, t�mogat� r�szv�tele sem Ha m�gis jelentkezik ellen�ll�s annak �ltal�ban az oka: Megl�vo piac misztifik�l�sa, annak elveszt�s�bol ad�d� f�lelem Az innov�ci� jelent�ktelennek l�t�sa, le�rt�kel�se Szakmai �s szem�lyi konfliktusok a megval�s�t�sban

73. A logisztikai folyamat A logisztikai szeml�let l�nyege az anyagell�t�ssal, anyag�raml�ssal kapcsolatos folyamatok modellez�se A folyamat r�szei: Beszerz�s Anyagsz�ks�glet sz�m�t�s Rakt�ri k�szlet �ves, havi, heti mennyis�g tervez�s �ves, havi, heti idotervez�s R�gebbi �rt�kek alapj�n t�rt�no elorejelz�s Rendel�s�llom�ny Termel�si adatgyujt�s Ut�kalkul�ci� stb.

74. A logisztika szukebb �rtelmez�sben az anyaggazd�lkod�st jelenti. A logisztikai rendszer strat�giai vonatkoz�sai: - �rt�kes�t�s, eloszt�s Beszerz�s K�szletez�s

75. A logisztikai rendszer �s szerkezete Minden v�llalkoz�s eset�ben a benne zajl� folyamatok k�z�tt anyagi term�szetuek is szerepelnek Van ahol ezek az anyagi folyamatok, �raml�sok a v�llalkoz�s k�ldet�s�nek hordoz�i (kereskedelmi, logisztikai c�gek) Van ahol kiseg�to, kieg�sz�to funkci�ja van (tan�csad� c�g, egy szolg�ltat�st v�gzo c�g stb.) A muk�d�sben term�szetesen nemcsak bel�l v�gbemeno folyamatok vannak, hanem az int�zm�nyek egym�s k�z�tti kapcsolatainak egy r�sze is anyagi term�szetu, ezzel kapcsol�dnak be a gazdas�g anyagi v�rkering�s�be, de ez igaz a p�nz�gyi �s inform�ci�s folyamatokra is.

76. Meghat�roz�s Anyagi folyamatok: a k�l�nb�zo k�sz�lts�gi fok� term�kek v�llalkoz�son bel�li �s v�llalkoz�sok k�z�tti �raml�sa Az anyagi folyamatok azonban t�rben �s idoben �s idoben megszakadnak: a termel�s nem ott megy v�gbe ahol a kereslet jelentkezik Ezeken a szakad�si pontokon fel kell halmozni a term�kek bizonyos �llom�ny�t, ha nem akarjuk hogy zavar t�madjon a rendszerben Ez a gazdas�g muk�d�s�nek fizikai sz�ks�glete. Sok esetben a gazdas�gi szereplok �rdeke is a felhalmoz�s (megelozhetik az �remel�st, hi�nycikkek felv�s�rl�s�val biztos�thatja sz�ks�gleteit) A k�szlettart�s teh�t nem csak fizikai, hanem gazdas�gi k�nyszerus�g is ( az egy�n, a h�ztart�s, a v�llalat �s a nemzetgazdas�g sz�m�ra egyar�nt)

77. Meghat�roz�s K�szlet: a v�llalkoz�sn�l adott idopontban rendelkez�sre �ll� term�kek �llom�nya A logisztika teh�t alapvetoen �raml�sokkal �s k�szletekkel �s azt �sszefoglal� rendszerrel foglalkozik Meghat�roz�s Logisztika: az a v�llalkoz�si tev�kenys�g, mely biztos�tja, hogy a v�llalkoz�si folyamatok zavartalan lebonyol�t�s�hoz sz�ks�ges term�kek a megfelelo helyen, idopontban, a sz�ks�gletnek megfelelo mennyis�gben, minos�gben �s v�laszt�kban rendelkez�sre �lljon Logisztikai rendszer: az anyagi �raml�sok �s k�szletek, valamint a r�juk vonatkoz� inform�ci�k �s ir�ny�t�si strukt�r�k rendszere

78. A rendszer muk�d�se a fogyaszt�i keresletrol el�rheto inform�ci�k beszerz�s�vel kezdodik Ennek alapj�n �ramlanak tov�bbi inform�ci�k (mit kell beszerezni, milyen inform�ci�ink vannak a sz�ll�t�kr�l) Ezek az inform�ci�k hozz�k mozg�sba az anyagi folyamatokat A logisztikai folyamat �gy ad hozz� �rt�ket a termel�si folyamathoz, hogy k�szleteket helyez �t oda ahol arra sz�ks�g van A logisztikai rendszer egyr�szt speci�lis szeml�letben integr�lja a folyamatokat, tov�bb� �sszekapcsolja a v�llalkoz�st a sz�ll�t�kkal, �rt�kes�tokkel �s a fogyaszt�kkal

79. A logisztikai folyamat h�rom r�szre bonthat�: �rt�kes�t�s: a vevoi ig�nyek kiel�g�t�s�nek t�nyleges technikai lebonyol�t�sa Termel�sell�t�s: a termel�si folyamatokon bel�li anyagell�t�si feladatok megold�sa Beszerz�s: a foly� termel�shez sz�ks�ges anyagi inputok (anyagok, alkatr�szek) biztos�t�sa Mindh�rom tev�kenys�gi k�rben logikailag azonos muveletsorok mennek v�gbe. Mindegyik�k le�rhat� ugyanazzal a hat t�nyezovel, amelyek k�z�tt egy vil�gos visszacsatol�s szab�lyoz�si mechanizmus kapcsolatrendszere �ll fenn

80. A termel�s �s szolg�ltat�s

81. A k�szletgazd�lkod�s

82. A p�nzgazd�lkod�s

83. Sz�mvitel - k�nyvvitel

84. A kontrolling

85. A hum�n eroforr�s gazd�lkod�s

86. Az inform�ci�gazd�lkod�s