Paleolit táplálkozás

1. Paleolit táplálkozás

2. A paleolit táplálkozás egy étrend, amely az irányzat képviselői által tudományosnak tartott, de az autentikus tudomány által nem igazolt kutatásokkal rekonstruálta a paleolitikumban élő ősemberek és a ma élő környezeti népek táplálkozását és életmódját.

3. Evolúciós szempontú étrendnek is nevezhető, mert evolúciós szempontból vizsgálta meg ember és táplálkozás ill. betegségek kapcsolatát a történelemben visszamenőleg a mai legújabb tudományos kutatások segítségével. Abból az evolúciós megfontolásból merít, hogy a földművelés által bevezetett tápanyagokhoz az emberi szervezet nem tudott adaptálódni.

4. Történeti áttekintés • 1975-ben, az elsők között Walter L. Voegtlingasztroenterológus könyve foglalkozott vele, amelyben azt sugallja, hogy a paleolit kori étrend javítaná a modern kori ember egészségét. Azt állította, hogy az ember egy "húsevő állat", amely a vadállatokhoz hasonlóan, elsősorban fehérjét, zsírokat és csak nagyon kevés szénhidrátot fogyasztott. Saját diétás recepteket dolgozott ki emésztési problémákkal küszködőknek.

5. 1985-ben, S. BoydEaton és MelvinKonner, az EmoryUniversity-vel közreműködve, megjelentettek egy kulcsfontosságú dokumentumot a paleolit ​​táplálkozásról a New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban, amely lehetővé tette hogy ezt a táplálkozási koncepciót a mainstream egészségügy is elismerje.

6. 1989-ben svéd orvosok és tudósok, köztük StaffanLindeberg, végeztek tudományos felméréseket a nem-nyugati kitavai lakosság körében a Pápua Új-Guinea-iTrobriand-szigeteken. A Kitava tanulmány azt találta, hogy ez a népesség nem szenved e betegségekben, mint pl: szívbetegség, cukorbetegség, magas-vérnyomás, elhízottság. 1993-ban tették közzé vizsgálati eredményeiket, s mindezek után számos tudományos publikáció jelent meg, hogy a nyugati betegségek kapcsolatban állnak a táplálkozással.

7. Lindberg 2003-ban egy svéd nyelvű orvosi tankönyvben ismertette tanulmányait. • 2010-ben megjelentették ennek az átdolgozott, frissített változatát angol nyelven, s ez felkeltette mind a tudósok, mind a laikusok érdeklődését. Több mint 2000 hivatkozást idéz, tehát átfogó tudományos vizsgálatok eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugati betegségek összefüggenek azzal, amit az emberek esznek.

8. A paleo étrend mozgalom egyik kidolgozója Dr. Loren Cordain, aki számos könyvet jelentetett meg e témában. Könyveiben az evolúciós elveket valló modern étrendi ajánlásokra fekteti a hangsúlyt.

9. A genetikai alkalmazkodás kritikája Az emberi genom, több mint 2,5 millió éve semmit sem változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozottak. A 10000 és 5000 évvel ezelőtt a földművelés ("neolitikus forradalom") során bevezetett élelmi anyagokra nem történt meg a genetikai alkalmazkodás - állítják a tudományos vizsgálatok. Az emberi szervezet nem tudott alkalmazkodni ezekhez az új élelmi anyagokhoz, ezért jelentek meg az ún. degeneratív betegségek. RiccardoBaschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere betegségeket a "genetikailag ismeretlen élelem" okozza. Mint BoydEaton, LorenCordain és Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, hogy a modern ember genetikailag a kőköri emberrel azonos.

10. Civilizációs betegségek / nyugati betegségek • A nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek bizonyított kutatások szerint teljességgel ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése az 19. század közepén kezdődött meg, az un. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak.

11. A gyakorlatban Gyakorlati javaslata azt jelenti, hogy az élelmiszer-energiabevitel aránya 56-65%-ban állati eredetű és 36-45%-ban növényi eredetű. Javasolja a magas fehérje tartalmat (19-35%), zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek.

12. Például: • Gyümölcsök • Zöldségek • Állati húsok, zsírok • Halfélék, tenger gyümölcsei • Tojás • Olajos magvak/csonthéjas gyümölcsök(mandula, kesudió, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, dió, tökmag, gesztenye, stb.) • Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, kókuszzsír) • Gombák

13. Kizárják a nagy glikémiás indexű és glikémiás telítettségű ételeket, melyek az un. gyorsan felszívódó szénhidrátok: • Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.) • Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai mogyoró, stb.) • Tej és tejtermékek • Keményítő tartalmú zöldségek (burgonyafélék) • Növényi olajok (hidrogénezett növényi olaj, transzzsír, margarin) • Cukorfélék (répacukor, nádcukor, fruktóz) • Készételek

14. Érdekességek

15. Készítette: Áchim Tünde 10.E osztály