Download
1 / 79
820 likes | 1.27k Views
Rendezvényszervezés Rendezvényturizmus. Rendezvényszervezés fogalma.
E N D
Rendezvényszervezés fogalma Előre meghatározott célból (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport és egyéb) összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező munka, mely magába foglalja az esemény megvalósításával kapcsolatos infrastruktúra biztosítását, valamint a résztvevőkről való gondoskodást.
„jellegük” szerint 1. Művészeti jellegű (koncert, fesztivál) 2. Tudományos jellegű (konferencia, bemutató) 3. Közművelődési jellegű (fesztiválok, közösségi szokásokhoz fűződő programok) 4. Társadalmi, politikai jellegű (közgyűlés, felvonulás) 5. Egyházi jellegű (körmenet) 6. Sport jellegű (verseny, bemutató) 7. Kereskedelmi jellegű (árubemutató, vásár) 8. Komplex
Előkészítés szerint • Tervezett rendezvények • Spontán rendezvények (tüntetés)
Rendezvényszervezők kompetenciája szerint • Hivatásos • Nem hivatásos
Gazdasági cél szerint • Nyereség-orientált • Non-profit
Helyszín jellege szerint • Zárt térben, épületben • Szabad téri
Helszínek száma szerint • Egyhelyszínes • többhelyszínes
Funkcionális tartalom szerint • Kongresszus, konferencia • Előadó-művészeti élőműsorok (koncert, színház) • Versenyek • Kiállítások • Játékok, közösségi szabadidős programok • Látványfelvonulás, demonstráció • Szertartás, protokolláris rendezvény, megemlékezés
„volumene” szerint • Világrendezvények • Európai • Nemzetközi Országos • Regionális • Megyei • Kistérségi, települési, kerületi • Kisebb közösségi
Marketing szempontjából és a kezdeményezés eredete szerint: • Kandidált rendezvények • Adaptált rendezvények • Innovált rendezvények • Konvencionális rendezvények
2.3. Rendezvények • Jelentősége megnőtt, ok: társadalmi igény • Jelentős időbeli fejlődés (pl. Művészetek Völgye) • Típusai: • 1. Kulturális rendezvények: • Gazdagabb rétegek látogatják • Magas életminőséget kínálnak a jól képzett rétegek számára • Típusai: • I. A szervezők és a résztvevők rendezvényhez való viszonya alapján: • A)belső jellegű rendezvények: a sajátos kultúrából kinövő, de annak szerves részét képező események; a szervezők és a résztvevők döntő része is ebből a körből kerül ki; elsősorban etnikai kisebbségek fesztiváljai
B) kereskedelmiesedett rendezvények: megkezdődik az esemény reklámozása; a kultúrán kívülről is érkeznek;cél: szélesebb körben bemutatni a kultúrát • C) multikulturális rendezvények: halvány kapcsolat a befogadó terület és az esemény jellege között; különböző kultúrák mutatkoznak be; a szervezők és a közönség is más-más kultúrából jön • II. az esemény jellege alapján • A) örökségi jellegű rendezvények: a múltbéli hagyományokra támaszkodik; felújított épületek, hagyományok • B) művészeti jellegű rendezvények: valamilyen művészi esemény megrendezése
2. Kereskedelmi rendezvények: • Típusai • A) kiállítások és vásárok • Jelentős történelmi múltja van • Jó fokmérője egy adott terület gazdasági helyzetének (van-e annyi tőkeerős vállalkozó, érzik-e a kiállítók annyira fizetőképesnek az adott terület piacát, hogy megjelenjenek?) • A hétköznapi szóhasználatban gyakran szinonima, pedig nem ugyanaz a két rendezvény
Csoportosítása: • I. Ajánlati paletta alapján • a)általános kiállítások és vásárok: sok termelési ág kínálata jelenik meg, de csak szűk választék • b) szakmai kiállítás és vásár: egy-egy termelési ág árui, teljes körű bemutatás; számuk egyre nő
II. földrajzi hatókör alapján • a) helyi kiállítások és vásárok: 100km vonzáskörzet; helyi gazdasági szereplők számára • b) országos kiállítások és vásárok: 800-1000km • c) euroregionális rendezvények: 1500-2000km, több országot átfogó • d) globális kiállítások és vásárok: az egész világról vonzzák az adott ágazat résztvevőit
Külön kategóriát képeznek a világkiállítások • Nem csak szakmai, hanem szélesebb közvélemény is • 1851. London volt az első • Típusai: • A) általános világkiállítás: • Egy-egy általános téma köré szerveződik • Pl. Hannover: „Az ember, a természet és a technológia” • B) speciális világkiállítások: • Egy-egy szűkebb témára koncentrálnak • Pl. Lisszabon: óceán
3. Konferenciák és kongresszusok • Egyre nő a szerepe • Okai: • Nem szezonális • Hosszabb tartózkodási idő (bár napjainkban már csökken, mert a résztvevők nem tudnak hosszú ideig távol lenni munkahelyüktől) • Nagyobb költés • Nőnek az adott ország tudományos ismeretei
Típusai: • A) Szervezetek, egyesületek ülései • - résztvevők száma igen tág határok között mozog • - általában nemzetközi (gyakori tolmácsolás) • - egymással párhuzamosan, több helyszínen tanácskoznak • - elszállásolás különböző kategóriájú szállásokon • Gyakran összefonódik kiállításokkal, vásárokkal • Oka: kiállításokat egyre több megbeszélés egészíti ki, cégek a konferenciákon be tudják mutatni termékeiket
B) Testületi ülések: • - vállalatokhoz kapcsolódik • - alacsonyabb részvevőszám • - Közös munkanyelv • - Magas szintű vezetők a résztvevők • - Intenzív időkihasználás • - Aktív kikapcsolódás kapcsolódik hozzá
Rendezvényszervezés a település oldaláról • - egyszerűen meg lehessen közelíteni a helyszínt • - Megfelelő kapacitás, felszereltség • - Megfelelő számú parkolóhely • - Megfelelő szálláshelyek • - Fejlett vendéglátóipar • - Kulturális és kikapcsolódási lehetőségek • - Természeti vagy társadalmi látványosságok
4. Sportesemények • Típusai: • A) szabályos időközönként, különböző helyeken megrendezésre kerülő események (olimpia, EB, VB) • B) szabályos időközönként, korlátozott számú helyszínen megrendezésre kerülő események (Forma-1) • C) szabályos időközönként, egy meghatározott helyszínen megrendezésre kerülő események (Grand Slam)
5. Vallási rendezvények • Távoli múltra tekint vissza • Típusai: • A) zarándoklat szent helyekre (Lourdes, Mekka, Vanarasi, Jeruzsálem) • B) vallási események: pápalátogatások, egyes vallások rendszeres rendezvényei
A rendezvények hatásai: • 1. Gazdasági élet területén: • Közvetlen bevétel a vállalkozók és a lakosság számára • Helyi és központi költségvetést növeli (adók) • Láthatatlan és sajátos exportbevétel (egy terület termékeit a településen vásárolják meg, nincs szállítási és csomagolási költség) • Munkahelyek számának növekedése • Magasabb árak a teleülésen • Veszteséges lehet a rendezvény
2. Politikai élet területén • A rendezvény alkalmas az adott terület stabilitásának bemutatására • Politikai tiltakozások kinyilatkoztatására is alkalmas (pl. moszkvai és los angelesi olimpia) • A rendezvény elvonja a figyelmet az aktuális problémákról • A rendezvény sikere elősegíti az újraválasztást
3. Idegenforgalom és a kereskedelem területén • Média: ingyenes reklám • A rendezvények résztvevők később átlagos látogatóként is visszatérhetnek • Az esetleges negatív események ronthatják a település hírnevét
4. Fizikai és épített környezet területén • Helyi infrastruktúra nagymértékű fejlesztése • Javul a megközelíthetőség • Leromlott városrészek megújítása • A fejlesztéseket nem saját erőből kell fedezni, a központi kormányzat adja a forrást • Környezeti és ökológiai károk
5. Társadalom és kultúra területén • Értékek és tradíciók megőrzésee • Helyi lakosság elégedettsége nő • Létrejöhet a „public-private partnership” alapja • Összehozhat egymástól távol álló csoportokat • A rendőri biztosítás zavarja a helyi lakosságot • Növekvő ingatlanárak • Széthúzás a társadalomban
Miért alakult ki? 1. Tudás közvetítése, ismeretszerzés. 2. Kapcsolatteremtés. 3. Társadalmi program. & a konferenciaturista nagyon jó pénzköltő (átlag turista költésének 3*, 4* -e, Mo.-n 6*, 8*-a) Presztízsfogyasztók + számlájukat a küldő intézmény fizeti
Ülések csoportosítása a.) szervezetek, egyesületek ülései (nemzetközi szervezetek, kormánytestületek, non-profit szövetségek, vallási egyesületek, stb.) b.)testületi ülések (corporate meetings) (=cégek értekezletei, összejövetelei) Pl.: közgyűlés, termékbemutató, oktató- és tréningprogram
Konferencia • Ankét: nyilvános értekezlet, előadók+vitavezető (mozgó mikrofon, szerény vendéglátás, jegyzőkönyv) • Értekezlet: valamilyen testület tanácskozása (tájékoztató anyagok, frissítők) • Közgyűlés: mindig előkészítés igényel, munkaanyagot kell csinálni, szerény vendéglátás, komolyabb technika (szavazógép) • Vándorgyűlés: más-más városban gyűlések • Kerekasztal-beszélgetésés: mindenki egyenrangú
Országos bontásban: 1. USA (7-8%) 2. Franciaország 3. Nagy Britannia 4. Olaszország & Németország ( nagy a verseny az országok és a városok között; Párizs, London, Brüsszel, Bécs)
Nemzetközi konferenciák számának változása Magyarországon és Budapesten
Konferenciák előkészületi ideje 14% 4 évvel előbb 40% 2-3 évvel korábban 35% 1-2 évvel előre
Kongresszus és Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetsége (ICCA) -- 1964-ben alakult meg -- titkársága Amszterdamban működik -- legátfogóbb szervezet -- hét kategóriából kerülnek ki a tagjai • utazási irodák • légitársaságok • kongresszus és kiállításszervezők • állami irányító hivatalok és testületek • kongresszusi központok, kongresszusi irodák • szállodák • egyéb szállítók és szolgáltatók -- ők állítják elő és birtokolják a világ legnagyobb konferencia adatbankját -- jelenleg 9000 rendezvény története és jellemzői állnak rendelkezésre (létszám, teremigény, időpontok, címek stb.)
Kongresszusszervezők Nemzetközi Szövetsége (IAPCO) • mintegy 40 tagja van: a világ vezető kongresszusszervezői • a szakma legjobb oktató szemináriumait tartják • kiadták a kongresszusi szakma kilencnyelvű szakszótárát
Kongresszusi és Látogató Irodák Nemzetközi Szövetsége (IACVB) • Amerika-orientált szakmai szervezet • felméréseket készít a turizmus általános hasznáról • egy város életére gyakorolt hatásáról • fő kutatási iránya a kongresszusokon és vásárokon résztvevők napi költési struktúrájának vizsgálata
Konferencia-megrendelők Nemzetközi Szövetsége (MPI) • Amerika orientált szervezet • a megrendelőknek ad át munkamódszereket a helykiválasztáshoz és az ellenőrzéshez
Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége (AIIC) • székhelye Genfben van • tagjai a világ bármelyik tudományos konferenciáján vállalhatnak munkát • minden költségüket fedezni kell a megrendelőnek (utazás, szállás, ellátás, munkadíj) • megbízható, sok nyelven beszélő, leinformálható munkaerőt garantál
