1 / 46

ENERGETIKA és KÖRNYEZET Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár 2007. 11. 06. Tartalom Bevezetés Energiafelhasználás Környeze

Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Energiapolitika 2000 Társulat Energetika és Társadalom kurzus 2007. őszi szemeszter. ENERGETIKA és KÖRNYEZET Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár 2007. 11. 06. Tartalom Bevezetés Energiafelhasználás

allene
Download Presentation

ENERGETIKA és KÖRNYEZET Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár 2007. 11. 06. Tartalom Bevezetés Energiafelhasználás Környeze

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Energiapolitika 2000 Társulat Energetika és Társadalom kurzus 2007. őszi szemeszter ENERGETIKA és KÖRNYEZET Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár 2007. 11. 06. Tartalom Bevezetés Energiafelhasználás Környezeti hatások Klímaváltozás Tennivalók

  2. ALAPKÉRDÉSEK • Energiaigények növekedése • Energiahordozók összetétele • Környezetszennyezés mértéke -- hő -- kibocsátás levegőbe, vízbe, talajba -- sugárszennyezés -- egyéb

  3. 1. ENERGIAIGÉNYEK

  4. 2. KÖRNYEZETI HATÁSOK Az energiaellátással kapcsolatos környezeti hatások: -- közvetlen környezeti károsodások (pl. pernye, SO2 , NOx kibocsátás miatt) -- globális felmelegedés (üvegházhatású gázok, hőszennyezés miatt)

  5. Kibocsátások ellen >> egyedi védelem. -- pl. szénerőművek esetén a környezetvédelem költségei:

  6. És a CO2 kibocsátással mi a helyzet? A CO2 a legjelentősebb üvegházhatású gáz!

  7. Üvegházhatású gázok (a vastagon szedettekre vonatkozik a jegyzőkönyv) [1] Szenet és fluort tartalmazó vegyületek. [2] Szenet és halogéneket (klórt, brómot és fluort) tartalmazó vegyületek. [3] Angolul: Volatile Organic Compounds

  8. Az üvegházhatású gázok kibocsá-tásának összetétele (6 Kyoto-gázra) Németország Világ CO2 CH4 N2O HFCs CFCs SF6 2005 2000 Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 7. sz. 2007. p. 47.

  9. Az üvegházhatású gázok kibocsá-tásának összetétele 2000-ben A globális „antropo-genetikus” üvegházhatású gázok kibocsátásának összetétele (CO2-egyenérték): Villany és hő: CO2 77% CH4 14% N2O 8% HFCs, CFCs és SF6 1% villamos energia 68% hő 5% kapcsolt 14% egyéb ipari 12% (A területhasználat megváltozása beépítéssel, erdőirtással, útépítés-sel és egyéb módon) Forrás: VGB PowerTech, 87. k. 6. sz. 2007. p. 43.

  10. Fajlagos CO2 kibocsátási értékek (kg/TJ): -- Szén (94 600 -) 104 800 (- 115 000) -- Kőolaj 73 300 -- Fűtőolaj 77 400 -- Földgáz 56 300 -- Tüzifa 11 200

  11. Hazai erőművek szén-dioxid kibocsátása

  12. Magyarország szén-dioxid kibocsátásai

  13. Szén-dioxid-kibocsátás, M t/a USA 5835 M t  6090 M t Kína 3012 M t  5253 M t Világ 22 667 M t  28 245 M t EU-27 4 170 M t  4271 M t Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 9. sz. 2007. p. 64-74.

  14. Növekvő igény, javuló hatékonyság EU-25 4367 TWh + 25% hatékonyság- javulás 2901 TWh megújulók olaj földgáz szén atom Forrás: VGB PowerTech, 87. k. 9. sz. 2007. p. 110.

  15. AZ ESZMÉLÉS TÖRTÉNETE • 1968 Római Klub (éghajlatváltozás kockázatai) • 1973 Globális légkörkutató program (GARP) • 1976 Meteorológiai Világszervezet (WMO határozat) • 1979 Genf (első éghajlati világkonferencia) • 1980 Éghajlati világprogram (WCP) • 1987 ENSz Környezet és Fejlődés Világbizottsága („Közös Jövőnk” c. Brundtland-jelentés) • 1988 ENSz határozat a Globális éghajlat megörzéséről • 1990 Genf (második éghajlati világkonferencia) • 1992 Rio de Janeiro (Éghajlati keretegyezmény) • 1997 Kyotó (megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, országok kötelezettségvállalásai)

  16. Kibocsátás-változások a régi EU-országokban Üvegházhatású gázok kibocsátásának változása a bázisévhez viszonyítva Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 9. sz. 2007. p. 64-74.

  17. Kibocsátás-változások az új EU-országokban Magyarország Üvegházhatású gázok kibocsátásának változása a bázisévhez viszonyítva Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 9. sz. 2007. p. 64-74.

  18. MIT TEHETÜNK? • Energia megtakarítás, energiatudatos magatartás • Hatékonyságnövelés (termelés, fogyasztás) • Fajlagos kibocsátások csökkentése • Atomenergia részarányának növelése • Megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása • CO2 kereskedelem?? • Közlekedés, fuvarozás (áruk szabad mozgása szabadpiaci alapelv) újragondolása

  19. Megújulók a világ jelenlegi energiafelhasználásában "új" megújulók megújulók nap* 48,9% szél 28,8% földhő* 22,1% egyéb 0,2% * hő és villany Forrás: VGB PowerTech, 87. k.1/2. sz. 2007. p. 36.

  20. Megújulók az EU-25-ben – primer energia Magyarország EU-25: 6,38% 2005 Forrás: www.ec.europa.eu/energy/res

  21. Megújulók az EU-25-ben – villamos energia Magyarország EU-25: 13,97% 2005 Forrás: www.ec.europa.eu/energy/res

  22. Megújulók az EU-25-ben – villamos energia Célok 2010-re EU-25: 21% 2010 Magyarország Forrás: BWK, 59. k. 4. sz. 2007. p.44.

  23. A megújuló-részarány és a kötelező átvétel támogatása cent / kWh Forrás: Energiewirtschafliche Tagesfragen, 57. k. 7. sz. 2007. p. 53. és 8. sz. p. 40.

  24. Atomerőműves termelési részarány Magyarország 2005 Forrás: IAEA – www.iaea.org

  25. Magyarországi villamosenergia-termelés 1000 GWh Import: 7200 GWh Hazai termelés: 35790 GWh Atom 37,6 %

  26. Hazai erőművek villamos energia árai Ft/kWh 20058.32 20068.7

  27. Üzemanyag ciklus Fűtőelem gyártás Bányászat Ércfeldolgozás Izotópdúsítás Atomerőmű Átmeneti tárolás Végső tárolás Hulladék kezelés Reprocesz-szálás Ideiglenes tárolás

  28. Energiahasznosítás • A reaktorok 90%-a vízhűtésű (termikus) • Jelenlegi alkalmazás: nyílt üzema. ciklus • Üzemanyag: 3-4%-os dúsítású (UO2) hasadóanyag: U-235 (izotóp) • A természetes uránra vetített energiahasznosítás: hőre 0,45-0,6% vill. energiára 0,15-0,2%

  29. JÖVŐKÉPFissziós energiahasznosítás • Nyílt üa. ciklussal nincsen távlati jövő • Jelentősen javítandó az energiahasznosítási hatásfok • Csökkentendő a nagy aktív. hulladék • Megoldás: kétszeresen ZÁRT szimbiotikus rendszer kifejlesztése (gyors tenyész- és konverziós reaktorok) • Óriási fejlesztési költségek • 1000 éves távlatban megoldás

  30. JÖVŐKÉPFúziós energiahasznosítás • ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) • Döntés: 2005. július, költség: 5 Mrd Euro • Franciaország (Cadarache) • Széles nemzetközi együttműködés • Elkészül 2015-re + 20 évig kísérletek • Első ipari reaktor 2050 körül • „Örök energiaforrás” (?)

  31. CO2 KERESKEDELEM • CO2 kereskedelemi egység (1kvóta: 1 tCO2) • Megállapodás az országonkénti éves kibocsátási mennyiségekben • Országokon belül a kontingens felosztása • Szabad kvóták (mint fiktív árú) adás-vétele Kibocsátást csökkentő beruházásokban való részvétellel kvótákhoz jutás

  32. A CO2-kereskedelem piaci árai 1. kereskedési időszak 2. kereskedési időszak – 2008-ra hét 2004 2005 2006 2007 Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 59. k. 7/8. sz. 2007. p. 35. & www.climatecorp.com

  33. Részletes előadás és vita az Energiapolitika 2000 Társulat szervezésében: • Az előadás címe: Széndioxid kvóták szorításában • 2007. nov. 12. 17 óra • Bp. Veress Pálné u. 10. I.emelet • Előadó: Civin Vilmos, MVM Zrt.

More Related