Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. "Családbarát Ökorégió Zala Szívében" Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. területe 31 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 20,446 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 25 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 19 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 58%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 39 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 20,446 Pacsa 1,856 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 31 Bak 1,718 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 0 Söjtör 1,567 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 11 Bocfölde 1,144 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 4 5 Fő fejlesztési prioritások száma 25 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 6 19 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 39 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 721,305 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 621,395 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 7 • 424,343 • Falumegújítás és -fejlesztés • 8 • 721,305 • A kulturális örökség megőrzése • 7 • 482,778 • Leader közösségi fejlesztés • 18 • 374,372 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 79,200 • Leader képzés • 4 • 26,280 • Leader rendezvény • 1 • 49,500 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 13,800 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 3 • 18,677 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Apró-és kisfalvas térségünkre jellemző az erős Zalaegerszeg központúság. A térségi infrastruktúrája hiányos, közlekedési hálózata gyenge. Alacsony foglalkoztatottság mellett a helyi vállalkozások jövedelemtermelő, munkahelyteremtő képessége gyenge. Az elöregedő falvakból elvándorolnak a fiatalok,az alacsony végzettségűek maradnak helyben. Számos területen hiányzik a nemzetközi, a térségen kívüli és belüli együttműködés, kevés az összehangolt fejlesztés (pl. turizmus). A kulturális és épített örökség megőrzése csak kis mértékben valósul meg. A hagyományőrző mesterségek, mezőgazdasági-és kézműves termékek előállítása kihalófélben van. • Legfontosabb lehetőség a térség versenyképességének emelése, a szektorok közti együttműködés javítása, innovatív munkahelyek teremtése, a fiatal generáció helyben tartása, identitástudatuk erősítése. A nemzetközi és térségen kívüli kapcsolatok növelésével a természeti kincsekre alapozott turisztikai fejlesztések támogatása, melynek háttér infrastruktúráját erősíthetik a létesítendő kerékpárutak. Helyi termékfejlesztéssel a mezőgazdasági-és kézműves termékeink piacra juttatása. Környezettudatos szemlélet népszerűsítése. Helyi örökség védelme. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Zalai Témautak Szolgáltató NP Kft. – A stratégia alapvető célja Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk fő célkitűzése a gazdasági, területi és humánpolitikai hiányosságokkal sújtott hátrányos helyzetű falvaink felzárkóztatásával egy kiegyenlített fejlődési irány kijelölése. A stratégia elkészítése során is nagy hangsúlyt fektettünk az esélyegyenlőségre, a fenntartható fejlődésre, a helyi partnerségre, a lehető legszélesebb kommunikációra és a komplexitás elvének beépítésére. Stratégiánk alapvető célja hogy az általános vállalkozásösztönzésen, a vidékfejlesztésen, a turizmus fejlesztésén, a hagyományőrzésen, a fenntartható fejlődés megvalósításán, valamint a helyi identitás-és kapacitás fejlesztésen keresztül komplex programot kínáljunk a 31 település érintettjei részére, mely segítségével a közös jövő és arculat kialakításának az alapjai megteremtődnek. A szférák közötti szorosabb helyi kapcsolatok és kötődések kialakítását segítik a készülő stratégiánkban szerepet kapó helyi hagyományőrző törekvések, a különböző képzések, a civil szervezetek lehetőségeinek bővítése. Célunk, hogy az infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentése után vonzó régiót hozzunk létre mind turisztikai, mind pedig vállalkozásösztönzési szempontból. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Leader közösségünk 31 települése 20446 fős lakosságszámmal bír, teljesen lefedi az újonnan alakult pacsai kistérséget, továbbá 11 településünk a zalaegerszegi kistérséghez tartozik. Újonnan alakult akciócsoportunk korábban két másik Leader csoportban működött: Göcsej és Észak-Zalai Tematikus Utak. A jelenlegi felállásban hasonló gazdasági-társadalmi háttérrel rendelkező kis-és aprófalvak csatlakoztak hozzánk. Két jelentősebb mikrotérségi központunk: Pacsa és Zalaszentiván. Térségünk alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű terület. A térségben a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a jellemzőek. Közösségünk közelebbi és távolabbi régiók közötti közvetítésre alkalmas elhelyezkedése kedvező feltétel a gazdasági tevékenységek számára, magában hordozza a megtermelt termékek elhelyezését biztosító kedvező helyi és távolabbi piacok kialakításának lehetőségét. Fejlesztési lehetőségeinket az új és meglévő mikrovállakozások támogatásában, bővítésében látjuk. A települések önkormányzatainak, cégeinek és lakosainak vagyoni helyzete változó. A nagyobb települések a beruházások nyújtotta előnyök miatt kedvezőbb helyzetben vannak. A kisebb települések önkormányzatai kevés anyagi eszközzel rendelkeznek, főképpen ahol a működő vállalkozások hiányoznak, illetve nincs helyi adóbevétel. Az önkormányzatok a szűkös anyagi lehetőségeik mellett igyekeznek a lakosság kiszolgálása, komfortérzetük növelése érdekében fejlesztéseket eszközölni. Ennek jó példája, hogy az elmúlt években a településeken faluházak, művelődési központok épültek és megindultak a régi történelmi, helyi emlékek, épületek felújításai. Térségünk rendkívül gazdag természeti, kulturális és épített örökségekben: számos műemléki és helyi védettség alatt álló épülettel rendelkezünk. A kedvező természeti adottságok és gazdag kulturális örökség miatt szeretnénk húzóágazattá fejleszteni a turizmust. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A nagy létszámú átmenő idegenforgalom (Balaton közelsége) érinti a térséget, ezt szeretnénk, ha megmutatkozna az idegenforgalmi vonzerők körének bővülésében is. A térség turizmusának jövője nagyrészt azon múlik, sikerül-e a természeti környezetben, a humán oldalon, a belső közlekedés, a túrázás, a kerékpározás, az ökoturizmus, a kulturális és épített örökség területén egybegyúrni a meglévő értékeket és oly mértékben fejleszteni a meglévő vonzerőkészletet, hogy az a térség erősségévé válhasson. Térségünkben jelentős számú roma kisebbségről beszélhetünk, az ő integrációjukon fáradoznak a térségünkbenműködő kisebbségi önkormányzatok. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Közösségünk földrajzilag a Zalai Dombvidék középtáj három kistáját érinti: Az Egerszeg – Letenyei dombság kistáj a Válicka és a Principális völgy között, a Felső-Zalától a Muráig nyúló eróziós dombsági terület. Jellemző rá a szabályos észak-dél irányú tagoltság, a meridionális völgyek között kiemelkedő lapos tetejű hátakkal. Természetes növénytakarója a Göcseji flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulása a zalai bükkös. A Zalaapáti hát kistáj a Principális völgy és az Alsó-Zala-völgy között É – D irányban hosszan elnyúló eróziós-deráziós dombság. Felépítése lényegében azonos a szomszédos Egerszeg-Letenyei dombságéval, azzal a különbséggel, hogy a pannon üledéken itt gyakori a lösz és a löszös üledék. Természetes növénytakarója a Zalai flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulása a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. A Principális-völgy kistáj a Felső-Zalától déli irányban a Muráig húzódó, komplex eredetű meridionális völgy a Zalaszentmihályi és a Zalaapáti hát között. A völgyben többnyire réti talajokat találunk. Természetes növénytakarója a Zalai flórajáráshoz tartozik, jellemző erdőtársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyakoriak az éger és fűzlápok. A dombvidékek vályog, homokos vályog, agyagos talajképző kőzetén jó termőképességű agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. Az erózió hatására azonban, különösen a meredek oldalakon, dombtetőkön a termőréteg gyakran lemosódik, és előbukkan a nyers lösz, homokkő vagy agyag, kialakítva a földes kopárokat. A mezőgazdasági művelés a táj képét természetesen átformálta, kultúrtájjá alakította. Mindhárom kistájban jelentős a vadon élő állatvilág: nagyvad fajok közül vadgazdálkodás tárgyát képezik a gímszarvas, őz, vaddisznó. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Az erdőkben, mezőkön sokféle védett énekes madár, ragadozó madár fészkel. A magas nagyvad létszám miatt nagy a mezőgazdasági és erdei vadkár. A pötrétei tőzegbánya tavakban, a misefai, a pacsai tavakban horgászegyesületek közreműködésével halgazdálkodás folyik. A szántók többsége közepes AK értékű, nagyrészt művelt, azonban több parlagot is találunk. A szántóföldeken nagyobb részben magánszemélyek, ill. társulásaik gazdálkodnak. A térség községei határában számottevő az erdők aránya. Az erdőterületek többsége a dombvidékeken található. Különböző minőségűek, fafajösszetételük változó. Leggyakoribb, egyben legértékesebb a gyertyános- kocsánytalan tölgyes, és a cseres kocsánytalan tölgyes sok elegyfafajjal. A községek határában elszórtan több kisebb erdőfoltot is találunk. Az erdők területe a közeljövőben a parlagok betelepítésével nőni fog. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 Közösségünk területén 11 hátrányos helyzetű település található, Bezeréd, Dióskál, Egeraracsa, Nemesrádó, Nemesszentandrás, Nemeshetés, Orbányosfa, Zalaigrice, Szentpéterúr, Zalaszentmárton, Padár. Ezek a települések néhány száz lelkes aprófalvak, illetve közülük egy kisfalu. Alap-infrastrukturális ellátottságuk nem egységes (néhány helyen kiemelt probléma a szennyvízelvezetés, az utak, járdák áldatlan állapota stb.), a közlekedési hálózat hiányosságai, a helyi munkahelyek csekély száma, a megélhetőségi lehetőségek szerény palettája bizonyos elzártságban tartotta és tartja most is a környéket. A 11 község alap-infrastrukturális ellátottsága nem egységes, kiemelt probléma a szennyvízelvezetés, az utak, járdák áldatlan állapota, néhány helyen a vezetékes ivóvíz sem elérhető mindenki számára. Felgyorsult világunkban elengedhetetlen, hogy a technikai fejlődéssel lépést tartsunk, ami sajnos ezekben a kis falvakban sokszor nem áll rendelkezésre (internet-hozzáférés hiányosságai, sok esetben egyik mobilszolgáltató sem érhető el). A megélhetési színvonal fentebb megnevezett hiányosságai miatt drasztikusan csökkenő születésszám és elöregedő népesség jellemző ezekre a településekre. A hátrányos helyzetű településeink minél kisebb lélekszámúak, és minél távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. Az állástalanok többsége fizikai munkás, gondot okoz, hogy a szakmával rendelkezők közül nehezen vállalkoznak átképzésre, önfoglalkoztatóvá válásra. Magasabb a munkanélküliségi ráta ezeken a településeken, mely nagy nyomást gyakorol a szociális ellátások rendszerére. A községek közül a legtöbb cigány lakos Szentpéterúron él (199 fő), ami megyei szinten is kiugróan magas. A roma lakosság többszörösen hátrányos helyzetű: felnőttek iskolázatlansága, munkanélkülisége, magas gyermekszám, rossz lakáskörülmények, alacsony életszínvonal. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A 11 hátrányos településen jellemzően egy-két vállalkozás tevékenykedik, szerepük nem számottevő a gazdasági életben. A mezőgazdasági termelés többnyire néhány nagygazda kezében összpontosul, mellettük jelentősebb számú őstermelő tevékenykedik, inkább önellátásra berendezkedve. Halban, vadban gazdag a természeti környezet, ami szintén munkalehetőséget kínál. Az önkormányzatok és a civil szervezetek között jó az együttműködés, közösen igyekeznek élhetőbb környezetet kialakítani ezekben a falvakban. Forráshiány gátolja a munkájukat, akadályozva ezzel a fejlődést. A térség rendkívül gazdag természeti és épített értékekben, melyek megmentése, felújítása, bemutatása sok esetben a rendezetlen tulajdonosi struktúra és forráshiány miatt nem kerülnek méltó megbecsülésre. A helyi értékekben bővelkedő látnivalók turisztikai irányú fejlesztése a jövő nagy feladata. A Vidékfejlesztési Stratégiánk eredményeképpen létrejövő fejlesztések felzárkóztathatják hátrányos falvainkat a közös fejlődés útján. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13% 14% Építőipar 20% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 38% 9% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 16% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.5%, ami 2.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5% • Változás 2003-hoz képest 2.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi mutatóit erősen befolyásolja a Zala megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet, a foglalkoztatást biztosító gazdasági központoktól való nagy távolság és a kis lakosságszám. Gondot jelent, hogy nincs 2000 lakos feletti nagyobb község, ami jelentősebb foglalkoztatóként megjelenhetne a rendkívül nagyszámú település gazdasági központjaként, a térség lakosai számára főleg Zalaegerszeg kínál munkalehetőséget. Az egyközpontúság hátrányát tapasztalhatjuk, főként azért, mert kiugró fejlődés, foglalkoztatottság bővülés nem történt közösségünk területén, vagy a szomszédos kistérségekben, ami számos település lakosának szintén megoldást jelenthetne a munkavállalásra. A legnagyobb, térségi foglalkoztató községek Pacsa, Zalaszentiván, Bak, Söjtör, Pókaszepetk és Kemendollár. Ezek a települések kevés munkalehetőséget tudnak biztosítani, bár a személyes szolgáltatásokban, kereskedelemben nyújtanak bizonyos lehetőségeket, a termelő tevékenységben kisebb a jelentőségük a szükségesnél. A szolgáltatások elérhetőségében igyekeznek az alapszolgáltatásokat biztosítani, és ezzel néhány munkahelyet teremteni, ami elsősorban a nők helyben foglalkoztatása szempontjából kiemelkedő fontosságú tényező, de tömeges elhelyezkedést nem képesek nyújtani. A térség becsült gazdaságilag aktív népessége: 38,2 %-a a teljes lakosságszámnak. A korábbi évek adatai magasabb foglalkoztatást jeleznek, ugyanis a gazdaságilag aktív népességben alacsony a munkanélküliség. Súlyos gond azonban, hogy a tartós munkanélküliek aránya magas (41,5%). Az 500 lélekszám alatti, nem városkörnyéki településeken a munkanélküliségi ráta még kedvezőtlenebbül alakul. A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak. A fenti települések munkavállalói a hiányos térségen belüli közlekedési hálózat(kerékpárút hiánya)miatt nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a távolabbi munkahelyekre. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az álláskeresők az inaktív szektorba menekülnek. Ezzel ugyan a munkanélküliek aránya nem nő, de az eltartottak száma igen. Az állástalanok többsége fizikai munkás alacsony végzettséggel, a piacképtelen szakmával rendelkező fiataljaink és nagyszámú 50 feletti munkavállalóink sokszor nem képesek újabb képzésen, átképzésen részt venni, hogy piacképes szakmát szerezve a munkaerőpiacra integrálódjanak. Megfigyelhető, hogy a szakképzett fiatalok mind nagyobb arányban Budapesten és más nagyvárosokban dolgoznak. Tapasztalataink szerint a közép-és felsőfokú oktatásból kikerülők szakmai végzettsége és a munkáltatók igényei között komoly szakadék keletkezett az utóbbi időben. Összességében tartós foglalkoztatási problémák jellemzőek a térségre, melyek negatívan hatnak a családok és az egyének életszínvonalára, a nyugdíj előtt álló nagy létszámú korosztály jövőbeni jövedelmi helyzetére, ebből következően nagyobb terhet ró ellátásuk a szociális rendszerre. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Pacsa székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 447 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Bognár - Szörp Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft. • Pölöske • 1532 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása • 100 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Bak és Vidéke Takarékszövetkezet • Pacsa • 6512 Egyéb monetáris közvetítés • Pénzügyi közvetítés • 70 3 • Intergép Ipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság • Kemendollár • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 45 4 • Backó Mezőgazdasági Termelő Kft. • Felsőrajk • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 37 5 • Zalagrár Mezőgazdasági Termelő Kft. • Pókaszepetk • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • "Gróf és Társai" Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Pacsa • 2852 Fémmegmunkálás • 35 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Pacsai Mezőgazdasági, Növénytermelési, Állattenyésztési, Gyümölcstermelő-és Szolgáltató Kft. • Pacsa • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 35 8 • Pacsai Fémhordógyártó Kft. • Zalaszentmihály • 2821 Fémtartály gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 35 9 • Zalai Fémépítő Épület és Acélszerkezet Gyártó Kft. • Pókaszepetk • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 29 10 • "Pékmester 2" Sütő- és Édesipari Kft. • Pacsa • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A város nélküli 31 település vállalkozási szempontból nem rendelkezik jelentős potenciállal a térségben. Zalaegerszegen szinte az összes jelentős vállalkozás és gyártó ágazat képviselteti magát. Munkaerő és megélhetési lehetőségek szempontjából erős az elszívó hatása a térségben. Stratégiánk elkészítése folyamán a bevételekre vonatkozóan nem kaptunk adatszolgáltatás, ezért a 10 legnagyobb vállalkozás kiválasztásánál a foglalkoztatottak létszámát vettük alapul. Ezek a vállalatok összesen 447 főt foglalkoztatnak. A térségben főleg mikro-, kis-és családi vállalkozások működnek. Az általuk kínált munkalehetőségek száma korlátozott, az állandó tőkehiány miatt fejlődésük nehézkes, lassú. A mikro-és kisvállalkozások még nem ismerték fel az innovációs együttműködésekben rejlő lehetőségeket, ezáltal csökkentsék költségeiket. Kellő összefogás és koordináló szervezet hiányában kisebb az esélyük a gazdasági élet területén. Szinte teljes mértékben hiányoznak a közepes méretű vállalkozások a térségből, melyek jelentősebb számú munkaerőt tudnának foglalkoztatni. Tőkeinjekció szükséges ahhoz, hogy megkönnyítsük új vállalkozások indítását, működésüket támogató inkubátorház létrehozását. A szektorok jelentőségét tekintve elsősorban a mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozóipara jelentős, fémfeldolgozás, fémmegmunkálás, valamint a faipar, és a lakosság alapvető ellátását szolgáló termékeket gyártó vállalkozások. Pacsa és Zalaszentiván községek területén az önkormányzatok ipari park jellegű területeket jelöltek ki a vállalkozások számára, melyek betelepítése és felfuttatása szintén a jövő feladata. Mezőgazdasági termelés szempontjából a térségre a gabonatermelés, pulyka-, húsmarha-, kecske-és birkatenyésztés, sertéshízlalás a jellemző, inkább nagyobb területek, gazdaságok összpontosulnak egy-egy gazdálkodó kezében. Viszont őstermelőként sokkal színesebb a paletta, gyümölcs-, zöldségtermesztés, biogazdálkodás, aprójószágok tenyésztése, tejtermelés, háztáji termelés stb. említésre méltó. Nagy erdőterületek, természetes vizes felületek övezik a falvak határait, ezért jelentős mértékű a hal-, vad-, erdőgazdálkodás a térségben. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A horgásztavakat a helyi horgászegyesületek kezelik, az erdők a Zala Erdő Erdészeti Zrt. és magángazdák kezében összpontosulnak (fakitermelés), a vadak kezeléséről pedig a helyi vadásztársaságok gondoskodnak. A térségben nem jellemzőek a kereskedelmi, szolgáltatási központok, a lakosság inkább Zalaegerszegen intézi ügyes-bajos dolgait. A nagyobb községekben lehetőség nyílik alapszolgáltatások igénybe vételére, alapvető élelmiszerek, fogyasztási cikkek beszerzésére, de a kiegészítő-és egyéb szolgáltatásokat a csekély vásárlóerő miatt inkább a nagyváros tudja kínálni. Értékesítési szempontból a helyben termelt termékek nagysága nem olyan számottevő, hogy komolyabb együttműködést, értékesítési bázist találnánk a térségben. Fejlődési lehetőségeink közé tartozik a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci integrációja,a helyi oktatás közreműködésével a képzett munkaerő biztosítása. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 4 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 24 Sporttal kapcsolatos tevékenység 20 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 15 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 12 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 11 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 4 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A civil szervezetek működését 1997 óta a Közhasznú szervezetektől szóló törvény szabályozza. Az utóbbi két évtizedben a vidéki térségekben is felismerték a civil szervezetek munkájának jelentőségét. Ez térségünkben is megmutatkozik, mivel számos civil szervezet, szerveződés alakult és működik. Ezeket a helyi szervezeteket általában egy-két agilis személy fogja össze, irányítja. Jellemző rájuk a közös tenni akarás, az együttgondolkodás, de sokszor innovatív ötleteiknek, kezdeményezéseiknek gátat szab a szűkös anyagi háttér. Az önkormányzatok általában mögé állnak ezeknek a közösségépítő szerveződéseknek, de az ő anyagi lehetőségeik is korlátozottak. A térségünkben működő kis helyi szervezetek sokszor alulmaradnak a pályázati pénzek elnyeréséért folytatott küzdelemben: vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a pályázatokon szakmai ismeretek hiányában, vagy nem rendelkeznek a szükséges önerővel. Ezért Leader közösségünk már a tervezés folyamán célul tűzte ki, hogy kiemelt figyelmet szentelünk a civil szervezetek ötleteinek megvalósítására, pénzügyi-szakmai támogatására. A helyi civil szervezetek között eddig nem volt jellemző az együttműködés, az utóbbi időben szándék mutatkozott a szorosabb együttműködésre, közös civilernyő szervezet létrehozására. Összefogással, együttműködéssel erősebbek lehetnének ezek a szervezetek a pályázatokon való részvételkor, forrásszerzési törekvéseik megvalósításakor. Néhány civil szervezetünk már jelezte igényét, hogy vidékfejlesztési stratégiánk szerves részeként rendszeres civil rendezvényeken gondoskodnának a szorosabb együttműködésről. Civil szervezeteink sok esetben spontán alakultak hasonló érdeklődési körű, közösségükért tenni akaró, értelmes szabadidő eltöltést kereső emberek csoportjaiból. Jellemzően a következő területeken tevékenykednek: sport (labdarúgás, íjászat, önvédelem, horgászat), polgárőrség, önkéntes tűzoltóság, faluszépítés, kultúra és hagyományőrzés, kézművesség, egészségvédelem, közintézmények működésének támogatása. Civil szervezeteink fontos szerepet játszanak Közösségünk életében. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Sok esetben ők szervezik a települések sport és kulturális életét, összefogják a helyi lakosokat, gondoskodnak a polgári védelemről, a hagyományok ápolásáról, összegyűjtik és bemutatják a népdal kincseket, néptáncokat, tárgyi emlékeket, közösségi rendezvényeket, különböző témájú felvilágosító, tájékoztató előadásokat szerveznek, színvonalas szabadidő eltöltést biztosítanak, építik, szépítik közvetlen környezetüket, gondoskodnak a felnövekvő ifjúság szellemi fejlődéséről. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 219 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 20,665 20,573 20,478 20,487 20,446 Éves változás 9 -41 -92 -95 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 219 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 21% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 15% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 4% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 Leader közösségünk 31 településén összesen 20446 fő él. Településeink egyike sem város, legnépesebb településeink Pacsa, Bak, Söjtör és Bocfölde, viszont a legkevesebb lakossal Zalaszentmárton bír. Térségünkre az apró-és kisfalvas településszerkezet a jellemző. A lakosságszám folyamatosan csökken, érvényesül az általános tendencia, a városok elszívó hatása. Térségünkben is tapasztalható az országos jelenség, hogy a nagyobb városhoz legközelebb eső települések egyre népszerűbb célpontokká válnak a városi életet elhagyni szándékozók számára. Ilyen településeink: Bocfölde, Sárhida, Bak, Nagykapornak, Misefa. Az ilyen községekben kettős tendenciát látunk érvényesülni, vagy nem okoz gondot a meglévő oktatási intézmények fenntartása, sőt sokszor bővítési igénnyel is jelentkeznek ezek az intézmények, vagy a városba ingázó szülők a magasabb színvonalú képzés reményében gyermekeiket is a városban taníttatják. Az infrastrukturális hiányosságok miatt a térségi falvakban egyre inkább megfigyelhető, hogy felborult az egészséges lakosság megoszlási aránya. Két komoly tényező alakítja a lakosságszám arányait, egyik a szakképzett, agilis fiatalok elvándorlása, valamint a születésszám drasztikus csökkenése, a másik az időskorúak számának koncentrált megnövekedése a kisfalvakban. Egyre növekszik a 60 év feletti népesség száma, mind több a 70 év feletti egyedül élő személyek száma. A lakosságszám megoszlása százalékos formában az alábbiak szerint alakul: 0-14 éves:15,6 % 15-29: 22.4 % 30-59: 42 % 60 - x: 20% (70 - x: 10,1 %) Növekszik a 60 éven felüliek száma, 2000-ben a térség állandó lakosságának 19,4%-a volt 60 éven felüli, 2002-ben már 19,9%, és 2006-ban az arány 21-22% körüli volt, 2007 becsült adata pedig már 29,33 % körüli. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A változások alapján kiemelten kell foglalkozni a települési szintű ellátásszervezés mellett a mikro-régiós szintű idősgondozás megtervezésével, különös tekintettel az átmeneti és bentlakásos gondozás feltételeinek megteremtésével, bővítésével. Elöregedő településeinken magasabb a munkanélküliek aránya, magasabb számban jelennek meg a többgyermekes szegény családok, a cigány kisebbség, akiknek szociális segítségre van, vagy lesz szükségük. A jövőbeni fejlesztések szempontjából jelentőséggel bír az adott településen, illetve a kistérségben is, hogy milyen arányú a népességen belül a többségében szociális szempontból hátrányos helyzetű cigány lakosság. A községek közül a legtöbb cigány lakos Szentpéterúron él (199 fő), ami megyei szinten is kiugróan magas, a lakosság 19,1%-a, a cigány háztartások kétharmada többszörösen hátrányos helyzetű (felnőttek iskolázatlansága, munkanélkülisége, magas gyermekszám, rossz lakáskörülmények, alacsony életszínvonal). 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 4 13% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 19% • Mindhárom mobilhálózat 6 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 26 84% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság • Hulladéklerakó Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Középiskola • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Nappali ellátást nyújtó idősek klubja • Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Térségünk földrajzi elhelyezkedése a Balaton, a sármelléki repülőtér és a teljes egészében elkészült M7-es autópálya közelsége miatt több szempontból is kedvező, az osztrák, a szlovén és a horvát határ is rövid alatt elérhető. Térségünk több irányból főközlekedési útvonalakon is megközelíthető: 75-ös, 76-os főutak, továbbá a 7328-as jelentős forgalmat lebonyolító mellékút is érinti községeinket. A vasúti személy-és teherszállítás a Boba-Zalaegerszeg-Őrihodos nemzetközi vasútvonal és a Szombathely-Nagykanizsa vonal mentén fekvő településeken jelentős, a lakosság számára elérhető, viszont a térség további településein ez a szolgáltatás nem elérhető. A beérkezett önkormányzati adatlapok azt mutatják, hogy a falvakat összekötő és belterületi utak állapota meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után, sok esetben nem kiépített. A belterületi járdák sok esetben hiányoznak, a meglévők balesetveszélyesek, a kerékpárút hálózat a turisztikai törekvések ellenére egyáltalán nem kiépített. A vezetékes ivóvíz-ellátottság szinte 99%-os, az elektromos áram elérhetősége belterületeken megoldott, külterületi szőlősökben hiányos. Néhány településünkön nem megoldott a szennyvíz elvezetésének és kezelésének problémája, önerőből ezek a beruházások finanszírozhatatlanok, a pályázati források pedig nagyon kevés lehetőséget kínálnak az ilyen aprófalvak részére. Az utóbbi években komoly törekvés mutatkozik meg az önkormányzatok részéről, hogy szelektív hulladékgyűjtés bizonyos formáira ösztönözzék a helyi lakosságot. Számos helyen szelektív hulladékgyűjtő konténerek kerültek kihelyezésre. A korábban a lakossági kommunális hulladék vadlerakóiként üzemelő telepek felszámolása, rekultivációja még várat magára. A telekommunikációs szolgáltatások: a vonalas és mobiltelefon hálózatok, az internet-, műholdas- és a kábelszolgáltatások elérhetősége változó. Bizonyos településeken minden szolgáltató minden szolgáltatása elérhető, viszont néhány településen a földrajzi adottságok miatt korlátozottan állnak rendelkezésre ezek a lehetőségek. Térségünk közoktatási intézményekkel való ellátottsága változó, középiskolával, bölcsödével egyik település sem rendelkezik. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Óvodai és általános iskolai ellátás a nagyobb településeken biztosított, de működése az állandó átszervezések és a gyereklétszám változásai miatt folyamatosan veszélyben forognak. Iskolabuszok, iskolajáratok nem jellemzőek a térségben. Az idősek gondozása az elöregedő lakosságot tekintve csak szórványosan megoldott, ennek megoldása egy jövőbeni égető probléma. A közösségi terek: faluházak, művelődési központ, könyvtár szinte mindenhol rendelkezésre állnak, ám állagmegóvásuk, esetleges bővítésük komoly feladatok elé állítja a helyi önkormányzatokat, melyeket önerőből nem tudnak finanszírozni. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.06 0.15 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 14% 29% 3% 23% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Alibánfa • Község • 444 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.64% • 59,945 • 0.000 • 0.000 Bak • Község • 1,718 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.75% • 115,941 • 0.000 • 0.000 Bezeréd • Község • 175 • 9.18% • 18,091 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bocfölde • Község • 1,144 • 5.00% • 111,619 • 0.000 • 0.397 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Búcsúszentlászló • Község • 884 • 7.00% • 92,260 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csatár • Község • 553 • 3.00% • 109,164 • 0.000 • 0.166 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dióskál • Község • 534 • 16.77% • 25,983 • 0.000 • 0.148 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Egeraracsa • Község • 358 • Építőipar • 15.71% • 22,203 • 0.000 • 0.000 Felsőrajk • Község • 793 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.79% • 47,017 • 0.000 • 0.092 Kemendollár • Község • 531 • 6.40% • 65,645 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisbucsa • Község • 457 • 4.20% • 57,949 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kiskutas • Község • 201 • 1.00% • 83,428 • 0.000 • 3.114 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Misefa • Község • 310 • 4.41% • 92,344 • 3.058 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagykapornak • Község • 917 • 7.04% • 80,324 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nemeshetés • Község • 312 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.10% • 31,221 • 0.000 • 0.000 Nemesrádó • Község • 322 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.00% • 33,869 • 0.000 • 0.000 Nemessándorháza • Község • 325 • 7.00% • 51,858 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemesszentandrás • Község • 287 • 9.00% • 41,641 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Orbányosfa • Község • 137 • 8.05% • 24,702 • 0.000 • 0.956 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pacsa • Nagyközség • 1,856 • 8.70% • 65,987 • 0.000 • 0.610 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Padár • Község • 161 • 13.68% • 43,984 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pókaszepetk • Község • 975 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.20% • 84,604 • 0.000 • 0.000 Pölöske • Község • 920 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.99% • 36,807 • 0.211 • 0.000 Pötréte • Község • 304 • 7.69% • 29,870 • 0.000 • 0.753 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sárhida • Község • 807 • 5.68% • 67,465 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Söjtör • Község • 1,567 • 9.10% • 67,450 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentpéterúr • Község • 1,068 • 10.00% • 17,960 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalaigrice • Község • 123 • 5.00% • 36,479 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zalaszentiván • Község • 1,101 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.64% • 113,010 • 0.000 • 0.012 Zalaszentmárton • Község • 85 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.89% • 24,871 • 0.000 • 0.000 Zalaszentmihály • Község • 1,077 • 4.00% • 62,382 • 0.000 • 0.285 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések egy mondatos jellemzése 1/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Alacsony ipari jellegű vállalkozások száma, csekély kereskedelmi szolgáltatói kör, beépíthető lakóterületek kis száma, tömegközlekedéshez való alacsony minőségi szintű kapcsolódás.” • „Közlekedési csomóponti kihasználás, turizmusfejlesztés (ökoturizmus, kerékpáros és lovas turizmus).” • Alibánfa • „Nagy átmenő kamionforgalom, Zalaegerszeg elszívó ereje, öregedő népesség, közintézmények infrastruktúrális és programbeli fejlesztésre szorulnak,nehezen aktivizálható lakosság,csekély idegennyelv-tudással rendelkező lakosok száma, szűkösek az önkormányzat anyagi forrásai, nincs sportolásra lehetőség a sportpályán, gyenge a sportélet, vasútközlekedés sorvadó.” • „Egészségügyi központ, szálloda kialakítása, ezzel új munkalehetőségek. Új vállalkozások, szolgáltatók generálása a beruházások nyomán. Bölcsöde vagy családi napközi kialakítása. Játszótér kialakítása. Erdei tanösvény kijelölése. Erdei iskola kialakítása a kihasználatlan erdészházban. Kerékpárút Zalaegerszegre és a környező településekre.Konditerem,női torna.” • Bak 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 2/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Lakosság fogyása, népesség elöregedése, rossz közlekedési lehetőség, helyben való munkahelyek hiánya, infrastruktúra állapota (utak amortizálódása illetve szennyvízcsatorna hiánya)” • „Értékes természeti környezet, vadászati lehetőség, a községnek van egy kisebb panziója, amely vadászvendégek elszállásolására szolgál. Tájház felújítása, kerékpáros, lovas és túraútvonalak kialakítása. Táborok, továbbképzések tartása, természetközeli turizmus kiépítése.” • Bezeréd • „Az önkormányzati utak állapota és a járdák hiánya.” • „A város közelsége és a nyugodt környezet.” • Bocfölde 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 3/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Faluház, önkormányzati épület felújítása. Járda, csapadékvíz elvezetés rendbetétele. Civil szervezetek helyigényének biztosítása. Oktatási intézmények megtartása.” • „Mikrotérségi központ kialakítása, infrastruktúra hozzárendelése. Vallási turizmus kiaknázása.” • Búcsúszentlászló • „Az önkormányzati utak rossz állapota és a járdák hiánya.” • „A város közelsége, nyugodt környezet.” • Csatár 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 4/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyek hiánya, magas munkanélküliség. Nincs turisztikai vonzerő. Elöregedett a lakosság, a fiatalok helyben maradását semmi sem vonzza. Nincs szennyvízcsatorna hálózat kiépítve, ez gátja minden beruházásnak.A tömegközlekedési kapcsolatok rosszak. A mezőgazdasági területek jelentős része nem művelt, a szőlőtermelés szinte megszűnt.” • „Az erdőterületek miatt erdőművelés. Jó minőségű agyagvagyon léte, amely égetett agyagtermékek készítéséhez beruházást generálhat. A sármelléki repülőtér közelsége. Meglévő, nem hasznosított melegvizes (termál) kutak megléte.” • Dióskál • „Munkahelyek hiánya, magas munkanélküliség. Nincs turisztikai vonzerő.Előregedett a lakosság, a fiatalok letelepülését, helyben maradását semmi sem támogatja. Nincs szennyvízcsatorna hálózat kiépítve. A tömegközlekedési kapcsolatok rosszak, kétműszakos munkarendben lehetetlen az ingázás. A mezőgazdasági területek jelentős része nem művelt, a szőlőtermelés szinte megszűnt.” • „Horgásztavak léte, turisztikai fejlesztés.” • Egeraracsa 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 5/16 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Legnagyobb probléma a lakosságszám nagymértékű fogyása, ezáltal a helyi iskola és óvoda működése a kritikus határon mozog. Egyre kevesebb az állami normatíva, mely lassan lehetetlenné teszi az önkormányzat működését. Kevés vállalkozás működik a faluban. Nagy a munkanélküliség.” • „A mezőgazdasági termelés mind teljesebb kiszélesítése, de ahhoz a területek megfelelő megközelítési feltételeinek biztosítása kell.” • Felsőrajk • „Lakónépesség elöregedése, közösség szerveződésének lehetősége és annak korlátai, munkanélküliség.” • „Vállalkozások betelepítése, ezzel egyidejű munkahelyek létesítése.” • Kemendollár 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis