A logisztikai szolg ltat sok fejlod se D lkelet-Eur pa orsz gaiban

1. A logisztikai szolg�ltat�sok fejlod�se D�lkelet-Eur�pa orsz�gaiban Dr. Tarnai J�lia egyetemi docens BME K�zleked�s�zemi Tansz�k

2. A logisztika fejlod�s�t kiv�lt� t�nyezok(1970-es, -80-as �vektol Nyugat-Eur�p�ban, a 90-es �vektol K�z�p-Kelet-Eur�p�ban) a piacgazdas�g t�rh�d�t�sa a v�llalatok az egyre �lesedo piaci versenyben keresik versenyk�pess�g�k megorz�s�nek, illetve n�vel�s�nek lehetos�geit a technika, technol�giai fejleszt�si lehetos�gek kimer�loben vannak a globaliz�ci� bov�lnek a beszerz�si �s �rt�kes�t�si piacok, nemzetk�zi termel�si h�l�zatok alakulnak ki az eur�pai integr�ci� no �s m�ly�l az eur�pai orsz�gok k�z�tti gazdas�gi egy�ttmuk�d�s a nyugat-eur�pai ipari, kereskedelmi �s szolg�ltat� v�llalatok Kelet-Eur�pa fel� terjeszkednek

3. A d�lkelet-eur�pai gazdas�gi t�rs�get jellemzo n�h�ny mutat�sz�m(2004. �vi adatok)

4. Az intermod�lis (kombin�lt) �rusz�ll�t�si/logisztikai szolg�ltat�sok fejlod�s�nek es�lyei a d�lkelet-eur�pai orsz�gokban -1 kedvezo f�ldrajzi elhelyezked�s�k r�v�n fontos �sszek�to szerepet t�lthetnek be Eur�pa �s Kelet-�zsia k�z�tt a j�voben v�rhat�an tov�bb no az �szak- �s D�lkelet- �zsi�b�l Eur�p�ba ir�nyul� kont�ner forgalom, melynek lebonyol�t�s�ban elsosorban az �szak-adriai kik�tok (fok�nt Rijeka �s Koper) lehetnek jelentos versenyt�rsai a holland �s az �szak-n�met kik�toknek, mivel: k�zelebb helyezkednek el a felt�rekvo kelet-eur�pai gazdas�gi r�gi�khoz, mintegy hat nappal ler�vid�tik az Eur�pa �s �zsia k�z�tti tengeri sz�ll�t�s idotartam�t

5. kontinensek k�z�tti forgalom n�veked�se k�vetkezt�ben a j�voben v�rhat�an jelentos m�rt�kben no a kik�tok �s az eur�pai sz�razf�ldi fel- �s lead�helyek k�z�tti kont�ner forgalom is az EU integr�ci� k�vetkezt�ben v�rhat�an megnonek a Balk�n orsz�gai �s a nyugat-, valamint a k�z�p-kelet-eur�pai orsz�gok k�z�tti �rusz�ll�t�si ig�nyek is a viszonylag nagy sz�ll�t�si t�vols�gok miatt e sz�ll�t�si feladatokat is intermod�lis (k�z�ti/vas�ti) sz�ll�t�ssal lehet hat�konyan, k�rnyezetk�m�lo m�don megoldani.

6. Az intermod�lis �rusz�ll�t�si/logisztikai szolg�ltat�sok fejleszt�s�hez sz�ks�g van: a k�zleked�si infrastrukt�ra (k�z�ti/vas�ti p�ly�k) fejleszt�s�re; a k�l�nb�zo k�zleked�si al�gazatok kapcsolat�t megteremto kombin�lt forgalmi (r�viden kombi-) termin�lok (kont�ner, Ro/Ro, Ro/La, huckepack termin�lok) fejleszt�s�re, ezen bel�l: a forgalmi, rakod�helyi l�tes�tm�nyek a szabadt�ri t�rol�ter�letek, rakt�rak a rakod�-, anyagmozgat� g�pek, berendez�sek a termin�li inform�ci�s �s ir�ny�t�si rendszerek korszerus�t�s�re, illetve �jak l�tes�t�s�re, beszerz�s�re. az intermod�lis sz�ll�t�shoz sz�ks�ges sz�ll�t�eszk�z�k: speci�lis sz�ll�t�j�rmuvek, kont�nerek, csereszekr�nyek beszerz�s�re. A legs�rgetobb feladat valamennyi orsz�gban a k�zleked�si infrastrukt�ra fejleszt�se elsosorban az eur�pai k�zleked�si h�l�zat gerinc�t k�pezo, a t�rs�gen �thalad� p�neur�pai k�zleked�si fofolyos�k (IV. V. VII. VIII. X.) ment�n.

8. A k�zleked�si infrastrukt�ra fejletts�g�t jellemzo pontsz�mok ter�letenk�nt, illetve orsz�gonk�nt (2000)( Forr�s:Ehrlich �.- Szigetv�ri T.: Az infrastrukt�ra fejletts�ge Magyarorsz�gon, 1990-2000. MTA Vil�ggazdas�gi Kutat� Int�zet, Budapest, 2005.)

9. Kiemelten fontos kik�toi termin�li fejleszt�si feladatok Horv�torsz�gban Rijeka Kik�to fejleszt�se kiemelt projekt a kont�ner- �s a Ro/Ro- termin�l fejleszt�se folyamatos versenyben �llnak az egyre n�vekvo �szak-adriai tengeri forgalom lebonyol�t�s��rt m�s �szak-adriai kik�tokkel, elsosorban az olaszorsz�gi Trieszttel �s a szlov�n Koperrel Rom�ni�ban Constanta Kik�to fejleszt�se mint a Fekete tenger legnagyobb (Hub) kik�toje a k�z�p �s a d�lkelet-eur�pai t�rs�g fekete tengeri kapuj�nak szerep�t t�ltheti be a j�voben a t�vol-keleti sz�ll�t�si kapcsolatok megval�s�t�s�ban. nemcsak a Balk�n, hanem Eur�pa keleti fel�nek is a legnagyobb kik�toje (kont�ner forgalma 2002-ben 136,3 ezer TEU, 2004-ben 386,3 ezer TEU volt) itt �ramlik �t az orsz�g k�lkereskedelmi forgalm�nak k�zel 60%-a Bulg�ri�ban V�rna �s Burgasz kik�tok fejleszt�se a j�voben e kik�tok ugyancsak fontos r�szt v�llalhatnak a d�lkelet-eur�pai kapu (gateway) szerep bet�lt�sben e k�t kik�toben rakj�k �t Bulg�ria nemzetk�zi kereskedelmi forgalm�nak kb. 60%-�t.

11. az AGTC vonalaihoz kapcsol�d� kombi termin�lok: Rom�ni�ban region�lis kombi termin�lok: Bukarest, Constanta, Craiova �s Nagyv�rad; ezeken t�lmenoen m�g tov�bbi 30 kombi termin�lon rakodnak Horv�torsz�gban �t nagy vas�ti kont�ner termin�l muk�dik: Z�gr�b, Nasice, Esz�k, Rijeka �s Split, de tov�bbi t�z l�tes�t�se is szerepel a fejleszt�si tervekben Bulg�ri�ban: Sz�fia �s Dimitrovgr�d

13. Az intermod�lis �rusz�ll�t�si/logisztikai szolg�ltat�sok fejleszt�s�t t�mogat� EU-alapok �s p�ly�zatok, az EU 2007-2013 k�z�tti k�lts�gvet�si idoszak�ban: Koh�zi�s Alap (KA) Eur�pai Region�lis Fejleszt�si Alap (ERFA), Marco Polo II. program 7. K+F Keretprogram.

14. a fejlett nyugat-eur�pai orsz�gok tapasztalatai szerint a gazdas�gi n�veked�ssel p�rhuzamosan no a logisztikai szolg�ltat�sok ir�nti piaci kereslet Eur�p�ban a logisztikai szolg�ltat�sok ter�let�n piacvezeto N�metorsz�g, itt a logisztikai szolg�ltat�si szektor a negyedik legjelentosebb gazdas�gi �gazat a j�rmuipar, az elektronikai ipar �s a g�pipar ut�n, �vi forgalma 2004-ben kb. 166 milli�rd eur� volt

15. A logisztikai szolg�ltat�si piac Eur�p�ban - 2 a kelet-eur�pai logisztikai szolg�ltat�si piac becs�lt nagys�ga 2004-ben a Technische Universit�t Berlin szak�rtoi szerint: Kelet-Eur�pa �sszesen: kb. 30 milli�rd eur�/�v Rom�nia: kb. 2,78 milli�rd eur�/�v Bulg�ria: kb. 1,01 milli�rd eur�/�v a logisztikai szolg�ltat�si piac v�rhat� �vi n�veked�si �teme: a kelet-eur�pai orsz�gokban: 14,3%, a szak�rtok szerint a legnagyobb piaci n�veked�s a k�z�p-kelet-eur�pai orsz�gokban v�rhat�, de az EU-hoz val� csatlakoz�s ut�n a v�rhat�an a d�lkelet-eur�pai orsz�gok is felz�rk�znak az egy�b EU-tag�llamokban: 5,7%

16. Logisztikai szolg�ltat� v�llalati telephelyek l�tes�t�s�re javasolt ter�letek Rom�ni�ban Bukarest �s k�rny�ke Arges k�rzete (itt van a Renault/Dacia aut�gy�r telephelye Pitesti-ben), Brass� �s Iasi (a mold�viai hat�r k�zel�ben), Arad, Temesv�r �s Nagyv�rad k�rzete.

17. Logisztikai szolg�ltat� v�llalati telephelyek l�tes�t�s�re javasolt ter�letek Bulg�ri�ban Sz�fia �s Plovdiv k�rny�ke, k�l�n�sen keresett a Sz�fiai Rep�lot�r k�rny�ke (a sv�jci Militzer & M�nch, a KI- Logistics, a londoni Tishman Management Company) Burgasz �s V�rna k�rny�ke

18. Logisztikai szolg�ltat� v�llalati telephelyek l�tes�t�s�re javasolt ter�letek Horv�torsz�gban Z�gr�b k�rny�ke Rijeka �s Split kik�tov�rosok k�rny�ke

19. kicsi az ig�ny a helyi v�llalatok r�sz�rol a komplex, �rt�kn�velo logisztikai szolg�ltat�sok ir�nt m�g a fejleszt�s kezdet�n �llnak az olyan korszeru gy�rt�sszervez�si elj�r�sok, strat�gi�k bevezet�se tekintet�ben (mint pl. az alaptev�kenys�gre val� koncentr�ci�, a rendel�sre gy�rt�s, a just in time elvu anyagell�t�s) ma m�g t�bbnyire maguk v�gzik a v�llalati logisztikai tev�kenys�geket �s a szolg�ltat� c�gektol csak logisztikai alapszolg�ltat�sokat (mint pl. sz�ll�t�s, rakt�roz�s stb.) vesznek ig�nybe kiv�telek Szlov�ni�ban pl.: a hut�tt �ruk logisztik�ja a legnagyobb kiskereskedelmi c�gn�l a Mercator-n�l vagy a Gorenje c�gn�l az alkatr�szmenedzsment

20. Kereslet �s k�n�lat a v�llalati logisztikai szolg�ltat�sok ter�let�n - 2 a helyi logisztikai szolg�ltat� c�gek t�lnyom�r�szt csak alapszolg�ltat�sokat ny�jtanak a nyugati v�llalatok, mint p�ld�ul a Renault, a Volkswagen, az Aldi, vagy a Carrefour, amelyek itt ruh�znak be, �s komplex logisztikai szolg�ltat�sokat ig�nyelnek, magukkal hozt�k megszokott szolg�ltat�ikat, amelyek n�h�ny logisztikai alapszolg�ltat�st a helyi szolg�ltat� c�gektol vesznek ig�nybe a komplex �rt�kn�velo szolg�ltat�sokat viszont maguk ny�jtj�k.

21. A d�lkelet-eur�pai t�rs�g SWOT-elemz�se a logisztikai szolg�ltat�sok fejlod�se szempontj�b�l -1

22. A d�lkelet-eur�pai t�rs�g SWOT-elemz�se a logisztikai szolg�ltat�sok fejlod�se szempontj�b�l -2