Hazánk német megszállása és a nyilas uralom

1. Hazánk német megszállása és a nyilas uralom

2. A német megszállás … 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Előzőleg Németországba hívták Horthyt, így a hadsereg vezető nélkül maradt. Mindössze két helyen volt fegyveres ellenállás: az újvidéki Duna hídon és a körmendi bíróság épületénél.

3. … és következményei A Gestapo kész listákkal érkezett. Letartóztatások kezdődtek. Elfogták Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Elkezdődött a vidéki zsidóság deportálása. Magyarország célponttá vált a szövetséges légierő számára. Újabb, magyar katonai egységeket vittek ki a frontra.

4. Kiugrási kísérlet 1944. augusztus 23. Románia átáll a szövetségesek oldalára. Horthy belátja, hogy a szovjetekkel kellene tárgyalni az átállásról. A nácik tudnak a titkosnak szánt akcióról. 1944. október 15-én Horthy rádióbeszédet mond, amiben bejelenti Magyarország kiválását a német szövetségből.

5. Részletek a proklamációból „Szomorúan kell megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már régen megszegte. Már hosszabb idő óta a magyar haderőnek egyre újabb és újabb részeit kívánságom és akaratom ellenére az ország határain túl vetette harcba …Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani.”

6. Nyilas puccs Még aznap a németek és a nyilasok átvették a hatalmat. Elrabolták Horthy kisebbi fiát és lemondásra kényszerítették a kormányzót. A hatalmat Szálasi Ferenc a nyilasok vezére vette át.

7. Harci helyzet Magyarországon Miközben Szálasi a végső győzelemről beszélt, a szovjet hadsereg már elfoglalta Szegedet és Debrecent.

8. Harcok hazánk területén Ellentétben az első világháborúval, 1944/45-ben a front végigment Magyarországon. 1944 december végére a szovjet hadsereg bekerített Budapestet. Az ostromgyűrűn belül rekedt a német és magyar védősereg és a város teljes lakossága.

10. Budapest ostroma 1944. december 26. – 1945. február 13. A szovjetek előbb Pestet foglalták el, majd egy gyenge hónap múlva Budát is. A védekező németek az összes Duna hidat a folyóba robbantották. A nyilasok az ostrom alatt is folytatták a zsidók üldözését és kiírtását. A harcok során is nagyon sok civil halt meg.

12. Új kormány Debrecenben Budapest ostromával egy időben, a szovjetek támogatásával összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Ennek miniszterelnöke Dálnoki Miklós Béla lett.

13. A Dunántúlon A szovjetek és a visszavonuló nácik több csatát is vívtak Székesfehérvár birtoklásáért. A fontos közlekedési csomópont teljesen elpusztult. Ezt követően a szovjetek újabb támadást indítottak március végén.

14. Intézkedések A debreceni kormány hadat üzent a németeknek. Fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval. Elkezdte egy új, demokratikus hadsereg felállítását, amely a nácik ellen fog harcolni. A felszabadult területeken helyreállította a közigazgatást.(Nemzeti Bizottságok) Előkészítette a földosztást.

15. A nyilas kormány A Dunántúlra szorult vissza. Szombathelyen, egyes minisztériumok a megye más városaiban működtek. (Pl.: Körmenden a hadügyminisztérium) Végül Szálasi és kormánya kimenekült az országból. Magukkal vitték a koronát és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét is.

17. A harcok vége 1945 április elején, a szovjetek elérték, majd átlépték a Német Birodalom keleti határát, Magyarországnál is. Az utolsó település, ahol harcok folytak, a hagyomány szerint, Nemesmedves volt. A falu főterén sajátos emlékmű őrzi az esemény emlékét.