3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc

1. 3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc 6. osztály

2. Előzmények… 1541: Budát elfoglalja a török. 1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár. 1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme. Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik. Buda a mohamedán templomokkal

3. Az ország középső része közel 150 évre a Török Birodalom része lesz. • Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely • (középszintű igazgatási terület) lett.

4. A várban jelentős őrség állomásozott, valamint itt volt a törökök tiszai • naszádos flottájának északi támaszpontja.

5. Feladat: tanulmányozd a könyv 31. oldalán lévő táblázatot! • Mit mutat a táblázat? • Milyen fegyvernemekből állt a várőrség? • A martalócok: • a török szolgálatában álló keresztény zsoldosok, akiket a török rendesen csak várőrizetre használt, s akik sokat sanyargatták a közeli magyar helységeket. Más szóval: rablók. • Vajon miért állomásoztatott ekkora helyőrséget a török Szolnokon?

6. Megoldás • A táblázat a szolnoki török várőrség megoszlását mutatja. • Fegyvernemek: gyalogosok, lovasok, tüzérek és martalócok. • A nagy helyőrség indokai: Szolnok szandzsáki székhely volt, fontos középszintű közigazgatási központ. A török ebből a központból terjesztette ki hatalmát a környékre. Katonailag is fontos, hiszen a tiszai török flotta fontos támaszpontja. A tiszai átkelőhely (fahíd) védelmét is biztosítani kellett.

7. Török sereg tereli a kirabolt magyar falu lakosságát.

8. Török tisztségek • szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője • kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese • kádi a szandzsákbég polgári helyettese • alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka

9. Párosítsd össze a török tisztségeket a meghatározásokkal! • Kajmakám a szandzsák vezetője • Kádi a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője • Alajbég a szandzsákbég általános katonai helyettese • Szandzsákbég a várőrség parancsnoka • Dizdár a szandzsákbég polgári helyettese

10. Megoldás • szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője • kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese • kádi a szandzsákbég polgári helyettese • alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője • dizdár a várőrség parancsnoka

11. A lakosság összetétele • Jelentős számú muzulmán népesség telepedett le, a magyarok kisebbségbe kerültek. • A fogyatkozó magyar lakosság vallásilag megoszlott: katolikusok és reformátusok is éltek itt. • A város legfőbb birtokosa a szultán volt, de a budai pasának is jelentős birtokai voltak a területen.

12. Evlia Cselebi török világutazó leírásaiból tudjuk, hogy 500 fős őrség védte a várat. Volt a várban egy főmecset (dzsámi), valamint a városban egy kisebb dzsámi, fürdő, iskola és kolostor. Szolnok 1666 körül

13. Ilyen lehetett a várban álló dzsámi. A török kút: a téglával bélelt várkút 1970-ben készített kútfővel. (Papi Lajos alkotása)

14. Minaret: magas, keskeny torony, amelyből naponta ötször imára hívja a muzulmánokat a müezzin. Dzsámi: mohamedán főtemplom

15. A híres református prédikátor Szolnokon raboskodott. Könyvünk 38-39 oldala alapján mutassátok be élettörténetét! Szegedi Kis István (1505-1572)

16. Szolnok híres volt a korszakban török rabszolgapiacáról • A hatéves Geleji Katona Istvánt itt váltotta ki édesanyja a rabszolgaságból. • Szolnok könyve 39-41. oldalán többet is megtudtok a sorsáról! Kiselőadásban mutassátok be életművét!

17. Törökök rabszíjra fűzött gyermekekkel Mi lett a sorsuk az elrabolt keresztény kisfiúknak?

18. Adóbevételek • A város bevételének nagyobb részét a tiszai átkelőhely adta: itt állt az első állandó Tisza-híd • a kisebbet a magyar lakosság feudális adója 1541-ben 40 ház, 53 adófizetővel 1591-ben 12 adófizető! • Az 1570-es évektől jellemző volt a kettős adóztatás (a törökök mellett a magyarok is beszedték az adót)

19. A 15 éves háború (1591-1606) • 1595-ben Miksa főherceg csapatai megostromolták a várat, de • bevenni nem tudták. • A megrongálódott várat a törökök a 17. század elején kijavították.

20. A 17. században • Török-kuruc összecsapások helyszíne volt Szolnok. • Számos erdélyi főúr és Thököly Imre is gyakran megfordult itt csapataival. 

21. Bécs 1683-as ostroma után I. Lipót hadai megkezdték  Magyarország felszabadítását.

22. Szolnok felszabadítása: 1685. október 18-án • Mercy  és Heissler tábornokok az ellenséges vonalak mögé behatolva elfoglalták Szolnokot. • Ezzel elvágták a még török uralom alatt lévő Buda utánpótlási vonalait. • A törökök 1686-ban és 1687-ben is tervezték Szolnok visszafoglalását, de nem jártak sikerrel.

23. A város elnéptelenedik • A mohamedán lakosság elmenekült. • Szolnok a császári hadak fontos hadműveleti bázisa lett. A folyamatosan erősített várőrségét német és magyar csapatok alkották • A felszabadulás után Szolnok a Magyar Kamara (a Kincstár) birtoka lett. • A karlócai béke (1699) után számos kiszolgált katona telepedett ide családjával.

24. Szolnok elveszíti közigazgatási rangját • Nem megyeszékhely,mert a nemesi vármegye intézményei az elnéptelenedés miatt nem tarthatók fenn. • Mezővárosként került Heves és Külső-Szolnok vármegye joghatósága alá.  

25. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén A kurucok már 1703. szeptember 21-én bevették a várost, fontos stratégiai szerepet szántak Szolnoknak.

26. A kurucok igyekeztek megerősíteni a várat, hadműveleti és utánpótlási, valamint sószállítási bázissá tenni. 1703.

27. 1706-ban Rabutin császári tábornok 15-20 ezres seregével megindult a félkész vár ellen, ezért Károlyi Sándor kuruc tábornok Rákóczi parancsára a várat és a várost felégette, a kurucok elhagyták a várost. 1706.

28. A császáriak alig egy hét alatt a várat megerősítették, és jelentős helyőrséget tettek bele. 1706.

29. 1707 elején Rabutin ellátási nehézségek miatt kivonta csapatait Szolnokról, és a várat elpusztította. Három évig jórészt lakatlan a város. 1707-10-ig

30. 1710: Rákóczi féléves munkával helyreállíttatja a várat. 400 fős helyőrséget, kuruc lovasezredeket rendel ide. Cusani császári tábornok két nap alatt beveszi a várat. Csajághy János kuruc várparancsnok leteszi a fegyvert a túlerő előtt. 1710.