A honfoglalástól az államalapításig A kalando zások kora 898 - kb. 968

1. AhonfoglalástólazállamalapításigA kalandozásokkora898 - kb. 968 41. A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2. Mi is a kalandozás?(A kalandozás definiálása) • A felületes elkpépzelések szerint a magyarok amikor kedvük támadt, fosztogatni jártak – EZ ÍGY NEM IGAZ • Már a letelepedés előtt is szövetségeket kötöttek egyes európai államokkal (bizánciak, a német római császár) • A nyugatiak is háborúztak egymással és fosztogatták egymást. • A magyarokat könnyű lovas segédcsapatokként hívták, bérelték fel, ami a korban szokásos volt. • A középkori források invázióként és portyaként emlegetik ezeket (a kalandozás kifejezés a romantikában született) • Lehet, hogy valójában nem is voltak olyan fontosak a magyarok mindennapi életében, csak a nyugati források szempontjai szerint azok.

3. A kalandozások korának időtartama • Az első portyázó utakat még a letelepedés előtt ill. közben tették, tehát a kalandozások a Kárpát-medence megszerzésekor ott kezdődtek, ahol az előtt abbamaradtak. • 898-ban indul az első portya az új hazából. • A nyugati kalandozások kb. 955. után szűnnek meg • A dél felé irányuló kalandozások kb. 970 körül érnek véget.

4. A portyázások irányai és célpontjai • A portyák főleg nyugati és déli irányban indultak. • A célpontok kiválasztása függött attól, hogy kivel álltak szövetségben. • A leggyakrabban Bajorországot, Szászországot, Észak-Itálíát támadták, de előfordult, hogy az Atlanti óceánig, és Hispániába (942) is eljutottak. • A déli célpontjuk Bizánc volt.

5. A magyar kalandozások feltételezett útvonalai

6. Nem csak a magyarok kalandoztak Viking kalandozások

7. A magyarok harcmodora • A magyarok gyors támadásokat tudtak indítani, sok nyilat tudtak kilőni viszonylag gyorsan, amelyek átütő ereje nagyobb volt mint a nyugaton használatos nyilaknak. • Ez a módszer nyílt csatákban volt hasznos. • Kerülték a közvetlen harci érintkezést, általában megszórták nyilakkal ellenfeleiket, majd gyorsan távoztak, és ezt ha kellett többször megismételték. • Az erődítések támadása nehéz, sokszor megoldhatatlan feladat volt. • Az európaiakat meglepte a magyarok harmodora, de idővel megtalálták az ellenszerét

8. A visszacsapós (reflex) íj

9. Technikai újdonságok • A magyarok erejét technikai újításaik növelték. • Kengyel: lehetővé tette, hogy biztosabban megüljék a lovat, és nyilazni tudjanak lóhátról. • Visszacsapós íj: Fából, csontból és inakból készült nyíl, amely jóval kisebb volt a nyugat európai nyilaktól, de erősebb lövést tudott leadni, azaz távolabbra el lehetett vele lőni • A technikai újdonságok mellett jó taktikai fogásaik is voltak (menekülést színleltek, majd lenyilazták az őket üldözőbe vevő ellenséget) • Gyakran lesből támadtak.

10. Csikózabla és kengyelek a honfoglalás korából. Pilini lelet.(Magyar Nemzeti Múzeum.)

11. A hadjáratok céljai és eredményei • A zsákmányszerzés fontos volt számukra. • A megtámadott területeket gyakran adófizetésre kényszerítették. • Volt úgy, hogy zsoldosokká fogadták őket • A hadjáratokban nem vett részt minden törzs, és a törzsek társadalmának negyobb része sem.

12. A hadjáratok vége Nyugaton • A hagyomány szerint a magyar portyázások megtörnek 933-ban Merseburgnál, amikor I. (Madarász) Henrik, a szász dinasztia alapítója legyőzi a magyarokat (Miután megtagadta az adófizetést és felkészült a magyarok ellen). Valójábn a hadjáratok töretlenül folytatódnak. • 955-ben Augsburgnál I Ottó a nehézlovasságnak köszönhetően győz (Miután megtagadta az adófizetést és felkészült a magyarok ellen). A csata után három magyar fővezért felakasztat (Bulcsút, Lehelt és Súrt)

13. A kalandozások vége • 970-ben Arkadiopolisnál legyőzik a magyarokat és orosz, bolgárr és besenyő szövetségeiket a bizánciak. • Taksony fejedelem (955-972) inkább a védekezésre és a tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt. • Quedlinburg 973. Géza fejedelem felveszi a kapcsolatot a nyugatiakkal, ugyanakkor elindul a magyar törzsek egyesítésének irányába is.

14. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: • Magyar kalandozások: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Kalandozasok.jpg&filetimestamp=20080718043101 • Viking kalandozások: http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/map/kozepkor/kozepkor.htm • Reflex íj: http://www.lovasok.hu/index.php?i=2027 • Kengyel és csikózabla: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/2.html