AZ INTÉZMÉNYES NÉPMŰVELÉS KORA A "SZABADOKTATÁS" KORA (1890-1918)

1. AZ INTÉZMÉNYES NÉPMŰVELÉS KORA A "SZABADOKTATÁS" KORA (1890-1918)

2. az állam tudatosan veszi kezébe a közművelődés és a felnőttképzés szervezését. • ekkor alakultak ki a közművelés első intézményei, • ekkor jelentek meg olyan emberek, akiknek már művelődés-szervezés a foglalkozásuk.

3. Külföldi minták • Working Men' s College (1854) • University Extension • Arthur Toynbee munkássága • Worker's Educational Association

4. Magyarországi szervezetek • Általános Munkás Olvasó Egylet • Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet (FMKE) 1882, Nyitra • Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE), 1885, Kolozsvár • Vasárnapi Munkásképző Országos bizottság (1895) • Országos Központi Katholikus Kör 1892, Budapest (baross Gábor) • A parasztság szakoktatása - gazdasági vándortanítók • Szabad Lyceum (1894) Brezeviczy Albert Baross Gábor Berzeviczy Albert

5. Budapesti Népszerű Főiskolai Tanfolyam (1903) Wlassits Gyula

6. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület és a felnőttoktatás

7. AZ URÁNIA MAGYAR TUDOMÁNYOS EGYESÜLET MEGALAKULÁSA • 1899-ben hozták létre • MTA kezdeményezésére és támogatásával • Kaposi Molnár Viktor ( művelődéspolitikus, a kultuszminisztérium vezető munkatársa) alapította több intézmény mellett: - Uránia Tudományos Egyesület - Uránia Tudományos Színház - Uránia folyóirat Az Egyesület ügyvezető elnöke lett. • Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület elnöke: Matlekovits Sándor

8. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület létrehozásának célja és okai • Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület tiszteletbeli elnöke - Br. Eötvös Loránd - Gr. Szögyény Marich László • Cél: ismeretterjesztő tevékenységével a közművelődés színvonalát emelni • Közvetlen kiváltó ok: a hasonló bécsi és berlini szervezetek létrejötte

9. Az Uránia működése • Rendszeres tudományos előadások - a fővárosban és vidéken is (egész ország területén) - a tagok száma 2000 körül • Számos városban szerveztek ún. munkásgimnáziumokat (iparossegéd képzése) • Az Egyesület munkájának hatékonyabbá tételére létrehozták: az Uránia Magyar Tudományos Színházat

10. A potsdami porosz királyi csillagdáról Konkoly-Thege Miklós, az ógyallai csillagda alapító igazgatója, 1899. nov.10. Mikor a levegő folyóssá lesz Klupathy Jenő, 1899. nov. 11. Kísérletekkel kiegészítve A novemberi hulló-csillagokról Kövesligethy Radó, 1899. nov. 13. A dobsinai jégbarlangról Cholnoky Jenő, 1899. nov. 15. ELŐADÁSOK Konkoly-Thege Miklós Klupathy Jenő Kövesligethy Radó

11. 1900. május 1. Havi folyóirat Szerkesztő: Szász Károly Munkatársak: Móricz Zsigmond Lyka Károly Ráth-Végh István Beöthy Zsolt Cholnoky Jenő Cél: “A tudományos és művészeti törekvéseket megismertetni azok történeti fejlődésében. A tudásvágyat s a hazafias érzelmet emelni...Szoros összeköttetésben az Uránia TudományosSzínházzal.” Uránia„Népszerű Tudományos Folyóirat”

13. Uránia Magyar Tudományos Színház • Épület: Rimanóczy palota (1893) keleties díszítésű mulató (mai Rákóczi úton) • 1899 április 4-én nyílt meg • 570 férőhely • Az előadások témái: természettudományok, művelődéstörténet, néprajz, művészet, ipar és technika • Előadók: a kor neves tudósai, írói, közéleti személyiségei

14. Uránia Tudományos Színház története • 1899. április 4-én megnyit a színház berlini és bécsi mintára • Támogatók: Berzeviczy Albert és az MTA III. szakosztálya, illetve az akadémia elnöke, Eötvös Loránd

15. Az első előadások • Kűzdelem az éjszaki polusért • Cholnoky Jenő, 1899. november 4. • 3 felvonás, 15 kép • Három északi-sarki expedició: • 1869-iki második német expedició a Germánia és Hanza hajóval • az 1872-74-iki osztrák expedíciót, a Ferencz József-föld felfedezésével, a Tegethoff hajóval • Nansen expedicióját • A szöveget írta: Cholnoky Jenő, felolvasta: Dajka Balázs Cholnoky Jenő

16. A táncz • 1901. április 30. • Szöveg: Pekár Gyula • Mozgóképek: Zitovszky Béla • Magyar némafilm kezdete, úttörő a magyar tájakról, népcsoportokról készült filmek sorában

17. További fontos előadások • A tenger • Az orosz–japán háború • Dalmácia • Páris 1900-ban • A 19. század • Amerika • Mesés India • Az orosz Riviéra és a Kaukázus • „1848”, a szabadságharc története

18. Erzsébet Népakadémia(1902) • 1902-ben, Budapesten alakult népművelő egyesület. • Politikai és felekezeti célzatok nélkül a közműveltség terjesztésére és fokozására törekedett; népszerű tudományos előadásokat, rendszeres gyakorlati tanfolyamokat és szórakoztató zenei és irodalmi estéket rendezett.

19. Népművelő Társaság • Előadások, • Tanfolyamok • Fővárosi Könyvtár • Népművelés c. művelődéspolitikai folyóirat Bárczy István

20. Társadalomtudományi Társaság1901 • Huszadik Század c. folyóirat

21. Egyesületek, műkedvelő társulatok • Magyar Társadalomtudományi Egyesület (1902) Elnök: Pikler Gyula • Magyar Gazdaszövetség előadásai • Thália Társulat (1904-1908) • Julián Egyesület

22. Az 1907. évi Szabadtanítási Kongresszus PÉCS

23. A szakosztályok • Első szakosztály • I.: filozófia, történelem, irodalom, nyelv • II.: matematika, természettudományok • III.: kereskedelem, technika, ipar • IV.: tanítók, bizonyítványok, munkásnők • Második szakosztály: könyvtár, múzeum • Harmadik szakosztály: sajtó • Negyedik szakosztály: művészet • Ötödik szakosztály:turizmus, testnevelés

24. Waldapfel János: Falusi közművelődési egyesületek-problémák • Sok közművelődési egylet, de: • Felülről szerveződnek • Túl nagy területet fednek le kicsi a hatásfok • A központ nem tud életet lehelni a tagintézményekbe • Nem kielégítő az egyesületek munkája (kultúraterjesztés)

25. Waldapfel János javaslatai • Kisebb szervezetek létrehozása • Sejtszerű szervezet, élő organizmus • Ezt a tervet megvalósítja • Előadások felnőtteknek: közgazdaságtan, mezőgazdaság, kertészet • Programok szervezése: kirándulások, színielőadások, tanfolyamok • A jó példa ragadós (lenne) • Építkezés: falu kerület megye

26. Wildner Ödön: Kik tanítsanak a szabad tanítás iskoláiban? • Népszerű főiskolák, egyetemek • Követelmények: magas nívójú tudás, • alkalmazkodókészség, jó előadásmód kevés alkalmas egyetemi oktató • Akkor ki? • Aki ért hozzá, jártas az előadás témájában • Aki „hisz” a népfőiskolában • Alsóbbfokú iskolák • Középiskolai tanárok + tanítók (tanítva tanulnak)

27. Márki Hugó: A hallgatók milyen módon számoljanak be tudásukról? • Előadás és szeminárium összekapcsolása (kérdések, beszélgetés) • Írásbeli dolgozatok hétről hétre vizsgára jelentkezhetnek a hallgatók • Bizonyítványszerzési lehetőség • Mindez csak Angliában működik • A „kontinensen” nem alkalmazzák • Magyarországon új törvény kell

28. Szabó Ervin: Általános irányelvek népkönyvtárak könyveinek válogatására • Könyvtárnak széles rétegeket, a nép szükségleteit kell szolgálnia • Általános irányelvek • Általános ismeretek, szépirodalom • Vezérelvek: igazság és szépség • Független, elfogulatlan • Öntudatos, igaz emberek nevelése • Problémák bemutatása több oldalról • Kizárólag esztétikai szempontok (szépirodalom) • Külföldi tapasztalatok • Mintakönyvjegyzék!

29. Kenedi Géza: A sajtó bevonása a szabad tanítás szervezetébe • Nagy lapok: szűk rétegek olvassák • Krajcáros lapok: sok olvasó, de nem megfelelő tartalom • A népművelő lapok „elsorvadtak” • Szabad tanítás érdekei • Szabad tanítás népszerűsítése, hírek • Ismeretterjesztés: tanfolyamok, előadások reprodukciója • Népies könyvkiadó vállalat létrehozása

30. Glücklich Vilma: A munkásnők továbbképzéséről • Lányok iskoláztatása • Alacsony végzettség, alacsony bér • Munka + háztartás túl nagy feladat • Korlátok a tanulás terén • Megoldás: • Otthon: munkamegosztás • Állami feladat: lánytanoncok, tanfolyamok elérhetősége, felzárkóztatás

31. A kongresszus üzenete I. – Maróti Andor nyomán • Világnézeti ellentétek • Nem versenyképes tudás, gazdaság • Nem ismerjük a „nagyvilágot” • 3 alapelv • Köznapiság • Műveltség • Hatalom • Állami támogatás fontossága • Megfelelő témaválasztás • Korábbi tapasztalat figyelembe vétele

32. A kongresszus üzenete II. – Felkai László nyomán • Felnőttoktatás társadalmi kérdés, a tudás a fejlődés kulcsa • Szellemi színvonal javítása • Könyvtárak gyarapítása • Anyagi körülmények javítása • Sajtóvisszhang • Konzervatív: radikálisok elítélése • Haladó szelleműek: az elavult rendszer bírálata, iskola – élet közelítése, testi nevelés, nőnevelés