Fejlődéslélektan és szocializáció

1. Fejlődéslélektan és szocializáció Oktató: Gyimesi Júlia

2. Fejlődéslélektan tárgya: testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek (Cole, 1998). • Szocializáció: az a folyamat, melyben az egyén elsajátítja mindazon ismereteket, készségeket és beállítódásokat, melyek lehetővé teszik, hogy többé-kevésbé hatékony tagja legyen egy csoportnak és a társadalomnak (Brim, 1966).

3. A fejlődéslélektan központi kérdései • Folyamatosság (ember és állat, szakaszok kérdése, kritikus periódusok) • A fejlődés forrásai – főbb megközelítések: 1. biológiai érési, 2. környezeti tanulási, 3. univerzális-konstruktivista, 4. kulturális megközelítés • Egyéni különbségek

4. A fejlődéslélektan módszerei • A tudományosság kritériumai: objektivitás, megbízhatóság, érvényesség, megismételhetőség, reprezentatív minta • Önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) • Természetes megfigyelés • Kísérleti módszer • Klinikai interjú • Kutatási tervek: hosszmetszeti (longitudinális) és keresztmetszeti kutatás

5. További kutatási módszerek • Nézéspreferencia vizsgálat • Habituáció/diszhatbituáció • Ikerkutatások

6. A kötődés diszfunkciói • A szeretetkapcsolatok hiánya • Hospitalizmus (Spitz) • Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby) • Ingerszegény élettér szeretetkapcsolattal? (Danzinger és Frankl) • Ferenczi: A nem kívánt gyermek és halálösztöne

7. A méhen belüli fejlődés • A magzat érzékelési képességei: mozgás, látás, hallás • Magzati tanulás • Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatása • Teratogének: gyógyszerek, dohány, alkohol, drogok, fertőzések és egyéb körülmények

8. Margaret Mahler (1897-1985)

9. A szeparációs-individuációs folyamat • 2 előszakasz: • Autisztikus fázis • Szimbiotikus fázis • Szeparáció-individuáció: • Differenciáció és a testkép kialakulása • Gyakorlás • Újraközeledés • Individualitás konszolidációja és az emocionális tárgykonstancia kezedeti

10. Donald W. Winnicott (1896-1971)

11. Winnicott • Facilitáló környezet jelentősége • Annihilációs szorongás – omnipotens fantáziák • Self-másik elkülönülés – átmeneti tér, átmeneti tárgy • „elég-jó” anya

12. Kognitív változások • Piaget – szenzomotoros szakasz – a tárgyállandóság fejlődése (nem keresi a tárgyat – arra fordul, ahol eltűnt – nyúl érte – az eredeti helyén keresi, akkor is, ha a szeme láttára tették egy másik helyre: A nem B hiba – keresi a tágyat tudja, hogy lennie kell valahol) • Az emlékezet növekedése • Később: a játék fejlődése (mintha-játékok) • Késleltetett utánzás, szimbolikus játék – első szavak

13. 2 éves kor körül… • Éntudat kialakulása • A felnőttek normáira való fokozódó érzékenység • Önfelismerés (tükörben, embernél és állatnál) • A szimbólumképzés kezdetei

14. A társas fejlődés 3 éves kor után Becker (és Schaefer modellje) • – retrospketív viszgálat • – érzelmi dimenzió (meleg-hideg), ezt a büntetés módjával kapcsolta össze (hatalmat hangsúlyozó vagy szeretetet hangsúlyozó büntetési módok • Hatalmat hangsúlyozó büntetési mód externalizált viselkedésformákhoz vezet – büntetés elkerülése, agresszió • Szeretetet hasznosító büntetési eljárások internalizált reakciókhoz vezetnek – bűntudat, felelősségvállalás, önkritika

15. Folyt. Kontroll dimenzió • Engedékenység és korlátozás • Szeretet hiánya + engedékenység = nyílt agresszió, antiszocialitás, deviancia • Szeretet hiánya + koráltozás = autoagresszió • Szeretet + engedékenység = kreativitás, barátságosság, nyitottság • Szeretet + korlátozás = megfelelő szabályozórendszer, de tekintélytisztelőbbek dependensebbek

16. Baumrind modellje Kompetens, visszahúzódó és éretlen ovisok – szülő-gyerek interakciók megfigyelése • Tekintélyelvű szülő – követelő és szülőcentrikus (visszahúzódó gyerek) • Engedékeny szülő – gyermekközpontú, nem követel rendet vagy felelős viselkedést, kerüli a büntetést és a konfliktusokat (éretlen gyermek) • Mérvadó szülő – gyerekközpontú és követelő is egyben, alkuképes, érvel (kompetens gyermek)

17. A társak szerepe • Az életkor előrehaladtával a kortársak száma és a társak köre egyre bővül. • Társak szerepánek megváltzása (barátok) – a háttérben az életkor előrehaladásval egyre inkább pszichológiai tényezőket említenek • Népszerűség – sztárok, elszigeteltek, elutasítottak • Kik a népszerű gyerekek: nem, vonzó fizikai megjelenés, nem, rassz, személyiségjellemzők • Magányos gyerekek – ált. a gyerekek 10%-a, nehezebben kezdeményeznek kapcsolatokat, nem tudnak kapcsolatokat fenntartani és konfliktusokat megoldani.

18. Erkölcsi fejlődés • Erkölcsi viselkedés és erkölcsi tudat • Piaget és Kohlberg • Piaget: a morális fejlődés 3 szakasza: • 4-5. évig: premorálisak– nincs szabálytudat, csak szabályosság – a gyerekek premorálisak • 8-10. évig: heteronóm erkölcs, a külső szabály szent és sérthetetlen, következményetika • Utána: autonóm erkölcs: kölcsönösség, rugalmasság, szándéketika

19. Állati és emberi nyelvhasználat • Állati jelrendszerek: a jelhasználat az inger jelenlétéhez kötött, reflexes, rögzített, általában 50-nél kevesebb jel, az “itt és most” véges számú tényei • Emberi nyelvhasználat: nagyban ingerfüggetlen, szándékos, végtelen számú üzenet lehetséges, időben, térben, tényszerűséget tekintve nem korlátozott • Az emberi nyelvhasználat egyedülálló – rugalmasság, produktivitás, kifejezőerő

20. A nyelvelsajátítás menete • 1. preverbális szakasz (1. év) – gügyögés, gagyogás (egyre inkább felismerhetőek az anyanyelv hangjai), kommunikáció mintázatai megjelennek, a nylevi megértés megelőzi a nyelvi produkciót • 2. egyszavas kijelentések szakasza – mondatértékű szavak, amelyek túláltalánosítottak vagy túlságosan diszkrimináltak lehetnek • 3. távirati beszéd és szótári robbanás (1,5-2 éves kor) – bővülni kezd a szókincs, a gyermek elkezdi kombinálni az aktívan használt szavait, de ragok, toldalékok nélkül • 4. fokozatos gazdagodás és bonyolódás

21. A nyelvelsajátítás paradoxonjai • “Szegényes bemenet” paradoxona (Chomsky) • Tanulhatóság paradoxona • Mintázat állandóságának paradoxona • Univerzalitás paradoxona

22. A nyelvelsajátítás elméletei • Empirista típusú magyarázatok • Nativista magyarázatok – Chomsky: autonóm nyelvi modul • Kognitív alapú magyarázatok – Piaget: a nyelv elsajátításának folyamata nagyban függ a gondolkodás fejlődésétől, szétválaszthatatlan attól • Társas alapú magyarázatok: Vigotszkij – nagyon korai beszédmegnyilvánulásoknak is kommunikatív funkciója van, a nyelv és a gondolkodás viszonya többször átalakul a fejlődés során

23. További aspektusok és kérdések • Kritikus periódus fogalma • A nyelv evolúciója • Páros elszigetelődés ikreknél (kriptofázia) • Nyelvi relativizmus

24. Nyelv és kommunikáció • Nyelv kommunikáció nélkül - kommunikáció nyelv nélkül • „Társalgási posztulátumok” (Grice) – társalgás rejtett szabályai 1. Mennyiség elve (Ne légy túl rövid/hosszú!) 2. Minőség elve (Ne mondj hazugságot!) 3. Relevancia elve (Légy releváns!) 4. Világos fogalmazás elve (Légy világos!)

25. Nemi identitás • Sok más társas szerep kialakításában részt vesz • Freud – azonosulás • Chodorow – az azonosulás kétirányú folyamat • Azonosulás megfigyeléssel és utánzással – Bandura (hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció) • Azonosulás kognitív alapon – Sandra Bem : nemi séma

26. Pszichoszexuális fejlődéselmélet • 1. Orális fázis (0-1. év) – táplálkozás • 2. Anális fázis (1-3. év) – szobatisztaság • 3. Fallikus fázis (3-5. év) – Ödipusz-komplexus • 4. Látencia (6-12. év) • 5. Genitális fázis (12. évtől) – optimális kimenetel: családon kívüli heteroszexuális partner választása

27. Etnikai és faji identitás • 4 éves korukra a gyerekek tudatában vannak az etnikai és faji különbözőségeknek • Transzgenerációs hatások kérdése • Külső társas környezet hatása • Szociálpszichológiai aspektusok

28. Agresszió • Instrumentális agresszió és ellenséges agresszió • Instrumentális agresszió növekedése 2 éves kor körül Mi okozza? • Evolúciós érv – szelekciós erő, dominanciahierarchia • Frusztráció (és katarzis) • Az agresszió jutalmazása • Utánzás – nem agresszív viselkedés jutalmazása • Büntetés?

29. Iskola és teljesítmény • Intelligencia – környezet vagy öröklés? • Családi hatások • Kortárshatások • Iskolai légkör (tanulásra helyezett hangsúly, tanári viselkedés, jutalmazás és büntetés, a tanulók környezete) • Tanári elvárások és iskolai siker (Rosenthal és Jacobson)

30. Serdülőkor • - biológiai érési megközelítés (Gesell, Freud) • - etológiai megközelítés • - környezeti tanulási megközelítés • - univerzális-konstruktivista megközelítés • - kulturális megközelítés

31. Változások • A növekedés felgyorsulása • Szexuális fejlődés • A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása (rítusok, pszichológiai hatások, a korai és késői érés következményei) • A társas élet újjászerveződése (a pubertás családi kapcsolatokra gyakorolt hatása, új kapcsolat a kortársakkal)

32. A serdülő gondolkodása • Lehetőségekről való gondolkodás, előre gondolkodás, hipotézisek használata, metagondolkodás, a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás • Formális gondolkodás (Piaget) • Társadalomról való gondolkodás

33. A felnőttkor (Erikson nyomán) • 1. fiatal felnőttkor (20-35) – intimitás vagy izoláció • 2. középső felnőttkor (35-65) – generativitás vagy stagnálás • 3. időskor (65 év felett) – integritás vagy kétségbeesés

34. Az öregedéssel kapcsolatos kutatások • Biológiai változások – 20 éves kor után a biológiai képességek fokozatosan hanyatlani kezdenek (pl.: látás, hallás, izomerő, stb.) Menopauza – és az ahhoz kötődő pszichológiai reakciók • Kognitív változások –kettős: kikritályosodott intelligencia és folyékony intelligencia vagy mentális mechanika és pragmatikai jellemzők • Szociális tényezők és pszichológiai változás • A szociális tényezők hatása a kognitív és biológiai képességekre

35. Öregkori kihívások és fejlemények • Integritás • Transzperszonális én – énközpontúságtól való elmozdulás • Halállal való szembenézés – határhelyzet • Veszteségek • Ám: az ember ekkor is aktív részese sorsa alakításának

36. „Szegény Konrádomról is be kell még számolnom. Feltehetően a fogyás (5 kg) és az általános fáradékonyság az oka, hogy a szívem sem egészen jól viselkedik. Lévy doktor, aki nagyon megbízható belgyógyász, nem talált szervi elváltozást, csak a bal szívkamra ťlustaságátŤ, bőséges táplálkozást, mozgást, alvást és masszázst írt elő, úgy véli azonban, eltart néhány hétig, amíg felépülök. Jobb lágyékmirigyeim fájdalomra még mindig némileg érzékenyek, amúgy minden elmúlt." (Freud- Ferenczi,339 Fer, I/2. köt. 150. old.)

37. Cowley(1983.19.o.) ezt írja:"Mire betölti nyolcvanadik évét, az öregedő ember önképe hasonló válságon mehet keresztül, mint serdülő korában. Lehet, hogy átment már egy válságon, amikor középkorú lett, a klimax idején, akár férfi, akár nő, de ennek ellenére egész felnőtt életében magától értetődőnek tekintette önmagát, képességeivel és hiányosságaival egyetemben. Most, amikor a tükörbe néz, megkérdezi:’Ez tényleg én volnék?’ – vagy kerüli a tükröt, mert elkeseríti a látvány, a táskás szem, a ráncok. Új maszkjában új szerepet kell játszania egy olyan darabban, amelyet csak rögtönözni lehet."