Motiv ci , rzelmek, szorong s

1. Motiv�ci�, �rzelmek, szorong�s Dr. Kopp M�ria www.magtud.sote.hu 2009. okt�ber 1,2.

2. Evol�ci�s pszichol�giai megk�zel�t�s: az emberis�g genetikailag �vezredeken �t a vad�sz�-hal�sz�, illetve f�ldmuves �letform�hoz alkalmazkodott, g�njeink nehezen tudnak megbirk�zni az igen gyors, elsosorban pszichol�giai v�laszokat ig�nylo kih�v�sokkal. Teljes �letforma v�lt�s: a korai anya-gyermek kapcsolat megv�ltoz�sa, a lak�helyi �s munkahelyi k�rnyezet urbaniz�l�d�sa, a nagycsal�d �rt�k�tad� szerep�nek gyeng�l�se, a t�megt�j�koztat�s norma �s �rt�kk�zvet�to szerep�nek elot�rbe ker�l�se a racionalit�s elsobbs�g�nek kult�r�ja az �rzelmek felett K�vetkezm�nyek: a mag�nyosan szorong�, talajtalan embert�pus gyakoriv� v�l�sa

3. Mi az emberi fejlod�s c�lja? Legfontosabb c�l: boldogs�g, �eg�sz�-s�g A felvil�gosod�s eszm�inek hat�s�ra a tudom�nyos, gazdas�gi fejlod�s lett a c�l felt�telezt�k, hogy a fokoz�d� "j�l�t" a "j�l-l�t", well-being jelentos javul�s�val fog egy�tt j�rni A nemzetgazdas�g egy bizonyos j�l�ti szintj�ig val�ban javult az emberek "j�l-l�te", af�l�tt m�r egy�ltal�n nem javul sem az el�gedetts�g, sem a j�l-l�t

4. A fejlod�si paradoxon: Mik�zben az �letfelt�telek folyamatosan javulnak a nyugati t�rsadalmakban, az emberek nem �rzik jobban magukat, a ment�lis, pszich�s eredetu zavarok, szorong�s, depresszi� ar�nya egyre no Juh�sz P�l: TSz neur�zis Afrikai vizsg�latok

5. Mi kellene legyen a fejlod�s c�lja? a fejlod�s k�zpontj�ban az emberi pszich� eross�geinek, az �rett szem�lyis�g t�mogat�s�nak kellene �llnia �K�s�rleti �llatt�" v�ltunk egy vil�gm�retu laborat�riumban, ahol a j�t�kszab�lyokat a gazdas�gi, fogyaszt�i �rdekek mozgatj�k �s nem az ember alapveto �rdekei ez az emberis�g pusztul�s�hoz vezethet (R�mai Klub elorejelz�sek)

6. Motiv�ci� A sz�ks�gletek kiel�g�t�s�re �s a c�lir�nyos viselked�s szab�lyoz�s�ra ir�nyul� k�sztet�s Claude Bernard �ta a szervezetet mint homeoszt�zisra t�rekvo rendszert vizsg�ljuk, a homeoszt�zis fenntart�s�ban a sz�ks�gletek, motiv�ci� meghat�roz�ak Drive-nak, hajt�eronek nevezz�k azt az �llapotot, amelyben valamely sz�ks�glet kiel�g�tetlens�ge miatt a szervezet kiz�kken a homeoszt�zis �llapot�b�l, �s az egyens�ly helyre�ll�t�s�ra t�rekszik, ez igen nagy motiv�ci�s k�sztet�st jelent Drive redukci� elm�let: a kellemetlen k�sztet�s megsz�ntet�se a motiv�lt viselked�s alapveto c�lja

7. Mi az alloszt�zis? Az ember az �llattal ellent�tben nem csup�n �lettani egyens�ly�nak fenntart�s�ra t�rekszik Nem vizsg�lhatjuk az emberi magatart�st csup�n az �lettani egyens�ly fenntart�sa, mint optimaliz�l�si alapelv szerint. Az alloszt�zis l�nyege a stabilit�s fenntart�sa a v�ltoz�sok folyamat�ban, olyan alkalmazkod�s, megbirk�z�s, amely egyben a k�rnyezetet is alak�tja

9. �szt�n�s k�sztet�sek: �nfenntart�s, �hs�g, szomj�s�g, szexu�lis k�sztet�s, fajfenntart�s, sz�loi viselked�s biztons�gig�ny, explor�ci�s ig�ny- j�t�k (Grasty�n Endre) Az �szt�n�s k�sztet�sek velesz�letettek, "huzalozottak�- az �llati viselked�s meghat�roz�i Sigmund Freud pszichoanalitikus elm�lete: a szexu�lis �szt�n az emberi magatart�s alapveto mozgat�rug�ja.

10. �szt�n�s k�sztet�sek szintje: fontos motiv�ci�s alap a testi-lelki egyens�ly fenntart�s�ra vesz�lyeztet�se alapveto szorong�st v�lt ki, k�l�n�sen negat�v �rzelmi �llapotban

11. A p�rosod�s szab�lyszerus�gei: Nost�ny t�sk�spik� : p�rosod�si al�mer�l�s, amely a pet�k lerak�s�ban kulmin�l, ha �rz�keli a piros pettyet a h�m hasa alj�n. Ha a piros pettyet �tfestik, a nost�ny mozdulatlan marad, m�g ha m�s szempontb�l k�v�natos is sz�m�ra a h�m Konr�d Lorenz az ilyen �szt�n�s p�rosod�si �s sz�loi viselked�s sz�mtalan p�ld�j�t �rja le. (Lorenz, 2001) Az �szt�n�s k�sztet�sek az ember eset�ben: pl. noi divat, a felt�no ruh�k hat�sa Az �szt�n�s k�sztet�sek eroforr�sok mint a c�l fel� tart� vitorl�s sz�m�ra a sz�l

12. Sz�loi viselked�s: �szt�n�sen megalapozott � pl. oxitocin felszabadul�s legmagasabb szintu emberi magatart�s korai �rzelmi kapcsolat meghat�roz� jelentos�ge � szorong� ill. k�nyezteto patk�nyany�k

13. Korai fejlod�si kr�nikus stressz modellek: A depresszi� �szoci�lis stressz modellje�: �anya-gyermek� kapcsolat k�tod�s zavara- �protest, despair, detachment�- s�r�l�kenys�g fokoz�d�sa, �huzalozva� az agyban K�tod�s elm�let- Bowlby, 1969, Hermann Imre, F�nagy P�ter

14. Korai k�tod�s pszichofiziol�gi�ja: Oxitocin, vasopressin k�zponti szerepe- S Knox, SW Porges munk�ss�ga a t�rsas t�mogat�s hat�s�nak k�zvet�t�s�ben az oxitocin �s vasopressin k�zponti szerepet j�tszik- kr�nikus stressz �llapot 1982- A szorong�s pszichofiziol�gi�ja, Ideggy�gy�szati Szemle

15. Felfedez�s, j�t�k ig�nye: gyermeki j�t�kban fejezodik ki legink�bb a k�sobbi �let sor�n valamennyi �r�mmel, pozit�v �rzelmi �llapotban v�gzett munk�ban, kutat�sban, ezermesters�gben, muv�szetekben

16. Az unalom igen szorosan �sszef�gg 35 �ves kor alatt: A rem�nytelens�ggel, A depresszi�val, negat�v �rzelmi �llapottal ellens�gess�ggel, cinizmussal, rivaliz�l�ssal (a t�rsadalmi toke- bizalom hi�ny�val) An�mi�val, �rt�kv�ls�ggal, szab�lys�rto magatart�ssal Az �let �rtelm�nek hi�ny�val Alacsony kooperativit�ssal Rosszabb eg�szs�gi �llapottal, �letminos�ggel

17. Az unalom �sszef�gg: A gyermekkori csal�di �let rosszabb minos�t�s�vel �llami gondoz�ssal T�bb telev�zi� n�z�ssel (ok vagy okozat?)

18. Az unalom �s a magatart�si zavarok �sszef�gg�sei: T�bb �ngyilkoss�gi gondolat �s k�s�rlet Magasabb alkohol ab�zus gyakoris�g Gyakoribb drogfogyaszt�s

20. Az �nmegval�s�t�s ig�nye Az ember �rt�krendj�nek f�ggv�ny�ben jelentheti a minden�ron val� �n�rv�nyes�t�s v�gy�t, de a m�sok�rt hozott �nk�ntes �ldozathozatalt is - Albert Schweizer az afrikai Lambar�n�ben, orgonamuv�szk�nt is vil�gh�ruv� v�ltA mindennapokban �ldozatosan dolgoz� orvosokat is ez a belso k�sztet�s motiv�lja.

21. Alfred Adler (1870-1937) Freud tan�tv�nya volt, kit�g�totta az emberi motiv�ci�ra vonatkoz� elm�letet a szoci�lpszichol�gia ir�ny�ba. A szem�lyis�g nem vizsg�lhat� k�rnyezete n�lk�l, az �rett szem�lyis�g arra t�rekszik, hogy egyens�lyt teremtsen saj�t maga �s k�rnyezete k�z�tt. az ember k�z�s �rt�kek megval�s�t�s�ra t�rekszik Kisebbs�gi �rz�s "Minderwertigkeitsgef�hl" - az �szt�n�s k�sztet�sek eluralj�k a szem�lyis�get, �s a hatalom�hs�g v�lik legfontosabb sz�ks�glet�v�. A kisebbrendus�gi �rz�s kompenz�l�sa rendk�v�li a teljes�tm�nyek- paraolimpikonok teljes�tm�nye Adler vezette be a kompetencia mot�vum fogalm�t: leg�ltal�nosabb emberi magatart�sszab�lyoz�si fogalom

22. A kompetencia optimaliz�l�sa: Egy indiai fak�r sz�m�ra a kompetencia a szeml�lod�s legmagasabb fok�t, az amerikai �zletember sz�m�ra az �zleti sikeress�get, a gyermekkor�t�l "vide�- t�rsas�gban", val�di kapcsolatok n�lk�l feln�vo ember sz�m�ra a fogyaszt�s optimaliz�l�s�t jelentheti Ugyanaz a helyzet, amelyben az egyik ember negat�van minos�ti saj�t mag�t, a m�sik ember sz�m�ra c�lk�nt jelenhet meg. �gy pl. a fogyaszt�i t�rsadalom embere a szenved�st minden�ron el akarja ker�lni, ezzel szemben a m�sok�rt hozott �nk�ntes �ldozatv�llal�st a humanista kult�ra alapveto �rt�knek tekinti.

23. Elismer�s ir�nti sz�ks�glet fontoss�ga: Mindenki pozit�v �nk�pet szeretne kialak�tani saj�tmag�r�l- elismer�s ir�nti ig�ny A modern szervezetpszichol�gia alapja �nazonoss�g- ezzel szemben kisebbs�gi komplexus: a f�l�ny megszerz�s�nek eszk�z�t m�sok megf�leml�t�s�ben, �nazonoss�g�nak lerombol�s�ban l�tja A kisebbrendus�gi komplexussal szemben a k�z�ss�gis�g megeros�d�se, koherencia vezet az �nazonoss�g �llapot�hoz

25. Victor Frankl (1905-1997) 1946 - 1970-ig a B�csi Neuropszichi�triai Klinika vezetoje, "harmadik b�csi iskol�nak" nevezett egzisztenciaanal�zis �s logoter�pi�s m�dszer l�trehoz�ja alapveto emberi sz�ks�gletek � amelyekben az emberi l�lek legink�bb mag�ra ismer � az �let �rtelm�nek keres�se �s a lelkiismeretben megnyilv�nul� erk�lcsi d�nt�s. A pszichoanal�zissel �s a biol�giai determinizmus h�veivel szemben Frankl azt �ll�tja, hogy a l�lek szabads�ga, �n�ll� l�tez�se elsosorban az erk�lcsi d�nt�sekben nyilv�nul meg. A l�lek szabads�ga, erk�lcsi �n�ll�s�ga �ppen a sz�lsos�ges l�thelyzetekben, kr�zisekben, s�lyos betegs�gben, haldokl�sban mutatkozik meg legink�bb.

26. Az emberi sz�ks�gletek szintjei: Frankl a m�sodik vil�gh�bor� idej�n h�rom �vig volt k�l�nb�zo koncentr�ci�s t�borokban Freud �s Maslow sz�ks�glet elm�lete szerint az alapveto sz�ks�gletek � p�ld�ul az �hs�g � elmoss�k az egy�ni k�l�nbs�geket, Frankl saj�t tapasztalatai alapj�n az �ll�tja, hogy ennek �ppen az ellenkezoje igaz: �A koncentr�ci�s t�borokban �ppen hogy k�l�nb�zoek lettek az emberek. A diszn�k itt leleplezodtek. De a szentek is. �pp az �hs�g leplezte le oket.� (Frankl 1996)

27. Az �let �rtelm�nek keres�se Az emberi l�t mindig is t�lmutat �nmag�n, valamire, ami nem �nmaga, valamire vagy valakire: egy �rtelemre, amit �rdemes beteljes�teni, vagy egy m�sik emberi l�tre, amellyel szeretettel tal�lkozunk. Egy �gy ir�nti szolg�latban vagy egy szem�ly ir�nti szeretetben az ember �nmag�t teljes�ti ki. Min�l ink�bb felold�dik a feladat�ban, min�l odaad�bb a partner�vel szemben, ann�l ink�bb ember, ann�l ink�bb lesz �nmaga. �nmag�t megval�s�tani teh�t igaz�n csak abban a m�rt�kben k�pes, amennyire megfeledkezik �nmag�r�l �s t�ll�p �nmag�n. " "Ez volt a lecke, amit Auschwitzb�l �s Dachaub�l magammal hozhattam: legink�bb azok voltak k�pesek hat�rszitu�ci�kat �t�lni, akik nyitottak voltak a j�vore, egy feladatra, amely v�rt r�juk, egy �rtelemre, amelyet be akartak t�lteni." (Frankl, 1996, 148-156.)

28. Az �llat �s ember konfliktusa: Thomas Merton(1997): �Az, hogy gondolkoz� �llatok vagyunk, nem azt jelenti, hogy �gy gondolkozunk, mint az ember �s �gy �l�nk, mint az �llat. Emberk�nt kell gondolkoznunk �s �ln�nk is.�

29. Mi a hivat�s? Hivat�snak nevezz�k azokat az emberi tev�kenys�geket, amelyeket a m�sok�rt val� �nk�ntes �ldozathozatal jellemez, amelyet gyakran az egy�ni sz�ks�gletek el� helyez�nk a mindennapi gyakorlatban is. A val�di orvosi tev�kenys�g "hivat�s", nem egyszeruen foglalkoz�s Nem csup�n az orvosi hivat�s jelent ilyen fokozott kih�v�st, a val�di kutat�, a lelk�sz, a pszichol�gus, a tan�r is Az emberre jellemzo magasabb sz�ks�gletek szintje, az �rt�kek megval�s�t�sa, az ezekre val� t�rekv�s ugyanolyan, vagy nagyobb hajt�erot jelenthetnek, mint az �lettani egyens�ly fenntart�sa � ennek vesz�lyei, az eszm�k v�rtan�inak p�ld�ja

30. �rzelmek A motiv�ci� �s az �rzelmek k�z�tt igen szoros a kapcsolat, hiszen ha a k�v�natos esem�ny megt�rt�nik, �r�met �rz�nk, ennek sz�lsos�ges, k�ros �llapota a hipom�nia, kritik�tlan felhangolts�g, ha nem t�rt�nik meg, b�natot, haragot, ennek sz�lsos�ges �rzelme a depresszi�s lelki�llapot, illetve az agresszivit�s, ha nem k�v�natos esem�ny t�rt�nik, agg�d�st, f�lelmet, ennek k�ros sz�lsos�ge a k�ros szorong�s, m�g ha a nem k�v�natos esem�ny nem t�rt�nik meg, megk�nnyebb�l�st �rz�nk.

31. Emberi magasabbrendu �rzelmek: mor�lis �rz�k (buntudat) eszt�tikai �lm�ny intellektu�lis- alkot�s �r�me szoci�lis- sz�nalom, szimp�tia, emp�tia Negat�v �rzelmek: ellens�gess�g, rivaliz�l�s an�mia- nincsenek k�z�s erk�lcsi elvek, norm�k, j�vok�p hi�nya (Andorka Rudolf, Durkheim)

32. �rzelmi reakci�mint�zatok: - neurofiziol�giai -vegetat�v, - motoros -magatart�si �s - az embern�l szubjekt�v -pszichol�giai �sszetevokbol �llnak. Darwin: az �rzelmeknek alapveto evol�ci�s szerep�k van, �s a t�l�l�st szolg�lj�k. P�ld�ul a megretten�s l�tv�nya m�sokban is menek�l�si reakci�t v�lt ki, a f�lelem kifejez�s�vel az al�rendelt helyzetu �llatok elker�lhetik a t�mad�st.

33. Kal�zok az �rzelmek? Az �rzelmek k�zponjai az agy osi, fejlod�stanilag korai strukt�r�i:a limbikus rendszer, az amygdala, a prefront�lis k�reg ez nem jelenti azt, hogy az �rzelmek kisz�m�thatatlan, archaikus ero Racionalista gondolkoz�sm�d: a g�r�g filoz�fusok �ta a nyugati szeml�let jellemzoje: gondolkoz�s, racion�lis intelligencia, d�nt�shozatal elsodlegess�g�t hangs�lyozza Az �rzelmek ebben a rendszerben kal�zok, amelyek az �rtelmet t�szul ejtik, g�zsba k�tik A l�tsz�lag racion�lis jelens�gek sor�n is l�nyeges az �rzelmi elem: pl doh�nyz�s leszoktat�s: a doh�nyz�s motiv�ci�s sz�ks�glete, szorong�sold� szerepe �s ennek helyettes�t�se, �rzelmi odafordul�s fontosabb, mint a racion�lis meggyoz�s.

34. Az �rzelmi inform�ci�feldolgoz�s k�t alapveto t�pusa Az �rzelmek alapveto dimenzi�ja a pozit�v illetve a negat�v dimenzi�, amely a sz�lsos�ges, extatikus �r�mtol a legm�lyebb b�natig, szomor�s�gig terjed: optimista illetve pesszimista be�ll�totts�g az immunrendszer fokozott ellen�ll�k�pess�g�t mutatt�k ki az optimista emberek k�z�tt, m�g a tart�s negat�v �rzelmi �llapot bizony�tott f�ggetlen eg�szs�gi, k�l�n�sen kardiovaszkul�ris kock�zati t�nyezo

35. K�t egym�st�l elk�l�n�lo inform�ci� feldolgoz� rendszer az agyban: K�zel�to, explor�ci�s, jutalom vez�relt rendszer, optimista be�ll�totts�g, sikerorient�lts�g, represszor szem�lyis�gt�pus b�ntet�st elker�lo, kudarcker�lo t�pus a v�rhat� vesz�lyek elorejelz�se, szenzitiz�tor szem�lyis�gt�pus

36. A k�t agyf�lteke elt�ro szerepe a jobb f�lteke ink�bb a negat�v, a bal f�lteke a pozit�v inform�ci� feldolgoz�sra alkalmas. A jobb f�ltekei l�zi�k ut�n l�nyegesen gyakoribb az irre�lis optimizmus, tr�f�lkoz�si hajlam, mint bal f�lteke l�zi�k ut�n, ez a jobb f�ltekei inform�ci�feldolgoz�s kies�s�nek k�vetkezm�nye. A stroke ut�ni depresszi� a bal f�ltekei l�zi�k ut�n l�nyegesen gyakoribb.

37. Az �rzelmek kognit�v komponense Egy-egy helyzet minos�t�se jelentosen k�l�nb�zik aszerint, hogy hogyan �lj�k meg, milyen k�rnyezetben �lj�k �t, hogy milyen minos�t�st adunk neki. Ha k�s�rleti szem�lyeknek adrenalin injekci�t adtak, az ez�ltal kiv�ltott arousal emelked�st m�s �rzelemnek tulajdon�tott�k azok a k�s�rleti szem�lyek, akik vid�m t�rssal voltak egy szob�ban, mint akikn�l a k�s�rletvezeto t�rsa bosszankod�, haragos �llapotot mutatott

38. Az �rzelmek �ltal befoly�solt kognit�v funkci�k: a figyelem �s az �szlel�s (percepci�),pl. f�jdalom �szlel�se - mazochizmus - a mem�ria, pl depresszi�s betegekn�l - a pszichol�giai v�dekezo mechanizmusok, - az attit�d�ket �s a meggyoz�s, meggyozod�s hat�konys�g�t, orvosi tan�csok - a meg�rt�st �s a d�nt�shozatalt, - a szem�lyk�zi kapcsolatokat, - a szubjekt�v j�l-l�t �rz�s�t, az �letminos�get, de m�g - a politikai d�nt�shozatalt � egyetemista k�s�rlet

39. �rzelmek �s fiziol�gia Nem siker�lt az egyes �rzelmekre specifikusan jellemzo vegetat�v v�laszmint�zatokat egy�rtelmuen azonos�tani, ugyanaz a vegetat�v aktiv�lts�g, a kognit�v �rt�kel�stol f�ggoen teljesen k�l�nb�zo, ak�r ellent�tes elojelu �rzelmi �llapotban is megjelenhet. James(1890) �s Lange(1887) f�le �rzelem elm�let: a vegetat�v arousal hat�rozza meg az �rzelmeket, teh�t nem az�rt s�runk, mert szomor�ak vagyunk, hanem az�rt vagyunk szomor�ak, mert s�runk. Az �rzelmek elso szakasz�nak tudattalan jellege: �Nem az�rt futunk el, mert f�l�nk, hanem az�rt f�l�nk, mert elfutunk�

40. Az �rzelmi �llapot �rag�lyos� A negat�v, de a pozit�v �rzelmek is pszichol�giai �rtelemben �rag�lyosak�, �tadhat�ak. Egy fesz�lt csal�di, munkahelyi szitu�ci�ban a nevet�s oldja a megoldhatatlannak t�no helyzetet Egy �b�val b�lelt� h�zast�rs, munkat�rs k�zel�ben mintha a levego is meg�porodna Az optimista be�ll�totts�got sugall� orvos betegeinek gy�gyul�si es�lyei bizony�tottan jobbak, Az emp�tia nonverb�lis �sszetevoi is ezzel a jelens�ggel �llnak kapcsolatban.

41. Az emberi arckifejez�s Az emberi arckifejez�sek kult�r�t�l f�ggtelen�l, mintegy huzalozottan felelnek meg bizonyos �rzelmeknek, az �r�m, d�h, b�nat, undor, f�lelem �s meglepod�s arckifejez�se ennek felismer�se velesz�letett v�lasz ugyanolyan v�laszt v�ltanak ki az �jsz�l�ttbol, mint a felnott emberbol (Ekman �s mtsai,1983). (Moln�r P�ter,1985) �s munkacsoportja

42. A szerelem az �rzelmek kit�ntetett form�ja Szerencs�s esetben az emberi sz�ks�gletek valamennyi szintje egys�gbe olvad A rekl�mok, TV csatorn�k �zeneteivel ellent�tben, egy�ltal�n nem sz�ks�gszeru, hogy a szerelem kialudjon, lecs�kkenjen az �let sor�n. Az �rett szem�lyis�g egyik legfontosabb jellemzoje, hogy k�pes tart�s, �r�met okoz�, minden szinten k�lcs�n�sen kiel�g�to p�rkapcsolatra. A korai k�tod�s zavarainak k�vetkezm�nye, a szexu�lis �retlens�g jele az, ha valaki nem k�pes tart�s intim kapcsolatra.

43. Az �rzelmi intelligencia jelentos�ge Az �rzelmi intelligencia saj�t �s m�sok �rzelmeinek megfigyel�si k�pess�g�t jelenti, illetve azt, hogy ezt a k�pess�g�nket fel tudjuk haszn�lni az adott helyzetben legmegfelelobb magatart�sv�laszra Az �rzelmek az �lland�an v�ltoz� k�rnyezet �s az egy�n viselked�se k�z�tti medi�tor szerepet j�tszanak, motiv�ci�s �s kommunikat�v funkci�t t�ltenek be �rzelmi intelligencia: az emberi kapcsolatok, az orvos-beteg kommunik�ci�, a vezet�selm�let, szervez�selm�let k�zponti fogalma

44. A pszichol�giai �letminos�g h�ttere: h�ttere az un. pozit�v pszichol�giai ir�nyzat, megalapoz�i Martin Seligman, Csikszentmih�lyi Mih�ly C�l: az emberi pszich� eross�geinek felt�rk�pez�se, Aristoteles szerint a boldogs�g alapja az emberi l�ny funkci�inak gyakorl�sa, Az emberi funkci�k az er�nyek, pl. igazs�goss�g, lelki eross�g, m�rt�kletess�g, okoss�g, amelyek megk�l�nb�ztetik az �llatt�l. (Aristoteles: Nikomachosi etika)

45. Pozit�v �s negat�v �rzelmek ar�nya: A pozit�v �rzelmi �llapot nem azonos a negat�v �rzelmi �llapot hi�ny�val- mindketto hi�nya betegs�g a negat�v �rzelmi �llapot beszuk�ti a gondolkoz�st, csak az adott helyzet elker�l�s�re koncentr�l- ez�rt k�nnyen manipul�lhat� a pozit�v �rzelmek n�velik az ember aktivit�si reperto�rj�t, �rdeklod�s�t, nyitotts�g�t, a negat�v �rzelmekre is sz�ks�g van, de legal�bb 3:1 ar�nyban t�bb pozit�v �rzelmet kell �t�ln�nk ahhoz, hogy �letminos�g�nk pozit�v legyen Kreativit�s, �letc�lok, az unalom hi�nya !

46. Elso szint: hedonikus �lm�ny �szt�n�s k�sztet�sek szintje, �lvezet fontos motiv�ci�s alap a testi-lelki egyens�ly fenntart�s�ra Fogyaszt�i t�rsadalom: sz�lsos�ges hajszol�sa: Huxley:Sz�p �j vil�g sz�ma boldogs�ga �fools paradise�, ostob�k paradicsoma, drog, val�s�gshow �Sz�ma ha mondom, seg�t a gondon, m�r egy k�bcenti, helyrebiccenti� � tot�lis �lelki� diktat�ra lehetos�ge

47. M�sodik szint: elk�telezetts�g Bevon�d�s, elk�telezetts�g, �ihlet�, �flow� Csikszentmih�lyi Mih�ly Munka, alkot�s � biztons�g, kontroll, t�rsas t�mogat�s, pihen�s-munka egyens�lya Csal�di harm�nia-bizalom, egy�ttmuk�d�s T�rsadalmi harm�nia- t�rsadalmi toke

48. Harmadik szint: Aristoteles f�le boldogs�g koncepci�: az �let alapveto c�lja az �eudaimonia� a boldogs�g nem �llapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is �lm�nyt, hanem aktivit�st. Az emberi l�tez�s alapveto c�lja az ember emberi funkci�inak, az er�nyeknek leheto legteljesebb gyakorl�sa-ez a boldogs�g l�nyege �rtelmes �let, az �let �rtelm�nek keres�se- �nelfogad�s, �letc�lok, pozit�v szem�lyk�zi kapcsolatok

49. Az er�nyek gyakorl�sa, mint a boldogs�g megalapoz�ja: Alapveto er�nyek valamennyi vall�s �s filoz�fiai rendszer szerint: B�lcsess�g �s tud�s B�tors�g Szeretet �s embers�g Igazs�goss�g M�rt�kletess�g Spiritualit�s �s transzcendencia MEP Seligman (2002) Authentic Happiness (Magyarul: Autentikus �let�r�m, A teljes �let titka, 2008, Laurus Kiad�, Gyor)

50. A modern vil�g szem�lyis�g paradoxona: A verseny, a val�ban soha nem l�tott gazdas�gi fejlod�s a "fogyaszt�i" embert�pus nagyipari elo�ll�t�s�nak kedvez Modern paradoxon, hogy az �rett szem�lyis�g nem ide�lis fogyaszt�, az ide�lis fogyaszt� a kapcsolatait�l, c�ljait�l megfosztott, mag�nyosan szorong� ember, aki a legk�nnyebben manipul�lhat�.

51. A fogyaszt�i embert�pus jellemzoi: Alapveto c�lja a fogyaszt�s maximaliz�l�sa: jobb kocsira, jobb partnerre cser�lni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyaszt�si cikk� v�lnak K�vetkezm�ny: t�rsadalmi-kultur�lis azonoss�gtudat hi�nya, �lland� rivaliz�l�s, a k�z�s erk�lcsi elvek semmibev�tele (an�mia), a m�sik legyoz�se �rdek�ben minden eszk�z megengedheto, ellens�gess�g �nront� k�rei

52. K�vetkezm�nyek: a lelki eg�szs�g zavarai, civiliz�ci�s megbeteged�sek A WHO vizsg�latai alapj�n A 15-tol 44 �ves koroszt�lyban a depresszi�s megbeteged�sek j�rulnak hozz� legnagyobb m�rt�kben a betegs�gek �s hal�loz�s okozta �vvesztes�ghez 2020-ra a depresszi� lesz a vil�gon a m�sodik leggyakoribb tart�s munkak�pess�g-cs�kken�st okoz� megbeteged�s (a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek ut�n) a modern vil�g legfobb gyilkosai az un. civiliz�ci�s megbeteged�sek, amelyekben a magatart�si, ment�lis t�nyezok szerepe alapveto Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)

53. Az �rett szem�lyis�g jellemzoi: Az emberi l�tez�s alapveto funkci�inak gyakorl�sa: �rtelmes �let, az �let �rtelm�nek keres�se- �nelfogad�s, �letc�lok, pozit�v szem�lyk�zi kapcsolatok- ez az eg�szs�ggel kapcsolatos �letminos�ggel is igen szoros kapcsolatban van nehezen manipul�lhat�, saj�t kialakult �rt�krendje van

54. A j�l-l�t �tlag�rt�ke a magyar megy�kben:

55. �nk�ros�t� magatart�sform�k: motiv�ci�s sz�ks�gleteket el�g�t ki, a motiv�ci�s h�tteret kell megc�loznunk. A legfontosabb pszichol�giai h�tt�rt�nyezok: - a szorong�s, depresszi� �ngy�gy�t�sa - unalom, a belso �ress�g old�sa, - a gyenge �nazonoss�ggal rendelkezo emberek sz�m�ra a csoporthoz tartoz�s �lm�nye - kamaszkorban az �jszerus�g, �lm�nykeres�s, a norm�k �tl�p�se a csoportk�pz�s alapveto meghat�roz�ja

56. Mi a szorong�s l�nyege? A szorong�s l�nyege a kontrollveszt�s, tehetetlens�g �rz�se egy vesz�lyeztetonek minos�tett helyzetben, mivel a helyzet aktiv megold�s�ra nem �rezz�k k�pesnek magunkat, vagy nem tudjuk, hogy milyen cselekv�ssel, aktivit�ssal oldhatn�nk meg. A szorong�s akkor k�ros, ha bizonyos helyzetek irre�lisan v�ltanak ki v�szreakci�t, ha helyzet�nket megoldhatatlannak, kontroll�lhatatlannak minos�tj�k olyankor is, amikor az val�j�ban, objekt�v meg�t�l�s szerint nem vesz�lyezteto, vagy aktivit�ssal kontroll�lhat�, megoldhat� lenne. M�sr�szt a szorong�s akkor minos�l k�rosnak, ha a szem�ly mindennapi �letvezet�s�t, munkav�gz�s�t akad�lyozza.

58. Mi�rt szoronganak a betegek, ha orvoshoz fordulnak? A betegek t�bbs�ge helyzet�n�l fogva szorong, mert nem tudja pontosan, mi baja van �s azt sem, hogyan jav�that f�jdalmain, a kialakult t�neteken Az alapbetegs�g t�neteit a szorong�s t�netei s�lyosb�tj�k, ha az orvos nem tudja oldani ezt a term�szetes, nem k�ros szorong�st. a szorong�s l�nyeg�hez tartozik az inform�ci�hi�ny �s az adekv�t aktivit�s k�pess�g�nek g�tolts�ga, az orvos a szorong�s old�s�ban val�di �orvos gy�gyszer� kell legyen, kieg�sz�tve ezzel a specifikus diagn�zist �s ter�pi�t.

59. Mit ig�nyel a beteg ahhoz, hogy szorong�sa cs�kkenjen: magyar�zatot �s inform�ci�t tan�csot �s kezel�st re�lis megnyugtat�st meg szeretn� tudni panaszai ok�t Azt az �rz�st, hogy egy kompetens �s szimpatikus orvos komolyan veszi az �llapot�t

60. A beteg szorong�s�t fokozza: nem tudja a diagn�zist, f�lelmeinek �s aggodalmainak old�s�ra nem kap kiel�g�to magyar�zatot nem kap megfelelo, saj�t aktivit�s�t, r�szv�tel�t mobiliz�l� tan�csokat, nem kap re�lis megeros�t�st, megnyugtat�st, �gy �rzi, hogy az orvost nem �rdekli az �llapota, nem figyel az �ltala elmondott panaszokra

61. Van-e a szorong�snak adapt�v szerepe? A t�rsadalmi egy�tt�l�s megk�veteli a szorong�s bizonyos fok�t. M�r a gyerek megtanulja, hogy milyen helyzetekben v�rhat� b�ntet�s �s megpr�b�lja elker�lni, megelozni ezeket a helyzeteket. A szorong�s elker�l�se igen fontos motiv�ci�s t�nyezo az �let elso pillanat�t�l kezdve. Ha a b�ntet�s j�t�kszab�lyai kisz�m�that�ak, �s ar�nyban �llnak az elk�vetett hib�kkal, a szorong�s elker�l�s�re ir�nyul� motiv�ci�nak adapt�v szerepe van. Amennyiben a j�t�kszab�lyok �ttekinthetetlenek vagy nem l�teznek, a tehetetlens�g, az elker�lhetetlen, aktivit�ssal nem megelozheto b�ntet�snek val� kiszolg�ltatotts�g fegyverr� v�lik azok kez�ben, akiknek m�djukban �ll a m�sik embertol megvonni a saj�t helyzet�k feletti kontroll lehetos�g�t.

62. Az elsodleges pszichop�tia jellemzoi: Vannak emberek, oket nevezz�k elsodleges pszichopat�knak, akik nem �lik �t a vesz�ly �rzelmi elorejelz�s�t, �gy nem alakul ki, vagy nagyon cs�kev�nyes benn�k a k�z�s t�rsadalmi norm�k betart�s�nak ig�nye, �gy pl. az ilyen emberekn�l a hazugs�gvizsg�l� k�sz�l�k nem alkalmazhat�, mivel nem �lnek �t negat�v �rzelmi �llapotot, ha hazudnak, nem �rzik �t tetteik erk�lcsi s�ly�t, Robert D. Hare professzor �vtizedek �ta vizsg�lja a pszichop�tia jellemzoit

64. Robert Hare: A k�zt�nk �lo pszichopat�k sokkol� vil�ga (1993) �szak Amerik�ban �vatos becsl�sek szerint is legal�bb k�tmilli� pszichopata �l, kb. minden 200. ember erk�lcsi v�rusokk�nt a t�rsadalom k�zmegegyez�s�t t�madj�k meg, az �p erk�lcsi �rz�ku embereknek nincs �immunrendszere� vel�k szemben igen sokan �lebuknak�, de a t�rsadalom leggazdagabb, legbefoly�sosabb r�tegeiben is boven van belol�k, hiszen olyan m�dszerekkel �lnek, amelyek m�sok sz�m�ra elfogadhatatlanok

65. A pszichop�tia legfontosabb �rzelmi/interperszon�lis t�netei: hamiss�g �s felsz�ness�g �n-centrikuss�g �s nagyzol�s a megb�n�s �s buntudat hi�nya megt�veszt�s �s manipul�ci� sek�lyes �rzelmek McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind, Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

66. A pszichop�tia legfontosabb t�rsadalmi deviancia jellemzoi: impulzivit�s a magatart�skontroll hi�nya az izgalom ir�nti sz�ks�glet felelotlens�g korai magatart�si probl�m�k felnottkori antiszoci�lis magatart�s McCord W, McCord J (1964) The Psychopath: An Essay on the Criminal Mind,Princeton, NJ,Van Nostrand p. 51.

67. Hogy lehetett volna meg�ll�tani Hitlert? A vil�g hihetetlen �rat fizetett az�rt, hogy v�g�l meg�ll�tsa, hiszen a demokr�cia j�t�kszab�lyai szerint v�laszt�s �tj�n jutott hatalomra: Jellemzoi: egyik arca mag�val ragad�, gyakran elbuv�lo. A m�sik egy �rzelmek �s emp�tia n�lk�li vad�llat�. Bizalmunkba f�rkozik, levesz a l�bunkr�l, azt�n k�m�let n�lk�l les�jt. A l�nyeg �n�s, m�sokat maga al� tipr� c�ljainak k�ny�rtelen megval�s�t�sa. Nincs fogalma a lelkiismeretrol, amit az �p pszich�ju ember mag�ban hordoz, nem ismeri a buntudatot. Dac�ra �leseszus�g�nek, olyan ez, mintha sz�nvak lenne az emberi l�t erk�lcsi aspektusaival szemben.

68. Depresszi� �s szorong�s a csal�dorvosi gyakorlatban (Sz�d�czky �s mtsai) 15 csal�dorvosi rendeloben megfordult betegek 43%-n�l fordult elo �lete sor�n valamilyen ked�lybetegs�g(depresszi�) vagy szorong�sos zavar a DSM-III-R krit�riumrendszere alapj�n. A leggyakoribb a major depresszi� volt (�lettartam prevalencia 18%). A vizsg�lat idopontj�ban a megk�rdezettek 15%-n�l �llt fenn kezel�st ig�nylo, klinikai szintu hangulatzavar vagy szorong�sos �llapot. A betegek 60%-a nem sz�molt be orvos�nak pszich�s zavarair�l, a szoci�lis f�bia eset�ben ez az ar�ny 87% volt.

69. A DIS k�rdo�v seg�ts�g�vel a 18-64 �ves teljes n�pess�g k�r�ben v�gzett vizsg�lat (Sz�d�czky �s mtsai) A hangulatzavarok �lettartam prevalenci�ja a teljes n�pess�gben 24,2% volt, 17,9% a f�rfiak �s 29,2% a nok k�z�tt. A szorong�sos zavarok �lettartam prevalenci�ja 25,5% volt (f�rfi: 15,8%, no:33,1%) Ugyanezen megbeteged�sek egy h�napos prevalenci�ja a hangulatzavarok eset�ben 3% volt (f�rfi 2,1%, no:3,7%), szorong�sos zavarok eset�ben 11,3% volt (f�rfi 6,6%, no 15,3%).

70. Szorong�s A szorong�st m�ro HAS k�rdo�v k�rd�sei (R�zsa �s mtsai, 2003): (1) Fesz�lt �s ideges voltam. (2) Rossz el��rzetem volt, hogy valami kellemetlen dolog fog t�rt�nni. (3) Aggaszt� gondolatok foglalkoztattak. (4) K�nnyen el tudok lazulni. (5) �sszeszorult a gyomrom idegess�gemben. (6) Nyughatatlan voltam, mintha mindig mozognom kellett volna. (7) Hirtelen p�nik fogott el. A szorong�s sk�la orsz�gos �tlag�rt�ke: 5,38 � .04. a maxim�lis pontsz�m 21. A megy�nk�nti elt�r�s F=5,037, p = .000. A legmagasabb szorong�s �rt�kekeket Szabolcs-Szatm�r-Bereg (+14%), Heves (+12%), �s Borsod-Abauj-Zempl�n (+11%), a legalacsonyabb �rt�keket Vas (-13%), Gyor-Moson-Sopron (-10%) �s Fej�r (- 10%) megy�kben tal�ljuk.

73. Szorong�sos megbeteged�sek Generaliz�lt szorong�s P�nikbetegs�g F�bi�k: agoraf�bia egyszeru f�bi�k t�rsas szorong�s- f�bia poszt-traum�s stressz szindr�ma k�nyszerbetegs�g

74. A p�nik szindr�ma t�netei: Palpit�ci� (heves sz�vdobog�s), szapora sz�vver�s (tachycardia), Izzad�s Remeg�s vagy reszket�s Fullad�s vagy l�gszomj �rz�s Fuldokl�s (torokgomb�c �rz�s) Mellkasi f�jdalom vagy diszkomfort H�nyinger vagy hasi diszkomfort Sz�d�l�s, bizonytalans�g,vagy �jul�s�rz�s Derealiz�ci� (a realit�s elveszt�s�nek �rz�se) vagy deperszonaliz�ci� (olyan �rz�s, mintha elszakadt volna saj�t test�tol) A megor�l�stol vagy az �nkontroll elveszt�s�tol val� f�lelem Hal�lf�lelem Paresthezi�k (zsibbad�s, �rz�ktelens�g,bizserg�s) Hidegr�z�s vagy kipirul�s, hev�l�s.

75. A p�nikbetegs�g kialakul�sa T�ves fullad�si alarmreakci�, kapcsolatban �ll a fokozott szepar�ci�s �rz�kenys�ggel �letesem�ny: hal�leset, baleset A betegek a szorong�sos roham ideje alatt a szorong�s t�neteit s�lyos betegs�g, katasztr�fa elojel�nek �lik meg,p�ld�ul a fokozott sz�vver�st infarktus elojel�nek, ettol m�g fokoz�dik a szorong�s, �s kialakul a szorong�sos roham

76. Kognit�v-viselked�ster�pi�s modell a pszichol�giai t�nyezo elsodleges a fiziol�gi�s testi t�netek katasztr�fa elojelek�nt val� �rt�kel�se v�ltja ki azt az �nront� k�rt, amely a testi t�netek kialakul�s�ban alapveto d�nto pszichol�giai szempont: a t�netek feletti kontroll megszerz�s�nek k�pess�g�t

77. A kognit�v-viselked�ster�pia �sszetevoi 1. a rosszull�tek idej�n �szlelt testi �rzetek (vagy ezek egy�ttes�nek) �s az ezzel kapcsolatos katasztr�fa min�s�t�snek, �rt�kel�snek felt�r�sa, 2. katasztr�fa min�s�t�s m�dos�t�sa olyan m�don, hogy alternat�v min�s�t�st aj�nlunk �s viselked�si teszt szitu�ci�k sorozat�val bizony�tjuk az alternat�v min�s�t�s megb�zhat�s�g�t. Viselked�ster�pi�s �sszetevok: relax�ci�s, l�gz�skontroll, �s biofeedback m�dszerek egy�ttes alkalmaz�sa. A l�gz�si kontrollkezel�s a l�gz�si alkal�zis megel�z�s�re, illetve az egyens�ly helyre�ll�t�s�ra szolg�l. P�nikbetegekn�l a v�r CO2 szintj�nek szab�lyoz�sa k�zponti jelent�s�g� a szorong�sos t�netek megel�z�s�ben- biol�giai s�r�l�kenys�g A l�gz�si kontroll a l�gz�si alkal�zis megel�z�s�re, illetve az egyens�ly helyre�ll�t�s�ra szolg�l.

78. Poszt-traum�s stressz betegs�g PTSD: flashback mem�riatartalmak, �lm�nyszeru, gyakran csak t�red�keket emel ki, az �rzelmek azonosak a trauma alatt �t�ltekkel, - fennmaradnak , - nagyfok� f�lelem k�s�ri, -mintha a jelenben �ln� �t- disszoci�ci�s jelens�gek, - automatikusan �li �t, bizonyos jelzoingerekre,

79. K�t elk�l�n�theto t�netcsoport: Elker�l�s �s �jra�l�s, - �letminos�gben szerepel�gtelens�g, funkcion�lis munkak�pess�g cs�kken�s, szorong�s Hyperarousal �s �rzelmi beszuk�l�s - �rzelmi funkci�k zavarai, �rzelmi distress- depresszi�

80. A trauma �jra�l�se vezet elker�lo t�netekhez: Magatart�si elker�l�s .80 Szenved�s a jelzoingerekre .76 Kognit�v elker�l�s .73 k�nyszeru betolakod� gondolatok .68 �lm�ny kiv�ltotta vegetat�v reakci�k .64 visszat�ro, k�nz� �lmok .59 Flashbacks,�jra�l�s (disszoci�ci�s �lm�nyek) .47

81. Elker�l�st szolg�l� kognit�v mechanizmusok: Vesz�ly minimaliz�l�sa �rdek�ben: �lland� magas t�nusos arousal, ed labilit�s, jobb f�ltekei dominancia (Spivak et al, 1998) - hajlam, jobb vizu�lis k�reg szerepe fokozott t�j�koz�d�si reakci� .52 hypervigilancia .51

82. PTSD jellemzok: Rendk�v�linek �li meg, ami a szem�ly alapveto �letstrat�gi�it k�rdojelezi meg a kognit�v elker�l�ssel, szorong�ssal, fatalizmussal, tehetetlens�ggel �s rem�nytelens�ggel ar�nyos a k�nz� mem�riatartalmak gyakoris�ga

83. PTSD: speci�lis mem�ria funkci� zavarok: A kiolt�si mechanizmusok el�gtelens�ge, centr�lis endokrin funkci�k cs�kkent muk�d�se- fokozott drog addikci� vesz�ly, pl vietnami veter�nok korai g�tl�s, a fel nem dolgozott eml�k az �akt�v mem�ri�ban� marad, nem t�rol�dik megfeleloen, �gy kiolt�dni sem tud, elker�l�s �s v�ratlan betolul�s v�ltakoz�sa

84. PTSD-t elk�l�n�to elemek: t�bb �testen k�v�li �lm�ny�- disszociat�v elem- ez coping strat�gia lehet a traum�val kapcsolatos elviselhetetlen tehetelens�g elvisel�s�re PTSD-ben alapveto diszkrimin�l� �rzelem a helplessness, seg�lytelens�g, m�g depresszi�ban a rem�nytelens�g, hopelessness,

85. WHO j�l-l�t k�rdo�v: Az elm�lt k�t h�t sor�n �rezte-e mag�t: 1. Vid�mnak �s j�kedv�nek 2. Nyugodtnak �s ellazultnak 3. Akt�vnak �s �l�nknek 4. �bred�skor frissnek �s kipihentnek 5. A napjai tele voltak �rdekes dolgokkal Soha 1. N�ha 2. Az id�nek kevesebb mint fel�ben 3. Az id�nek t�bb mint fel�ben 4. Az id� legnagyobb r�sz�ben 5. Mindig

86. Protekt�v pszichol�giai �s �letm�d t�nyezok: WHO j�l-l�t k�rdo�v Boldogs�g �nbizalom, hat�konys�g, kompetencia (self-efficacy) �let �rtelme, koherencia �rz�s (sense of coherence) Adapt�v megbirk�z�s: probl�mamegold�s, kreativit�s, seg�ts�g k�r�s Eg�szs�gv�do magatart�s, pl. sport Vall�sgyakorl�s Vall�s fontoss�ga �k�z�s �rt�kek, k�z�ss�g, hossz� t�v� c�lok T�rsadalmi toke, K�z�ss�gi hat�konys�g, szomsz�ds�gi h�l� Kooperativit�s Tolerancia T�rsas t�mogat�s Megb�zhat�s�g

87. Vesz�lyezteto pszichol�giai �s �letm�d t�nyezok: An�mia- �rt�kveszt�s, hossz� t�v� tervez�s k�ptelens�ge- Andorka Rudolf Nem adapt�v megbirk�z�s: Doh�nyz�s, k�ros alkoholfogyaszt�s, drog, elh�z�s Ellens�gess�g, bizalom hi�nya, verseng�s Diszfunkcion�lis attitud�k Kr�nikus stressz: Munkahelyi stressz :biztons�g, kontroll, t�rsas t�mogat�s hi�nya, t�lterhelts�g (h�t v�gi munka) H�zast�rsi stressz �letesem�nyek: vesztes�g, anyagi gondok (27 f�le)

88. El�gedetts�g, sz�ks�gletek, attitud�k: El�gedetts�g: Anyagi helyzettel Munk�val, Lak�ssal, k�rny�kkel Szem�lyes kapcsolatokkal h�ziorvosi ell�t�ssal j�r�beteg szakrendel�ssel k�rh�zi ell�t�ssal az eg�szs�gbiztos�t�s �ltal ny�jtott ell�t�ssal a t�rsadalombiztos�t�s �ltal ny�jtott nyugd�j ell�t�ssal