II. rész

1. II. rész

2. Ízületi mozgások összehasonlító biomechanikai vizsgálat Dr. Rácz Levente Phd., Prof. Dr. Bretz Károly, Dr. Lukas Trzaskoma Phd., Sáfár Sándor, Gál Renátó, Gréger Zsolt Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Biomechanika Laboratórium

3. a vizsgálat célja • biomechanikai megközelítéssel megvizsgálni az Enquist lábbeli alsó végtagra gyakorolt hatását • feltárni az Enquist lábbeli speciális talpszerkezetéből adódó következményeket • igazolni az Enquist és a hagyományos cipő használatából származó eltéréseket

4. hipotézis A tudományos kutatások szabályai szerint összehasonlító vizsgálatunkban nullhipotézist állítottunk fel. A nullhipotézis statisztikai módszerekkel történő igazolása a két eltérő talpszerkezetű lábbeli közötti különbség hiányát, illetve elvetése a statisztikailag is igazolható eltérések meglétét igazolja.

5. nullhipotézis • Miután még nem volt ez irányú vizsgálat, így az alábbi nullhipotézisből indultunk ki: • járás során nincs különbség a vizsgált ízületek kinematikai változóiban az Enquist lábbeli és a hagyományos cipő használata során • ? • =

6. vizsgálat körülményei vizsgálati személyek Vizsgálatunk során 20 egészséges, átlagos testalkatú, átlagos fizikai aktivitású személy adatait rögzítettük. Vizsgálatunk ezen személyek járás eredményeit dolgozta fel. Életkor: 28,8 ± 8,8, testmagasság: 172,2 ± 6, testsúly: 66,15 ± 11,1. vizsgált lábbelik Minden személynél elvégeztük a vizsgálatot a leggyakrabban használt, hagyományos, normál talpú cipőjével (jelölése: N) és a speciális talpszerkezetű Enquist lábbelivel (jelölése: E).

7. vizsgálat körülményei • alkalmazott műszerek • APAS (Arial Performance Analysis System) mozgáselemző program • 4 db JVC GR-DVR 9800 digitális kamera (200 Hz képfelvételi frekvencia) • alkalmazott statisztikai módszer • A műszerrel rögzített eredeti, valamint a számított relatív értékeket, változókat a kétféle cipő tekintetében student’s t teszttel hasonlítottuk össze.

8. videó anyag rögzítése és feldolgozása • a finomabb felbontás érdekében módosított testmodellt használtunk; figyelmünk középpontjában a térd és a bokaízület, valamint a comb, a lábszár és a láb, mint szegmensek álltak • 2 kamerát a bokaízületre fókuszáltunk, mely 200 Hz frekvenciával rögzítette a támaszfázis alatti változásokat oldal és frontális nézetben • 2 kamerával a comb-térd-lábszár-boka-láb rendszer kinematikai jellemzőit rögzítettük szintén oldal és frontális nézetből • a manuális digitalizálás hibáit oly módon csökkentettük, hogy a megfelelő anatómiai pontokra reflektív markereket helyeztünk és ezeket a kamerák alól reflektorokkal megvilágítottuk; így feldolgozás során a program automatikus digitalizálás funkcióját használhattuk

9. a módosított testmodell reflektív markerezése Markereinket a jobb oldali alsó végtagon az 1-10 anatómiai pontokra helyeztük.

10. digitálisan rögzített támaszfázis normál cipő Enquist • A feldolgozásban alkalmazott anatómiai pontok és szegmensek digitalizált regisztrátuma. • 1-es marker: capitis metatarsii V. • 4-es marker: malleolus lateralis • 5-ös marker: calcaneus • 9-es marker: epicondilus femoralis lateralis • 10-es marker: epicondilus femoralis lateralisés trochanter major közötti felezési pont • A fázisábrákon alig észrevehetőek a különbségek, amelyek a pozíció-ízületi szög-, szögsebesség-, forgatónyomaték-idő függvények feldolgozása után vállnak láthatóvá.

11. a térd és a bokaízület szögtartománya támaszfázis alatt P  0,05 P  0,05 Mind a térd, mind a bokaízület támaszfázis alatti mozgástartományában szignifikáns különbséget találtunk. Az Enquist cipő alkalmazásával a térd mozgástartománya nagyobb, míg a boka esetében szűkebb azonos időtartamú támaszfázis teljesítése közben.

12. bokaízületi szögsebesség a támaszfázisban P  0,05 P  0,05 P  0,05 P  0,05 P  0,05 A bokaízületben létrejövő szögelfordulás sebessége átlagosan kisebb az Enquist cipő viselése közben és ez a különbség statisztikailag is jelentős. Még nagyobb különbségeket találtunk a maximális szögsebesség esetében a sarokérintés és az elrugaszkodás fázisában is. A sarokérintés pillanatában a merevebb talpszerkezetű normál cipőnél lényegesen nagyobb pillanatnyi szögsebességet találtunk, mely a láb passzív „lecsapódásával” magyarázható.

13. a lábszár forgatónyomatéka P  0,05 P  0,05 A lábszár forgatónyomatéka mind az átlag, mind a maximum értékét tekintve szignifikánsan kisebb az Enquist cipő viselése közben.

14. nullhipotézis elvetése A videó elemzések eredményei alapján elvetettük a felállított nullhipotézist. Járás során szignifikáns különbséget találtunk a vizsgált ízületek kinematikai változóiban az Enquist lábbeli és a hagyományos cipő használata során.

15. összegzés • Enquist lábbeliben a bokaízület mozgástartománya kisebb, míg a térdízület mozgástartománya nagyobb, mint a hagyományos cipőkben • Enquist lábbeliben járva a bokaízület kisebb sebességű szögelfordulása miatt a bokára és a ráépülő ízületekre háruló terhelés kisebb, mint a hagyományos cipőkben • Enquist lábbeliben járva kisebb a lábszár forgatónyomatéka, mint a hagyományos cipőkben, ami a bokára és térdre háruló terhelést csökkenti

16. indikációk • egészségmegőrzés • a passzív mozgatórendszer tehermentesítése (alsó végtag, gerinc) • boka, térd- és csípőízületi rehabilitáció, járás újratanulás • alsó végtagfájdalmak kezelése, tünetek enyhítése