1 / 26

Szervtan

Szervtan. Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében. Szervtan. azonos működésű sejtcsoportok: szövetek azonos származású, de eltérő működésűek: szövetrendszerek

aram
Download Presentation

Szervtan

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szervtan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

  2. Szervtan azonos működésű sejtcsoportok: szövetek azonos származású, de eltérő működésűek: szövetrendszerek szövetrendszerek: szerveket alkotnak A szerv a hajtásos növények meghatározott funkcióra differenciálódott testrésze. önfenntartó (vegetatív): gyökér, szár és levél fajfenntartó (reproduktív): virág és termés (mag)

  3. Az embrió és a csíranövény • A harasztok embriója • talp az embriót a női előtelephez kapcsolja • rügyecske a hajtásrendszert alakítja ki • sziklevél az első asszimiláló levél • járulékos gyökérkezdeményből a gyökér fejlődik ki • egycsúcsú (unipoláris)

  4. Az embrió és a csíranövény • A megtermékenyített petesejtből: embrió (csíra) • részei: • rügyecske (plumula) • sziklevél (cotyledon) • gyököcske (radicula) kétcsúcsú (bipoláris) • A magvas növények embriója

  5. először a gyököcske indul fejlődésnek. • Hipogeikus (föld alatti): • epikotil nyúlik meg • embrió többi része a talajban marad • például borsó, szója • Epigeikus (föld feletti): • hipokotil kezd növekedni • epikotilt, a szikleveleket és a maghéjat kitolja a földből • például uborka, bab

  6. A gyökér • a törzsfejlődésben a legkésőbb, • az egyedfejlődésben viszont a leghamarabb • radikula (gyököcske) csúcsmerisztémájából • járulékosan megjelenhet a növény más részén is • Feladatok: • a növény rögzítése • a víz és a benne oldott ásványi anyagok felvétele és szállítása • tápanyagokat raktározhat • bizonyos anyagokat szintetizálhat (például alkaloidok, nikotin, allelopátiás anyagok).

  7. A gyökér hosszanti tagolódása • elágazási zóna • felszívási zóna • megnyúlási zóna • osztódási zóna • gyökérsüveg (calyptra)

  8. A gyökerek csoportosítása főgyökér + oldalgyökerek = valódi gyökér a növény más részein eredők = járulékos gyökerek

  9. Gyökérrendszerek főgyökérrendszer (allorhizás gyökérrendszer) kétszikűek mellékgyökérrendszer (homorhizás gyökérrendszer) hajtáseredetű gyökerek több egyenrangú, egyforma fejlettségű mellékgyökér egyszikűek és az évelő kétszikű lágyszárú növények

  10. A gyökér szöveti szerkezete A fiatal gyökér keresztmetszetén három jól elkülönülő szövettáj különböztethető meg: a bőrszövetrendszer, az elsődleges kéreg és a központi henger.

  11. Bőrszövetrendszer:Rizodermisz dermatogénből gyökérszőrökkel, kutikula és gázcserenyílások nélkül a növekvő csúcs mögött keletkezik legfeljebb néhány centiméter hosszú

  12. Elsődleges kéreg (cortex) • alapszövet • peribléma hozza létre. • szár kérgéhez viszonyítva általában igen vastag szövettáj • három rész: • exodermisz (külső, elparásodó sejtsor), • kéregparenchima (vékony falú raktározó sejtek) • endodermisz (belső, megvastagodott sejtsor).

  13. Az exodermisz: • a rizodermisz leszakadása és a periderma kialakulása között • Kéregparenchima: • legvastagabb szövettáj • tápanyagraktározás • raktározó alapszövet alkotja • mechanikai szövetek: kollenchima és szklerenchima • levegővel telt járatok: aërenchyma • Kéreghatár (endodermis): • legbelső sejtsor • felszívott vizet a központi hengerbe továbbítja • megakadályozza az oldott anyagok kidiffundálását • elsődleges • másodlagos • harmadlagos

  14. Központi henger (stele) plerómából endodermiszen belül alapszövet + szállítónyalábok + periciklus

  15. Periciklus: oldalgyökerek képzése + másodlagos vastagodás Szállítószövetrendszer: különálló fa- és háncsnyalábok Bélszövet: parenchima vagy szklerenchima egy-, két-, négy- és sok sugarú (monarch, diarch, terarch, poliarch) szerkezet

  16. Gyökér másodlagos vastagodása elsődleges bőrszövet (rizodermisz) leszakad átmenetileg a legkülső kéregrészből exodermisz később periderma képződik

  17. a háncsnyalábok belső oldalán levő parenchimasejtek egy sora visszanyeri osztódóképességét a fanyalábok külső oldalán lévő sejtek szintén reembrionalizálódnak zárt kambiumpalást: hullámos gyökérvastagító kambium évgyűrűket fejleszt szerkezetében hasonlóvá válik a másodlagosan vastagodott szárhoz

  18. A fásszárú növények esetében a hullámos gyökérvastagító kambium a fanyalábokkal szemben befelé másodlagos faelemeket, kifelé parenchimát, a háncsnyalábokkal szemben kifelé másodlagos háncsot, befelé parenchimát termel. • Az évelő lágyszárú kétszikűeknél a hullámos gyökérvastagító kambium a háncsnyalábok irányában kifelé másodlagos háncsot, befelé másodlagos fát termel. A többi részén parenchimát hoz létre. • A végeredmény: évgyűrűs szerkezetű összefüggő fa- és háncstest

  19. Répatest vastagodása

  20. Gyökérmódosulások • A környezethez való folyamatos alkalmazkodás • morfológiai, funkcionális átalakulás • például: • tápanyag-raktározás, • támasztás, • kapaszkodás, • levegőztetés, • védekezés, • élősködőkön a gazdanövénytől való tápanyagelvonás

  21. A raktározó gyökerek • legalább két évig élő növényeken • annyi tápanyag raktározása, amennyivel a növény a kedvezőtlen időszakot átvészelheti • gyökérgumó: a főgyökér gumószerűen megvastagodik (zeller); • koloncosgyökér: az oldalgyökerek vastagodnak meg (dália); • karógyökér: a főgyökér teljes hosszúságában megvastagszik (sárgarépa); • itt tárgyalandó a répatest is, amely gyökér és szár eredetű (lásd előbb).

  22. A léggyökerek • növényi test felsőbb szárcsomóin vagy szártagjain • valódi léggyökerek: nem érik el a talajt, hanem a levegő vízpáráját szívják fel. Ilyen gyökerek fejlődnek ki a fánlakó (epifiton) növényeken (broméliák). • kapaszkodó léggyökerek: a kúszó szárú növények (liánok) szártagjain fejlődnek. Rövid, hajtáseredetű gyökerek, szerepük a növény rögzítése az aljzathoz, amire felkúszik (borostyán). • támasztó léggyökerek: a trópusi ár–apály zónában kialakuló mangrove növényzet fajain kialakuló gyökerek (csavarpálma) vagy egyes fafajok túlnyúló ágait melléktörzsekként alátámasztó póznagyökerek (bengáli fikusz). Ide tartoznak koronagyökerek is, melyek például a kukorica legalsó szárcsomójából a föld fölött eredő támasztógyökerek. • táplálékszállítóléggyökereknek nevezik például a filodendron (Monstera) léggyökereit, amelyek a talajt elérve a vizet és sókat szállítanak a magasba emelkedő hajtásnak. • kizárólag hajtáseredetűek az asszimiláló léggyökerek. Ezek kloroplasztiszokat tartalmaznak, például egyes orchideákra jellemzőek.

  23. Légzőgyökerek (pneumatofórák) • az alulról fölfelé növekedő, a vízből kinyúló átszellőztető gyökerek • mocsaras, magas talajvízszintű helyeken élő növényeken, mint például virginiai mocsárciprus (Taxodium distichum) • gyökerek levegőztetése • A szívógyökerek (hausztóriumok) • élősködő növények táplálékfelvevő szervei • például aranka fajok (Cuscuta spp.) • félparaziták, például fehér fagyöngy (Viscum album)

  24. A gyökérgümők • pillangósok (Fabaceae) gyökerein behatoló Rhizobium baktériumfajok működésével keletkező daganatok. • A mikodomáciumok az ezüstfa (Elaeagnus) és az éger (Alnus) gyökerein található “gombalakások”, melyekben sugárgombák (Actynomyces fajok — valójában nem gombák, hanem különleges baktérumok) élnek. • A mikorrhiza a gyökér olyan elgombásodása, amelynek során a gombafonalak áthatolnak a rizodermiszen és szétterjednek a kéregszövetben. • Ez is egy szimbiózis eredménye, itt a növény vízfelvevő készüléke nem a gyökérszőr (amely sok esetben hiányzik ezeken a növényeken), hanem a mikorrhiza.

  25. Az ektotróf mikorrhiza erdei fáik gyökerein bazídiumos gombák szövedékéből áll. A gombafonalak behatolnak a kéreg intercellulárisaiba, de a sejtekbe nem. A gazdanövény gyökérszőrképzése ebben az esetben elmarad, tevékenységüket a gombafonalak látják el.

  26. Endotróf mikorrhiza orchideák, körtikefélék (Pyrolaceae) és sok más lágyszárú gyökerein gyakori. A gombafonalak behatolnak a kéreg parenchimasejtjeibe. A növény vizet és ásványi sókat kap a gombától, cserében asszimilátumokat, hormonhatású anyagokat juttat neki.

More Related