Szervtan 2

1. Szervtan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

2. A levél • a szárhoz hasonló szövetekből • és szövettájakból épül fel. • Fő jellemzői: • nagy felület, • kiterjedt sejtközötti járatrendszer • fotoszintézishez és a párologtatáshoz való alkalmazkodás • raktározó szövetei nincsenek, • nem alakul ki periderma • nincs másodlagos vastagodás • élettartamuk korlátozott, általában egy vegetációs időszak • A hajtás tenyészőcsúcsának levéldudoraiból alakulnak ki • növekedésük korlátozott.

3. A levél filogenezise • első szárazföldi telómás növényeken még nem voltak levelek. • fejlettebb növényeken már kisméretű, epidermisz eredetű mikrofillumok • első lemezes levelek a páfrányoknál a telomák ellaposodása és összenövése útján alakultak ki: makrofillumok

4. A lomblevél szöveti szerkezete • Bőrszövet • Elsődleges kéreg zónája • A központi henger zónája

5. Bőrszövet • epidermisz, • vastag kutikulával • és változatosan elhelyezkedő, különböző méretű és számú gázcserenyílással

6. Elsődleges kéreg zónája • asszimiláló alapszövet (klorenchima), • gazdag intercelluláris járatrendszerrel. Három típusa van: • Szivacsos: laza, gömbölyű sejtekből álló klorenchima, sok intercellulárissal, • Oszlopos vagy paliszád: a felületre merőleges irányban megnyúló, sűrűn álló sejtekből felépülő klorenchima. • Karos palisszádklorenchima: egyes fenyők mezofillumában található: levél felületének csökkenése, a fotoszintézishez szükséges felület növelése

7. Karos oszlopos szivacsos

8. A külső és belső szimmetriaviszonyok alapján három levéltípus ismeretes: • Bifaciálislevél. • kétszikűek levelében • szivacsos a levél alsó részén, az oszlopos felül • a színi és fonáki epidermisz különbözik • Unifaciális levél. • több egyszikűre jellemző • a mezofillumot csak szivacsos klorenchima • levél többnyire egyenesen felfelé áll, • Ekvifaciális levél: • a két oldal látszatra egyforma, • de keresztmetszetben a szállítóelemek • nem szimmetrikusan helyezkednek el

9. A tűlevelek szerkezete ekvifaciális levél egy vagy két nyaláb transzfúziós szövet endodermisz karos klorenchima kollenchima sztómái süllyesztettek fiziológiai szárazsághoz (így a fagyhoz) való alkalmazkodás

10. A központi henger zónája • szállítószövet • levélerek formájában látszik • szilárdító szerepük is van • kollaterális zártak • farészük legtöbbször a levél színe felé néz.

11. Az erezet különböző típusú lehet (lásd elágazások): • Villás vagy dichotómikus erezetű levele a páfrányoknak és a páfrányfenyőnek (Gingko biloba) van. • Hálózatos erezet jellemző a zárvatermő kétszikűek, és néhány egyszikű leveleire.

12. A makroszkopikus erezet • szárnyasan erezett: • főér • oldalerek • tenyeresen erezett • ölbefogottan erezett: • oldalsó erei monochaziálisan ágaznak el • párhuzamosan erezett: • több egyenrangú ér

13. Az erezet sűrűsége: a víz- és fényviszonyok függvénye érhálózat annál nagyobb, minél szárazabb a termőhely, a napfénynek kitett leveleké hosszabb, A levél szilárdítása: az érrendszer az epidermisz a nyalábhüvelyek A kiválasztó szövetek: hidatódák, nyálka-, gyanta-, gumi-, illóolaj- és nektárkiválasztó

14. Levéltípusok • A sziklevelek • a magban lévő embrió részei, • szerepük a csíranövény táplálása • sok (nyitvatermők) • kettő (kétszikűek) • egy (egyszikűek). • Szerep: • tartalék tápanyagot közvetítik (például búza) • raktároznak (például bab) • fotoszintetizálnak (például bükk, ricinus).

15. Allevelek: • a lomblevelek zónája alatt elhelyezkedő • védő vagy raktározó funkció • a rügyek és rizómák pikkelylevelei • a hagyma buroklevelei és húsos allevelei. • A lomblevelek: • a fotoszintézis • gázcsere • párologtatás • Fellevelek: • a lomblevelek szintje fölött • virágok murvalevelei • kalászosok pelyvái • kupacsosok

16. A levél morfológiája • Alapesetben: • levéllemez • levélnyél • levélalap

17. A levélalap a levélnek a szárhoz illeszkedő része • egyszerű • levélhüvely • függelékei a pálhák • A levél lehullása után maradt nyom: levélripacs

18. A levélnyél • levéllemez és a szár közötti kapcsolattartás • a lemeznek a fény irányába való fordítása • hiányában: ülő levélnek

19. A levéllemez a levél ellaposodó része • kerekded, tojásdad, szív, vese, lándzsa alakú, háromszögletű, nyíl, ár alakú, stb.

20. —csúcsa lehet hegyes, kicsípett, lekerekített (tompa); —válla nyilas, szíves, ék alakú, nyélbefutó, füles, aszimmetrikus stb.

21. A levél széle ép fűrészes kétszeresen fűrészes fogas kanyargós csipkés

22. A levéllemez: • tagoltak • tagolatlanok • A tagoltság: • karéjos • hasadt • osztott • szeldelt

23. egyszerű levél • összetett levél: levélkék • szárnyasan összetett levél • tenyeresen összetett levél • ölbefogottan összetett levél

24. Levélállás: • örvös • keresztben átellenes • szórt

25. Levélmódosulások • környezethez való alkalmazkodás • Levéltövis: védekezésre módosult levél (például sóskaborbolya); • Pálhatövis: védekezésre módosult pálhalevél (például fehér akác);

26. Levélkacs: kapaszkodásra módosult levél a (például levéltelen lednek); • Levélkekacs: kapaszkodásra módosult levélke (például borsó); • Levélnyélkacs: kapaszkodásra módosult levélnyél (például erdei iszalag);

27. Szukkulens levél: raktározásra módosult levél (például bablevelű varjúháj); • Rovarfogó levél: a talaj nitrogénhiánya miatt kialakult, rovarfogásra módosult levél érzőszőrökkel és emésztő mirigyszőrökkel (például harmatfű).

28. Nem levélmódosulás, de itt említendő: • heterofillia: a hajtás levelei nem egyforma alakúak vagy működésűek • anizofillia: különböző nagyságú, de ugyanolyan alakú levelek