210 likes | 601 Views
Utak keresztezsi lehetosgei vzfolysokkal. tereszeknek nevezzk a 2,00 m szabad nylsmretet nem meghalad mutrgyakat. Hidraulikai mretezsStatikai mretezs (bizonyos esetekben elhagyhat)Hidak: 2,00 m feletti nylsmrettel rendelkezo mutrgy (krszelvny is) Hidraulikai mretezsStat
E N D
1. Hidak átfolyási szelvényének meghatározása, átereszek méretezése Közlekedési pályák víztelenítése
2. Utak keresztezési lehetoségei vízfolyásokkal Átereszeknek nevezzük a 2,00 m szabad nyílásméretet nem meghaladó mutárgyakat.
Hidraulikai méretezés
Statikai méretezés (bizonyos esetekben elhagyható)
Hidak: 2,00 m feletti nyílásmérettel rendelkezo mutárgy (körszelvény is)
Hidraulikai méretezés
Statikai méretezés (Eurocod alapján)
3. Eloírások Hidraulikai MSZ 11447-79 Hidak és átereszek hidraulikai számítása
147/2010. (IV. 29.) Korm. Rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
4. Folyó keresztezése A folyón a híd elhelyezését úgy kell megválasztani, és azt úgy kell kialakítani, hogy a víz, az uszadék, a hordalék és a jég levonulását, valamint a vízi közlekedést ne akadályozza, a meder állandóságát kedvezotlenül ne befolyásolja. A híd szerkezeti részein esetlegesen fennakadó és összegyülekezo uszadék eltávolítása mindenkor a híd kezelojének vagy üzemeltetojének feladata. A hidat úgy kell elhelyezni, hogy a folyó általános szabályozási tervébe illeszkedjen, ezt szabályozási és partbiztosítási muvekkel kell biztosítani.
A hidat olyan helyre kell tervezni, ahol a kisvízi, középvízi és nagyvízi sodorvonal helyzete a tervezett hídszelvény környezetében lényegesen nem tér el egymástól, valamint úgy kell kialakítani, hogy a tengelye lehetoleg meroleges legyen a sodorvonalra.
A hídfok függoleges síkját és a pilléreket úgy kell kialakítani, hogy a középvízi sodorvonallal párhuzamosak legyenek. A hídpillérek sem a kisvízi, sem a középvízi, sem a nagyvízi sodorvonalba nem kerülhetnek.
5. Folyó keresztezése A folyón a hidat úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a hídfok és pillérek elhelyezése folytán káros duzzasztás vagy sebességnövekedés és ezek következtében káros kimélyülés vagy partrongálás ne állhasson elo. A megengedheto határsebesség megállapításánál meg kell vizsgálni a híd körüli meder talaját.
A hídnyílások méreteit és a szerkezetük alsó élét úgy kell meghatározni, hogy a híd a mértékadó vízhozam mellett ne okozzon olyan duzzasztást, és ne idézze elo a vízsebesség olyan növekedését, ami a meder elfajulását okozhatja. Olyan folyószakaszok áthidalásánál, amelyeknél a kétoldali hullámtér együttes szélessége eléri vagy meghaladja a középvízi meder szélességét, minden esetben külön hidraulikai vizsgálatot kell végezni.
Ha vízügyi, ökológiai és gazdasági szempontok lehetové teszik, a méretezésre mértékadó vízhozam a fomeder, valamint hullámtér mellékágai vagy holtágai között megosztva vezetheto.
6. Hajózható folyó és csatorna keresztezése Hajózható folyón és csatornán a hajóúti hídnyílásban a külön jogszabályban meghatározott hajóúti urszelvényméreteket biztosítani kell, hogy a víziúton közlekedo mértékadó hajók és hajókötelékek a hajózási kisvízszintnél (HKV) és hajózási nagyvízszintnél (HNV) is biztonságosan áthajózhassanak.
Kerülni kell a híd elhelyezését folyókanyarulatban, vagy ha ez elkerülhetetlen, a hídtól számított vízfolyás szerinti felso és alsó folyószakaszon a mértékadó hajókötelékek fordulásához, megállásához szükséges szélességu és hosszúságú hajóút szakaszt kell biztosítani.
Új hidat meglévo hídtól, át nem látható kanyartól, gázlótól, hajószukülettol, a hajóút kimeneti szakaszától, kikötobejárattól és hajózható mellékágak bejáratától a hajók fordulásához, megállásához szükséges távolságra kell elhelyezni. Ha ez nem teljesítheto, akkor a hídnyílás szélességének növelésével kell a kétirányú hajózást biztosítani.
Hidat tilos létesíteni ott, ahol a folyón a híd feletti szakaszon, a víziúton közlekedo mértékadó hajókötelék kétszeres hosszának, vagy a híd alatti szakaszon egyszeri hosszának megfelelo távolságon belül horgonytilalmi mezo van. Ha ez nem teljesítheto, akkor a megadott határokon belül a horgonyzást lehetové kell tenni.
7. Hajózható folyó és csatorna keresztezése Hajóhidat, illetve pontonhidat nehezen belátható folyószakaszra nem szabad telepíteni, vagy ha ez elkerülhetetlen, a hajóforgalom irányításához a hídtól kello távolságra jelzoállomást kell felállítani. Nemzetközi jelentoségu és regionális víziúton csak különösen indokolt esetben és ideiglenesen telepítheto hajóhíd.
A hajóhíd sodorvonalba eso részén, illetve hajóútközépen a hajóút biztosítása céljából, a hajóútra eloírt szélességben mozgatható hídtagot kell beiktatni.
A híd nyílásainak méreteit úgy kell meghatározni, hogy a megállapított szabad nyílásszélességek a haladási irányra merolegesen biztosítva legyenek. A sodorvonal feletti fo hídnyílásokon kívül a többi nyílás szélességét - mind a középvízi meder felett, mind a hullámtérben - a helyi adottságok figyelembevételével kell megállapítani.
A hajózási urszelvény magasságot a hajóúti hídnyílásokban a külön jogszabályban meghatározott urszelvényméretek szerint kell biztosítani. A híd valamennyi - víziút fo medrébe épített - nyílásának méreteit közzé kell tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az üzemi területet részben vagy egészében keresztezo híd esetében is.
8. Hajózható folyó és csatorna keresztezése A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a mértékadó árvízszintnél legalább 1,0 m-rel magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, akkor ez a magasság legalább 1,5 m legyen. Alul íves vonalú hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 30 cm-rel, jeges árvízszint esetén pedig 80 cm-rel kell a mértékadó árvízszint felett lennie.
A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell megállapítani, hogy az mind a hajózási urszelvényre vonatkozó eloírásoknak, mind pedig a mértékadó árvízszint felett betartandó biztonságnak megfeleljen.
A hídon el kell helyezni a vízi közlekedés rendjérol szóló jogszabályban eloírt hajózási jelzéseket. A hídon a közvilágításra szolgáló fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok elsosorban a hidat világítsák meg és elkerülheto legyen a hajóvezetok elvakítása.
A hajózható hídnyílás melletti pilléreken, a pilléreknek hajóút tengelyével párhuzamos vonalában radarjeleket visszavero berendezést kell elhelyezni.
2.2.10.3. A nagyhajózásra használt víziúton, vízlépcsok építése esetében a hidak szabad nyílásmagasságának jelzéséhez szükséges berendezések elhelyezésének lehetoségét biztosítani kell, vízlépcsoi építése esetében annak hatásterületén minden hídnál, szabadfolyású folyón hidanként vagy hídcsoportonként a legkedvezotlenebb magasságú híd adataival.
9. Nem hajózható folyó keresztezése Nem hajózható folyón átvezetett híd esetében a fo nyílást a sodorvonal felett kell elhelyezni.
A hídszerkezet alsó élének magasságát úgy kell meghatározni, hogy annak legalacsonyabb pontja is a mértékadó árvízszintnél legalább a folyók mértékadó árvízszintjeirol szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonsággal magasabban legyen. Ha a jeges árvízszint a mértékadó, akkor a folyók mértékadó árvízszintjeirol szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonságot legalább 1,5 m-rel meg kell növelni.
A mederbe pillér nem építheto. A pillér parti sávban történo elhelyezés esetén a mederoldal védelmét a meder kezelojének eloírásai szerint kell megoldani.
10. Vízfolyás keresztezés A vízfolyás mértékadó vízmennyiségének átvezetését megfelelo nyílásmérettel és a mederszelvény kello kialakításával kell biztosítani. Ha a talajadottság miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd a talaj szempontjából meg nem engedheto sebességnövekedést okoz, ennek hossz- és magassági méreteit is meg kell tervezni.
Vízfolyást keresztezo vasút, közút és saját használatú út hídját, átereszét
belterületen 1%-os,
külterületen, a muszaki-gazdaságossági szempontok mérlegelésével 1-3%-os valószínuségu árvízi vízhozam károkozás nélküli vezetésére kell méretezni.
Ha a vízügyi, ökológiai és gazdaságossági szempontok lehetové teszik, a méretezésre mértékadó vízhozam a fomeder, valamint az ártér mellékágai, vagy holtágai között megosztva vezetheto át.
A híd nyílásméretét, a pillérek alakját és elosztását úgy kell megállapítani, hogy a vízáramlás sebessége a mutárgy nélküli lefolyás sebességét 10%-nál nagyobb mértékben, a mutárgy által okozott duzzasztás pedig a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízszint felett belterületen, fontos létesítmények térségében, illetve nemzetgazdaságilag kiemelt jelentoségu területen levo mutárgyaknál a 10 cm-t, mezogazdasági és egyéb területen a 12 cm-t ne haladja meg.
11. Vízfolyás keresztezés A 120 m3/s-ot meghaladó 1%-os valószínuségu árvízi vízhozamú vízfolyásokon a mutárgy szerkezeti alsó éle és a mértékadó vízhozam alapján számított vízszint között legalább 1,0 m, a 80-120 m3/s között 0,7 m, a 80 m3/s-nél kisebb vízhozamoknál pedig 0,5 m szabad magasságot kell biztosítani.
Zárt szelvényu mutárgynál az 1%-os valószínuségu árvízi vízhozam nyomás alatt is átvezetheto, ha uszadék nem várható.
Vízfolyáson a hídszerkezet legalsó pontjának is legalább a folyók mértékadó árvízszintjeirol szóló jogszabályban meghatározott magassági biztonsággal a mértékadó vízszint felett lennie. Azokon a vízfolyásokon, amelyek nem tartoznak a folyók mértékadó árvízszintjeirol szóló jogszabály hatálya alá, a hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 0,3 m-rel kell az adott vízfolyásra engedélyezett maximális vízszint felett lennie.
12. Belvízcsatorna keresztezés Belvízcsatornát keresztezo vasút, közút és saját használatú út mutárgyát legalább a csatornaszakaszra engedélyezett, illetve a belvízcsatorna kezeloje által megadott vízhozamra kell méretezni a tisztíthatóság (karbantarthatóság) figyelembevételével.
A mértékadó vízmennyiség átvezetését megfelelo nyílásmérettel és a mederszelvény kello kialakításával kell biztosítani. Ha a talajadottság miatt burkolat szükséges, vagy a csatlakozó mederszakaszon is van burkolat, vagy a híd a talaj szempontjából meg nem engedheto sebességnövekedést okoz, ennek hossz- és magassági méreteit is meg kell tervezni.
A duzzasztás megengedett felso határa 4 cm.
Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezési szakaszon jellemzo partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen.
Íves alsó vonalú hídszerkezet legalsó pontját úgy kell kialakítani, hogy legalább 0,30 m-rel a mértékadó vízszint felett legyen. A falazathoz érintolegesen csatlakozó boltozatoknál az érintési pont a mértékadó vízszint magasságáig süllyesztheto.
A belvízcsatorna kezelojének eloírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásnál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.
13. Öntözo- és tápcsatorna keresztezés Öntözo- és tápcsatornát keresztezo vasút, közút és sajáthasználatú út mutárgyát a csatornaszakasz engedélyezett vízszállító képességével egyezo, a kezelo által megadott vízhozamra kell méretezni a tisztíthatóság (karbantarthatóság) figyelembevételével.
A hidat vagy átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vizet lehetoleg duzzasztás és vízszintesés nélkül átvezesse. A megengedheto duzzasztás, illetve vízszintesés mértékét egyedileg kell megállapítani.
Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezett szakaszra jellemzo partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen, minden esetben figyelembe véve a fejlesztést is.
A híd és áteresz kialakításánál figyelembe kell venni a vízfolyáskezelonek a szükséges tiltózásra, illetve elzárásra kiterjedo eloírását.
Ha az öntözo- vagy tápcsatorna állandó vízborítású, a mutárgynál halrács elhelyezésének lehetoségét is biztosítani kell.
A csatorna kezelojének eloírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásnál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.
14. Öntözo- és tápcsatorna keresztezés Öntözo- és tápcsatornát keresztezo vasút, közút és sajáthasználatú út mutárgyát a csatornaszakasz engedélyezett vízszállító képességével egyezo, a kezelo által megadott vízhozamra kell méretezni a tisztíthatóság (karbantarthatóság) figyelembevételével.
A hidat vagy átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vizet lehetoleg duzzasztás és vízszintesés nélkül átvezesse. A megengedheto duzzasztás, illetve vízszintesés mértékét egyedileg kell megállapítani.
Az áthidaló szerkezet alsó élét úgy kell kialakítani, hogy a keresztezett szakaszra jellemzo partél felett 0,5 m-rel magasabb legyen, minden esetben figyelembe véve a fejlesztést is.
A híd és áteresz kialakításánál figyelembe kell venni a vízfolyáskezelonek a szükséges tiltózásra, illetve elzárásra kiterjedo eloírását.
Ha az öntözo- vagy tápcsatorna állandó vízborítású, a mutárgynál halrács elhelyezésének lehetoségét is biztosítani kell.
A csatorna kezelojének eloírása alapján biztosítani kell, hogy a fenntartásnál alkalmazandó úszó fenntartógép akadálymentesen közlekedhessen.
15. Árvízvédelmi vonal keresztezése Az árvízvédelmi vonalnak közúttal, illetve saját használatú úttal való, az eloírt koronaszint alatt történo keresztezésénél biztosítani kell a védvonal teljes értéku, az árvízvédelmi biztonságot kielégíto elzárási lehetoségét. Elsorendu árvízvédelmi vonal és árvízvédelmi szükségtározó töltése az eloírt koronaszint alatt nem keresztezheto közúttal, illetve saját használatú úttal.
Árvízvédelmi töltés kiépített fel- és lejáróit és a hozzávezeto utakat megszüntetni, illetve kapacitásukat csökkenteni a vízügyi hatóság és a fovédvonal kezeloje esetenkénti eloírásának betartásával szabad.
Másod- és harmadrendu árvízvédelmi töltésen vezetett útnál biztosítani kell annak lehetoségét, hogy az átereszek, a hidak és egyéb nyílások a vízfeloli oldalon legalább kétsoros betétpallóval vagy betétgerendával elzárhatók legyenek.
16. Árvízvédelmi vonal keresztezése Biztosítani kell, hogy a védekezésnél és fenntartásnál alkalmazott gépjármuvek a védvonalon az útépítés után is akadálymentesen átmehessenek.
Hullámtéri átvezetés
Hullámtéren vasút, illetve a térszínbol kiemelkedo út csak az árvíz és a jég zavartalan levonulásának biztosítása mellett helyezheto el.
Víz és vízilétesítmény megközelítés
Vizek partjával párhuzamosan vasutat, közutat - a kikötok területét kivéve - a partmenti fenntartási sávon, illetve kisajátítási határon kívül kell vezetni.
Magasvezetésu csatorna vagy duzzasztott vízszintu vízfolyás töltésének lábvonalától - a töltésfejlesztés mértékét és a talaj rétegzodését is figyelembe véve - 10 m-es védosávon belül, illetve a töltés és a szivárgó csatorna között vasutat, közutat tilos vezetni.
Árvízvédelmi töltés lábvonalától, a töltésfejlesztés mértékét is figyelembe véve számított 10 m-es védosávon belül vasutat, közutat tilos elhelyezni.
17. Áteresz hidraulikai álapotai
18. Hidraulikai méretezés önduzzasztásra Híd:
Pillér alak
Pillér távolság
Rááramlás iránya
Pillér elhelyezés
Meder, pillér viszonya
Áteresz:
Hossz
Érdesség
Be,- kilépési veszteségek (alak, rávezetés kialakítás, relatív szélesség, magasság)
19. Tervezési peremfeltételekhidak
20. Erotani tervezés Fontos a lehetséges jármuterhek meghatározása (kapubehajtó, közút,
)
Gyártók áteresz esetén általában megadják milyen beépítés mellett (általában földtakarás), milyen terhet bírnak az átereszek.
Kör szelvényu átereszek a klasszikus csostatikai módszer szerint méretezhetok. Átereszek általában merev csövekként méretezendok éltöroteherre.
MI-10 168/4-78 Csatornák erotani tervezése címu muszaki irányelv nyújt iránymutatást a csostatikai számításokhoz.
Hidakat statikus tervezonek kell tervezni.
21. Köszönöm a figyelmet !!!