Regionális Gazdaságtan Előadás

1. Regionális Gazdaságtan • Előadás Régiók versenyképessége A területi verseny és a versenyképesség fogalma, értelmezése

2. Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat • A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése • A termelés és a hatalom tere • A verseny koordinációs mechanizmusai • Országok közti versenyképesség, komparatív és kompetitív előnyök, • Az üzleti környezet elemei • A területi verseny szereplői, kapcsolataik, regionális hálózatok • A területi verseny eredményei, versenyző régiók alaptípusai • Példák

3. A területi verseny fogalmának kialakulása • Elmélete: a 1990-es évek közepétől – globális folyamatok lokális hatásai révén • Két irányzat: • Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a kormányzati intézkedésektől függ • Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétől függ Mindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései

4. A területi verseny értelmezése A piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezők szerepe (Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet)

5. A termelés és a hatalom térszerkezete • A termelés tere: agglomeráció és diszperzió (szétterjedés) • A hatalom tere: tőke feletti rendelkezés, koncentrálódás, urbanizálódás A verseny: nagyvárosok versenye

6. A verseny koordinációs mechanizmusai Verseny: két v. több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. Koordináció: A szűkösen rendelkezésre álló javak elosztási mechanizmusai • Bürokratikus (alá-fölérendeltség) • Piaci (mellérendeltség) • Önkormányzati, testületi (egyenjogú tagokkal) • Etikai (donor és recipiens) • Családi (közös háztartási fogyasztás)

7. Az országok közti verseny Két nézet: • Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van • Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni • Az országok közti kereskedelem nem zérus összegű (mindenki nyerhet egyszerre) • Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért • Elismeri (IMD): abszolút előnyök fontossága, az erőforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt • Az országok kedvező környezet nyújtásával versenyeznek • Korábban: export és működő tőke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is egyaránt fontos • A munkaerő és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos – „agyakkal” versenyeznek • A kormányzati aktív szerepvállalás – gazdaságon kívüli tényezők fejlesztésével • Az országok versenyképessége: az ott működő vállalatok versenyelőnyeinek felismerése és tudatos erősítése

8. A verseny alaptípusai (EU-felfogás) Típusok: • Élőlények: élőhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd. szabályok szerint!) • Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem gazd. szabályok szerint!) • Gazdasági egységek: gazdasági előnyökért Szintjei: • Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért • Vállalatok versenye: erőforrásért, piaci részesedésért, profitért • Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétől Eszköze: kedvező üzleti környezet kialakítása – amelyben a vállalatok sikeresek

9. A területi verseny a gyakorlatban • Elsősorban városok között • Városon belül is érdekcsoportok • Két specifikum: • A versenyzők köre nehezen körvonalazható (ipari régió és agrárrégió nem versenytárs) • Győztes-vesztes pár helyett hatékony verseny, ha nincs vesztes! • Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak termelékenység-javulását idézi elő

10. A területi verseny fogalma Olyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban élők jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon. Célja: jólét Szereplői: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil szféra, önkormányzat koordináló szerepe Eszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Időbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplők közt folyik, hasonló funkciójú területegységek Nem zérus összegű Nemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják fejlesztések Stratégiai szemléletű – nyilvánosságra hozott elképzelésekkel A területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság, fenntartható körny.fejlődés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik

11. Az üzleti környezet elemei Az üzleti környezet négyszöge (Lengyel, 2003) • Vállalkozási környezet (társadalmi szféra) • Technológia (reálszféra) • Üzleti támogatások (humán szféra) • Pénzügyi források (pénzügyi szféra)

12. Üzleti környezet:A vállalkozási környezet Hosszabb idő alatt változik csak, külső adottság • Műszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai felszereltsége, innovációs kultúra…) • Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták) • Helyi infrastruktúra (műszaki – közlekedés, energetika, informatika, elérhetőségi hálózatok) • Életminőség: regenerálódás, feltöltődés, rekreáció és kultúra

13. Üzleti környezet:Technológia Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez • Tudományos parkok – egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai • Kormányzati K+F alapok (pályázati források) • Vállalati K+F részlegek • Helyi cégek innovatív hálózatai, együttműködései • Technológia transzfer ügynökségek

14. Üzleti környezet:Üzleti támogatások Humán erőforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei • Üzleti oktatási programok – közoktatási intézményekben • Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere • Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése • Munkaerőképző szervezetek: átképzések, továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból • Műszaki felsőoktatási intézmények • Vállalati hálózatok: informális együttűködés

15. Üzleti környezet:Pénzügyi források Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira) • Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat • Üzleti angyalok: magánszemélyek • Magán kockázati tőkealapok: bankok által túl kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak • Kormányzati kockázati tőkealapok: a régió fejlődése számára fontos kockázatos tevékenységekre

16. A területi verseny szereplői és koordinációs mechanizmusai A területi verseny színtere: régiók, városok Döntéshozó aktív szereplők: helyi szervezetek, intézmények Koordináció: régión belül, ill. régiók között Koordinációs mechanizmusok: • Közintézmények: bürokratikus • Vállalatok és szövetségeik: piaci • Egyének és csoportjaik: testületi, etikai A régióban a verseny szereplői eltérő koordinációs mechanizmusok szerint működnek Sokszereplős területi verseny: v.ö. fogoly-dilemma, az egyénileg racionális döntés mindenki számára kedvezőtlenebb, mint az összehangolt döntés

17. A területi verseny potenciális szereplői és csoportjai

18. A szereplők kapcsolatainak jellemzői • Nem elkülönült vállalatok és háztartások, hanem intézményesült szervezetek, közösségi érdek • Területi verseny csak decentralizált intézményrendszer esetén (központi hatóságok dekoncentrált szervei nem képviselnek helyi érdeket) • A résztvevők együttműködéseinek keretei: regionális hálózatok – lényege: nem formális megállapodások, hanem közös érdek és cél érdekében történő párbeszéd, együttműködés

19. A regionális hálózatok általános szerkezete

20. A területi verseny eredményei • Általános cél: a jólét növelése • Gyakorlatban konkrét cél: • Vállalati befektetések • Népesség odavonzása • Költségvetési források megszerzése • Figyelemfelkeltő események • A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül

21. Versenyző régiók típusai • Csomóponti régiók: kohéziót a gazdasági kapcsolatok tartják fenn • pl. Egyazon területi szinten lévő városrégiók • Gazdaságfejlesztés-orientáltak • Tervezési, politikai régiók: kohéziót a közigazgatási, államigazgatási intézmények jelentik • pl. NUTS 2 régiók • Területfejlesztés-orientáltak

22. Gyakorlat • Számpéldák üzleti környezet elemeire • Értékeljük az üzleti környezet elemeinek regionális különbségeit az alábbi példák alapján

23. PéldákForrás: Dőry-Grosz (szerk, 2001): Helyzetelemzés a Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programjához