Vezetői gazdaságtan

1. Vezetői gazdaságtan Dr. Michelberger Pál michelberger.pal@kgk.uni-obuda.hu

2. Tematika 1. • A vezetői gazdaságtan célja és módszerei, a vállalatok modellezése és tipizálása, a vállalati érdekstruktúra, „kiegyensúlyozott mutatószámrendszer - BSC • A megtérülés követelménye • Saját és idegen tőke használatának eltérő kezelése • A gazdaságossági számítások alapjai, mutatószámok használata • A beruházások gazdaságossága, statikus és dinamikus módszerek, a lízing szerepe, a „tulajdonlás teljes költsége” - TCO • Költségtartalom és költségelszámolás

3. Tematika 2. • A könyv szerinti érték és a piaci érték eltérései • Amortizáció, erőforrások költségvonzatai • Költségtani alapok, klasszikus fedezetszámítás, egy- és többtermékes modellek • Termékgazdaságossági számítások, optimális termékösszetétel, tevékenységalapú költség-, határköltség- és folyamatköltség-számítás • Vállalaton belüli egységek gazdaságossága • Vállalati árszámítások, ármodellek • A vállalat hatékonysága, a termelékenység kérdései, alkalmazható pénzügyi és gazdálkodási mutatók

4. Szakirodalom • Illés Mária: Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, 2002. • Robert S. Kaplan – Anthony A. Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan (Haladó vezetői számvitel). Panem Kft., 2003. • Frank-Jürgen Witt – Kerin Witt: Controlling kis- és középvállalkozások számára. Springer Hungarica, 1994. • Ladó László: Teljesítmények és ráfordítások (Tervezés, mérés, értékelés). Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981. • Maczó Kálmán: Bevezetés a költségelemzés módszertanába. Gábor Dénes Főiskola jegyzete, 2005.

5. A vezetői gazdaságtan (Managerial Economics) célja és módszere • A funkcionális részterületek felett „átívelő”, komplex látásmód… • A közgazdasági elmélet és módszertan döntésorientált és gyakorlati megközelítése → vezetői döntések… • A témakörök (kereslet, termelés, költségek, árak, tőkegazdálkodás, beruházások stb.) feldolgozása jellemzően az értékteremtő folyamatok szempontjából történik… Olyan elemző rendszer, amely képes kézben tartani a költségeket és ráfordításokat. Minden vállalat egyedi „módszer-keveréket” használ…

6. A jogi személyiségű vállalat, mint üzleti vállalkozás… „A vállalat fejlett áru- és pénzviszonyok körülményei között a gazdaság meghatározó tényezője, mely fizetőképes szükséglet kielégítése céljából szerveződött – emberek, eszközök, információk egyidejű, bonyolult kölcsönhatásaként fejlődő – gazdasági komplexum.” Dr. Illés Mária

7. Vállalat, mint rendszer… A vállalat egy meghatározott cél érdekében létrehozott erőforráshalmaz, jellemezve az erőforrások egymás közötti és az erőforrások és a termékek, ill. szolgáltatások közötti kapcsolatokkal. Erőforrások jellege; • anyagi (alapanyag, segédanyag, fütőanyag, energia, félkésztermék), • technikai (gépek, berendezések hasznos időalapjai, szerelési terület, raktározás), • emberi (szakmunkás összetétel és kapacitás, fejlesztő és irányító szakemberek), • pénzügyi és financiális jellegű (hitelek, saját tőke, forgóeszközök), • kereskedelmi (szerviz, garancia, eladói hálózat), • katalitikus (nem számszerűsíthető erőforrások – PR, goodwill, minőség). Fontos a számszerűsítés; Tükröznie kell az időszaki rendelkezésre-állás mennyiségét [gó/év], Másrészt mutassa a fajlagos felhasználás mértékét [gó/db].

8. Sztochasztikus és determinisztikus erőforrások A determinisztikus erőforrások lekötése a termelés mennyiségétől és összetételétől függ. Ezek az igények csak tényleges termelés esetén jelentkeznek… Termékké válásuk egy termelési periódus alatt végbemegy… → változó költség Sztochasztikus erőforrások az egész rendszer működését szolgálják, tartósan lekötöttek. Csak több termelési periódus alatt mennek át a termékbe. Lehet ez is anyag, energia, élőmunka, és információ is. → állandó v. fix költség

9. Egyéb vállalati szerepkörök (a fizetőképes kereslet kielégítésén túl): • a termékek és szolgáltatások, valamint azok előállítási technológiáinak fejlesztése, • munkahely teremetés, • egyéni és vállalkozói jövedelmek létrehozása, • munkavállalók szakmai tudásának fejlesztése.

10. Vállalatok tipizálása: • ágazati hovatartozás, • méret (létszám, árbevétel, nyereség), • tulajdonosi struktúra, • vállalkozási forma, • vállalkozási konstrukció; • magánvállalkozás, • részvénytársaság, • munkavállalói tulajdonon alapuló szövetkezet, • idegen tőke használatán alapuló dolgozói vállalkozás (ez inkább elméleti kategória Mo-n…).

11. Vállalatok megfelelési kényszerei: • (vállalkozói) nyereségesség (a saját erőforrások felhasználásából adódó kockázatvállalás ellenértéke, rizikóprémium…), • likviditás, • vevői elégedettség, • környezet- és fogyasztóvédelem, • munkavállalói elvárások, • optimalizált vállalati folyamatok, • üzleti partnereknek történő megfelelés (beszállítók, kooperációs kapcsolatok).

12. Balanced Score Card – kiegyensúlyozott mutatószámrendszer Stratégiai döntéstámogatás eszköze (Norton & Kaplan), gyakorlatilag egy továbbfejlesztett kontrolling rendszer… Üzleti tevékenységek folyamatos mérése • vevői elégedettség (piaci részesedés, vevőkapcsolatok is…), • belső működési folyamatok jósága (minőség, hatékonyság, átfutás), • emberi erőforrás fejlődése (innováció-képesség, elégedettség, egyéni teljesítmények) és • pénzügyi teljesítmény alapján (tőkemegtérülés, jövedelmezőség, cash-flow, működési költségek). 15-25 számszerűsített vállalati mutató (pl. ügyfélkérésekre adott válasz átfutási ideje, kapacitás kihasználtság, oktatásra szánt idő, fedezet/vevői rendelés) állandó figyelemmel kisérése szervezeti egységekre lebontva…

13. Ki a gazdasági vállalkozó? A kockázatviselés elsősorban a vállalkozáshoz és nem a tulajdonhoz kapcsolódik. A tulajdont csak akkor terheli kockázat, ha az saját tőkeként szerepel a gazdasági vállalkozásban. (Idegen tőke vállalkozói nyereséget, azaz rizikó prémiumot nem érhet el…) Gazdasági vállalkozó az a természetes vagy jogi személy, aki elsődlegesen viseli a gazdálkodás kockázatának terheit, s annak fejében vállalkozói nyereséget érhet el. A menedzser tehát nem gazdasági vállalkozó, hanem speciális helyzetben lévő munkavállaló…

14. A létesítés és működtetés kockázata A létesítés kockázata a technikai háttér (technológia) korszerűségének és versenyképességének függvénye – ez a működés során korrigálható… A működtetés kockázata függ a termék korszerűségétől és a gazdálkodás színvonalától (a két terület kölcsönhatásban áll egymással…) A „létesítő vállalkozó” és a „működtető vállalkozó” egymástól elkülönülhet → bérleti rendszer… tőke banki kamatozása < bérleti díj < vállalkozói nyereség

15. Vállalati érdekstruktúra fő elemei: • tőketulajdonosi érdek (tulajdon védelme, értékmegőrzése és gyarapítása)* • vállalkozói érdek (vállalkozói nyereség, azaz rizikó prémium realizálása és hosszú távú maximalizálása) • munkavállalói érdek (munkavégzés lehetőségének és az egzisztenciális feltételek minél magasabb szintű biztosítása) • szervezeti érdek (a szervezet fennmaradása, növekedése, javuló munka- és kereseti feltételek összmunkavállalói szinten) Ez utóbbi erőteljesen strukturált és néhány szakirodalomban megjelenik a; • menedzseri vagy vezetői érdek (egyéni sikerek, speciális jutalmak) is… * Az idegen tőkét adó a biztonságot, a saját tőkét adó inkább az eredményességet preferálja….

16. A vállalkozói és szervezeti érdek… • A vállalkozói érdek meghatározó, a gazdasági fejlődés motorja…, érvényesítése függ a vállalat méretétől és tulajdonosi szerkezettől (egyéni vállalkozó döntési helyzete vs. kisrészvényes döntési helyzete…) • Jól működő vállalkozásnál a vállalkozó elfogadja a szervezeti érdekeket is (elsősorban a növekedési szándékot…). Kritikus helyzetekben a munkavállalók akár hajlandók lemondani jövedelmük egy részéről is, hogy a szervezetet megmentsék és a tőkekivonást elkerüljék…

17. Érdekeltség befolyásolása • Tőketulajdonosi érdek – gazdaságpolitikai szabályozás (törvényi háttér, kamat- és adópolitika). • Vállalkozói érdek – gazdaságpolitikai, környezetvédelmi és társadalompolitikai szabályozás (törvényi háttér). • Szervezeti érdek – vállalkozó befolyásolhatja, a törvényi kereteknek megfelelően. • Munkavállalói érdek – vállalkozó és a vállalat vezetése befolyásolhatja… (A vállalkozónak fontos a munkavállalói „lojalitás”…)

18. Racionalitás és érdekérvényesítés ≠ ≠ Még a testületi döntések mögött is egyének vannak… Nem minden esetben áll elegendő információ a rendelkezésre a megfelelő döntések meghozatalához… A vállalkozó gazdasági racionalitása A döntési helyzetbe kerülő egyének gazdasági racionalitása A vállalat gazdasági racionalitása

19. Speciális érdekérvényesítések 1. • (idegen) tőketulajdonosi érdek (pl. körbetartozások mesterséges fenntartása → kamatszerzési lehetőség, pl. faktoring), • vállalkozói érdek túlsúlya (természetes monopóliumok „szereptévesztése” a piaci verseny hiányában → állami árkorlátozás mellett is kockázatmentes, de felesleges többlet tőkebefektetés), • menedzseri érdekdominancia (magas csúcsvezetői fizetések valós teljesítmény nélkül, a menedzserek „munkaerőpiaci kínálatának” mesterséges szűkítésével…),

20. Speciális érdekérvényesítések 2. • kontraszelekciós érdekérvényesítés (pl. vezető beosztású dolgozók alulértékelik a használható beosztottjaik munkáját, hogy megtarthassák őket…), • beosztottak sajátos érdekérvényesítése (információ visszatartás vagy speciális ismeretek és képességek „elzárása” a nélkülözhetetlenség fenntartása miatt…), • „mérnöki” érdekérvényesítés (a szakmailag bonyolultabb konstrukciós és technológiai megoldások előtérbe helyezése, még akkor is, ha az indokolatlan…).

21. Vállalati nyereségérdekeltség jellemzői • Kire vonatkozik? (vezetői, dolgozói,tulajdonosi, kombinált) • Milyen mutatószámot használ? (összeg v. hányados ill. ráta típusút) • Mekkora a hatásterülete? (teljes vállalat v. szervezeti egység) • Mennyire tekint előre? (rövid- v. hosszú távú) • Milyen a hatása? (alacsony v. magas intenzitású)

22. A megtérülés követelménye • hosszabb távon; bevételek ≥ kiadások + • rövid távon; bevételek ≥ költségek + rövid távon a likviditási biztonság fontosabb, mint a nyereségesség… vállalkozási alapon felszámított többlet-bevételi igény vállalkozási alapon felszámított többlet-bevételi igény

23. Költségtani fogalmak: Költség – a termék előállítása v. a szolgáltatás nyújtása érdekében felmerült élő- és holtmunka felhasználás pénzben kifejezett értéke [Ft/év]. Haszonáldozati költség (opportunity cost) – a legnagyobb valószínűséggel választható alternatíva hozama, nem számviteli kategória. Valós gazdasági eredmény csak az alternatív jövedelem és az elmaradó haszon költségként történő értelmezésével ismerhető meg. A gyakorlatban a haszonáldozati költség a nyereség része. Kvázi költség – olyan megtérülési követelmény, amely mögött nincs tényleges kiadás, a mikroökonómiai és a gyakorlati költségtartalom különbsége, valójában nyereség-követelmény... bevétel ≥ költség + kvázi költség nyereség ≥ kvázi költség

24. Kvázi költség főbb elemei: • saját tőke használatának ára * • a vállalkozó tulajdonában lévő természeti erőforrások járadéka * • a vállalkozó piaci áron számított munkadíjának és járulékának a tényleges költségek között nem szereplő része * • vállalkozói nyereség elvárt összege • esetleges további inflációs nyereségigény (pl. amortizációs költségek korrekciója)… * Ún. implicit költségek, nem szerepelnek a kiadások között, de más vállalkozásnál történő hasznosítás esetében piaci bevételi forrást biztosíthatnak. Az implicit költség haszonáldozati költség is, de nem a teljes, mivel a kockázatvállalási „ellenérték” még nincs benne.

25. Idegen tőke másodlagos kockázatviselő (kockázatot felszámolás v. csődhelyzet esetében visel…) használatának nyílt költsége (kamat) és rejtett díja van (pl. beszállítói számla késleltetett fizetése esetén magasabb lehet az ár…) sajátos formák megjelenése (lízing és bérlet, ez utóbbinál fontos lenne az amortizáció és a használati díj szétválasztása) Saját és idegen tőke használatának eltérő számviteli kezelése Saját tőke • a vállalkozó pénzügyi befektetése • elsődleges kockázatviselő • használata nem vonz költséget (tipikus implicit „költség”) • a veszteség elsődleges fedezeti forrása

26. Megtérülési követelmény 1. Kalkulatív kamatláb = ih + iv ahol; ih: tőkehasználat ára (egységnyi tőkére - Risk Free Rate)* és iv: vállalkozói nyereségelvárás tőkebefektetésre vonatkozó rátája (Market Premium - az eltérő kockázat miatt idegen és saját tőke esetén ez különbözhet…) • a kalkulatív kamatlábat (i) általában becsléssel állapítják meg, • függ az iparágtól is, • elsősorban új vállalkozásokra használják, de új termék v. tevékenységbővítés tőkeszükségleténél is „alkalmazható”. * kockázatmentes állampapír befektetés hozamrátája

27. Megtérülési követelmény 2. A kalkulatív kamatláb nominális és reál értékszintje inflációs időben: (nominális ráta – inflációs ráta) kalkulatív kamatláb „reálértéke” = (1 + inflációs ráta) Ezt a helyzetet tovább bonyolítja a tárgyi eszközök infláció miatti felértékelődése is…

28. Megtérülési követelmény 3. A vállalati össztőke átlagos jövedelmezőségi elvárása (saját és idegen tőke eltérő megtérülési követelménye alapján*…) Eh iv + Es i iM = Eh + Es Ahol; iM : az össztőkére értelmezett átlagos jövedelmezőség E : vállalati össztőke (= Eh + Es) Es : saját tőke Eh : idegen tőke iv: vállalkozói nyereségelvárás rátája i : kalkulatív kamatláb * Változó tőkeösszetétel (pl. beruházási hitel) esetén bonyolult nyomon követni …

29. Megtérülési követelmény 4.(nincs idegen tőke…) Árbevétel ≥ K + Es i ill. M ≥ Es * i Ahol; K: költség Es : saját tőke i : kalkulatív kamatláb M : nyereség • + Árbevétel • Költségek (K) • = Nyereség (M) • - Saját tőke használatának ára • = Vállalkozói nyereség (Mv, ún. rizikó prémium)

30. Megtérülési követelmény 4.(van idegen tőke és szeretne befektetni…) össztőkére vetített vállalkozói nyereségráta: Mv ≥ E * iv ill. össztőkére vetített nyereség + kamat ráta: (M + Eh * ih) ≥ E * i Ahol; Mv : vállalkozói nyereség (rizikó prémium) M : nyereség E : vállalati össztőke Eh : idegen tőke iv : vállalkozói nyereségelvárás rátája ih : tőkehasználat ára i : kalkulatív kamatláb Más tőkearányos nyereségráta (saját tőkére vetített nyereség, összes tőkére vetített nyereség) alkalmatlan vállalatközi összehasonlításokra…

31. Megtérülési mutatószám, hozamráta(ROI – Return on Investment) ROI = EBIT / átlagos tőkelekötés Ahol; EBIT : kamatlevonás- és adózás előtti nyereség (Earnings Before Interest and Taxes, majdnem számviteli kategória – ld. üzemi tevékenység eredménye) ROI ≥ i

32. „Nyereségek”: saját tőke használatának ára, vállalkozói nyereségelvárás, a megtérülési követelmény feletti nyereség. A magántőkés elvű vállalkozás költség- és nyereség szerkezete, ill. az árbevétel felosztása Költségek: • anyagköltség, • amortizáció, • munkaerő ára (bér és járulékterhek), • idegen tőke használatának ára.

33. Egyéni vállalkozások megtérülési követelménye (pl. taxis, szobafestő, ügyvéd…) + Bevétel - Anyagköltség - Amortizáció - Bérleti díjak, kamatok = Bruttó jövedelem - Saját pénzbefektetés használatának ára* - Hasonló munka munkaerőpiaci bére, adói, járulékai ** = Vállalkozói nyereség Itt a vállalkozói nyereséget nem indokolt a tőkebefektetés függvényében számszerűsíteni… *betéti kamat alapján… ** a bér számszerűsítése nehéz, mivel az egyéni vállalkozónak több mindenhez kell értenie, mint a hasonló munkát végző munkavállalónak…

34. Dolgozói tulajdonon alapuló vállalkozás megtérülési követelménye (vannak alkalmazottak is…) 1. Itt egybemosódik a munkajövedelem, a saját tőke használatának ára és a vállalkozói nyereség. Ha a tulajdonos dolgozó munkadíja magasabb mint a vele egyenértékű munkaerő piaci bére, akkor a munkadíj egyfajta vállalkozói nyereséggé válik… Mv = M – Es * ih + (V – Vp) (1 + u) Ahol; Mv : vállalkozói nyereség M : nyereség Es : saját tőke ih : tőkehasználat ára V : összes bérkifizetés Vp : foglalkoztatott dolgozók munkájának becsült piaci ára u: 1 Ft bérre rakódó járulékok és vállalkozó által fizetendő adók [%]

35. Dolgozói tulajdonon alapuló vállalkozás megtérülési követelménye (van alkalmazott és idegen tőke is …) 2. Mv / E ≥ iv ill. [M + Eh * ih + (V – Vp) (1+u)] / E ≥ i Ahol; Mv : vállalkozói nyereség E : össztőke iv : vállalkozói nyereségelvárás rátája M : nyereség Eh : idegen tőke ih : tőkehasználat ára V : összes bérkifizetés Vp : foglalkoztatott dolgozók munkájának becsült piaci ára u: 1 Ft bérre rakódó járulékok és vállalkozó által fizetendő adók [%]

36. Árbevétel arányos jövedelmezőség – mint torz mérce Az árbevétel egy forintjára mennyi (hány fillér) nyereség jut… Vállalatok összehasonlítására nem alkalmas, mivel a költségarányok eltérhetnek, és az árbevételben a költségek is „benne vannak”… Azonos költségstruktúra esetén a vállalat évről évre történő fejlődése esetén használható…

37. „B” vállalat terméke Gyártott mennyiség [db]: 5000 Fajl. nyereség [Ft/db] : 4000 Fajl. bér klts. [Ft/db] : 2000 Fajl. ált. klts. [Ft/db] : 500 Fajl. ag. klts. [Ft/db] : 70000 Fajl. egyéb klts. [Ft/db]: 500 Egyégár [Ft/db]: 77000 Nyereség / Árbevétel = =(5000*4000) / (5000*77000) = =0,052 Árbevétel arányos jövedelmezőség – mint torz mérce – egyszerű számpélda „A” vállalat terméke Gyártott mennyiség [db]: 5000 Fajl. nyereség [Ft/db] : 4000 Fajl. bér klts. [Ft/db] : 2000 Fajl. ált. klts. [Ft/db] : 500 Fajl. ag. klts. [Ft/db] : 7000 Fajl. egyéb klts. [Ft/db]: 500 Egyégár [Ft/db]: 14000 Nyereség / Árbevétel = =(5000*4000) / (5000*14000) = =0,286

38. Mérce és rangsor… Mérce; abszolút kategória, döntési (kiválasztási eszköz…) Rangsor; a figyelembe vett termékek, tevékenységek, beruházások közül melyik a jobb… A rangsor nem helyettesítheti a mércét… A döntéselmélet négyféle mérési skálát ismer (ezek lentről fölfele transzformálhatók csak)…: • nominális skála (megkülönböztetés minősítés nélkül) • sorrendi skála (rangsor) • intervallum skála (minőségi fokozatok szerinti rendezés) és • arányskála (mérce)

39. Gazdaságosság és célszerűség 1. A gazdaságosság a gazdálkodónak az a törekvése, hogy minél kisebb ráfordítással minél nagyobb eredményt érjen el… (Ehhez kell a „mérce”…) A célszerűség azt jelenti, hogy a vizsgált változat valamilyen szempontból előnyös.

40. Gazdaságosság és célszerűség 2. Lehet valami gazdaságos és nem célszerű (pl. egy olyan beruházási alternatíva, amelynek az NPV-je > 0, de mellette van magasabb NPV-jü altenatíva is… Lehet valami célszerű, de nem gazdaságos; • A vizsgálati módszerek korlátosak (hosszabbtávú megtérülés nem bizonyítható, pl. információs rendszer bevezetése) • Az adott tevékenység önmagában gazdaságtalan, de másokkal együtt relatíve veszteségcsökkentő hatású (pl. folyamat átalakítás elemei, BPR…) • Érdekeltségi rendszerből adódó tevékenység (szervezeti ill. érdekek dominanciája – pl. szakmakultúra megmentése)

41. Bruttó nyereség és főbb típusai + árbevétel - a vizsgált területhez egyértelműen hozzárendelhető kltsg.elemek = bruttó nyereség • Beruházásoknál – nettó hozam (cash flow), a beruházáshoz tartozó nyereséget és amortizációt együttesen kezelve… • Műszaki fejlesztésnél – a műszaki fejlesztéshez tartozó nyereség és a K+F, valamint bevezetési kiadások megtérülésének összege • Vállalkozáson belüli egységeknél – fedezet vagy bruttó nyereség • Termékeknél vagy tevékenységeknél – termékfedezet vagy bruttó nyereség

42. Beruházások nettó hozama Nettó hozam, cash flow v. EBITDA (Earnings Before Interest, Tax, Depreciation and Amortisation) Gyakorlatilag az adózatlan nyereség és az amortizáció éves összege. Az amortizáció időbeli elosztásából adódik egy bizonytalanság… A beruházás működési élettartama alatt a nettó hozamnak fedezni kell a befektetés névértéken történő megtérülését, másrészt a mindenkori tőkelekötés jövedelmezőségi követelményét…

43. Műszaki fejlesztés bruttó nyeresége Műszaki fejlesztésnél meg kell térülni a K+F ráfordításainak, a bevezetésnek és a kalkulatív kamatlábból adódó esetleges nyereség követelményeknek is. A műszaki fejlesztésből adódó költségmegtakarításokat, ill. többletbevételeket többletnyereségként számszerűsítik… Az időbeli ütemezés és az utóbbi számszerűsítése nehézkes…

44. Vállalaton belüli egységek és termékek fedezete A fedezeti elv abból indul ki, hogy azokat a költségeket, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a termékkel, tevékenységgel, ill. a vizsgált gazdasági egységgel, nem is osztjuk fel ezekre, mert a szétosztás torz, rossz döntéseket eredményező költséginformációkat hozna… Minél alacsonyabb a vizsgálati szinthez tartozik az érintett „elem”, a közvetlen oksági összefüggésben levő ráfordítások köre annál szűkebb…

45. Gazdaságossági számítások tipizálása • A vizsgálat tárgya szerint (rendszer, rendszerelem v. változás) • A megtérülések kezelhetősége szerint (direkt, indirekt) • A számítás „vonalvezetése” szerint (a megtérülés logikájának követése v. kritikus érték számítása) • A számítás által átfogott időszak szerint (egy év, több év, teljes élettartam) • Időtényezők szerepeltetése szerint (statikus v. dinamikus) • A vizsgálat és a megvalósítás időbeli viszonya szerint (előzetes, közbenső v. utólagos)

46. Gazdaságossági számítások – a vizsgálat tárgya A rendszerelemeknél általában csak a gazdaságtalanság egyértelmű határát lehet meghatározni, a gazdaságosságot nem… Ha minden elem a gazdaságtalanság határán van, akkor nincs, ami megtérítse a közös ráfordításokat… Ha egy rendszer valamelyik elemét ki akarjuk iktatni, akkor nem elégséges annak önmagában történő gazdaságossági vizsgálata, azt is vizsgálni kell, hogy az elem eltávolítása milyen hatást fejt ki az egész rendszerre … Az elmozdulás a rendszer bővítését és szűkítését is jelentheti.

47. Gazdaságossági számítások – a megtérülések kezelhetősége Direkt; A megtérülésnél egyértelműen értelmezhető a nyereségvonzat… Indirekt; Van amikor a nyereség nem számszerűsíthető → megtérülési követelmények összehasonlító elemzése, cél a lehető legkisebb ráfordításokkal történő megvalósítás, figyelembe véve a piaci átlagos ráfordításokat (pl. beruházási alternatívák összehasonlítása → rangsorolás)

48. Gazdaságossági számítások – a számítás „vonalvezetése” A számítás „egyenes vonalvezetésű” ha azt vizsgálja, hogy a szóban forgó hozam elégséges-e a megtérülési követelmény teljesítéséhez v. melyik a legkisebb költségkihatású változat… Ha a vizsgálathoz szükséges információk bizonytalanságot hordoznak, akkor kritikus értékeket kell megadni; • Hol lesz kisebb a nyereség az elvártnál? • Hol emelkedik a befektetési igény az „elviselhetetlen” szint fölé? • Hol van a még elfogadható ár? • Mekkora a még elfogadható élőmunka igény? • stb.

49. Gazdaságossági számítások – a számítás által átfogott időszak Egy évet átfogó vizsgálatok; a rendszerelemek mennyire gazdaságosak az adott évben… → ún. keresztmetszet vizsgálatok… Többéves időszakra vonatkozó számítások a keresztmetszet vizsgálatok ismétlését jelenti általában, de beszélhetünk pl. egy beruházás többéves gazdaságossági vizsgálatáról is. Bizonyos rendszerelemek esetén (termékek, tárgyi eszközök, technológiák) esetében a megtérülési követelmények a teljes élettartamra is vizsgálhatók…

50. Gazdaságossági számítások – az időtényező szerepeltetése Statikus; A statikus gazdaságossági számítások a kamatos kamatozás elvét a befektetésekre, ill. megtérülésekre nem alkalmazzák. (Az ún. keresztmetszet vizsgálatok statikusak…) Dinamikus; Olyan tevékenységek minősítéséhez használják, amelyek több éven áthúzódva valósulnak meg, a bevételek és kiadások váltakozó ütemben jelentkeznek