600 likes | 801 Views
Az informatikai alapfogalmak Mértékváltások Számrendszerek. Alapfogalmak. Számítógép
E N D
Az informatikai alapfogalmakMértékváltásokSzámrendszerek
Alapfogalmak • Számítógép Számítógépnek nevezzük azokat az elektronikus és elektromechanikus gépeket, amelyek program által vezérelve adatok befogadására, tárolására, visszakeresésére, feldolgozására és az eredmény közlésére alkalmasak. • Információ Olyan közlemény, amely adott esetben új ismeretet ad és ez által valamilyen bizonytalanságot illetve ismerethiányt csökkent. A közlemény tartalmi oldalát és nem annak megjelenési formáját jelenti. Olyan új ismeret, amely megszerzőjének szükséges és érthető. • Adat Az információ jelentésétől megfosztott alakja, az adat, mellyel a számítógép dolgozik. Az információk továbbításakor, feldolgozásakor a végrehajtott átalakítások, műveletek csak a közlemény formai oldalával kapcsolatosak, azaz a gép számára lényegtelen a jelsorozat által képviselt információtartalom.
Analóg és digitális információ • Analóg jelek: Az analóg jelekidőben és térben folytonosak, tehát az információt a jel szintje és időtartama hordozza. Az alsó és a felső határ (két érték) között a jel nagysága tetszőleges értéket vehet fel. (pl.: film-fény viszonya) A fizikai jelek, pl. a távolság, súly, tömeg, magasság, idő, áramerősség, szög, stb. mind ilyen tulajdonságú folytonosnak tekinthető mennyiségek. (pl. analóg feszültségmérő mutatója a skálán bárhol megállhat) • Digitális jelek: Digitálisnak tekintünk egy jelet, ha véges sok, előre meghatározható értéket vehet fel. (pl. a digitális feszültségmérő csak véges sok előre meghatározott értéket megjelenítésére képes, hiszen a kijelző mérete és a számjegyek száma is korlátozott; gyerekek száma, cipőméret) Az információ digitális módon történő rögzítése estén a jeleket először számjegyekké alakítják, ezt dolgozzák fel, majd az adatfeldolgozás végeredményét ismét visszaalakítják érthető információvá. A számokká alakított jelsorozatokkal lehet műveleteket végezni. • A digitalizálás során az analóg jelekből a számítógép számára feldolgozható, számjegyekkel reprezentálható jeleket készítünk.
Adattárolás • A számítógépi feldolgozásokhoz az adatbevitel során a feldolgozandó számokat a berendezés átalakítja tízes számrendszerből kettes számrendszerbe (bináris formára). Ezeket az átalakításokat, amelyek az információ tartalmi oldalát nem érintik, kódolásnak nevezzük. Speciális digitális jelek: • Bináris: csak kétféle értéket vehet fel • Decimális: tíz lehetőség, pl.: a tízes számrendszer (számjegyek 0-tól 9-ig). • Oktális: nyolc lehetőség (0-tól 7-ig terjedő számjegyek). • Hexadecimális: tizenhat lehetőséget a számjegyek 0-tól 9-ig terjednek /10 lehetőség/ az angol abc első 6 betűje: A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15
Adattárolás mértékegységei • A bit (Binary Digit), az információmennyiség alapegysége. Értéke: 0; 1 lehet. A számítógép minden adatot egyesek és nullák sorozataként ábrázolva tárol. Egy biten kétféle lehetőség ábrázolható, azaz n biten 2n különböző eset szerepelhet. • A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a bájt (Byte=by eight). A bájt egy 8 bitből álló bináris vektor, ami a memóriában egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. Ez összesen 256 különböző érték.
Helyi érték - Számredszerek • tízes számrendszerben 206510 =2*103 + 0*102 + 6*101 + 5*100
Bináris (kettes) számrendszer Előnye: csak két számjegy kell: 0, 1. Hátránya: túl hosszú számok lesznek, ezeket az ember csak nehezen, sok hibával tudja kezelni.
Oktális (nyolcas) számrendszer Előnye: csak nyolc számjegy kell (0,1,2,3,4,5,6,7). Könnyű az átváltás binárisba.
Hexadecimális (tizenhatos) számrendszer Hátránya: 16 számjegy kell (6 új): 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,A,B,C,D,E,F. Előnye: hexában nagyon rövid számokat kapunk és könnyű átváltani binárisba. Alkalmazása: pl. színek kódolása HTML fájlokban (#FF00FF - lila)
Bináris alakok • Egész számok bináris alakja • Pozitív egészek bináris alakja • Negatív egészek bináris alakja (kettes komplemens kód) • Valós számok ábrázolása • fixpontos • lebegőpontos számábrázolás(mantissza, karakterisztika) • Bináris karakterábrázolás • Bináris képábrázolás • Bináris hangábrázolás • Bináris mozgókép-ábrázolás
Egész számok bináris alakja N+ • Pozitív egészek bináris alakja A pozitív egészek ábrázolása egyszerűen kettes számrendszerbe való átszámítást jelent. Amelyek nem férnek el 8 biten (1 bájton), azokat két bájton tároljuk. A bájton a legnagyobb ábrázolható szám a 255, ami viszont 256 féle (0-255) számot jelent.
Egész számok bináris alakja N- • Negatív egészek bináris alakja (kettes komplemens kód) Előállítása: 1. a megfelelő pozitív számot felírjuk kettes számrendszerben, 2. a számban a nullákat egyre, az egyeseket nullára cseréljük. 3. a kapott számhoz hozzáadunk egyet. Pl.: (-50)=-(00110010)11001101+1=11001110 • A kettes komplemens kódban egy bájton természetesen továbbra is 256 szám található, ezek azonban nem a 0..255, hanem a -128..127. A számok előjelét az első bit adja meg, ha ez 0, a szám pozitív, ha 1, akkor a szám negatív. • A negatív bináris alakkal a kivonás az összeadásra vezethető vissza.
Valós számok ábrázolása R • fixpontos számábrázolás A fixpontos számok ábrázolására visszavezethető a pozitív egészek bináris ábrázolására. Csak akkor használható a pozitív egészeknél megismert módszer, ha csak előre meghatározott számú (fix) tört helyi értékünk van.
Valós számok ábrázolása R • lebegőpontos számábrázolás(mantissza, karakterisztika) Egyéb esetben a lebegőpontos számábrázolást használjuk, amelynél ráismerhetünk a normál alakra: X=Mx2k,ahol M a mantissza és k a karakterisztika. A mantisszát komplemens kódban szokás ábrázolni. A k karakterisztika egész szám eltolt nullpontú ábrázolással. (-127..127 számokat 0..255 közé képzi le).
Bináris karakterábrázolás • Karaktereknek nevezzük a betűket, írásjeleket, számjegyeket. • Minden karakterhez rendelni kell egy bináris számot. Ezt nevezzük kódolásnak. • Ma a legelterjedtebb kódolási rendszerekben 1 byte-on kódolják a karaktereket, ami 256 féle jel megkülönböztetését teszi lehetővé. • Azt a táblázatot, amely leírja ezt a kapcsolatot kódtáblázatnak nevezzük.
Bináris karakterábrázolás • Kódolás esetén mindig fontos különbséget tenni a karakter kódja és képe között. (Nem elég tudnunk, hogy hányadik kód az, azt is kell ismernünk, hogyan jelenik meg a képernyőn.) • Egyik lehetőség a karakter képének kódolására az, hogy egy négyzethálós rácson megadjuk, hogy mely képpontok legyenek feketék, de lehetséges a karakterkép kódolása függvénnyel is.
Bináris karakterábrázolás • ASCII kódrendszer: Az ASCII kódrendszer világszabvánnyá vált. Az angol nyelvben lévő betűknek, számjegyeknek és egyéb írásjeleknek van egy 0 és 127 közé eső kódszáma. • Kiterjesztett ASCII kódrendszer: A különböző nyelvek speciális karakterei részére a 128 és 255 közötti kódok foglaltak a kódrendszerben. Itt helyezkednek el az ékezetes a görög és a matematikai jelek. • UNICODE kódrendszer: Megjelent az ASCII olyan kiterjesztése, amely az arab, kínai japán írásjeleket is szabványosan tudja kezelni. Az IBM kompatíbilis számítógépek világában a legfontosabb az ASCII kódrendszer, de léteznek másfajták is. (BCD)
Kiterjesztett ASCII kódrendszer • Alsó régió: nemzetközi karakterek (ASCII-kódok) • Felső régió: a nemzeti nyelvek, így a magyar nyelv speciális karakterei Az eredeti 7 bites szabvány 128 jel kódolására alkalmas, az újabb 8 bites viszont már 256 jelet ismer. Az így felépülő kódlapok felső 128 kódja már más-más karaktert jelent. Ebből az következik, hogy ugyanaz a szövegfájl más kódlappal értelmezve más eredményt ad. A kódlapokat egy sorszámmal azonosítják: • magyar a 852‑es, • amerikai standard a 437‑es. A kódtábla a 32-es kódtól kezdődően tartalmaz írásban is megjelenő jeleket, a 0‑31 kódok vezérlőkaraktereket jelentenek. A vezérlőkódokra említhetjük példaként a 13‑as kódú kocsi-vissza (CR), és a 10‑es kódú soremelés (LF) karaktereket.
UNICODE kódrendszer • Az eltérő kódlapok kaotikus állapotának megszüntetéséhez készült. • Az eredeti már 16 biten tárolja a karaktereket, és így már 65536 karakter kódolására alkalmas. Ennyi jel gyakorlatilag már a világ minden nyelvéhez elegendő, így már lehetséges, hogy bármely gépen azonos módon jelenik meg egy fájl. • Valójában még ez a 16 bit sem elég. A távol-keleti nyelvekkel együtt ma már 32 bites az Unicode. A UNICODE tehát egy szabványos kódtábla és ennek megjelenési formája az UTF-8.
Bináris hangábrázolás Hangok digitalizálása • A megszólaló hangok tulajdonképpen a levegőben keletkező apró rezdülések, és az ekkor keletkező parányi légrezgéseket fogja föl dobhártyánk. Az információ végül az agyunkban hangként tudatosul. A hang a keletkezésétől tudatosulásáig megtett útja során többször is átalakul. • Hasonlóképpen működik a mikrofon is: a beérkező hanghullámokat elektronikus hullámokká alakítja. Ezzel szemben a hangfalak pontosan ellentétes módon működnek, ugyanis az elektromos hullámokat alakítják vissza légrezgéssé. Legfontosabb kommunikációs eszközünk a hang, mely a levegőben 340m/s sebességgel terjedő longitudinális hullám.
Bináris hangábrázolás A hang sűrűsödések és ritkulások formájában terjed a levegőben. Fülünk és a mikrofon gyors nyomásingadozást érzékel. Jellemzői: • a frekvencia (hangmagasság) és • az amplitúdó (hangerősség). Egy átlagos ember 20 Hz és 16 kHz között hallja a hangokat. Az általunk hallott hangok leggyakrabban különböző frekvenciájú és erősségű hangok keveréke. A digitalizálás során: • adott időintervallumokban mintákat veszünk és • a mért értéket kvantáljuk (az ábrázolt értékek előállítása). A kvantálás minőségét bitekben szokás mérni. A jelek időbeli változásának minél pontosabb követéséhez célszerű a digitalizálandó hang legmagasabb frekvenciájának legalább kétszeresét alkalmazni a mintavételezéskor.
Bináris hangábrázolás A digitalizálás legfontosabb eleme a mintavételezés. A számítógép az analóg hangokat úgy tudja rögzíteni, feldolgozni, tárolni, visszajátszani, ha azokat digitalizálja. Azaz egy mintavételi értékhez egy számot rendel. Minél sűrűbb a mintavétel, annál jobban hasonlít az eredmény az eredeti hangra, viszont annál nagyobb lesz a keletkező fájl kiterjedése is.
Bináris hangábrázolás A digitalizálás eredményeként az emberi fül számára majdnem tökéletes hangminőség érhető el. Az egyetlen gond ezzel a technológiával, hogy az általa létrehozott zenei fájlok mérete szinte kezelhetetlenül óriási lesz. Ezért van az, hogy a boltokban vásárolható zenei CD-lemezeken, amelyek 650 Mbyte-os tárterülettel rendelkeznek, mindössze 74 percnyi zene található.
Bináris hangábrázolás A mintavételek gyakorisága és felbontása jellemzi a digitalizálás minőségét. A CD szabványa 44,1 kilohertzes mintavételt és 16 bitesadatokat ír elő.
Bináris hangábrázolás A két fülünk által érzékelt hang minimális különbsége teszi lehetővé a hangok térbeli észlelését. A digitalizálásnál is figyelembe vehetjük ezt, így rögzíthetünk egycsatornás monó, vagy a térbeliséget jobban visszaadó kétcsatornás sztereó hangot. A sztereo felvételnél kétszeres a sebesség a monó felvételhez képest.
Bináris hangábrázolás Hangformátumok: • UNIX alatt elterjedt a .AU kiterjesztésű formátum, melynek 8 és 16 bites változata is van. • WAV kiterjesztés (WAV/PCM formátum: impulzuskód-modulációs kódolás): 1 percnyi hanganyag fájlméret néhány 100 kilobájttól több tíz megabájtig is terjedhet.(Bolti zenei CD .CDA kiterjesztésű) A .WAV hasonlít az .AU-hoz, de a Windows-os gépeken terjedt el. A Microsoft 16 bites WAV formátuma logaritmikusan osztja föl a hallható tartományt, ami jobb. • DOS programok is ismerik a Creative Labs által bevezetett .VOC formátumot.
Bináris hangábrázolás • MIDI szabvány (General MIDI/Musical Instrument Digital Interface) A MIDI billentyűzet 16 csatornán kommunikál a hangkártyával. Táblával tárol 128 hangot, hangszert. MIDI formátum zenei adatok szabványos cseréjét teszi lehetővé számítógépek és különböző hangszerek között. (nem tömörített, hullámtáblás) • A .MOD, .XM, .S3M formátumok alapja a MIDI szabvány. • Egyebek: WMA, ASF, AIF, RA, ..., stb., de ezek lejátszásához az adathalmazt dekódoló megfelelő kiegészítőkkel (kodekkel) kell rendelkeznünk.
Bináris hangábrázolás • Az MP3 tömörített formátum. Előre meg lehet határozni, milyen mintavételi frekvenciával kívánunk dolgozni. Magasabb számú mintavétel (nagyobb mintavételi frekvencia) esetén kevesebb adatveszteséggel lehet számolni, de ebben az esetben természetesen a megtakarított tárterület is jóval kisebb lesz.A hangok tárolásánál hatékonyan alkalmazható az adatvesztő tömörítés (ember hallásának specialitásait kihasználva), pl.: MPEG audio tömörítési eljárás = MP3 (MPEG Audio Layer 3): internet, kis fileméret ellenére elég jó minőség. Ez a formátum, úgy tárolja a hangokat, mint a .JPG a képeket, vagyis a nem észlelhető részeket kihagyja. Így kb. tizedrészre sűríthetők az Audio CD-k anyaga.
Bináris képábrázolás Számítógépeink vizualitása és az ember látása fontos különbséget mutat. Látásunk lényegében analóg alapokon nyugszik, míg a számítógép digitális módon kezeli a vizuális információkat is. A képek számítástechnikai feldolgozásának első lépése a látvány számjegyekké alakítása, digitalizálása. Ezt a műveletet végzik el a szkennerek és a digitális fényképezőgépek (melyben az optika még analóg képet állít elő, ezt alakítja át a hagyományos film helyett használt érzékelő digitális formára).
Bináris képábrázolás A színes képek rögzítése a hagyományos fotográfiához hasonlóan itt is úgy történik, hogy az adott valós színt szétbontják a három alapszínre: • R-red-vörös • G-Green-zöld • B‑Blue-kék. Ez után meg kell határozni, hogy az adott szín milyen értékű vörös, zöld és kék összetevőt tartalmaz. Ebből a szkennelő program meghatározza a színek számszerű értékét.
Bináris képábrázolás A digitalizálás eredményét lényegében két fontos jellemző határozza meg. • felbontás: a mintavételezés gyakorisága, tehát az, hogy milyen sűrűn vizsgáljuk a képpontokat. • színmélység: a mért értékek kvantálása, amiből látható, hogy hányféle szín különböztethető meg
Bináris képábrázolás A pixelt a kép további részekre nem bontható egységes színű részének tekintjük. Felbontás: A felbontás DPI (Dot Per Inch) egységben adják meg, ami az 1 inch távolságon megkülönböztethető képpontok számát jelenti.A tipikus értékek 1200 DPI körül találhatóak. A felbontást digitális fényképezőgépek esetén megapixel egységgel is szokták jellemezni. Ez azt határozza meg, hogy összesen hány pixelből áll az elkészített kép. Az így megadott felbontás nem adja meg a kép oldalarányait.
Bináris képábrázolás Színmélység: A kapott képpontot a színével jellemezzük. A kapott képpontokhoz rendelt színkódok számosságát a színmélységgel adjuk meg és bitekben mérjük. A mai szkennerek 24-48 bites színmélységgel (224-248 féle színárnyalat) dolgoznak. Az ember színlátása, monitoraink és nyomtatóink megjelenítő képessége ettől messze elmarad.
Bináris képábrázolás A digitális képek jellemzésére is használjuk a kontraszt fogalmát. Kis kontrasztúnak mondunk egy képet, ha a képpontok fényessége kevéssé tér el egymástól.Bizonyos határok között az ilyen hibák javíthatók.A javítás során a világos pontok világosabbá, a sötét pontok sötétebbekké válnak, így a többi színárnyalat miatt élőbbnek tűnnek a képek.
Bináris képábrázolás A színek kódolására a két legelterjedtebb módszer: • RGB (Red Green Blue, Vörös Zöld Kék) Az RGB módszert alapvetően a képet fénysugárzással megjelenítő eszközök,pl.: monitorok alkalmazzák. • CMYK (Cyan Magenta Yellow blacK, Cián Bíbor Sárga Fekete). A CMYK-módszer a fényelnyelésen alapul,pl.: nyomtatásban használjuk.
Bináris képábrázolás Az RGB-módszert additív (összegző) színkeverésnek is hívják, mert a három alapszínt jelentő fénysugár különböző arányú keverésével állítja elő a végeredményt. 24 bites színmélység esetén az egyes összetevők mennyiségét 1-1 bájton jelezzük. A szokásos jelzése például az egyik zöld színnek #00AA00. A nagyobb értékek világosabb színt jelentenek. A színkeverés elvéből adódóan az #FFFFFF jelenti a fehéret és a #000000 pedig a feketét. A három alapszínt azonos mennyiségben tartalmazó színek a szürke valamely árnyalatát jelentik.
Bináris képábrázolás A CMYK-módszert szubsztraktív (kivonó) színkeverésnek is hívják. Itt a módszer alapja az, hogy az egyes alapszíneket jelentő festékek bizonyos színeket elnyelnek a visszavert fényből. A CMY színek elvileg elegendőek a fekete szín előállításához is, de ez gyakorlatilag sosem tökéletes, ezért alkalmazzák negyedik színként a feketét. (Nyomdászatban négyszínnyomás) Ha minden színhez 1 bájtot rendelünk, akkor 32 biten fogjuk tárolni a színeket.
Bináris képábrázolás Színt HSB módszerrel is választunk. • A színezetet (Hue) 0-360-ig terjedő skálán (színkörön) adjuk meg, • a kiválasztott szín telitettségét (Saturation) %-ban állíthatjuk be - a szaturáció csökkenésével egyre fehérebb (szürkébb) színt kapunk. • a visszavert fény erősségét jellemzi (Brightness) - szintén %-ban adandó meg. Csökkenésével egyre sötétebbé válik a kiválasztott szín. Megadhatjuk a színt hexadecimális számmal is előbb a vörös, majd a zöld aztán a kék szín értéke következik 16-osszámrendszerbeli alakban. Pl. #A546B2
Bináris képábrázolás • A bitképes tárolás esetén az egyes képpontok információit tároljuk, és nem figyeljük, hogy mit ábrázol a kép. Nagyobb kép nagyobb fájlméretet eredményez. A képet függőleges és vízszintes irányokban pontokra (pixelekre- kis négyzet alakú területekre) osztja fel, és minden egyes pontnak tárolja a színinformációit. Megjelenítéskor a képernyő egy-egy képpontjában jeleníti meg a tárolt kép egyes pontjait a megfelelő színben. • A vektoros tárolás esetén azt is figyeljük, hogy mit ábrázol a kép, és matematikai formulákkal írjuk le a képet. Ekkor a nagyobb kép nem feltétlen jelent nagyobb fájlméretet. A BMP kiterjesztésű állományok pl. rasztergrafikus, a WMF kiterjesztésűek vektorgrafikus módon tárolják a képeket.
Bináris képábrázolás Bittérképes (bitmap) grafika (rasztergrafika) jellemzői I.: • A bitképek adott számú pixelt tartalmaznak, emiatt a kép átméretezéskor torzulhat. (nagyításkor nem változik a képpontok száma) • Pl. A • Igen jó minőségű képek készíthetők (fényképekről is). A nagy felbontás (sok képpont) és a sok szín tárolása igen nagy méretűvé teheti a bitképes a fájlokat (még akkor is, ha viszonylag egyszerűbb rajzokat tartalmaznak.) • A kép méretét (szélesség, magasság) megadhatjuk a képpontok számával. Felbontáson az egységnyi hosszúságú szakaszon (1 cm-en, 1 inch-en) elhelyezett képpontok számát értjük.
Bináris képábrázolás Bittérképes (bitmap) grafika (rasztergrafika) jellemzői II.: • Egy kép méretét megbecsülhetjük, ha a kép vízszintes méretét (képpontok száma) szorozzuk a függőleges irányú pontokban mért méretével, majd ezt megszorozzuk a színmélységgel, majd osztunk 8‑al. • Pl.: Egy digitális géppel készült képnek (szélesség:1700 pixel, magasság: 1100 pixel, színmélység 24 bit) fájlmérete tömörítés nélkül: 1700x1100x24/8= 5 610 000B= 5,35MB) • Képeink meglehetősen nagy méretűek.
Bináris képábrázolás Vektorgrafika jellemzői I.: • A kép egymástól független vonalakból és területekből áll. Minden objektum önállóan szerkeszthető – utólag is bármikor. • Az egyes objektumok alkalmazkodnak a használt kimeneti eszköz – pl. nyomtató felbontásához. Éles képek nyomtathatók. ( A nyomtató felbontása nagyobb, mint a képernyőé) • torzítás nélkül lehet nagyítani, kicsinyíteni (AA) • az egyszerűbb alakzatokból álló grafikus ábrák kicsi méretű fájlokat adnak. • a bonyolult ábrák, fényképek igen nagy méretűek, lassú a megjelenítésük a sok számolás miatt és nem képes a fénykép minőség visszaadására.
MALOM Bináris képábrázolás Vektorgrafika jellemzői II.: • A vektorgrafikát a főleg vonalakból és egyszerű mértani alakzatokból álló rajzok, pl. műszaki rajzok, építési és termék tervek, üzleti ábrák, grafikonok elkészítésére használjuk. • Vektorgrafikus képszerkesztő program pl. a CorelDraw, Adobe Illustrator, Macromedia Freehand, Flash (animációs). A Sodipodi: Windows és Linux platformon egyaránt használható - szabadprogram. • Az Office programokban használt rajzolóprogram is vektorgrafikus, ahogy a ClipArt rajzok nagy része is.
Bináris képábrázolás • A színmélység és a felbontás növelésével nő az adatmennyiség és így egyre nagyobb fájlokat kapunk. • A helycsökkentésben játszanak szerepet a különböző tömörítési eljárások: • veszteségmentes: • GIF, PNG; GIF csak azért tűnik rosszabbnak, mert csak 256 féle színt kezel; • veszteséges: • JPG/JPEG, eldönthetjük, hogy a minőség vagy a fájlméret a fontosabb).
Bináris képábrázolás • BMP: „Bitmap file”. Ez a formátum főként a Microsoft Windowsban használatos pixeles képek tárolására szolgál, különböző színmélységű és különböző felbontási fokozatú lehet. A formátum 24 bites színmélységig tud képeket tárolni, és a Windows alatt működő grafikai alkalmazások túlnyomó része konvertálni tudja. Nem tömörít, ezért nagy fájlméretet eredményez. • TIF: a név a Tagged Image File Format (címkézett állomány formátum) kifejezés kezdőbetűiből származik, bittérképes tárolási forma, amelyet főként a kiadványszerkesztéshez dolgoztak ki. Fontos és gyakori adatátviteli formátum, képfeldolgozással, szkennelt képek utómunkálataival stb. kapcsolatban. A TIFF tetszés szerinti képméretet és színmélységet támogat 24 bitig. Veszteségmentes tömörítést használ. Többlapos képek!
Bináris képábrázolás • GIF: (Graphics Interchange Format): ezt a formátumot eredetileg a CompuServe, egy hálózati adatszolgáltatásokat kínáló cég fejlesztette ki annak érdekében, hogy képadatokat (időjárási térképeket, fényképeket, képeket stb.) tudjanak a kereskedelmi szolgáltatásokon belülkülönböző számítógéprendszerekre átvinni. Ezért a legtöbb program beolvassa és menti a GIF képeket. Manapság már jelentős korlátot jelent, hogy legfeljebb 256 színt különböztet meg. Viszonylag kis fájlméret érhető el vele. Gyakran használjuk internetes megjelenítésre is. A hálózati felhasználást segíti az interlaced lehetőség. Ekkor a kép négy részből tevődik össze, melyek egyre részletgazdagabbak. A böngésző először egy elnagyolt képet tölt le, majd ezt egyre finomítja. A GIF89 szabvány támogatja az átlátszó területeket is. A 256 szín valamelyikét átlátszónak definiálhatjuk, így megoldhatjuk, hogy a kép nem téglalap alakúnak látszik, hanem pl. egy figura alakját veszi fel. A GIF különlegessége az animálhatóság. Az animált GIF képek egyes fázisai eltérnek egymástól. Egymás után vetítve mozgónak látjuk őket. A böngészők képesek értelmezni őket.