Szerbia tavai2 - Horvath Daniel 8.3

1. Szerbiatavai

2. Szerbiábansoktóvan. Keletkezésük, nagyságuk, mélységük, jelentőségük, vízitulajdonságukalapjánlehetmegkülönböztetniegymástól. Vizüketcsapadék, forrás, folyóésgleccsertáplálja. Természetesésmesterségestavakraoszthatjuk!

3. Természetestavak Természetes tavaink kicsik. Jelentősebbek a pannon- alföldi tavak Észak-Bácskában, a magashegyi tavak a Sár-hegységen és a Prokletijen, folyami tavak a síksági folyók mentén és a csuszamlással keletkezett tavak a hegyvidéken. MEANDER-éles folyó kanyarulatóknál, síksági folyókon alakulnak ki.

4. Csuszamlással is létre jöhet tó. Az átázott földréteg lecsúszik a hegyről egy folyó mederbe elzárja a vizet és tó jön létre. Így keletkezett a Zavojskoi-tó. EOLIKUS-Szél által létre hozott tó. Szabadkánál több eolikus tó van:Palicsi-tó, Ludasi-tó, Vér-tó, Sós-tó ,Kelebiai-tó ezek medencéjét a szél hozta létre.

5. Zavojskoi-tó A tó 1963-ban keletkezett. A Stara planina déli lejtőjén az olvadó hó eláztatta a földet ami lecsúszott a Visočica medrébe. A tó elárasztotta a Zavoj nevű falut. Így jött létre Novi Zavoj.

6. Obedi-láp Az Obedi-láp a Száva lekapcsolódotmeanderében jött létre.

7. Palicsi-tó

8. Jovacskai-tó 1977-ben keletkezett. A Grot és az Oblik hegy oldalán lecsúszó föld elzárta a Jovacskareka nevű folyót. Ez három nagyobb tó neve az alsó, középső és felső jovacskai tó.

9. Rusandai-tó A Tisza lekapcsolódott meanderében jött létre. Bánátban Melence mellett terül el. Sótartalma 40-60 ezrelék, nagyobb a világtengerénél (35).

10. ASár-hegységbenés a Prokletijén lévő magashegyi tavakatgleccser tónak vagy tenger szemnek nevezzük. A Sár-hegységben 40-nél több gleccser tó van. Legnagyobb és legszebb a livadicei-tó . A livadicei-tavat, vagy máskébb Strpcei-tóként ismerik. A Prokletijének hazánkhoz eső részében sok gleccser tó van. Megtalálhatók a hegycsúcsok alatt általában 2200-2350m magasságban. Területileg nagyobbak a Sárhegységi tavaknál. A nagyobb síksági folyók völgyében síksági tavak keletkeztek. Ezeket holtágaknak vagy morotvának is nevezik. Sok közülük elláposodott és mocsári növények nőnek bennük.

11. Szerbiában több mesterséges tó van mint természetes. Gazdasági és üdülési célból készitették. Gazdaságilag - víz energia nyerésére,-öntözésre,-haltenyésztésre,-települések és gazdaságok víz ellátására használják. A második Világháború után jöttek létre a gyors ipari fejlődés miatt. Folyók medreiben, medencékben hozták létre őket. Mesterségestavak

12. Nagyobb és jelentősebb mesterséges tavak: az Uvac, Lim és Drina melléki tavak. Hazánk nyugati részében a Nyugati-Morava menti tavak, a Vaskapu-tó Kelet Szerbiában és a Vlaszinai-tóDél-Kelet Szerbiában. Szerbiában több mesterséges tó elektromos energia előállítására szolgál: Az Uvac völgyében a Sjenicai, aZlatari és a Radoinyei-tó, aLim völgyében a Potpećko-jezero, a Drina völgyében a Perućaci és a Zvorniki-tó, aMorava mentén az Ovčar-Kablari-tó és a Međuvršje.

13. Vaskapu-tó A Vaskapu-tó felszíne a legnagyobb Szerbiában. A tavat és a vízerőművet hazánk közösen készítette Romániával.

14. Vlaszinai-tó A Vlaszinai –tó a legmagasabban fekvő mesterséges tó Szerbiában. Tengerszintfeletti magassága 1213m. Elektromos energia termelés céljából létessítették. A közelében van a Liszinai-tó.

15. Megközelítés Szerbia felöl

16. Települések és gazdaságok víz ellátására létre hozott tavak: Gračanicai-tóPrištinánál, Gazivodei-tóKosovskaMitrovicánál, Bovanskoi-tóAlexinácnál, ĆelijeKruševácnál, Grošničkoi-tó és a Grúžai-tóKragujevácnál és a Bori-tó Bornál. Nagybecskerek melletti Écskai-tó Szerbia legnagyobb halastava. Écskai-tó

17. Szerbia tavai Készítette: Horváth Dániel 8.3