Jegyzői értekezlet 2011. 10. 05.

1. Jegyzői értekezlet 2011. 10. 05. A települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatáról Molnárné dr. Tarkovács Márta

2. Jat. 3. § • 18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. • A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.

3. Ötv. 15. § alkalmazása • Minden esetben, minden vizsgált önkormányzat minősített többséggel fogadta el az SZMSZ-t

4. Hivatal, körjegyzőség Ötv.38-39.§ • Hivatali munkarend, ügyfélfogadási rend szabályozása 30 %-ban hiányzott, • körjegyzőségnél sok esetben a körjegyzőséget létrehozó megállapodásban fogadták ezt el .( a pm. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására 35. §. (2))

5. Képviselő-testületi ülések száma • 12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. • A települések kétharmada szabályozta, a szabályozás zöme a kötelező hatra vonatkozott

6. Ülések megtartásának rendje Ötv. 15. § • polgármester ülésvezetése, tanácskozás rendjének fenntartása, előterjesztések tárgyalása, vita szabályozása, döntéshozatali eljárás, határozathozatal szabályozása területén hibás szabályozás elenyésző volt

7. Rendeletalkotás, a társadalmi részvétel szabályai Ötv. 103/B. § • „…a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg” • - a társadalmi részvétel szabályozása elmaradt

8. Rendelet kihirdetése Ötv.16. § (2) • Csak egy hiteles formája van, nem kettő, vagy több, azok már egyéb nyilvánosságra hozatali módnak számítanak ( PH. hirdetőtábláján való elhelyezés, honlapon történő megjelenés stb.) • A titkárságon való közzététel nem kihirdetési mód

9. Bizottságok Ötv. 23. § • Hatáskör-átruházás pontatlan, nincs aktualizálva, keveredik a feladat és a hatáskör,(döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg,előkészít, szervez, ellenőriz, állást foglal ) • Pénzügyi bizottság 2000 fő felett • Vagyonnyilatkozattal foglalkozó bizottság

10. Polgármester, alpolgármester Pttv. 9-10 § • Mindenhol szabályozásra került, hogy a polgármesteri tisztség foglalkoztatási jogviszonyú, vagy társadalmi megbízatású • A társadalmi megbízatású polgármestereknél zömében elmaradt a hivatali munkarend meghatározása, a társ. alpolgármestereknél úgyszintén.

11. 31. § Kt. összehívása spec. esetben • „A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.” • Néhány esetben nincs szabályozás, vagy pontatlan az idézet

12. Tipikus hibák • társulás önkormányzatok között lehetséges, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel nem. Ötv. 41. §, 1997. évi CXXXV. tv. 1-2. §

13. Tipikus hibák • az eskü szövege egy korábbi időpontban hatályos jogszabály szerinti. • 2000. évi XCVI. Tv. 1. § (2), Pttv. melléklet

14. Tipikus hibák • tévesen még Közigazgatási Hivatal szerepel a Békés Megyei Kormányhivatal helyett.

15. Tipikus hibák • titoktartásra vonatkozó szabályok nem felelnek meg a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. új törvénynek, ami 2010. április 1-től hatályos. Az „Államtitok” és a „Szolgálati titok”, mint titokfajták is megszűnnek, s helyükbe a négyszintű, káralapú minősítési rendszer lép.

16. Tipikus hibák • a testület előzetes engedélyéhez közi az ülésen a videó felvétel készítését • 57/2000. (XII. 19.) AB határozat: „Az Ötv. 12. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános. Ez alól csak a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetekben lehet eltérni. A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. • A nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők, egyéb felszólalók megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. • a nyilvános képviselő-testületi ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek is minősül

17. Tipikus hibák • Ötv. 36.§ (3) bekezdése: • a jegyző köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel, és nem „törvényességi észrevételt tehet.”

18. Kisebbségi önkormányzati SZMSZ-ek felülvizsgálata • A 2010-es önkormányzati választások eredményeként 86 kisebbségi önkormányzatot választottak • abból jelenleg csak 84 kisebbségi önkormányzat működik, egy az alakuló ülés óta nem tartott ülést, egy a célvizsgálat lefolytatása óta megszűnt. • A 2011. januári választást követően 3 területi (megyei) kisebbségi önkormányzat alakult. • Az ellenőrzés kiterjedt az Országos Román Kisebbségi Önkormányzatra is, melynek székhelye Gyulán van.

19. Felülvizsgálat • Nektv. 30/C. § (3) bekezdése meghatározza, hogy „A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt: szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül” • 70 határidőben eleget tett

20. Határozattal, minősített többséggel fogadták-e el, • 83 esetben határozattal fogadta el SzMSz-ét, • egy esetben a határozatból nem ismerhető meg a döntés, illetve • a kisebbségi önkormányzatnál nincs meg az SzMSz módosítására vonatkozó határozat, • vagy az azt tartalmazó jegyzőkönyvet nem küldték meg. • Minden esetben minősített többséggel fogadták el

21. A testületek létszáma • A Nektv. 23. §-a egyértelműen meghatározza a kisebbségi önkormányzati testületek létszámát. • Csupán 3 SzMSz-ben nem aktualizálták a tagok létszámát és az ehhez kapcsolódó mellékletet.

22. Bizottságok létrehozása • döntő többsége nem hozott létre bizottságot • 5 törvénysértő módon állapította meg a bizottság-alakítás szabályait. • az SzMSz megtiltotta, hogy az elnökhelyettest bizottsági taggá válasszák, ami a Nektv. 30/M. § (1) bekezdésével ellentétes. • A területi, országos kisebbségi önkormányzatoknál kötelező pénzügyi bizottságok megalakítása megtörtént

23. Fakultatív feladatok felvállalása • 42 kisebbségi önkormányzatnál a vizsgálat nem tárt fel hibát • 41 nem vállalt fel fakultatív feladatot • Néhány esetben rosszul szabályozták:az országos önkormányzatra vonatkozó feladatokat is felvették, illetve a feladatok felvállalását csak feltételes módban, a tv. szövegét idézve szabályozták, nem konkrét rendelkezésben

24. Feladat- és hatáskör átruházása • Fele jól, fele nem szabályozta • Az elnökhelyettest és a gazdasági ügyintézőt, mint a kisebbségi önkormányzat szervét szabályozták

25. Át nem ruházható hatáskörök • A többség a törvényben foglaltakat megismételte, néhány rosszul szabályozta, vagy rendelkezett róla • nem ruházható át a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti költségvetés, zárszámadás meghatározása. • A kereteket nem a települési önkormányzat rendelete határozza meg, hanem a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata épül be változatlan tartalommal a költségvetési rendeletbe. • Az át nem ruházható hatáskörök szűkítésére nincs lehetőség, így ez is törvénysértő szabályozásnak minősül.

26. Elnök, elnökhelyettes • Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.” • Egyharmada nem rendelkezett arról, hogy ilyen esetben az ülés összehívására melyik képviselő jogosult, vagy részletszabályozásuk nem volt egyértelmű. • Sehol nincs törvénysértően megválasztott két alelnök

27. Ülések száma • 1 esetben a kisebbségi önkormányzat üléseinek számát a testület rosszul határozta meg az SzMSz-ben, • 1 esetben hiányzott az ülések számának meghatározása

28. Titkos szavazás • 30/G. §-ban foglaltak szerint titkos szavazás csak zárt ülési tárgykörben tartható. • 7 kisebbségi önkormányzat rosszul szabályozta a titkos szavazással kapcsolatos kérdéseket: pl. költségvetést és zárszámadást titkos szavazással kell elfogadni

29. Név szerinti szavazás • A Nektv. 30/J. §-a szerint név szerinti szavazást kell a képviselő-testület megbízatása előtti feloszlásának kimondásához. • Az SzMSz ugyanakkor rendelkezhet név szerinti szavazás lehetőségéről más tárgykörökben is. • Törvénysértő az SzMSz olyan rendelkezése, ami a képviselő-testület megbízatása előtti feloszlásának kimondásához csak a minősített többség szükségességét állapítja meg, mivel a megbízás előtti feloszlásnak kettős - név szerinti szavazással és minősített többségű döntéssel - feltétele van.

30. Közmeghallgatás • Törvényi kötelezettség a közmeghallgatás évente legalább egyszeri megtartása, ezért törvénysértő az a rendelkezés, ami a kisebbségi önkormányzat testületének döntésétől teszi ezt függővé • azt szabályozták, hogy évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartani, de a további főbb előírások már nem kerültek rögzítésre

31. Jegyzőkönyv tartalma • röviden és elnagyoltan szabályozták • nem biztosították a zárt ülés tartása estén a külön törvény szerinti közérdekű adatok megismerésnek lehetőségét • jegyzőkönyvet a közigazgatási hivatalnak kell megküldeni: módosítani kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervre, vagy nevesítve a Békés Megyei Kormányhivatalra.

32. Képviselők jogállása • Csak a tisztségviselők jogosultak a munkájukkal összefüggésben költségtérítésre, nem minden képviselő. • A tiszteletdíjat csak feltételes módban, mint lehetőséget szabályozták, a szabályzatban konkrétan kell rendelkezni. • A kötelezettségeit nem teljesítő képviselőknél törvénysértően 50%, 3 havi tiszteletdíj megvonását is lehetővé tesz a szabályzat. • Összeférhetetlenséget szabályoztak, de a rendelkezés tartalma alapján a személyes érintettségre vonatkozó szabályokról van szó, ezt szükséges pontosítani.

33. Elnök jogállása • jogszabálysértő az elnök illetve az elnökhelyettes felmentését minősített többségű szavazáshoz kötni, mert a Nek.tv. 30/P. § (2) és (5) bekezdései kimondják, hogy: (2) bekezdés „Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.” • (5) bekezdés: „Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

34. Költségvetés, vagyon • A vagyonáltalában nincs konkretizálva, az Ötv. szerint lehetséges vagyontárgyak vannak csak megjelenítve • Törvénysértő az olyan rendelkezés, ami lehetővé teszi a testület számára, feladatai ellátása érdekében, alapítványt létrehozását. Az Ötv. 88. §-a alapján és a Ptk. 74/G. § ez már nem lehetséges.

35. Jogszabályszerkesztés • A bevezetésben nem az Ötv.-ben, Áht.-ban és az Ámr.-ben foglalt felhatalmazásra kell hivatkozni. • A felhatalmazást adó jogszabály megjelölése pontatlan • Tévesen, a Nektv. 27. §-ra és az Ötv. hatályon kívül helyezett 102/C.§-ra hivatkoztak, mint felhatalmazást adó jogszabályra