Fekete bárány vagy sötét ló? Fiskális sebezhetőségünk regionális összehasonlításban*

1. Fekete bárány vagy sötét ló? Fiskális sebezhetőségünk regionális összehasonlításban* Gereben Áron, igazgató Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Elemzések gerebena@mnb.hu MKT Közgazdász vándorgyűlés, Pécs, 2011. szeptember 30. * Köszönöm Hoffmann Mihály és P. Kiss Gábor kollégáimnak az előadás elkészítésében nyújtott közreműködésüket

2. Fekete bárány vagy sötét ló?

3. Alapkérdések Mennyire sikerült túllépnünk a múlt sötét árnyain? • Sokáig a régió fiskális fekete báránya voltunk… • … azután elkezdünk szigorítani: csomag csomagot követ… • …miközben mások a válság hatására lazítottak Hova jutottunk régiós összehasonlításban? A jövő lehetőségei és kihívásai, avagy hogyan tovább?

4. Van néhány sokat idézett állítás a magyar fiskális politikával kapcsolatban… • Fegyelmezetlen fiskális politika • Magas költségvetési hiány • „Választási ciklikusság” • Alacsony költségvetési hitelesség • Magas állami kiadások • Nemzetközi összehasonlításban kimagasló államadósság • A fentiek eredőjeként magas finanszírozási költségek, kedvezőtlen kockázati mutatók Sikerült-e érdemben változtatni a fenti sommás megállapítások igazságán az elmúlt pár év intézkedéseivel?

5. Fegyelmezetlen fiskális politika nemzetközi összehasonlításban – sosem volt érdemi mozgástér

6. Alacsony fiskális hitelesség, avagy tervek és teljesülésük…

7. A magyar költségvetés kiadásai jelentősen meghaladják a visegrádi országok átlagát

8. Kiugróan magas adósság a régióhoz képest

9. Fejlettségünkhöz képest igen magas az állam eladósodottsága

10. A magasabb eladósodás jól tükröződik a kockázati mutatók magasabb szintjében is (CDS)

11. A kedvezőtlen múlt után mi adhat okot a bizakodásra? • A magyar államháztartás hiánya a prociklikus fiskális politika eredményeképpen nemzetközi összehasonlításban is viszonylag mérsékelt. • A költségvetés kiinduló strukturális pozíciója kedvező: középtávon a bejelentett intézkedések eredményeképpen 1,5 százalék körüli strukturális egyenleg valószínűsíthető . • A magyar állami kiadások többlete a V-3-ak átlaga felett a hivatalos adatok szintjén sokat mérséklődött az elmúlt években, bár még jóval a régiós átlag felett van, azonban az összehasonlítást lehetővé tevő korrekciók elvégzése után eltűnik a különbség…

12. 2006 után a strukturális egyenleg jelentős javulását figyelhettük meg

13. Az állami kiadások nemzetközi összehasonlításához korrekciókra van szükségünk • Hivatalos adatok alapján magyar kiadási szint még 5 százalékponttal V-3 átlaga felett még 2010-ben is (korábban 8-10 szp), azonban az egyes költségvetések és gazdaságpolitikák eltérései miatt az országok nem összehasonlíthatóak, ezért korrekciókra van szükség • Elvégzett főbb korrekciók: • Kamatkiadások eltérő szintje (fókuszban az elsődleges egyenleg vizsgálata, ami kevésbé determinált, mint a kamatkiadások) • Kiadások adótartalma (eltérő adószint és adóalap torzítja a kiadásokat is) • EU-transzferek (ezek néhol átfolynak a költségvetésen, néhol nem) • Szociális támogatások egyes formái (néhol adókedvezmény formájában, néhol direkt kiadás formájában jelennek meg) • Korrigált kiadási szintünk kismértékben már a régió alatt helyezkedik el: a kiadásokat a bevételek és az államadósság is nagymértékben befolyásolja (A módszertan és az eredmények részletes bemutatása: P. Kiss – Szemere, 2009, 2011)

14. 2006 után a strukturális egyenleg jelentős javulását figyelhettük meg

15. Hol van még komoly tennivaló? • A kiadások szerkezete továbbra is kedvezőtlen a V-3-hoz képest • Az államadósság csak lassan csökken • A fiskális politika hitelességének megteremtéséért még sokat kell tenni.

16. A kiadási szerkezetben jelentős eltérések vannak

17. Az adósság belátható időn belül csak lassan csökken

18. Tanulságok: a pénzügyi válság tapasztalatai Európában • Az Euróövezet „régi” tagállamai nagyot lazítottak, néhány országban jelentősen emelkedett az államadósság … • a kezdetben számottevő fiskális mozgástérrel nem rendelkezők (GR, PT, IT) • a „túl nagyot” lazítók (IE, GR, ES, PT) • a magánszektor (bankrendszer) problémáit átvállalók (IE) • a legnagyobb reálgazdasági áldozatot elszenvedők (IE, GR, IT, ES) … és komoly bajba kerültek • Eközben a visegrádi országok is hasonló mértékben lazítottak, de a jóval alacsonyabb átlagos adósságszint miatt nem kerültek bajba Fontos tanulságok: • A költségvetési mozgástér tekintetében az állományok alakulása (adósság) legalább annyira fontos, mint a költségvetési hiányé • Válság alatt a mozgástér gyorsan szűkül, ezért az óvatos fiskális politika szerepe felértékelődött

19. Tanulságok: hogy állunk most? • Költségvetési mozgástér tekintetében a folyó hiány tekintetében már jelentős előrelépés történt az elmúlt években, azonban 2011-ben jelentős strukturális romlás várható (adókiengedés következtében) • Az államadósság csökkenő pályáját várjuk a következő években, azonban a magas szint továbbra is jelentősen korlátozhatjaa költségvetési mozgásterünket • Az állami kiadások csökkennek, de a szerkezet még nem optimális • Állandó alkalmazkodási kényszer a változó belső-külső körülményekhez (néha ad-hoc nak tűnő programalkotás, nem eléggé egységes gazdaságpolitikai irányvonal irányváltásokkal tarkítva, gyengülő kiszámíthatóság) • I. és II. gazdasági akciótervek, Széll Kálmán Terv, Konvergencia program, kiadás zárolások, Országvédelmi terv, költségvetési törvény • Egyszeri intézkedésekre, bevételekre építő átmeneti egyenlegjavítás

20. Tanulságok: még messze vagyunk attól, hogy „hófehér paripa” legyünk • A múltbeli magyar fiskális politika… • A regionális összehasonlítás eredményei… • És a pénzügyi-gazdasági világválság tapasztalatai alapján: Vannak még tennivalóink fiskális sebezhetőségünk mérséklése érdekében

21. Tanulságok: mit kell tennünk? • Tovább kell menni a strukturális egyenleg javításának útján… • … amihez minimálisan a bejelentett kormányzati intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges • Kulcsfontosságú a 2012-es költségvetés összeállítása (2,5%-os cél) • Az átmenetinek szánt bevételnövelő (különadók, MNyP) és a tartós bevételcsökkentő (szja- és társasági adó kiengedés) intézkedéseket tartós kiadáscsökkentő lépésekkel kell felváltani • Az államadósságnál érdemes a maastrichti kritériumnál alacsonyabb cél elérését kitűzni (50 százalékos korlát az Alaptörvényben jó irány); ugyanakkor nehéz gyorsan csökkenteni, még sokáig a V-3 felett leszünk

22. Tanulságok: hogy állunk most? • A költségvetés szerkezetében szükségesek további módosítások a fejlletségünknek megfelelően (szociális kiadások versus egészségügy, magas adószint) • Egyelőre a középtávú növekedési kilátások – részben a kormányzati kiigazítás következtében is – nem túl kedvezőek, ami kockázatot jelent a költségvetésre nézve is, ezért növekedésbarát költségvetési kiigazításra van szükség • Fiskális szabályok és ellenőrző intézmények (például Költségvetési Tanács) fontos szerepet játszhatnak a fegyelmezett állami gazdálkodás kialakulásában, fenntartásában: kiemelt fontosságú a szabályok betartása és a költségvetési önkorlátozás: ez emelheti a hitelességet • Gazdaságpolitika kiszámíthatóságának, hitelességének erősítése