1 / 14

A megb z - gyn k modell 1

Aszimmetrikus informci. Kereslet mennyisge = f (r)a klnbzo minosgu jszgokat belertve pl. a munkaerot is klnbzo jszgoknak tekintettka minosg megklnbztetse kltsgesLehet-e hatkony (Pareto egyenslyi) a piac, ha a csere rsztvevoi kztti informci aszimmetrikus?A piac

augustin
Download Presentation

A megb z - gyn k modell 1

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961) Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet) Erkölcsi kockázat („moral hazard”) Ösztönzés Megbízó-ügynök modell szimmetrikus információ esetén

    2. Aszimmetrikus információ Kereslet mennyisége = f (Ár) a különbözo minoségu jószágokat – beleértve pl. a munkaerot is – különbözo jószágoknak tekintettük a minoség megkülönböztetése költséges Lehet-e hatékony (Pareto egyensúlyi) a piac, ha a csere résztvevoi közötti információ aszimmetrikus? A piac Pareto-hatékony, ha a vevok és az eladók közötti elosztáson nem lehetséges Pareto-javítás Aszimmetrikus információ esetén a piac maga olyan „egyensúlyi” állapotokat hoz létre, amelyeknél léteznek elonyösebbek is a szereplok számára (pl. a piac összeomlik, nincs tranzakció)

    3. Keresés: az információ költsége (1) Stigler, G.J. ‘The Economics of Information,’ The Journal of Political Economy, LXIX (3), 213–26. A vizsgált kérdés: mekkora egy jószág piaci ára? Keresés: a vevo egy jószág több eladóját megkérdezi az árról, amíg kiválasztja a neki legmegfelelobbet Az ár szóródása miatt annak létezni fog gyakorisági (valószínuség-) eloszlása. Ha az árak erosen szóródnak – a keresés költségéhez viszonyítva – a vevonek érdemes több eladót megkérdeznie az árról Példa: Tegyük fel, hogy a jószágért $2-t és a $3-t kéro eladók eloszlása egyenletes. A minimális ár eloszlása ebben az esetben a következo:

    4. Keresés: az információ költsége (2) A minimális ár eloszlása az árajánlatok számának függvényében

    5. Keresés: az információ költsége (3) Ha a p kínálati ár egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, akkor annak valószínusége, hogy n megfigyelésbol a minimális ár nagyobb p-nél = Megmutatható, hogy a minimális ár suruség-függvénye: az átlagos minimális ár: az átlagos minimális ár szórása = A minimum ár bármely valószínuség-eloszlása esetén a keresés hozadéka – a minimum ár várható csökkenésében mérve – csökkeno A vevo számára a várható megtakarítás a keresés egy újabb egységének igénybe vétele és a jószág q mennyiségének vásárlása esetén:

    6. Keresés: az információ költsége (4) A fogyasztó számára a keresés költségét arányosnak tekinthetjük a megkérdezett eladók számával, mert a fo keresési költség az ido A fogyasztók idejének értéke, valamint ízlésük is különbözo lehet A fogyasztó optimális keresési költsége: a keresés határköltsége egyenlo annak határhozamával Az elobbi optimum-kritérium nem alkalmazható, ha a vevok összefognak a keresésben Egyedi jószágok (pl. egy használt autó) vásárlása-eladása esetén akár a vevo, akár az eladó személyes keresésének hatékonysága igen alacsony ? ezért jöttek létre használt autó kereskedések A keresési költségek csökkentésének másik fontos eszköze a reklám Példa: használt autó-kereskedések tegyük fel, hogy az autókereskedok között tökéletes a verseny a potenciális vevo által fizetni kívánt maximális ár az általa talált minimum ár eltekintünk az árdiszkrimináció lehetoségétol

    7. Keresés: az információ költsége (5) Az eladók p árat kérnek az autóért és azon vevok számára adják el, akiknek ez a minimum ár Az összes lehetséges vevok száma Nb, az eladói árak valószínuség eloszlása egyenletes Az elobbi feltételek mellett az i. eladótól vásárlók száma: ahol K = dp/r, dp a p-közeli árak terjedelme, r az azonos árat kéro eladók száma, n a keresések száma Mivel az i. eladótól vásárló vevok száma no, ahogyan az eladó csökkenti az árat, méghozzá a vevok száma gyorsuló ütemben emelkedik Ugyancsak gyorsuló ütemben no a vevok száma a keresések számának emelkedésével Az eladók is kereshetik az információt: mennyit kér a versenytárs?

    8. Keresés: az információ költsége (6) A keresési költség meghatározó tényezoi minél nagyobb a jószág ára a vásárló jövedelméhez viszonyítva, annál többet fordít keresésre, mert annál nagyobb a keresésbol adódó megtakarítás minél nagyobb a visszatéro (tapasztalt) vásárlók aránya a piacon, annál nagyobb a keresés mennyisége és az árak csökkenése a keresési költség együtt no a piac földrajzi méretével A keresés optimum-kritériuma: ahol i a piaci kamatláb, MCs(n) a keresés határköltége „Az információ jelentoségének elhanyagolása olyan, mint a nulla fok alatti homérséklet. Egy ideig elviselheto, de tartósan nem maradhatunk meg benne ruha és lakás nélkül.”

    9. Magáninformáció, mint externalitás (1) Külso gazdasági hatás: a gazdasági tevékenység hasznát (költségét) nem az élvezi (viseli), aki azt kifejtette Fogyasztói külso gazdasági hatás

    10. Magáninformáció, mint externalitás (2) Egyensúlyi feltételek:

    11. Magáninformáció, mint externalitás (3) Nem-egyensúlyi elosztás

    12. Magáninformáció, mint externalitás (4) Nem-egyensúlyi helyzet:

    13. Magáninformáció, mint externalitás (5) B fogyasztása kisebb, A fogyasztása viszont nagyobb lesz, mint a kiinduló helyzetben volt, mert B „fizeti” A fogyasztásának egy részét

    14. Magáninformáció, mint externalitás (6) Ha A többlet-információval rendelkezik, tehát IA > IB vagy IA = eIA + IB A szereplo – aki magáninformációval rendelkezik – belép a piacra és ez hatással van a piac többi szereplojének megfigyeléseire: nem igaz, hogy a szereplok egymástól függetlenül, teljes informáltsággal döntenek A többlet-információ értékes: monopolista járadék

More Related