140 likes | 287 Views
Aszimmetrikus informci. Kereslet mennyisge = f (r)a klnbzo minosgu jszgokat belertve pl. a munkaerot is klnbzo jszgoknak tekintettka minosg megklnbztetse kltsgesLehet-e hatkony (Pareto egyenslyi) a piac, ha a csere rsztvevoi kztti informci aszimmetrikus?A piac
E N D
1. A megbízó-ügynök modell (1) Az információszerzés költsége (Stigler, 1961)
Aszimmetrikus információ, mint externalitás (Varian, 2001, 36. fejezet)
Erkölcsi kockázat (moral hazard)
Ösztönzés
Megbízó-ügynök modell szimmetrikus információ esetén
2. Aszimmetrikus információ Kereslet mennyisége = f (Ár)
a különbözo minoségu jószágokat beleértve pl. a munkaerot is különbözo jószágoknak tekintettük
a minoség megkülönböztetése költséges
Lehet-e hatékony (Pareto egyensúlyi) a piac, ha a csere résztvevoi közötti információ aszimmetrikus?
A piac Pareto-hatékony, ha a vevok és az eladók közötti elosztáson nem lehetséges Pareto-javítás
Aszimmetrikus információ esetén a piac maga olyan egyensúlyi állapotokat hoz létre, amelyeknél léteznek elonyösebbek is a szereplok számára (pl. a piac összeomlik, nincs tranzakció)
3. Keresés: az információ költsége (1) Stigler, G.J. The Economics of Information, The Journal of Political Economy, LXIX (3), 21326.
A vizsgált kérdés: mekkora egy jószág piaci ára?
Keresés: a vevo egy jószág több eladóját megkérdezi az árról, amíg kiválasztja a neki legmegfelelobbet
Az ár szóródása miatt annak létezni fog gyakorisági (valószínuség-) eloszlása. Ha az árak erosen szóródnak a keresés költségéhez viszonyítva a vevonek érdemes több eladót megkérdeznie az árról
Példa: Tegyük fel, hogy a jószágért $2-t és a $3-t kéro eladók eloszlása egyenletes. A minimális ár eloszlása ebben az esetben a következo:
4. Keresés: az információ költsége (2) A minimális ár eloszlása az árajánlatok számának függvényében
5. Keresés: az információ költsége (3) Ha a p kínálati ár egyenletes eloszlású a [0, 1] intervallumon, akkor annak valószínusége, hogy n megfigyelésbol a minimális ár nagyobb p-nél =
Megmutatható, hogy
a minimális ár suruség-függvénye:
az átlagos minimális ár:
az átlagos minimális ár szórása =
A minimum ár bármely valószínuség-eloszlása esetén a keresés hozadéka a minimum ár várható csökkenésében mérve csökkeno
A vevo számára a várható megtakarítás a keresés egy újabb egységének igénybe vétele és a jószág q mennyiségének vásárlása esetén:
6. Keresés: az információ költsége (4) A fogyasztó számára a keresés költségét arányosnak tekinthetjük a megkérdezett eladók számával, mert a fo keresési költség az ido
A fogyasztók idejének értéke, valamint ízlésük is különbözo lehet
A fogyasztó optimális keresési költsége: a keresés határköltsége egyenlo annak határhozamával
Az elobbi optimum-kritérium nem alkalmazható, ha a vevok összefognak a keresésben
Egyedi jószágok (pl. egy használt autó) vásárlása-eladása esetén akár a vevo, akár az eladó személyes keresésének hatékonysága igen alacsony ? ezért jöttek létre használt autó kereskedések
A keresési költségek csökkentésének másik fontos eszköze a reklám
Példa: használt autó-kereskedések
tegyük fel, hogy az autókereskedok között tökéletes a verseny
a potenciális vevo által fizetni kívánt maximális ár az általa talált minimum ár
eltekintünk az árdiszkrimináció lehetoségétol
7. Keresés: az információ költsége (5) Az eladók p árat kérnek az autóért és azon vevok számára adják el, akiknek ez a minimum ár
Az összes lehetséges vevok száma Nb, az eladói árak valószínuség eloszlása egyenletes
Az elobbi feltételek mellett az i. eladótól vásárlók száma:
ahol K = dp/r, dp a p-közeli árak terjedelme, r az azonos árat kéro eladók száma, n a keresések száma
Mivel
az i. eladótól vásárló vevok száma no, ahogyan az eladó csökkenti az árat, méghozzá a vevok száma gyorsuló ütemben emelkedik
Ugyancsak gyorsuló ütemben no a vevok száma a keresések számának emelkedésével
Az eladók is kereshetik az információt: mennyit kér a versenytárs?
8. Keresés: az információ költsége (6) A keresési költség meghatározó tényezoi
minél nagyobb a jószág ára a vásárló jövedelméhez viszonyítva, annál többet fordít keresésre, mert annál nagyobb a keresésbol adódó megtakarítás
minél nagyobb a visszatéro (tapasztalt) vásárlók aránya a piacon, annál nagyobb a keresés mennyisége és az árak csökkenése
a keresési költség együtt no a piac földrajzi méretével
A keresés optimum-kritériuma:
ahol i a piaci kamatláb, MCs(n) a keresés határköltége
Az információ jelentoségének elhanyagolása olyan, mint a nulla fok alatti homérséklet. Egy ideig elviselheto, de tartósan nem maradhatunk meg benne ruha és lakás nélkül.
9. Magáninformáció, mint externalitás (1) Külso gazdasági hatás: a gazdasági tevékenység hasznát (költségét) nem az élvezi (viseli), aki azt kifejtette
Fogyasztói külso gazdasági hatás
10. Magáninformáció, mint externalitás (2) Egyensúlyi feltételek:
11. Magáninformáció, mint externalitás (3) Nem-egyensúlyi elosztás
12. Magáninformáció, mint externalitás (4) Nem-egyensúlyi helyzet:
13. Magáninformáció, mint externalitás (5) B fogyasztása kisebb, A fogyasztása viszont nagyobb lesz, mint a kiinduló helyzetben volt, mert B fizeti A fogyasztásának egy részét
14. Magáninformáció, mint externalitás (6) Ha A többlet-információval rendelkezik, tehát IA > IB vagy IA = eIA + IB
A szereplo aki magáninformációval rendelkezik belép a piacra és ez hatással van a piac többi szereplojének megfigyeléseire: nem igaz, hogy a szereplok egymástól függetlenül, teljes informáltsággal döntenek
A többlet-információ értékes: monopolista járadék