380 likes | 598 Views
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK. Az oktatási anyagok letölthetők az intézet honlapjáról :. www.immunology.unideb.hu Login : student Password : download Évközi demonstrációk várható ideje: 11. és 14. hét Mázló Anett e-mail: mazlo.anett@med.unideb.hu.
E N D
Az oktatási anyagok letölthetők az intézet honlapjáról: www.immunology.unideb.hu Login: student Password: download Évközi demonstrációk várható ideje: 11. és 14. hét MázlóAnett e-mail: mazlo.anett@med.unideb.hu
Miért kell immunológiát tanulnia egy gyógyszerész hallgatónak? Az immunrendszerre ható gyógyszerek: Nemsteroid gyulladáscsökkentők(NSAIDok) Antihisztaminok Immunmodulánsok:gyógyszerek, melyek fokozzák, vagy csökkentik az immunválaszt Antibiotikumok
Jó észben tartani: 1. Sok gyulladáscsökkentő vény nélkül kapható.2. Az önmagukat kezelő betegek esetében előfordulhat, hogy a gyulladáscsökkentők elfedik a valódi tüneteket.3. A betegek nem ismerik a reklámokból megismert szerek hatóanyagát, így könnyen túladagolhatják magukat azok kombinálásával, vagy fokozhatják a mellékhatásokat.
NSAIDok Flurbiprofen Ibuprofen Naproxen Diclofenac
Szalicilátok Mesalazine / Mesalamine ASA
Immunszuppresszánsokantihisztaminok Loratadin Desloratadine Dimetindene
ImmunszuppresszánsokLeukotrién antagonisták Zileuton Montelukast Zafirlukast
ImmunszuppresszánsokSteroidgyulladáscsökkentők Prednisolone Methylprednisolone betamethasone Budesonide Hydrocortisone butyrate
Immunszuppresszánsokantiproliferatív szerek Tacrolimus Mycophenolatemofetil Cyclosporin A Sirolimus/Rapamycin Ciklofoszfamid Azathioprine Methotrexate
Monoklonális antitestek Efalizumab Anti-D immunoglobulin IL-2R antagonists Basiliximab Rituximab Daclizumab
Immunostimulánsok Imiquimod IL-2 Peginterferon alpha 2b Peginterferon alpha 2a
Immunitás • immunitás (latin): védelem, mentesség (adófizetés alól) • mitől kell megvédeni a szervezetet? • kórokozók (patogének: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtű és többsejtű élősködők) • tumorok • autoimmun betegségek • alapvetően szükséges felismerő funkciók: • saját / nem saját • veszélyes/ nem veszélyes veszélyes saját: pl. tumoroknem veszélyes nem saját: pl. normál flóra !
nem (antigén-) specifikus • azonnali reakció • hatásfoka nem változik lényegesen a válasz során • nincs memória • antigénspecifikus • több nap alatt alakul ki • hatásfoka erősödik az immunválasz során • van memória
A veleszületett és szerzett immunválasz egyformán fontos szerepet játszik a patogének elleni védekezésben
A legtöbb fertőzést könnyen legyűri a veleszületett immunválasz, vannak azonban olyan kórokozók, melyeket csak a szerzett immunválasz képes eliminálni a szervezetünkből • SCID:Súlyos Kombinált Immundeficiencia • “bubble-baby” • Súlyos, életveszélyes fertőzéseknek vannak kitéve, ezért próbálták steril környezetben tartani őket
AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KÉPZŐDÉSE embrionális életben: szikzacskó, máj, lép vérszigetei születést követően: vörös csontvelő - hosszú csöves csontok epifízisében - lapos csontokban (szegycsont, csípőcsont, bordák, csigolyák,) • FOLYAMATOS ÚJRAKÉPZŐDÉS • GYORS REGENERÁCIÓ • NAGYFOKÚ ADAPTÁCIÓ
AZ IMMUNRENDSZER FUNKCIONÁLISAN ELTÉRŐ SEJTJEI Nyugvó limfocita NK sejt Hízósejt Plazmasejt Makrofág Monocita Szöveti dendritikus sejt Nyirokcsomói dendritikus sejt
TÍMUSZ B-sejt NK-sejt T-sejt monocita hízósejt neutrofil DC AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) CSONTVELŐ HSC HSC – önmegújító képesség MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK VÉRKERINGÉS
A NEUTROFIL GRANULOCITÁK • vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták • 68%-át teszik ki, a keringő granulociták 99%-át alkotják) • fagocitózisra képesek • egészséges szövetben nem jellemző • szöveti sérülés hatására vándorlás, kórokozók eliminálása • (enzim, reaktív oxigén intermedier) • akut gyulladásos folyamatok fő sejtes résztvevői A BAZOFIL GRANULOCITÁK • a keringő leukociták 0,1 - 1,5 %-át teszik ki • citoplazmában nagy granulumok • 2 lebenyű sejtmag • hisztamin, heparin felszabadítás • nagy affinitású IgE receptorok • paraziták elleni védekezés, allergiás reakciók AZ EOZINOFIL GRANULOCITÁK • leukociták 0,1- 5 %-a • fő bázikus fehérje, eozinofilperoxidáz • paraziták elleni védekezés, allergiás reakciók
MAKROFÁGOK • fagocitáló sejtek • hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • fő típusaik (szöveti lokalizáció alapján): • mikroglia (agy) • Kuppfer-sejtek (máj) • hisztiociták (kötőszövet) • oszteoklasztok (csont) • alveoláris makrofágok (tüdő) • funkció: celluláris és humorális immunválaszban egyaránt (fagocitózis, citokin termelés, antigén prezentáció) MONOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • mieloid progenitor • méret: 10-15um • sejtmag: bab alakú • lokalizáció:keringésben • keringésből kilépve: makrofág • SZÖVETI - TESTÜREGI
DENDRITIKUS SEJTEK (gyűjtőfogalom) • eredet: mieloid vagy limfoid progenitor sejtekből • lokalizáció: az éretlen dendritikus sejt a véráramból a szövetek közé vándorol, ahol patogén felvételét követően érett dendritikus sejtté válik miközben a nyirokcsomóbavándorol • hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • fő típusaik: • a) mieloid DC-k: - Langerhans sejtek (mukóza, bőr) • - interstíciálisDC-k (máj, lép, stb.) • b) limfoid DC-k: - tímusz DC-k • - plazmacitoid DC-k (pDC) • FollikulárisDC-k: • a nyirokcsomók centrum germinatívumainakstrómaeredetű sejtjei Nyilak: iccosomák (immunkomplexekkel fedett „testecskék”)
A HÍZÓSEJTEK • eredet: mieloid progenitorsejtek • lokalizáció: keringésben nincsenek jelen • szöveti térben differenciálódnak • főként a kis erek környékére lokalizálódnak • funkció: aktiválás során a belőlük felszabaduló vazoaktív aminok az erek permeabilitásátszabályozzák • fontosak a gyulladás kialakításában • allergiás folyamatok fő effektor sejtjei (FceRI a felszínen)
KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT B limfocitaT limfocita (Bursafabricii(madár!)) (Thymus) érés: csontvelőben kezdődik csontvelőben folytatódik csecsemőmirigyben folytatódik további differenciálódás: perifériális szövetekben aktivációt követően: plazmasejt effektorT-sejt:- citotoxikusT-sejt - segítő T-sejt
PLAZMASEJTEK • funkció: ellenanyag termelés • humorális immunválasz B-LIMFOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotenselőalakok • limfoidprogenitor • fejlődés: Bursa ekvivalens szövetekben • (magzati máj, majd csontvelő) • lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B-limfocita a csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • aktiválás: antigén, makrofággal vagy T-limfocitávalvaló kölcsönhatás, limfokinek, citokinek • aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak
T-LIMFOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • limfoid progenitor • fejlődés: tímuszban (csecsemőmirigy) • lokalizáció: a timociták a tímuszban (elsődleges nyirokszerv) érnek immunkompetens T-sejtekké, a perifériás nyirokszervekbe már TCR-t • hordozó T limfocitaként jutnak • csak az APC-k által, az MHC molekulákban bemutatott antigéneket ismerik fel • fő típusai: • - T segítő (CD4+) • - T citotoxikus (CD8+) • - T regulátor (szuppresszor)
NK SEJTEK (natural killer) • eredet: csontvelői pluripotenselőalakok • limfoidprogenitor • keringésben 5-10% • limfocitáknál nagyobbak • citoplazmájukban számos granulum van • nincs antigénkötő sejtmembrán receptoruk („null sejtek”) • természetes immunitás fontos elemei
Veleszületett immunitás (gyors válasz) Adaptív immunitás (lassú válasz)
Hivatásos fagocita sejtek makrofágok neutrofil granulociták dendrtitikus sejtek a fagocitált sejtek, molekulák módosíthatják a sejt funkcióit a fagocitózist enzimatikus lebontás követi Hivatásos antigén prezentáló sejtek makrofágok B-limfociták dendrtitikus sejtek MHC molekulákat fejeznek ki (MHC II-t is!) a fehérje lebontási termékeket (peptidek) az MHC molekulák segítségével mutatják be a T limfocitáknak
neutrofil granulocita LIMFOCITA LIMFOCITA A FEHÉRVÉRSEJTEK TÍPUSAI PERIFÉRIÁS VÉRKENETBEN eozinofil granulocita neutrofil granulocita MONOCITA bazofil granulocita
közvetett kapcsolat citokinek révén közvetlen kapcsolat adhéziós molekulák révén kommunikáció vagy
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ MOLEKULÁK Sejtfelszíni molekulák: • receptorok (pl. PRR-ek, BCR, TCR, citokin-rec.) • kostimuláló molekulák (pl. B7, CD40) • adhéziós molekulák (integrinek, szelektinek, mucinok, stb.) Oldott molekulák: • ellenanyagok • Citokinek (interleukinok, interferonok, kemokinek) • komplement komponensek • metabolitok
Az antigén felismerésben valamint a dendritikus és T-sejt kölcsönhatásban résztvevő fontosabb sejtfelszíni molekulák
A CITOKINEK LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI citokinek • Az indirekt sejt-sejt közötti kommunikáció legfontosabb közvetítői a citokinek, amelyeket az immunrendszer “hormonjainak” is neveznek. • A citokinek kis koncentrációban képesek hatni. • Egy adott sejt válaszadó képességét a citokin-specifikus receptorok megjelenése határozza meg. monokinek kemokinek interleukinek limfokinek
Az interleukin-1 pleiotróp hatása PRR ligand aktiváció elősegítése aktiváció elősegítése lázkeltés
CITOKINEK INTERLEUKINEK (IL-1, IL-2, IL-4, IL-6, IL-10, IL-12, TNFα) fehérvérsejtek funkcióit befolyásolják fehérvérsejtek közötti kommunikáció KEMOKINEK (IL-8, CCL21) kemotaxis kiváltása adhézió fokozása leukociták aktiválása makrofágok, endotél sejtek, keratinociták, fibroblasztok, simaizom sejtek, T limfociták termelik I TÍPUSÚ INTERFERONOK (IFNα, IFNβ) természetes immunitás elemei vírus ellenes védelemben játszanak szerepet, glikoproteinek fertőzött sejtek, plazmacitoiddendritikussejtek II TÍPUSÚ INTERFERON (IFNγ) Th1, CD8+ és NK sejtek termelik fő hatásuk a makrofágok aktiválása