1 / 31

Közösségi gondozás és team munka összeállította: Patyán László

Közösségi gondozás és team munka összeállította: Patyán László. Egészségügyi szociális munka mesterszak. Személyesen a szociális munkáról …(engedtessék meg…). Volt idő, amikor még én is elhittem, hogy az tud szociális munkát csinálni, akinek papírja van róla…. A kurzus fő kérdései.

avery
Download Presentation

Közösségi gondozás és team munka összeállította: Patyán László

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közösségi gondozás és team munkaösszeállította:Patyán László Egészségügyi szociális munka mesterszak

  2. Személyesen a szociális munkáról…(engedtessék meg…) • Volt idő, amikor még én is elhittem, hogy az tud szociális munkát csinálni, akinek papírja van róla…..

  3. A kurzus fő kérdései • Mi jellemzi a személyes szociális szolgáltatások (intézmény) és a közösség viszonyát? • Hogyan lehetne közelebb hozni a helyi közösséget az intézményekhez? • Hogyan lehet a rendszereinket demokratizálni? • Használható – e a közösség ereje a szakmai munkában? • Használható – e a közösség, mint jóléti ellátásokat legitimáló, támogató rendszer? • Milyen erőforrások lakoznak a helyi közösségben és miként lehet ezeket mobilizálni? • Közösség, mint szolgáltató. Milyen kísérletek, példák, modellek vannak a gyakorlatban? • Önkéntesség a szociális ágazatban. Önkéntes munkával kapcsolatos dilemmák…

  4. Mi jellemzi a személyes szociális szolgáltatások (intézmény) és a közösség viszonyát? • Megrendelő (finanszírozó) leggyakrabban az állam • Szabályozó az állam • Kontroll funkciót gyakorló az állam • Kapacitás szabályozó az állam • Végeredményben a szolgáltatásainktól gyakran eltávolodik a helyi közösség, nem ismerve a szolgáltatás célját, célcsoportját, finanszírozását, eredményeit, stratégiáit

  5. Mi jellemzi a személyes szociális szolgáltatások (intézmény) és a közösség viszonyát? • Ha a szolgáltatások nem a közösségi alapokon nyugszanak, akkor - csökken a szolidaritás, - bizonyos csoportok (szelektív rendszereknél) megbélyegződhetnek - a közösség nem tud megjelenni szereplőként (pl. adományozó, önkéntes, lobbysta) - csökken a közösségi felelősség - bizonyos kliensek elveszhetnek a közösség és az intézmény rendszereiben (pl. pszichiátriai és szenvedélybetegek)

  6. Hogyan lehetne közelebb hozni a helyi közösséget az intézményekhez? • Nyitás • Marketing (adományszervezés, szolgáltatások igénylése, ügyfelek bekapcsolódása helyi folyamatokba) • Részvételt segítő folyamatok • Ügyek „megosztása” • Önkéntes segítők alkalmazása • Nyitott intézményi modellek • „A közösség a szövetségesem” • Önszerveződő mozgalmakkal való együttműködés

  7. Hogyan lehet a rendszereinket demokratizálni? • Demokratizálni kell!!!! (EU jelentés) • Demokratikus döntéshozatali mechanizmusok a vezetésben = elkötelezett munkatársak • Vezetésbe, intézményi életbe bekapcsolódó ügyfelek és hozzátartozóik - Jogi keretek (érdekképviseleti fórum) - Lakógyűlések, nagycsoportok, ügyfelek által létrehozott lakóönkormányzatok, stb.

  8. Használható – e a közösség ereje a szakmai munkában? • Önkéntes munka (később) • „Érintett segítők”, vagy „segítő érintettek” bevonása (elérési munka, rehabilitáció, intézményvezetés, önkéntes munka) • ÖNSEGÍTÉS, kölcsönös támogatás (kicsi közösségek) • Szocioterápiás módszerek • Befogadó közösség - integrációs modellek – befogadó családok

  9. Befogadó közösség - integrációs modellek – befogadó családok • Büntetés – végrehajtásból szabadulók (Szeged melletti rehabilitációs közösség) • Addiktív betegek, bűnözők – befogadó családok – Skandinávia • Hajléktalan ellátás – Monar Markot társaság Lengyelország, - Befogadó falu program – Tarnabod - Német rehabilitációs falu programok • Egyházi befogadó, támogató közösségek • Hogyan szerezhetjük vissza amit elveszítettünk? (A közösséghez kapcsolódó társadalmi értékek…)

  10. Önsegítés • Önsegítés és demokrácia viszonya, avagy a „kicsi – személyes és a nagy – bürokratikus” • „Totemmé” váló vezetők • Miért félnek a szociális munkásoktól az önsegítők? Vagy nem félnek? Mi félünk?... • Az együttműködés alapja – egymás elfogadása • A „kliens” meg”szociális munkázása” – hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy akikkel dolgozunk, azok „nem képesek”…

  11. Használható – e a közösség, mint jóléti ellátásokat legitimáló, támogató rendszer? • Ha az állam szerepe csökken, mindenképp szükség lesz a közösség, a helyi társadalom támogatására (jóléti inga elv) • Támogatás, adományozás • Önkéntes munka • Biddle: a közösségfejlesztési folyamatban a szegény a tudását, munkaerejét adja, a tehetős a pénzét, de mind egy ÜGY-ért dolgoznak, így a program növeli a közösségi érzést, összetartást

  12. Közösségi elvek és alapok a szolgáltatások során • Közösség pótló programok – klubok (idősek klubja, fogyatékosok klubja, stb.) • Rehabilitációs, terápiás közösségek, szociális lakóközösség • Közösségi ellátások (gyorsan beszéljünk róla, mielőtt teljesen meg nem szüntetik) • Falu, tanyagondnoki rendszer

  13. Közösségfejlesztés - közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) 1 • 2004 - ISzCsEM • Helyi kezdeményezések támogatása, bátorítása • Helyi társadalom erősítése • Fő programok: - vidékfejlesztési programok (LEADER) - szociális szövetkezetek - települési egészségtervek - szociális városrehabilitációs programok

  14. Közösségfejlesztés - közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) 2 • Gyakorlati programok: - közösségi mozgalom alapítványi iskola ellen - civil tanács – civil szervezetek összefogása - helyi vezetés, önkormányzás – leváló kistelepülések - közösségi egészségterv - Közösségi rádió - tanulókör – nyugdíjasok egymásért az EU-ban - kávézó közösségi módon - közösségsegítők képzése

  15. Szociális szövetkezet – demokrácia, részvétel, munkalehetőség a közösség alapjain 1 • Kiút szövetkezet – Svédország - bűnözők, droghasználók - 3 program: kávézó, kézműves szövetkezet, félutas ház férfiaknak -A kiút szövetkezet támogatja a többi kezdeményezést - Az önkormányzat veszi meg a szolgáltatást - Az alap a szociális vállalkozás • Le Mat Olaszország: szociális vállalkozás, mely szállodákat üzemeltet – olyanok a tagjai, akik pszichológiai problémákkal küzdenek.

  16. Mag – ház Koppánymonostor 2 • Szociális szövetkezet – gyermekmegőrző létrehozása • Szakipari munkák elvégzése • OFA nem támogatta • Biztos Kezdet program – beiskolázták a munkatársaikat

  17. Falugazda szociális szövetkezet 3. • „Alsómocsoládra csak az megy, aki oda akar menni, vagy nagyon eltévedt” • Szolgáltatások a településnek és a lakosoknak

  18. Szociális szövetkezetek, mint szociális szolgáltatók 4. • Csak alapszolgáltatásokat lehet végezni Magyarországon

  19. Hátrányos Helyzetűek Alternatív Műhelye Egyesület (HÁTHA) • Munkanélküli fiatalok és támogatók alapították • Bürokrácia mentes légkör • Képzések, tanácsadások • Családsegítés • Nyári programok, stb.

  20. Settlement jellegű közösségi mozgalmak • Közösségi központok • Integrált világ: a ház a közösségben, az aktív közösségi tagok a házban, a szolgáltatások szintén a házban

  21. Terápiás közösségek 1. • Bion: fókusz az interakción • Maxwel: fókusz a társas tanuláson • Terápiás közösség: tudatosan szervezett társas környezet és program, melyet a bentlakó vagy bejáró páciensek számára hoztak létre gyógyulást támogató célból. A terápia eszköze maga a közösség (Gál B)

  22. A TH közösség jellemzői 2. • Betegek és a személyzet közötti interakciók integrálása (véleménynyilvánítás, döntési jogok) • Non-direktív vezetési elvek • Toleráns közösségi szellem, tagjai szembesülnek a realitásokkal • Napirend kialakítása, tevékenységek közös körülhatárolása

  23. A TH folyamat jellemzői 3. • „Az én betegem”, Az én kliensem” az én sikerem…. • A siker a közösségé ….

  24. Nagycsoport – a szervezet demokratizálása 4. • Mindenki magát képviseli (nem a szerepét) • Nem azt kell nézni, hogy mit csinál, hanem, hogy miért csinálja • Nem kötelező a nagycsoport de gyógyulni lehet tőle • Szocioterápiás hatások

  25. Közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás • Közösségi gondozás • Nappali ellátások

  26. Közösségi ellátás modelljei • ACT modell (Asszertív közösségi kezelés) - alapja az asszertív esetkezelés - időben nem meghatározott folyamat - segíti a mindennapi életvitelt • Esetmenedzseri munka

  27. Magyar Művészet és Szocioterápiás és Közösségépítő Egyesület Küldetésnyilatkozata 1. • A szocioterápia hozzájárul egy nyitott, elfogadó társadalom kialakulásához. • Segíti a minősítés nélküli életre felkészítést • Személyes kiteljesedést • A társadalomban lévő egyéni és közösségi kultúrák sajátosságainak elfogadását célozza. • A "tanult tehetetlenség" a minősített egyéni helyzet helyett azonosságtudat és "kompetencia" az egyén életében

  28. A szocioterápia eszközei 2. • Közösségben, klinikumban és az intézményekben működő csoportok • Komplex művészetterápiás módszerek • Empowerment (képessé tétel/hatalommal való felruházás) technikák • Közösségépítés és demokratikus működési gyakorlatot szolgáló közösségi cselekvés.

  29. A szocioterápia 3. • Lehetőséget ad az önismeretre • A tudatosan választott értékrend szerinti (egyéni és közösségi szinten történő) életvitelre • Megelőzi a másság és az eltérő életvitel miatti marginalizálódást • Fokozza a kölcsönös toleranciát

  30. Az empowerment célja 4. • Közös értékrend kialakítása ( a dolgok nem rajtam kívül, hanem velem együtt változnak) • A "tanult tehetetlenségre való szocializáció" helyett aktív, környezetet alakító helyzet kialakítása (lehetőség – képesség) • Az egyéni öntudatos cselekvő ember, és a közösségben másokkal együttműködő, partnerségre és elismert méltóságra épülő közös cselekvésbenrészt vevő emberi magatartás elérése.

  31. Önkéntes munka • Miért jó önkénteseket alkalmazni? • Miért nem jó önkénteseket alkalmazni? - önkéntes – kliens - önkéntes – polgár dilemmák - szolgáltatások önkénteseknek - önkéntesek oktatása - felelősség és önkéntesség - önkéntesség az önkéntes segítők szemével - érintett önkéntesek - megfizessük – e az önkéntest és hogyan? • Törvény már van, regisztrált önkéntes kevés (2005 évi LXXXVIII. Tv.) A közérdekű önkéntes tevékenységről

More Related