Kutya anatómia

1. Kutya anatómia Összeállította:Abayné Dr. Hamar Enikő

2. Az anatómia fogalma, feladatai Az anatómia morfológiai tudomány, alaktan, a biológiai tudományok egyike, amely az élőlények szervezetét, szerveinek alakját, nagyságát, színét, szerkezetét, helyzetét stb. ismerteti. Társtudománya az élettan, amely a szervezet életjelenségeivel, ezek törvényszerűségeivel foglalkozik.

3. Testrészek vagy szervrendszerek szerinti felosztás 1. Mozgás készüléke( app. locomotorius) – • Passzív r.: csontok, porcok, szalagok • Aktív r.: izmok 2. Emésztő –és légző készülék (app. gastropulmonalis) – • Emésztőkészülék: táplálék felvétele, emésztése, felszívódása, felhasználatlan anyagok kiürítése (bélsár) • Légzőkészülék: gázcsere szerve; oxigént vesz fel a vérbe, és szén-dioxidot távolít el

4. 3. Húgy –és nemi készülék (app. urogenitalis) • Húgyszervek: anyagcsere nitrogéntartalmú bomlástermékeit, a fölösleges vízmennyiséget és a szervetlen sókat választják ki • Vese, húgyvezető, húgyhólyag, húgycső • Nemi szervek: • Hím- here, mellékhere, ondóvezető, pénisz • Női- petefészek, petevezető, méh, hüvely • húgyszervekkel közös végső szakasza a (canalis urogenitalis)

5. 4. Érrendszer (systema vasorum) • Vérérrendszer - vérkeringés szervrendszere, a vér továbbítása • Nyirokérrendszer- nyirokerekből és nyirokszövetből álló nyirokszervek rendszere, amely a vénarendszerbe vezeti a nyirkot • Reticuloendothelialis rendszer- vérképző szervek, vörös- és a fehérvérsejteket, az immunanyagokat termelik

6. 5. Szabályozókészülék- szervek, szervrendszerek működését regulálja, az életfolyamatokat a külső és belső környezet hatásaira reagálva szabályozza; fenntartja a szervezet és a környezet egyensúlyát • Idegrendszer: ingereket vesz fel, ingerületet vezet és dolgoz fel, a szervek működését irányítja • Belső elválasztású mirigyek: váladéka a hormon, melynek hatása az idegrendszeren keresztül és specifikusan egy-egy szerv működésében is érvényesül • Érzékszervek: külső és belső környezet fizikai és kémiai ingereit specifikus ingerfelvevő készülékeikkel, receptoraikkal felveszik, átalakítva az agyvelőbe továbbítják, ahol az tudatosul • 1.a látás készüléke, • 2. a hallás és egyensúlyozás készüléke, • 3. a szaglás, • 4. az ízlelés, • 5. a felületes és mélyérzés (tapintás-, hő-, fájdalom-, mélyérzés, izomérzés)

7. A testtájékok 16. keresztcsonti tájék 17. fartájék 18. külső csípőszöglet 19. csípőízületi tájék (tompor) 20. ülőgumói tájék 21. farok a fej nyakoldalsó tájék martájék háttájék bordatájék szügytájék szegycsonti tájék borda alatti tájék lapátosporci tájék 10. ágyéktájék 11. horpasztájék 12. hasoldalsó tájék 13. köldöktájék 14. lágyéktájék 15. fantájék 1 2 3 4 10 16 22 11 21 28. elülső lábközép tájék 29. elülső ujjak tájékai 30. combtájék 31. térdízületi tájék 32. lábszártájék 33. hátulsó lábtőizületi tájék 34. hátulsó lábközép tájék 35. hátulsó ujjak tájékai 17 5 12 23 18 8 19 20 24 13 30 6 9 15 14 7 25 31 22. lapockatájék 23. vállízületi tájék 24. kartájék 25. könyökízületi tájék 26. alkartájék 27. elülső lábtőízületi tájék 32 26 33 1 27 1 34 28 29 35

10. A kutya koponyája oldalnézet

11. A kutya mancs alakulása

12. A kutya izomzata

13. A tej és végleges fogak áttörésének ideje

15. A kutya fogazata

21. Légzés • A szervezet fenntartásához a külvilágból tápanyagokat vesz fel, melyeket közbenső termékeken keresztül végső soron CO2 és H2O bont le. Miközben a leváIó H a levegő CO2 - vel egyesül. • Természetesen a külső környezet folytonos változása változó munkát, és ez változó anyagcserét jelent, azaz folyamatosan változik a víz, a tápanyag és a légnemű anyagok felvétele és leadása. • Az elmondottakból következik, hogy a tápanyagok tökéletes elégéséhez oxigénre van szükség, tovabbá, hogy az égés során jelentős mennyiségű CO2 keletkezik. A normális sejtanyagcsere alapfeltételeihez tartozik tehát a sejtek O2- vel való ellátása, valamint az anyagcsere során keletkező CO2 elszállítása. • Ez a folyamat a légzés, azaz gázcsere a szervezet és annak környezete között.

22. A légzőkészülék anatómiája • A mellkas • A mellkas alapját a bordák jelentik, melyet a bordaközi izmok kötnek össze. • A mellüreget hatsó irányban a rekeszizom zárja le. A mellüreg falát a mellhártya (pleura) fedi a tüdő felszínét pedig zsjgeri lemeze vonja be. • A két savós hártya között vékony folyadék réteg található, mely lehetővé teszi a me]lhártya lemezeinek egymás feletti elcsúszását a légző mozgások során. ugyanakkor megakadályozza szétválásukat. • A légutak • Ezekhez soroljuk a következőket: orrüreg, garat, gége. légcső, hörgők, tüdő.

23. Az orrnyílások • az orrüregbe vezetnek, melynek különböző orrjáratait ismerjük. • felső vagy szagló, középső, valamint alsó (vagy légző) orrjáratok. • Az orrüreg a külvilággal az orrlyukakon át közlekedik, melyet porcok határolnak. • Ezt kutyánál orrtükörnek nevezzük, mely szőrtelen, esetenként pigmentált, egészséges állatnál mindig nedves és hűvös az orrmirigyek váladékától • Az orrüreg nyálkahártyáját az alsó légutakban több rétegű csillós hengerhám borítja, melynek legfőbb szerepe a külső levegőben lévő idegen testeknek (porszemcsék) kiszűrése. • A felső légutakat sárgásbarna szagló nyálkahártya borítja.

24. A garat • azemésztőcső és a légcső közös előcsarnoka, melyben az emésztő, illetve a légzőkészülék keresztezi egymást. • A gége • Az orrüregben felmelegedett és páradússá tett levegő a garaton keresztül jut a gégébe, mely porcos vázú, dobozszerű szerv . • Ez részben a levegő átjárására és hangképzésre szolgál, másrészt védő berendezés is, amennyiben szilárd és folyékony anyagoknak a gégébe, a légcsőbe, valamint a tüdőbe jutását reflex szerűen bekövetkező zárulásával megakadályozza. • Alkotói: gégefedő, pajzsporc, gyűrűporc, kannaporcok.

25. A gégecső • két főhörgőre ágazik, melyek belépnek a tüdőbe és ott hörgőcskékké ágazódva a tüdő hólyagocskákban (alveolus) végződnek. • A tüdő • A légzés központi szerve, mert itt megy végbe a gázcsere. Rugalmas, szivacsszerű szerv , de izomrostokat nem tartalmaz, így csak parenchimából és kötőszövetből áll. • A tüdő lebenyekre oszlik. Kutyánál a bal tüdőszárnynak három, a jobbnak négy lebenye van. • A lebenykékbe vezet a véghörgőcske, ezek pedig a légző hörgőcskékben folytatódnak, melynek végén a tüdő hólyagocskák találhatók.

28. A gázcserének két fő fázisát ismerjük. • Az első részben a belélegzett oxigént az alveolusok falán keresztül a vér felveszi, ezt nevezzük külső légzésnek. • A második fázis pedig a vér és a szövetek között zajlik, ez a belső légzés. • A légzés légző mozgásokkal bonyolódik le, mely nem más, mint a mellüreg váltakozó megnagyobbodása és megkisebbedése, azaz a belégzés és a kilégzés.

29. Belégzéskor a mellkas és a tüdő kitágul, így levegő tódul a tüdőbe. • A mellkas kétféle módon tágul úgy mint rekeszizom összehúzódása révén, továbbá azáltal, hogy a bordák előre, fel és kifelé mozdulnak. • A belégzés esetében főszerepe a rekesz, illetve a bordaközi izmoknak van, hiszen a tüdőnek saját harántcsíkolt izomzata nincs, ezért a tüdő mindig csak passzívan követi a mellkas mozgásait.

30. Ha a légzésben rekesz mozgása az elsődleges, akkor rekeszi vagy hasi légzésről beszélünk, • ha a bordák mozgása a döntő (Pl. vadászkutyák), akkor bordai légzésről • A kilégzés értelemszerűen főként passzív folyamat, amelynek okát a gravitációs és különböző elasztikus erők képzik. • Belégzéskor ugyanis a tüdő minden irányban tágul, rugalmas rostjai megfeszülnek és ez a rugalmas energia a belégzés befejezésekor arra törekszik, hogy a tüdőt megint nyugalmi helyzetébe vigye vissza.

31. Már az embrionális fejlődés során a mellkas jobban tágul, mint a tüdő, • a tüdő és a mellkas között mindig negatív nyomás van, mely belégzéskor mindig nagyobb, mint kilégzéskor. • Ha a mellüreg két lemeze és a külső levegő között nincs meg ez a negatív nyomás (például mellkas serülései) ez azt jelentheti, hogy a tüdő nem képes a belégzést végrehajtani, mert ez nem teszi lehetővé, hogy a tüdő passzív módon kövesse a mellkas mozgásait, azaz beállhat a fulladás. • Ez a jelenség a pneumothorax (légmell), amely nem csak sérülés esetén, de megerőltető munka során, spontán is kialakulhat.

33. Gázcsere • Ha egy gáz, vagy gázkeverék folyadékkal érintkezik, akkor a gázmolekulák mindig behatolnak a folyadékba (azaz oldódnak) amíg a gáz nyomása a folyadékban ugyanakkora nem lesz, mint a folyadék feletti térben • Az alveolusokban lévő levegő oxigénjének nyomása viszonylag magas, CO2 nyomása viszonylag a1acsony ( igen hasonló a légköri levegőhöz). • A tüdő hajszálereibe beáramló vénás (elhasznált) vér oxigénje nyomása alacsony, CO2 nyomása viszonylag magas. • Az említettek értelmében a vérben oxigén oldódik és a vérből CO2 szabadul fel mindaddig, míg a vérben és az alveólusokban lévő levegő O2 és CO2 nyomása ki nem egyenlítődik. • Így alakul át a tüdőbe jutott vénás vér friss, oxigénben dús artériás vérré. • Ez tulajdonképpen a külső légzés, mely tart a külső környezettől az alveolusok faláig.

34. Légzés a hőszabályozás • A kutya a törzsfejlődés során az un. állandó (homoioterm) hőmérsékletű emlősök sorába emelkedett, • Egészséges kutyában a maghőmérséklet 37,5-38.5 Co, melyet végbélen keresztül mérünk. • Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy minden egyes tevékenység hőtermeléssel jár együtt, • azaz az állandó hőmérsékletet a kutya csak úgy tudja fenntartani, ha a keletkezett fölös hőtő1 a szervezet képes megszabadulni. • Így megvédi saját magát a túlságos felmelegedéstől

36. A hőleadás fajtái • Hőleadás módjai • Hővezetés: ilyenkor a kutya közvetlenül érintkezik a padozattal. • Áramlás, amikor közvetítő közeg, például levegő segítségével szabadul meg fölös hőjétől. • Sugárzásná1 infravörös sugarak távoznak a testfelüIetről. • Mindhárom hőleadási forma alapkritériuma, hogy a kutya mag hőmérsékletének magasabbnak kell lennie, mint a külső környezet hőmérsékletének. • Amennyiben fenti tenyező nem lehetséges, akkor életbe kell lépjen egy más fajta hőleadás, és ez a parologtatás • Az anyagcsere során keletkezett vízgőz elpárologtatása jelentős hőt képes elvonni az állat szervezetétől.

37. -érzékelhető (senzibilis). ilyenkor az állati szervezet a párologtatást verejtékmirigyeivel végzi. • ez az út azonban kutyánál járhatatlan, mert nála ilyen mirigyek gyakorlatilag csak a talpi párnákban lelhetők fel. • -érzékelhetet1en (lathatatlan. insensibilis) során a gyakorlatilag 100 %-ban vízgőzzel telített levegő eltavozásáró1 van szó - melyet lihegésnek nevezünk.

38. A kutya ilyen iranyú légzés típusát jó1 jellemzi, hogy míg a legtöbb háziállatunk zárt ajkak mellett teszi ezt, addig a kutya nyitott ajkakkal és lógó nyelvvel. • A kutya igen érzékeny a hőmérséklet változásokra képes a felületes légzés frekvenciáját akár tízszeresére is növelni. • Meg kell jegyezni, hogy a lihegés során csak az ún. holttéri levegő cseréjéről lehet beszélni. • A hőszabályozás központja a hipotalamuszban (köztiagy) található, amelynek elülső részében a hűtő, míg a hátulsó magcsoportokban a fűtő központ ta1álható.

39. Az emésztés • Az emésztőkészülék • a szájnyílással kezdődik és a végbélnyílással végződik, mirigyekkel bőven ellátott hosszú csőből áll, melynek három részét különböztetjük meg • előbél, középbél, utóbél. • előbél: a szájnyílástól a gyomor végéig tart. • Részei: a szájüreg, garatüreg, nyelőcső, gyomor. • A szájüreg főbb alkotói: ajkak, fogak, nyelv, szájmirigyek. • Ajkak :a kutya ajkain jól fejlett, hosszú, merev tapintó szőrök találhatók.

41. A fogak: a rágás fontos, passzív szervei, melyeket a rágás aktív szervei a rágóizmok mozgatják egységesen az alsó állkapocs rendszeres elmozdításával. • A fogak az állkapocsba ékelődő alsó, és az áll- illetve álközötti csontokba beékelődő felső fogsort alkotnak. • Fogtípusai a következők: • metszőfogak (I) • szemfogak (C) • előzápfogak (P) • utózápfogak (M) • A metszőfogak a táplálék megragadására és leharapására alkalmas fogak. • Kutyában jól fejlett a szemfog (ebfog) is. • A zápfogak kutyánál rágólap helyett inkább rágó él található, melyek a tépőfogazatot alakítják ki.

43. A nyelv a táplálék felvételében továbbításában a falat kialakításában vesz részt, de a hangképzésben csakúgy mint, a kutya hőszabályozásában. • A kutya nyelvének nyálkahártyáján különböző szemölcsök találhatók melyek ízlelő receptorokat tartalmaznak. • A nyálmirigyek a nyálat termelik. • A nagy nyálmirigyekhez tartoznak a fültőmirigy, áll alatti nyálmirigy és a nyelv alatti nyálmirigy • A garat az emésztő és a légzőkészülék közös előcsarnoka ahol a két út keresztezi egymást. • Itt találhatók a mandulává csoportosult nyiroktüszők is. • Fontos része a nyelésben szerepet játszó ínyvitorla melynek emelésével lezárja a légző garatot és a falatot a nyelőcső felé továbbítja. • Kutyán a garat erőteljesen fejlett.

45. A nyelőcsövön nyaki, mellkasi és hasűri szakaszokat különíthetünk el. • Kutyán az első szakasz meglehetősen szűk majd tágul de újra szűkül míg a gyomorba tölcsérszerűen szájadzik. • A gyomor: • ez az előbél utolsó szakasza, ezt már a középbél követi. • A kutya (mint húsevő) gyomra viszonylag nagy (testtömegtő1 függően 2-8 l-is lehet). • A kutya gyomra nagyrészt a baloldalon helyezkedik el, de teltebb állapotban részben a jobboldalra is átterjedhet.

47. A középbél (vékonybél) részei: • epésbél, éhbél, csípőbél. Ezen bélszakasz hossza kutyában a testnagyság szerint változó (0.5-2 m). • Az epésbél(patkóbél) közvetlenül a gyomor után következik, ide nyílik be az epe és a hasnyálmirigy vezetéke is. • Az éhbélnevét onnan kapta, hogy hullában többnyire üres, mert a perisztaltika még a halál után is folytatódik. • A csípőbéligen rövid vékonybél szakasz, nevét onnan nyerte, hogy általában a csípőcsont tájékán található. • Ez már a vastagbélbe (vakbél) szájadzik. • Az utóbél tágabb, de rövidebb bélszakasz, mint a vékonybél. Mindamellett a kutya vakbele elérheti a 20 cm-t is. • Szakaszai: vakbél, remese, végbél.

48. Az emésztőcső járulékos mirigyei • Ezek a máj és a hasnyálmirigy, mindkettő a hasüreg elülső részében helyezkedik el és kivezető csövei az epésbélbe szájadzanak. • A kutya mája 100-1000 g. is lehet, ez a mindenkori testtömegének kb. 3%-a. • A szervezet legnagyobb mirigye, jobbára a hasüreg jobb oldalán foglal helyet. Lebenyezett. • A hasnyálmirigy: lebenykézett felületű, összetett csöves-bogyós mirigy, mely a patkóbél hajlatában foglal helyet.

50. Az emésztés • Az élőt az élettelentől az anyagcsere különbözteti meg, azaz az anyagok folytonos cseréje. az élő szervezet és a külső természet között, melynek első lépése a táplalék felvétel. • A táplálékfelvételt az éhség érzete előzi meg. (feltetlen reflex), • a jóllakottság érzete kioltja ezt a vágyat hogy az állat több táplálékot ne vegyen fel. • A taplálékfelvételt szabályozó központok a hipota1amuszban (köztiagy) ta1álhatók • A köztiagy alsó - középső magcsoportját a jóllakottság, míg az oldalsó részt az éhség központjának kell tekinteni. • Ezen központok ingerületét különböző ingerek válthatják ki,pl. az emésztőkészülékek teltségi á1lapota, mozgásai, az anyagcsere termékek (glükóz, aminosavak) szintje a vérben.