HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE • A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

3. 1. hét A hulladék fogalma. A hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, stratégiái. A hulladékgazdálkodási törvény. 2. hét A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. 3. hét A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása 4. hét A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. 6. hét A fizikai hulladékkezelési eljárások HEFOP 3.3.1.

4. 7. hét A kémiai hulladékkezelési eljárások 8. hét. A termikus hulladékkezelési eljárások (égetés és pirolízis). 9. hét Az égéstermékek kezelése, hőhasznosítás 10. hét A biológiai hulladékkezelés I. Komposztálás 11. hét Biogáztermelés, enzimtechnológiák 12. hét A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése 13. hét A rendezett hulladéklerakó biztonsági berendezései. A veszélyes hulladékok lerakása. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása. 14. hét A folyékony háztartási hulladékok kezelése HEFOP 3.3.1.

5. HEFOP 3.3.1.

6. KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK • F1. Csomagolás és csomagolási hulladék • F2. Biológiai úton lebomló szerves hulladék • F3. Hulladék olajok • F4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek • F5. Elemek és akkumulátorok • F6. Gumiabroncsok • F7. Kiselejtezett gépjárművek • F8. Elektromos és elektronikai készülékek • F9. Egészségügyi hulladék • F10. Állati eredetű hulladék • F11. Növényvédő szer hulladék és csomagolás • F12. Építési és bontási hulladék • F12.1. Azbesztmentesítési program HEFOP 3.3.1.

7. F1. CSOMAGOLÁS ÉS CSOMAGOLÁSI HULLADÉK • A hulladékgazdálkodási törvény értelmében 2005-re el kellett érni a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt. A hasznosításba beleértendő az anyagában történő hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történő égetés is. • Az anyagában történő hasznosítás tekintetében már ma teljesítjük az elfogadható 25%-os alsó határt. Az anyagfajtánként minimálisan szükséges 15%-ot a papír és a fém csomagolások tekintetében jelentősen meghaladjuk, azonban a műanyagok esetében 7-8%-nál, az üvegnél pedig 14%-nál tartunk. • Mivel a koncentrált begyűjtési helyekről származó hasznosított mennyiség növekedésére alig van lehetőség (ez 315 ezer tonna körül várható), a hiányzó 100-120 ezer tonnát lakossági forrásokból kell begyűjteni és hasznosítani. Ehhez - 50% körüli hatékonyságot feltételezve - legalább 4 millió embert kell bekapcsolni a szelektív gyűjtésbe. HEFOP 3.3.1.

8. Háztartási csomagolási hulladékokból 2005-ben a prognózisok alapján elkülönítetten begyűjtendő mennyiségek a területi tervezési statisztikai régiók GDP-je alapján *A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben energetikai hasznosításra kerülő mintegy 25000 tonna csomagolási hulladékkal együtt HEFOP 3.3.1.

9. F2. BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZERVES HULLADÉK • A hulladékgazdálkodás kiemelt feladata, hogy a települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag-tartalmat az 1995-ös szinthez képest 2004. július 1. napjáig 75%-ra; 2007. július 1. napjáig 50%-ra; 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. • A biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladékok közül elsősorban a települési hulladékban megjelenő bio- és zöldhulladék (konyhai szerves hulladékok, kerti és közterületi növényi hulladékok), valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. HEFOP 3.3.1.

10. F2. BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZERVES HULLADÉK • 1995-ben a 4,5 millió tonna települési szilárd hulladéknak 35%-át tette ki a bio- és zöldhulladék és 17%-át a papírhulladék, ami összesen 2,17 millió tonna szerves hulladékot jelent. • Ennek megfelelően 2004-ben maximum 1,74, 2007-ben 1,16, 2014-ben 0,81 millió tonna szerves hulladék rakható le. E célok eléréséhez a szerves hulladék települési hulladéklerakókból való eltérítése, azaz elkülönített begyűjtése és más módon történő kezelése, elsősorban hasznosítása lehet csak a megoldás. • A becsülhető hulladékképződés alapján ez az jelenti, hogy fokozatos fejlesztéssel rendre mintegy 400, 870 és 1210 ezer tonna bio- és zöldhulladék, illetve 180, 320 és 390 ezer tonna papírhulladék elkülönítését és feldolgozását kell megoldani. HEFOP 3.3.1.

11. F2. BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZERVES HULLADÉK • A bio- és zöldhulladék esetében az elkülönített gyűjtést követően aerob vagy anaerob lebontási eljárásokkal biztosítani kell a hulladék lebomlását és a képződő "komposzt" felhasználását. • Az első időszakban elsősorban a hulladék házi komposztálását és felhasználását kell elterjeszteni és ösztönözni, kiegészítve a közterületeken képződő zöldhulladék helyi kezelésével és visszaforgatásával. • 2008-ig ki kell építeni a 10000 főnél nagyobb településeknél (ez a lakosság kb. 60%-át jelenti) az üzemi méretű komposztáló telepeket. • A bio- és zöldhulladék komposztáló telepeket célszerű a regionális lerakók telephelyein, azok megfelelően kialakított részén, a lerakók működtetéséhez szervesen illeszkedő módon megvalósítani. HEFOP 3.3.1.

12. F3. HULLADÉK OLAJOK • A hulladék olajok visszagyűjtésében és hasznosításában a jelenlegi 20 ezer t/év mennyiséget 30 ezer t/év mennyiségre, ezen belül a regenerálás részarányát szükséges növelni. A jelenleg kialakított rendszer a termékdíj visszaigénylésével működik. A hulladék olajok energetikai felhasználásakor a hulladékégetésre vonatkozó feltétel-rendszert szükséges alkalmazni. HEFOP 3.3.1.

13. F3. HULLADÉK OLAJOK • Az alapvető feladat a hulladék olajok begyűjtési rendszerének korszerűsítése, a benzinkutaknál és a gépjármű szervízekben az átvételi kötelezettség bevezetésével, másrészt a hulladékudvarokon történő leadási lehetőségek megteremtésével. • A begyűjtés fokozása és korszerűtlen hulladék olaj égetés megszüntetésével mód nyílik a regeneráló kapacitások bővítésére. Mind az energetikai hasznosításnál, mind a regenerálásnál biztosítani kell a felhasznált hulladék olajok esetleges PCB-tartalmának folyamatos önellenőrzését és rendszeres hatósági ellenőrzését. HEFOP 3.3.1.

14. F4. POLIKLÓROZOTT BIFENILEK ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEK • A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallások előzetes összesítése alapján mintegy 13 ezer db PCB-tartalmú berendezés van használatban az országban. • Ezekben a PCB-tartalmú töltet összes tömege 550 tonnára becsülhető. A berendezések üzemeltetőinek 2010-ig kell a berendezések mentesítéséről vagy PCB-mentes berendezésekkel történ helyettesítésükről, valamint a PCB-tertalmú hulladékok ártalmatlanításáról gondoskodniuk. • Az ehhez szükséges kezelési kapacitások ma is rendelkezésre állnak. HEFOP 3.3.1.

15. - F5. ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK • Az akkumulátorok termékdíjas termékek. • A savas akkumulátor hulladék begyűjtését és külföldön történő hasznosítását mintegy 17 ezer t/év mennyiségben a termékdíj bevételekből támogatott rendszer megoldja, a gyártói felelősségre épülő visszavételi kötelezettség bevezetésével azonban a begyűjtés és a lakossági részvétel hatékonysága tovább növelhető. • A hasznosítás – a hazai megvalósítás gazdaságtalansága miatt – továbbra is csak export útján valósítható meg. HEFOP 3.3.1.

16. - F5. ELEMEK ÉS AKKUMULÁTOROK • A nagykapacitású lúgos akkumulátorok hazai feldolgozása megfelelő. Szükséges a kiskapacitású lúgos akkumulátorok gyűjtési és ártalmatlanítási rendszerét kifejleszteni, mely a gyártói felelősség alapján működő önfinanszírozó rendszer keretein belül a nagykapacitású akkumulátorokkal együttesen tervezhető. • Az elemek begyűjtése és kezelése a gyártók és a forgalmazók által szervezett, kialakítás alatt lévő szervezeti hálózattal nagyrészt megoldható. A keletkező hulladék mennyiségében 2008-ra stagnálás, esetleges csökkenés várható a változó termékszerkezet miatt. • Az alapvető feladat az elemek és akkumulátorok begyűjtési rendszerének korszerűsítése, egyrészt a forgalmazási helyeken a csere- és visszavételi kötelezettség bevezetésével, másrészt a gyártói felelősségi rendszerbe nem kerülő elemekre termékdíj bevezetésével, illetve betétdíj alkalmazásával. HEFOP 3.3.1.

17. F6. GUMIABRONCSOK • A hulladék gumiabroncsokból keletkező mennyiség 40 ezer t/év körüli, jelentős növekedése nem prognosztizálható. A termékdíj bevételekből kialakított gyűjtőrendszer kapacitása elégséges, a hasznosítás további bővítése viszont sürgető feladat. • Az anyagában történő hasznosítás illetve a hőhasznosítás létesítményeinek 2003-ban való beindítása az egészben történő lerakás tiltása miatt szükségszerű. 2006-tól a darabolt lerakás sem megengedett. HEFOP 3.3.1.

18. F6. GUMIABRONCSOK A hasznosítók létesítéséhez állami támogatás szükséges. A hasznosítás fokozásának legnagyobb akadálya a feldolgozott termékek iránti kereslet hiánya. A kielégítő feldolgozó kapacitások kiépüléséig a hasznosítási célú export jelenthet áthidaló megoldást. • Égetés esetén ma főként cementgyári forgókemencébe adagolják a gumiabroncsot egészben, vagy feldarabolt formában. • A vastartalom és a kén beépül a klinkerbe, a hidrogénből a környezetre ártalmatlan víz lesz. • A szén elégve széndioxiddá válik, emissziója káros a környezetre, ezért nemzetközi egyezményben szabják meg korlátokat és a határértékeket. HEFOP 3.3.1.

19. F6. GUMIABRONCSOK Anyagában hasznosításakor a gumiterméket rendszerint megőrlik  szobahőmérsékleten vagy lehűtve, mechanikailag aprítják és ún. gumi granulátumot készítenek. Az egyéb alkotókat, mint acél, textil elkülönítik. Szitálással a granulátumot frakciókra osztják, majd másod nyersanyagként felhasználják. Erre két alapvető technológia alakult ki: • alacsonyabb minőségű gumitermékek - pl. padlólemez - készítésekor nyers kaucsukot helyettesítenek vele. A keverési arány függ a készítendő termék és a granulátum minőségétől, jellemző a 20-50% bekeverési arány, • -másik lehetőség, hogy a granulátumot ragasztóval összekeverik és 100°C körüli hőmérsékleten lemezzé, téridommá préselik. Forrás: HYKOMM Forrás: HYKOMM HEFOP 3.3.1.

20. F7. KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK • A keletkező hulladékok részben termékdíjas termékekből származnak (akkumulátor, gumiabroncs, hulladék olaj, hűtőfolyadék), részben költségesen hasznosíthatók (műanyagok, gumiabroncsok, stb.). • Az évi 100 ezer darabra becsült leselejtezett gépjármű hasznosításának megoldása és az azokból származó mintegy 150 ezer tonna/év hulladék összetettsége, valamint a téma hazai újszerűsége miatt is jelentős figyelmet igényel ez a kérdés. HEFOP 3.3.1.

21. F7. KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK • A termékfelelősség elvén működő rendszer kialakítása az EU szabályozók értelmében csak a 2002. július 1-től gyártott autókra vonatkozik. • A kiselejtezett járművek hasznosítási programjának végrehajtásához 2008-ig 4660 millió Ft szükséges, amiből a 12 év fölötti átlagéletkorú hazai járműállományból ronccsá váló öreg autók kezelése - amelyeknél nem hárítható a felelősség a hajdan volt gyártóra – jelentős részt tesz ki. • Ezek környezetvédelmi szempontból megfelelő feldolgozásának hazai fejlesztése állami szerepvállalást igényel. HEFOP 3.3.1.

22. F7. KISELEJTEZETT GÉPJÁRMŰVEK • 2006. január 1-ig biztosítani kell minden járműre (a 2002. július 1. előtt forgalomba hozott gépjárművekre is) az EU által előírt kezelési arányt, azaz a járművek bontásából származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg%-ban (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 80 tömeg%-ban). • Az 1980. előtt gyártott járműveknél is el kell érni a 75 tömeg%-ot (ezen belül az újrahasználatot és az anyagában történő hasznosítást 70%-ban). Az elérendő aránynak 2015-ig összességében 95, illetve 90%-nak kell lennie. HEFOP 3.3.1.

23. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK • Az elektronikai termékek hulladékai kezelésével kapcsolatban igen csekélyek a hazai tapasztalatok, mennyiségi adataink csak a hűtőgépekről vannak (évi 71 ezer db). Az EU irányelv tervezetnek megfelelően biztosítani kell, hogy a forgalomba hozó illetve a gyártó díjmentesen visszavegye, hasznosítsa a termékből származó hulladékot. 2005. év végéig kell a hasznosítást megoldó termékfelelősség alapján működő hazai önfinanszírozó rendszert kialakítani. HEFOP 3.3.1.

24. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések nem szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és  a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezért értéket képviselnek. A NYOMTATOTT HUZALOZÁSÚ LEMEZEK Az elektronikai alkatrészekkel beültetett nyomtatott huzalozású lemezek a legkülönfélébb anyagösszetevőket tartalmazzák, melyek között több, környezetre veszélyes anyag található. Az üvegszál erősítésű műanyag lemezek égéskésleltető anyagot tartalmaznak. A forrasztáshoz ón-ólom ötvözetet használnak, az alkatrészekben réz, az áramforrásokban higany és kadmium is megtalálható. A nyomtatott huzalozású lapok feldolgozásának célja kettős: a veszélyes anyagok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása és az újrafeldolgozható fémek hasznosítása. HEFOP 3.3.1.

25. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK • A NYHL-ek fenti feltételeknek megfelelő kezelését ma Európában 3 erre a célra alkalmassá tett rézfeldolgozó üzemben végzik. A felaprított elektronikai alkatrészeket 1250 Celsius fokon olvasztják, felhasználva a NYHL-ek műanyagtartalmának fűtőenergiáját is. A toxikus anyagokat tartalmazó gázokat 1400 Celsius fok körüli hőmérsékleten utánégetik, majd hirtelen hűtést alkalmazva megtisztítják. • A dioxin kibocsátást állandó ellenőrzés mellett 0,1 g TEQ (toxicity equivalence) éves szint alatt tartják. A PBDE és más égéskésleltető anyagok megsemmisítése 99,99999%-os hatásfokkal történik. A réz elektrolitikus finomítása során képződő iszapból nemesfémeket ( Au, Ag, Pd) nyernek vissza. HEFOP 3.3.1.

26. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK HEFOP 3.3.1.

27. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK VESZÉLYES ANYAGOK AZ E-HULLADÉKBAN • Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja • Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis). • Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító. • Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamata­-betegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel. HEFOP 3.3.1.

28. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK VESZÉLYES ANYAGOK AZ E-HULLADÉKBAN Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japáni itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot, majd tüdő­ödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel. PBDE (Polybrominated diphenylethers): műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben. Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni). HEFOP 3.3.1.

29. F8. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK • Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. • A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni). • Természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek.  A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs. HEFOP 3.3.1.

30. F9. EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉK • A kórházakban és a rendelőkben évente összesen 8500 tonna fertőző hulladék, 1000 t egyéb veszélyes hulladék, valamint közel 400 ezer m3 nem-veszélyes, a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék képződik. Az egyszer használatos eszközök felhasználásának a növekedése a potenciálisan fertőző hulladék mennyiségének 1-2%-os növekedését eredményezi. A hulladékká vált gyógyszerek a települési hulladéknak mintegy 0,1%-át adják. • A kórházak döntő többsége, mintegy 95%-a megvalósította a veszélyes hulladék szelektív gyűjtését. Az összegyűjtött veszélyes hulladékot a kórházak 84%-a külső hulladékkezelőnél oldja meg, égetéssel vagy fertőtlenítés utáni települési hulladékként történő kezeléssel. A lerakási irányelvek szerinti bomló-szervesanyag tartalom csökkentése miatt csökkenteni kell ez utóbbi ártalmatlanítási mód alkalmazását. HEFOP 3.3.1.

31. F9. EGÉSZSÉGÜGYI HULLADÉK Az egészségügyi hulladék terén 2008-ban várhatóan 10000 tonna veszélyes hulladék keletkezik. Ebből a hasznosítható hányad nagyon alacsony, lényegében a röntgen előhívó és fixáló oldatokból lehetséges ezüst visszanyerés képviseli, amit általánossá kell tenni. A hulladék döntő többségét – a fertőzésveszély elkerülése érdekében - égetéssel kell ártalmatlanítani. Első lépésben - 2003-ban - az ellátatlan térségekben kell hulladékkezelő kapacitásokat kiépíteni. 2005. július 30-ig elvégzendő feladat, hogy a ma működő kórházi hulladékégetőket alkalmassá kell tenni az új hulladékégetési szabályozás szerinti követelmények teljesítésére, vagy be kell zárni azokat, illetőleg új égetési kapacitásokat kell kiépíteni. Prioritást kell biztosítani az egészségügyi hulladék regionális hulladékégetőkben történő ártalmatlanításának. HEFOP 3.3.1.

32. F10. ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉK • A hazai szabályozás értelmében az állati tetemek, illetve a vágóhídi veszélyes hulladék – potenciális fertőzésveszélyességük miatt – veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésüket azonban alapvetően az állategészségügyi szabályoknak megfelelően kell megoldani. A keletkező állati eredetű veszélyes hulladék mennyisége 2000-ben 330-340 ezer tonna volt (az összes veszélyes hulladék több mint 10 %-a). A hulladék döntő többségét az ATEV Rt. veszi át és kezeli. • A potenciális szennyező-anyagok: elsősorban a bakteorológiai szennyezés (pl. Coli baktériumok) kisebb mértékben bomló szerves vegyületek (pl. zsírsavak), harmadrészt vegyi szennyezők (ammónia, kloridok, foszfátok, nehézfémek, nehéz olajok). HEFOP 3.3.1.

33. F10. ÁLLATI EREDETŰ HULLADÉK • A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) jogszabály 2005. december 31-től megtiltja a dögkutak további használatát, és egyéb ártalmatlanítást, például égetést, komposztálást vagy biogáz előállítását írja elő. • A központi, korszerű védelemmel ellátott lerakóhelyekre kerülő állati eredetű hulladék mennyiségét pedig a feldolgozás, a komposztálás és az égetés növelésével minimalizálni kell. A járványos állatbetegségek jelentkezésekor a betegség terjedésének minél hatékonyabb megelőzése érdekében szükséges a beteg állatok tetemének ártalmatlanítására alkalmas, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő égető-berendezés üzembe állítása is. HEFOP 3.3.1.

34. F11. NÖVÉNYVÉDŐ SZER HULLADÉK ÉS CSOMAGOLÁS A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezik a lejárt szavatosságú növényvédő szer és a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék megfelelő, a környezetet nem szennyező módon történő teljes körű kezeléséről, biztonságos ártalmatlanításáról. A lejárt szavatosságú növényvédő szereket, illetve a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló eszközöket, amennyiben a szer engedélyokirata másképpen nem rendelkezik, veszélyes hulladéknak kell tekinteni. A lejárt szavatosságú növényvédő szerek és az üres göngyölegek kezelése és ártalmatlanítása gazdasági és szabályozási gondok miatt nem kielégítően megoldott. A növényvédő szer hulladék kezelése a vonatkozó rendelkezések alapján történik. A nem hasznosítható növényvédő szer és a szennyezett göngyöleg hulladék ártalmatlanítási módja elsősorban az égetés lehet, amely ma is több veszélyes hulladékégetőben gyakorlat. HEFOP 3.3.1.

35. - F12. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉK A települési hulladékot követően a legnagyobb mennyiségben építési és bontási hulladék keletkezik, és a jelenlegi gyakorlat szerint a lerakóhelyeken tetemes lerakási kapacitásokat foglal. Az építési és bontási hulladék - kivéve a benne kis százalékban előforduló veszélyes hulladékot (pl. festék- és ragasztómaradványokat, azbeszt- és kátrány-tartalmú bitumenhulladékot) - nem veszélyes hulladék. Az építési és bontási hulladék nagy része inertnek tekinthető, a keletkezés mértékéről jelenleg nincs rendszeres, szabályozott adatgyűjtés. A hulladékgazdálkodási helyzetet egy 1991. évi reprezentatív felmérésre alapozott becsléssel lehet bemutatni. E szerint évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezik (ebből 7 millió tonna a kitermelt föld). A kitermelt föld teljes mennyiségben felhasználható, míg a hulladékgazdálkodási szempontból figyelemre érdemes törmelék és hulladék összes mennyisége jelenleg évente 3 millió tonna. Várhatóan 2008-ig a gazdasági, építési tevékenység fejlődésével és a szigorodó hulladékgazdálkodási szabályozás hatására ez a mennyiség növekedni fog. A hasznosítási arány jelenleg 30% körüli. 2008-ig minimálisan a 40%-os hasznosítási hányad elérése tűzhető ki, de kedvező szabályozási és gazdasági környezetben elérhető az 50% is. HEFOP 3.3.1.

36. F12.1. AZBESZTMENTESÍTÉSI PROGRAM Az épületekben alkalmazott szórt azbeszt vakolatok mentesítése várhatóan mintegy tízéves program során történhet meg. Ezzel egyidejűleg az azbeszt hulladékok keletkezési üteme megnövekszik. A várhatóan mintegy 400.000 m2 felületen elhelyezett szórt azbeszt eltávolításából származó laza hulladék várható összmennyisége 25.000 m3 (megfelel 6.300 tonnának), aminek mintegy fele a lakáscélú, másik fele a kommunális illetve ipari célú épületekből származik. A hulladékok elszállítása és elhelyezése országosan kb. 2,2 milliárd forintos tételt jelent, amely egyenletes időbeli eloszlás esetén évi 220 millió Ft-ot tesz ki. Az azbesztcement termékek forgalmazása a 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM rendelet értelmében 2005. január 1. után tilos. A jelenleg már beépített 150 millió m2 tetőfedő anyagból származó 1.2 millió m3, továbbá a 86 millió fm cső bontásával keletkező mintegy 900.000 m3 darabos hulladék (összesített tömege kb.1,6 millió tonna) elhelyezésére kell számolni kb. 2030-ig. Ez a fajta hulladék is az EU besorolás szigorodása miatt a közeljövőben veszélyes hulladéknak fog minősülni, lerakása elsősorban monodepóniákban lehetséges. Így a fajlagos költségek kisebbek, mint a porlódó azbeszt hulladék esetében, ugyanakkor térfogata annak csaknem százszorosa. HEFOP 3.3.1.

37. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása 1.Ipari hasznosítások Baromfitoll – aminosav Baromfitrágya – húgysav Csont – enyv Vér – albumin és műanyagok Kakaóbabhéj – teobromin Szeszipari híg moslék – hamuzsír Szeszipari melaszmoslék – betain Boripari törköly – cserzőanyagok Borseprő – borkősav Napraforgóhéj és rizshéj – furfurol Napraforgótányér – pektin Dohányipar – nikotin Szalma – cellulóz Fa és cellulóz – etanol HEFOP 3.3.1.

38. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása 2. Mezőgazdasági hasznosítások Takarmányozás Kukoricaszár legeltetése húsmarhákkal Kukoricaszár silózása, pellettálása pogácsázása tejelő tehenészetekben Gabonaszalma feltárása Cukorrépafej etetése frissen és silózva tehenészetekben Napraforgótányér etetése kérődzőkkel Zöldborsószár Zöldség és gyümölcshulladék Cukorgyári nyers répaszelet Sörgyári nyers törköly Szeszipari moslék /vinasz/ Fölözött tej, író, savó Húsliszt, halliszt, olajpogácsa Húspépek takarmányozása sertésekkel Szaru melléktermékek kémiai feltárása adalékanyagként nyúl ,baromfi és hízósertés tenyészetek számára HEFOP 3.3.1.

39. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok felhasználása 2. Mezőgazdasági hasznosítások Trágyázás Érlelt, almos istállótrágya, hígtrágya Szecskázott szalma, kukoricaszár és hígtrágya kev. Gabonaszalma és kukoricaszár szecskázása és beforgatása műtrágya kiegészítéssel Venyige és fanyesedék, sertés és baromfitrágya keverék együttes komposztálása Szennyvizekkel és szennyviziszapokkal való trágyázás. Talajjavítás Szerves anyagok – humifikáció A pH – viszonyok javítása – cukorgyári mésziszap Szikesek – gipsziszap Rekultiváció HEFOP 3.3.1.

40. 3. Energetikai hasznosítások I. Pirolízis 14-21MJ/kg energiájú mg-i termékek, nagy cellulóztartalommal /fahulladék, rizshéj, ocsú, szalma, szalmás trágya, dió és mogyoróhéj, fűrészpor, csuhé stb./. Termokémiai folyamatok zárt térben, magas hőmérsékleten Fagáz: 85%-os hatásfok, 5000-7500 kJ/m3 energia 1 t légszáraz búzaszalma, 500-600°C = 300 kg szén, 38 l kátrányolaj, 280 m3 gáz, 15000 kJ/m3 fűtőérték Elsősorban kereskedelmi és települési alk. Közepes tőkeigény HEFOP 3.3.1.

41. 3. Energetikai hasznosítások II. Biogáznyerés Viszonylag kis befektetés Mezőgazdaságban is alkalmazható Alacsony kidolgozottsági szint Valamennyi természetes szerves anyag alkalmas Oxigéntől elzárt környezet Metánbaktériumok Intenzív termeléshez: állandó és kiegyenlített hőmérséklet, folyamatos keverés, aprítás, a metanogén és acidogén baktériumtörzsek megfelelő aránya /szimbiózis/ 1 kg szárazanyagból 250 – 900 l gáz keletkezik Savas fázis: egyszerű vegyületekre való lebomlás Metanogén fázis: 60% metán, 40% CO2 ill. H, N, S keletk. Anaerob rothasztás – egyben higienizálás. E. tartalom:22600 kJ/kg HEFOP 3.3.1.

42. 3. Energetikai hasznosítások II. Biogáznyerés A kiindulási anyagok 50%-a alakul át, a többi híg ill. szilárd komposzt. 1 számosállat napi trágyamennyiségéből nyerhető biogáz 0,8 kg tüzelőolajnak felel meg. 1 szarvasmarha 6,4 kg, 1 sertés 0,51 kg trágyát termel naponta /0,75-ös szorzó/ 65-70% kiválása után leállítják a rothadást. /Technikai r.//Kukorica élesztősítése – hőigény fedezése/ A biogáz felhasználható: valamennyi földgázüzemű gépben, berendezésben. A kompresszió /járműmotorokban/ gazdaságtalan A fejlesztés fő irányelvei: ráfordítás-csökkentés és tartósan hatékony üzemelés kialakítása, a végtermékek gazdaságos felhasználása HEFOP 3.3.1.

43. 3. Energetikai hasznosítások III. Égetés Mg-i és faipari hulladékok égetése: Évente újratermelődnek CO2 emisszió és immisszió azonos mértékű A hamu kénmentes és talajjavító A kukoricaszár nem használható /szecskázás után beszántva és mikroorganizmusokkal kezelve tavaszra humifikálódik, ezek együttes költsége kisebb, mint a műtrágyázásé/ Gyümölcsfanyesedék, szőlővenyige, szalmafélék: közvetlen tüzelés Biobrikett: 12%-os előállítási költség a szalma esetében. S tartalom nincs, a hamu környezetbarát Napraforgószár: kiszárítva jó tüzelő, de betakarítása és tárolása nem megoldott HEFOP 3.3.1.

44. 3. Energetikai hasznosítások III. Égetés Mg-i és faipari hulladékok égetése: Fakitermelés A hulladék jelentős része feldolgozható lenne 8-10%-os energia-befektetéssel Elsődleges fafeldolgozás Fűrészpor, fakéreg – nagy nedvességtartalom A befektetés 6-8%-a biobrikett fűtőértékének. Oka: Lakossági felhasználás - Belső felhasználás - Nincs betakarítási és szállítási ráfordítás Másodlagos fafeldolgozás Furnér, forgácslap, bútor, parketta stb. - A hulladék légszáraz Darabos hulladék: lakossági felhasználás Csiszolatpor - biobrikett /a ragasztó- v. laminálóanyag-por miatt nem exportképes/ Összességében a hulladékok 60%-a felhasználásra kerül. 250 000-300 000 t/év még hasznosítható lehetne, ez 90 000 t olajegyenérték . HEFOP 3.3.1.

45. III. Égetés Szemétégetés Feltételek: 800-1050°C – a füstgázok égéstérben valótartózkodási ideje 2-3 perc 1,5-2-szeres légfelesleg-tényező A levegőszükséglet felét a tűztér felett kell adagolni Támasztó tüzelés olaj v. gázégőkkel /ingadozó fűtőérték/ Előnyök: Az ártalmatlanítás Gyors, higénikus, kis helyigényű, nincs jelentős bűzképződés Az égéstermék térfogata az eredeti anyag 10-15%-a, tömege 30-40%-a. A gyűjtés helyéhez közel létesíthető A keletkező termikus energia felhasználható /a nagyobb teljesítményű égetőművekben gazdaságos/ A füstgázzal kapcsolatos problémák: 4-9 m3/kg, por, szerves rákkeltő anyagok, fémkloridok, HCl, HF, SO2, CO, nitrogén-oxidok stb. Porleválasztás: filterek Gázleválasztás: gázmosók v. száraz tisztítás. 80-160 m magas kémény Salak: 0,6-4,3% sótartalom, 0,25% szervesanyag Pernye: nagy abszorpciós képesség, ként, fluoridokat, kloridokat, nehézfémeket tartalmaz. 8-10%-os sótartalom. Végleges elhelyezés csak rendezett lerakóhelyen. HEFOP 3.3.1.

46. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK • A MZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA • A HULLADÉKOK MÁSODNYERSANYAGKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁSA • A HULLADÉKOK ENERGIAHORDOZÓKKÉNT VALÓ ÚJRAFELHASZNÁLÁSA HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

47. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Jellemezze a kiemelt hulladékáramokat! • Az élelmiszeripari hulladékok jellemzése, a keletkező hulladékok hasznosítási lehetőségei • A mezőgazdasági hulladékok jellemzése, a keletkező hulladékok hasznosítási lehetőségei • Az ipari termelés hulladékainak jellemzése, a keletkező hulladékok hasznosítási lehetőségeit • Részletezze a települési hulladékok keletkezését és ártalmatlanítását HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

48. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2000. • Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998. • Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek(www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/ • A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei • A települési szilárd hulladékkezelés üzemviteli költségei • A települési szilárd hulladék kezelését szabályozó önkormányzati rendelet tartalmi és formai követelményei • A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei • A települési szilárdhulladék termikus kezelése • Az építési-bontási hulladékok kezelése • Települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

49. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKETKövetkezőELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA HEFOP 3.3.1.