rfolyampolitika 2004. november 24-29.

1. �rfolyampolitika2004. november 24-29.

2. �rfolyam �s fizet�si m�rleg �rfolyam fajt�i K�t�tt devizagazd�lkod�s Szabad devizagazd�lkod�s Az �rfolyam meghat�roz�sa S�vsz�less�g, le�rt�kel�s �rfolyam parit�sok Rugalmass�gi �rfolyamelm�let

3. Eddig z�rt gazdas�g (lakoss�g, v�llalatok, �ht) M�sodik negyed�v � nyitott gazdas�g: Fizet�si m�rleg: �sszefoglalja egy adott idoszak nemzetk�zi kereskedelmi + tokemozg�ssal kapcsolatos muveletit, k�nyvel�si nyilv�ntart�s form�j�ban Lehetett l�tni: behozatali �s kiviteli forgalom hogyan alak�tja a valuta kereslet�t �s k�n�lat�t (deviza ki- �s be�raml�s) Egy�b nemzetk�zi p�nz�raml�sok milyen befoly�ssal b�rnak �rfolyampolitika: hogyan v�ltozik, v�ltoztatj�k a valuta �r�t �s ez milyen hat�ssal van a belgazdas�gi folyamatokra, a fizet�si m�rlegre K�lkereskedelem - devizapiac

4. �rfolyam �s fizet�si m�rleg Mit lehet tenni, ha t�l nagy a foly� m�rleg hi�nya (azaz, ha az IM>X)? Valuta le�rt�kel�se!

5. �rfolyam �s fizet�si m�rleg Le�rt�kel�s seg�ti az exportot, mert olcs�bb lesz Le�rt�kel�s ugyanakkor dr�g�tja az importot! Import �ruk dr�gul�sa miatt infl�ci� emelkedik! Magasabb infl�ci� emeli a k�lts�geket: 1 �veg �sv�nyv�z k�lts�ge (240 Ft) is emelkedik� Bokros csomag (1995): 9 sz�zal�kos le�rt�kel�s Importra nagy v�mp�tl�kot vetettek ki (dr�g�tott�k)

6. �rfolyam �s fizet�si m�rleg Val�s�g nem ilyen modellszeru! Elaszticit�si elm�let: a le�rt�kel�s hat�sa f�gg az X/IM keresleti/k�n�lati rugalmass�gokt�l Abszorpci�s elm�let: az orsz�g felhaszn�l�s/termel�s ar�ny�n kell v�ltoztatni, itt a P emelked�se seg�t a belf�ldi re�lvagyonok cs�kkent�s�ben �lland� infl�ci�s k�rnyezet: folyamatosan le kell �rt�kelni a valut�t: Itthon 15 %, k�lf�ld�n 3 %-os az infl�ci�: versenyk�pess�g romlik! (X cs�kken IM no � belf�ldi valuta k�n�lata no, �rfolyam le�rt�kelodik, l�p�sk�nyszer a jegybankn�l)

7. Az �rfolyampolitika szerepe

8. Az �rfolyam fajt�i Az �rfolyam a nemzeti p�nz csere�rt�ke 2 fajta kifejez�se: Direkt �rfolyamjegyz�s: 1 forint = 50 rom�n lej (hazai p�nz k�lf�ldi p�nzben vett �ra) Indirekt: 1 doll�r = 230 forint Valuta�rfolyam: jegybankp�nz eset�ben Deviza�rfolyam: sz�mlap�nz eset�ben Deviza = valut�ra sz�l� k�vetel�s, sz�mlap�nz Rel�ci�: valuta v�teli < deviza v�tel < devizak�z�p < deviza elad�si < valuta elad�si �rfolyama Ok: p�nzv�lt�s k�lts�ge valut�n�l nagyobb

9. Az �rfolyamok fajt�i Mikor melyiket haszn�lj�k? Valuta v�teli: ha a bank valut�t vesz Valuta elad�si: ha mi vesz�nk a bankt�l Deviza v�teli: bank valut�ra sz�l� k�vetel�st vesz Deviza elad�si: v�llalat k�lf�ldre utal �t Deviza k�z�p: nincs effekt�v �tv�lt�s, csak elsz�mol�s! (+ csekk v�teli-, elad�si �rfolyam) Fontos: spot/prompt vagy hat�ridos �rfolyam!

10. Az �rfolyamok fajt�i Hat�ridos �gyletek: Forward vagy termin: j�vobeli �rfolyam, de meg van hat�rozva az �sszeg, �s a teljes�t�si idopont � felek d�nt�s�n m�lik Futures: ugyan ez, de tozsdei term�k, standardiz�lt, szabv�nyos futamido �s �sszeg Nyitott poz�ci�: olyan p�nz�gyi eszk�z�m van, amely az �rfolyam v�ltoz�s�nak van kit�ve Opci�, swap: v�teli, elad�si jog illetve csere�gylet Devizapiac: virtu�lis, j�l elk�l�n�theto, bankok, mennyire likvid?, kev�s tranzakci� m�g�tt van re�l�gylet � ink�bb spekul�ci�s c�l� vagy kock�zatkezel�s!

11. Az �rfolyamok fajt�i Nomin�l�rfolyam � re�l�rfolyam! 2 orsz�g k�z�tti re�l�rfolyam: �sszefoglal� mutat�ja az egyik orsz�gb�l sz�rmaz� javak �s szolg�ltat�sok m�sik orsz�gb�l sz�rmaz�khoz viszony�tott �r�nak

12. Az �rfolyamok fajt�i 10 sz�zal�kos nomin�lis le�rt�kel�s ebben az esetben 2 sz�zal�kos re�lfel�rt�kelod�st jelent (USD v�s�rl��rtke no az eur�z�n�ban) ! T�bb fajta re�l�rfolyam: nem mindegy milyen �rsz�nvonal mutat�val korrig�lunk (CPI, vagy a munkaero k�lts�ge � ULC) Tanuls�g: nomin�lis v�ltoz�sok �nmagukban nem mondanak el mindent a gazdas�gi esem�nyek v�ltoz�s�r�l! Termel�kenys�g-n�veked�sbeli k�l�nbs�gek!

13. Az �rfolyamok fajt�i Ki vagy mi hat�rozza meg az �rfolyamot? R�gz�tett (fix) �rfolyam: a jegybank Lebego �rfolyam: a piac Rugalmas �rfolyam: van deklar�lt �rfolyam, de egy s�vban el lehet t�rni tole Egyes orsz�gok rendk�v�l sok fajta rendszert haszn�lnak! Devizagazd�lkod�s: k�lf�ldi p�nzekkel val� rendelkez�st szab�lyoz� mechanizmusok

14. K�t�tt devizagazd�lkod�s K�t�tt devizagazd�lkod�s eset�ben egy szervezetet kiz�r�lagos joggal felhatalmaznak az orsz�gban arra, hogy az orsz�g rezidenseinek valut�ban �s deviz�ban felmer�lt tranzakci�it int�zze. (rendk�v�li gazdas�gi helyzetben, pl.: foly. Fiz. m�rleg) H�rom k�vetkezm�nnyel j�r: Devizamonop�lium R�gz�tett �rfolyamon ig�nyelhet�nk valut�t Fel kell aj�nlanunk a valut�t megv�telre Magyarorsz�g: 1929-33, majd 1946-1990, MNB

15. K�t�tt devizagazd�lkod�s K�t�tt devizagazd�lkod�s = r�gz�tett �rfolyamrendszer Mindig van feketepiac! � nem lehet teljesen ellenorizni a k�lf�ldi p�nzek forgalm�t! Barter (ellen�zlet) jelentos!

16. K�t�tt devizagazd�lkod�s Fel�rt�kelt �rfolyam: r�gz�tett �rf. > piaci Alul�rt�kelt: r�gz�tett �rf. < piaci � mindenki igyekszik a feketepiacon eladni a valut�j�t, �s hivatalos forr�sb�l megvenni! Rendszer elonyei: Az �llam �tl�t minden devizamuveletet Cs�kkenti az �rfolyamkock�zatot Forr� p�nzek elker�lik az orsz�got K�lpiaci sokkok hat�sa elker�lheto �llam szab�lyozhatja az importot

17. K�t�tt devizagazd�lkod�s A rendszer h�tr�nyai: Min�l nyitottabb az orsz�g, ann�l nehezebb kontroll�lni a devizamuveleteket Piaci �rfolyam elt�r a r�gz�tettol: v�g�l itt is van �rfolyamkock�zat Muk�dotoke-befektet�sek is le�llnak Sokkok mindenkit �rinteni fognak Importkorl�toz�s nem demokratikus Kev�s orsz�gban - Kuba, �szak-Korea

18. Szabad devizagazd�lkod�s Teljesen szabad devizagazd�lkod�s: �rfolyamot a piac hat�rozza meg, mindenki szabadon tarthat valut�t Konvertibilit�s: szabadon, k�t�tts�gektol mentesen lehet �tv�ltani m�s orsz�gok fizetoeszk�z�re a hazai p�nzt Kontroll az orsz�g k�lf�lddel kapcsolatos tranzakci�inak p�nz�gyi vonatkoz�sai felett A konvertibilit�s fokai! Kire vonatkozik? (jegybanki, belso, k�lso) Mire vonatkozik? (korl�tozott, r�szleges, teljes) � a fiz m�rleg mely t�teleire! IMF: konvertibilis valut�val rendelkezik az az orsz�g, amely a foly� t�telek eset�ben a szabad �tv�lt�st nem korl�tozza. T�rv�nyekkel al�t�masztott-e? (de facto, de jure) Magyarorsz�gon m�r teljes konvertibilit�s van!

19. Szabad devizagazd�lkod�s A konvertibilit�s fobb elonyei: K�zvetlenebb kapcsolat a vil�gpiaccal Seg�ti a k�lf�ldi befektet�seket Kedvezobb fizet�si form�k k�lker. �gyletekn�l Demokratikusabb Felt�telek: Megfelelo devizatartal�k Stabil kisz�m�that� �rfolyam Importliberaliz�ci�, piaci verseny Fejlett piaci int�zm�nyek Fizet�si alapm�rleg egyens�lya hossz� t�von

20. Szabad devizagazd�lkod�s

21. Az �rfolyam meghat�roz�sa Az �rfolyam r�gz�t�s�n�l 4 m�d: Nemesf�m parit�s (aranyparit�s) M�s orsz�g p�nz�hez k�tik (pl.: doll�rhoz) Valutakos�r (Magyarorsz�g �90-es �vek v�g�ig) Nemzetk�zi p�nzhez k�tik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetk�zi tranzakci�k �rfolyamkock�zata kicsi legyen! Annak az orsz�gnak a valut�j�hoz kell k�tni az �rfolyamot, amellyel a legt�bb gazdas�gi tranzakci� bonyol�dik (vagy valutakos�r, ha t�bb orsz�ggal �zletel) Le(fel)�rt�kel�s vs. Le(fel)�rt�kel�s!

22. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s Rugalmas �rfolyamrendszer, lebegtet�si s�vval 2 szempont a s�v sz�less�g�n�l: Ha sz�les: nagy az �rfolyamkock�zat Ha keskeny: nehezebb a s�vban tartani az �rfolyamot Intervenci�: azon int�zked�sek, amelyekkel a jegybank a s�von bel�l tartja a valuta �rfolyam�t � piacival ellent�tes muveletek! P�lda: Tintaf�ld a tall�rj�t Bunk�f�ld garas�hoz k�ti 1 garas = 1 tall�r +/- 5 sz�zal�kos lebegtet�si s�va Gazdas�gi sokk �rte Tintaf�ldet, cs�kkent a tall�r ir�nti kereslet

23. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s

24. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s Mit tehet Tintaf�ld? Intervenci�: a devizatartal�kokb�l garast kell eladnia a jegybanknak � csak addig lehet, am�g tart a tartal�k! Csak akkor, ha az �rfolyammeging�s r�vidt�v�! Kamatl�bemel�s: vonz�bb� teszi a tall�rban t�rt�no befektet�seket, megno a tall�r kereslete, �rfolyama eros�dik, kamatemel�s visszafogja a hazai fogyaszt�st, �s az importot, cs�kken a tall�r k�n�lata De! Magas kamatok visszafogj�k a gazdas�gi n�veked�st, csak akkor, ha az �rfolyammeging�s k�z�pt�von megold�dik!

25. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s N�velni a s�v sz�less�g�t: ez burkolt le�rt�kel�s, n�veli az �rfolyam ingadoz�s�t, nem t�l hiteles

26. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s Valuta le�rt�kel�se: �j egyens�lyi k�z�p�rfolyam (pl.: 1 garas = 1,3 tall�r), de megingatja a befektetok bizalm�t a tall�rban, kivonhatj�k a befektet�seiket, le�rt�kel�s emeli a belf�ldi �rszintet

27. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s Adminisztrat�v int�zked�sek: visszat�r�s a k�t�tt devizagazd�lkod�shoz (importkorl�toz�s, ad�ss�gokat nem fizetik vissza stb.), recesszi�, k�lf�ldi kapcsolatok megszunhetnek Fel�rt�kelod�sn�l pont ford�tva! Rugalmas �rfolyamrendszer fenntart�sa: komoly erofesz�t�seket ig�nyel, �s nagy tartal�kokat! Magyarorsz�g: eur�hoz k�tik, �s +- 15 sz�zal�kos lebegtet�si s�v

28. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s A forint k�z�p�rfolyama 100 Ft/eur�, az �rfolyam egy +/- 15 sz�zal�kos s�vban lebeg. Az orsz�got valamilyen okn�l fogva el akarja hagyni 115 milli�rd forintnyi toke. Mit kell tennie a jegybanknak, milyen forint�rfolyam mellett �s mekkora �sszegben, ha meg akarja v�deni a forint �rfolyam�t? Amikor forint �rfolyama a nagy elad�si nyom�s miatt 115 forint/eur�ra gyeng�l, a jegybanknak interveni�lnia kell: azaz maximum 1 milli�rd eur� (115 milli�rd forint ekkora �rfolyamn�l 1 milli�rd eur�) �rt�kben kell forintot v�s�rolnia devizatartal�ka terh�re.

29. S�vsz�less�g, le�rt�kel�s Cs�sz� le�rt�kel�ses �rfolyamrendszer: Amennyiben k�t orsz�g k�z�tt tart�san fenn�ll az infl�ci�s r�t�k k�l�nbs�ge, �s ezt nem kompenz�lja a termel�kenys�g-n�veked�sbeni k�l�nbs�g � el kell ker�lni a versenyk�pess�g roml�s�t! Szempontok: J�vobeli infl�ci�s r�t�t n�zz�k K�l�nbs�g a termel�kenys�gben P�nz�gyi t�telek! Eseti le�rt�kel�sek nagy spekulat�v mozg�sokat v�ltanak ki (Magyaro., �90-es �vek eleje) Cs�sz� le�rt�kel�s: Magyarorsz�g 1995-2001, havi 1,9 sz�zal�kr�l 0,2 sz�zal�kra

30. �rfolyam parit�sok Muk�do (piaci) �rfolyam funkci�i: Kiegyenl�to funkci� - Az �rfolyam biztos�tja, hogy a k�l�nb�zo orsz�gok �rsz�nvonalai kiegyenl�todjenek. Differenci�l� funkci� - Meghat�rozza mit �rdemes az adott orsz�gnak export�lni, �s mit import�lni. 3) Terelo funkci� - Meghat�rozza hova �rdemes export�lni �s honnan �rdemes import�lni. Fedezeti funkci� - A muk�do �rfolyam biztos�tja, hogy az alapm�rleg hossz�t�von egyens�lyban legyen. De mi hat�rozza meg a muk�do �rfolyam nagys�g�t?

31. �rfolyam parit�sok

32. �rfolyam parit�sok �rmeparit�s: az egyes f�mp�nzek �rt�k�t a p�nz anyaga �s a f�mp�nz s�lya hat�rozza meg Aranyparit�s: egy valuta aranyparit�sa, azt az aranys�lyt jelentette, amire az adott p�nznem egy egys�g�t be lehetett v�ltani (aranystandard)

33. �rfolyam parit�sok P�lda: Parit�sos �rfolyam: 1 USD = 10 Font, mivel 1 USD aranytartalma = 1 kg arany 10 Font aranytartalma = 1 kg arany Mi t�rt�nik, ha a nagy doll�rkereslet miatt az �rfolyam 12 Font/USD fel� mozdul el? Arbitr�zs: 10 fontot aranyra v�ltok = 1 kg arany �tviszem a m�sik orsz�gban, ott kapok �rte 1 USD-t Ezt eladom a devizapiacon, kapok �rte 12 fontot! Mi t�rt�nik? A font ir�nti kereslet megno, az �rfolyam vissza�ll a parit�s k�r�

34. �rfolyam parit�sok Az arany export�l�sa/import�l�sa p�nzbe ker�l � tranzakci�s k�lts�gek Ezek jel�lik ki az aranypontokat! A valut�k aranyra-v�lthat�s�ga biztos�totta az �rfolyamok stabilit�s�t! Mi�rt muk�dhetett? Aranyba vetett bizalom t�retlen volt (�gy a p�nzbe is) Nem volt jelentos tokemozg�s! I. vil�gh�bor� ut�n felf�ggesztett�k Sikertelen k�s�rlet a vissza�ll�t�s�ra 1934 janu�r 1. � 1 uncia arany = 35 USD Bretton Woods

35. �rfolyam parit�sok V�s�rl�ero-parit�s: a v�s�rl�ero-ar�nyokt�l f�gg az orsz�g �rfolyama, �gy akkor optim�lis a valuta �rfolyama, ha a k�t orsz�g �rsz�nvonala azonos Az USD v�s�rl�ereje A orsz�gban megegyezik az USD font-ekvivalens�nek (hivatalos �rfolyam) v�s�rl�erej�vel B orsz�gban Fontos � csak a k�lkereskedelemben r�szt vevo �rukra vonatkozik Big Mac index � The Economist 1986-t�l: helyes-e az egyes valut�k �tv�lt�si �rfolyama?

37. �rfolyam parit�sok Kamatparit�s: a j�vobeli �rfolyam meghat�roz�s�hoz ny�jt seg�ts�get, abban az esetben, ha ismerj�k a jelenlegi �rfolyamot �s ismerj�k a k�t valuta kamatl�bait

38. �rfolyam parit�sok Muk�do �rfolyamn�l a k�t valut�ban t�rt�no befektet�s hozama ugyan az! Forint nagyobb kamatot fizet ugyan, de le�rt�kelodik USD alacsonyabb kamat, de fel�rt�kelodik Ha nem lenne ugyan az a hozam � arbitr�zsmuvelet biztos�tan�!

39. �rfolyam parit�sok P�lda: 1 milli� Ft hitelt doll�rra v�ltok �t 220 Ft/USD �rfolyamon = 4545,45 USD 3 h�napra befektetem az USA-ban, �ves 3 sz�zal�kos kamaton, kapok:

40. �rfolyam parit�sok

41. Rugalmass�gi �rfolyamelm�let A rugalmass�gi �rfolyamelm�let a muk�do �rfolyam fedezeti funkci�j�ra koncentr�l Az �rfolyam akkor van egyens�lyban, ha a fizet�si alapm�rleg is egyens�lyban van. A szabadon mozg� �rfolyam automatikusan kialak�tja az alapm�rleg egyens�ly�t. A rugalmass�gi elm�let a fizet�si m�rleg egyens�ly�t az alapm�rleg szintj�n �rtelmezi, azaz bevonja a muk�dotoke �raml�st is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztos�tja, hogy az alapm�rleg hossz�t�von egyens�lyban legyen