Adriai tengernek Syrenája 1651

1. Zrinyi Miklós: Szigeti veszedelem 1645/46 Adriai tengernek Syrenája 1651

2. A mű keletkezésének körülményei • Kulcsfogalmak: ellenreformáció barokk stílus az eposz műfaja történelmi helyzet

3. Az ellenreformáció • A reformáció idején az egyházi visszaélések ellen emeltek szót, megújítani kívánták az egyházat /Luther, Kalvin/. A létrejövő új egyházak (református, protestáns) miatt a katolikus egyház sok hívet veszített. Visszaszerzésükre hozta létre a jezsuita szerzetesrendet és alkalmazta templomai építésénél a barokk stílust, hogy a pompa kedvelő arisztokráciát visszahódítsa.

4. A barokk (1600-1750) • Barocco: jelentése bonyolult, nyakatekert okoskodás, szabálytalan alakú kagyló. Gúnynévből stílusirányzat. Szeszélyesség, szabálytalanság, túldíszítettség jellemzi.

5. A barokk festészet és szobrászat Feladatok a következő műalkotásokkal kapcsolatban: • Figyeld meg a kézmozdulatokat! Mi a közös és mi a különbség köztük? • Hová néznek a nőalakok? Mit fejez ki a tekintetük? • Mi az állatok szerepe? Van-e összefüggés viselkedésük és az emberalakok mozgása között? • Figyeld meg a nőalakok haját, lovak sörényét, Hádész (ő rabolja el Perszephonét) szakállát! Mire ügyelnek a művészek ezek ábrázolásánál? • Mely fogalmakat használnád fel a művek jellemzésekor és melyeket nem? szenvedélyek, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, statikusság, természethűség, részletesség, ünnepélyesség, naturalizmus, fájdalom, gyönyör 6. Honnét merítik a témájukat a művészek? Mi az események háttere? 7. Melyik mű árul el többet a korról, amelyben létrejött? Mivel?

8. Bernini: Szent Teréz extázisa 1652 A kép Avilai Szent Teréz életének azt a pillanatát ábrázolja, amikor a szívét az isteni szeretet nyílvesszeje hasította át. Figyeld meg, milyen érzelmek tükröződnek a szereplők arcán? Milyen különleges eszközöket használ a szobrász témája megjelenítéséhez? (helyszín, mozgás, fény)

10. A barokk festészet és szobrászat jellemzői: • drámaiság, pátosz, nagy érzelmek, misztikus élmény • a mártíromság ábrázolása • festőiség, mozgalmasság,dinamizmus • szimmetria helyett alá-fölé rendelés, perspektíva • nézőpontváltás • gazdag színvilág, túldíszítettség, dekorativitás • az éginek az evilágival való összekapcsolása (naturális anatómiai pontosság, lelki, transzcendens, misztikus élmény egyidejű összekapcsolása)

11. A barokk építészet A képeken egy templombelsőt és egy kastélytermet látunk. Mindkettőnek más a funkciója, mégis hasonlítanak egymáshoz. 1. Sorold fel azokat a díszítőelemeket, amelyeknek hasznos funkciójuk van, és azokat, amelyek öncélúak! 2. Mi a közös és mi a különbség a helyiségeket határoló falak kialakításában? 3. Melyek az uralkodó színek? 4. Milyen hatással van az emberre, ha ilyen terekben tartózkodik? Válaszd ki a megfelelő kifejezéseket! megnyugtatja, megosztja a figyelmet, ünnepélyessé teszi, felkavarja, fárasztja, nézelődésre készteti, felélénkíti, megrémíti, tiszteletet ébreszt benne, ámulatra készteti, hétköznapi hangulatba hozza

17. A barokk építészet jellemzői: • díszes templomok • hatalmas, rendezett parkok • egymás után folyosószerűen fűzött hatalmas terek • hullámvonal, csigavonal, kagyló • erőteljes fény-árnyék hatás • pompa, ünnepélyesség, aranyozás • látszatkupola, „égbe nyíló” freskók • sok oszlop, gyakran csavart • kovácsoltvas kapuk, kerítések, rácsok

18. Zrinyi Miklós élete (1620-1664) • Zrínyi fölismerése: a török meggyengült, itt az idő a kiűzésére; a magyaroknak önerőből, maguknak kell kiűzniük a törököket • Élete: Csáktornya, árvaság, Pázmány Péter(érsek-kancellár) • Iskolái: Graz, Bécs, Nagyszombat, itáliai út • 1646. Draskovich Mária Eusebia (=Viola) • 1647. horvát bán • 1652. Löbl Mária • 1655. nádorválasztás (kudarc) • 1663. Török hadjárat Bécs, Érsekújvár felé • 1664. Zrínyi sikeres téli hadjárata (császári hadak m.o.-i főparancsnoka) - Montecuccoli • vasvári béke • Művei: Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság

19. Művei • A Szigeti veszedelem(1645–46) (megjelent: 1651, Az Adriai tengernek szirénája) • Célja, hogy példát állítson; le lehet győzni a törököt, elérkezett ennek az ideje • Tábori kis trakta (1651) • Hadsereg szervezési elvei • Szervezés, létszám, ellátás • Vitéz hadnagy (1653) • A hadvezetés kérdései • Milyen a jó hadvezér? • Mátyás király életéről való elmélkedések (1657) • A független nemzeti király eszméjét népszerűsíti • A török áfium ellen való orvosság (1661) • Felméri Magyarország helyzetét s az európai összefüggéseket • Magyarország csak a maga erejére számíthat • „Ha kérded, kit kévánok s micsoda nemzetet akarok oltalmamra, azt mondom: a magyart kévánom. Miért? Azért mert ez a legakaratosabb, legerősebb, leggyorsabb és ha akarja, legvitézebb nemzetiség.„ • „Fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio." (resolutio = elhatározás) • „A pórból kell előállítani hadi népünket." • „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért...”

21. Mintái Tasso: A megszabadított Jeruzsálem Vergilius: Aeneis Homérosz eposzai Témája Szigetvár 1566-os ostroma Célja Példát állítson: le lehet győzni a törököt Eposzi kellékek: Propozíció „Fegyvert s vitézt éneklek" Invokáció „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak mint volt..." Enumeráció Mindkét seregben bátor, vitéz katonák vannak, a különbség: a törökök zsákmányért, a magyarok hazájukért harcolnak; itt az erkölcsi többlet Nincs in medias res kezdés (hogy indokolja, miért fordul Sziget ellen a török) Csodás elem (Deus ex machina) A túlvilági seregek jelenléte Epizódok Szerelmi: Deli Vid – Borbála; Delimán – Cumilla Nyelve Erőteljes, gazdag, érzékletes A népnyelvből, a népköltészetből vett fordulatok Török, horvát, deák szavak Versformája Négyes rímű tizenkettes (Zrínyi-strófa) A strófák száma: 1566 Költői képek Gyakran mint egy barokk festmény (pl. csatajelenetek, a hajnal leírása) Különbözés az eddigi eposzoktól korának szóló aktuális üzenet a költő személyes viszonya a tárgyhoz keresztény világkép a bűn és bűnhődés gondolata a mártíromság tudatos vállalása barokk tablók

22. Témamegjelölés, segélykérés • 1. Zrinyi szerint milyen életkorban illik szerelmi költészettel ill. hősköltészettel foglalkozni? • 2. Sorold fel címszavakban az első versszak ellentétpárjait! • 3. A 2. versszak témamegjelölésében Zrinyi az Aeneis első sorát fordítja („Arma virumque cano”), a harag motívumát pedig az Iliaszból veszi („Istennő haragot zengj..”). Minek a metaforája a fegyver szó, és kit helyettesít a vitéz kifejezés? • 4. Fogalmazd meg a 2. versszak alapján a mű téma- megjelölését

23. 5. Kitől kér segítséget műve megírásához? Indokold a költő választását! Mivel bővíti, gazdagítja a „múzsáról” alkotott képet? • 6. Kiről mondhatja a költő, hogy „fiad szent nevéért bátran holt..”? Értelmezd, milyennek mutatta be az 5-6. versszakban a mű főszereplőjét! • 7. Mi lesz az eposz tárgya (5. v.sz.)? • 8. Miért mondja a költő, hogy dédapja, Zrinyi Jézusért halt meg? • 9. Mit szeretne a költő ezzel a történettel bizonyítani? • 10. Keress rokonértelmű szavakat a következő kifejezések helyett? • szablya, pogány, irgalom, elme

24. A mű cselekménye: • A török csapat és a szultán bemutatása 2. Zrínyi bemutatása 3. A siklósi csata (a török udvarból és a szigeti várból induló két szál itt fut össze) 4. A siklósi hadizsákmány számbavétele 5. Zrínyi esküje 6. Csatározások 7. A vár körülzárása 8. A szultán haditanácsa 9. Radivoj és Juranics hőstette 10. Delimán tör be a várba 11. A törökök viszálykodása 12. Delimán találkozása Kumillával 13. A török haditanács, a postagalamb elfogása 14. A pokol erőinek támogatásával támadnak a törökök 15. Az angyalok segítik a várból kirohanó magyarokat; paradox tétel: mind egy szálig elhullanak, de az égbe vonulnak; az eposz szerint Zrínyi kezétől hal meg a szultán

25. Szigetvár

26. A magyarság bűnei • 1. Mit jelent: „Mindenható” „Egy szembefordulásból a világot megnézé”, „magyarokat eszben vette”? • 2. Sorold fel, milyen bűnöket követtek el a magyarok Isten ellen! • 3. Mit parancsol Isten Mihály arkangyalnak? Segítségül közlöm az idézetre vonatkozó kommunikációs sémát: Isten fúria(Alecto) Szulimán • 4. Hogyan és meddig akarja Isten a magyarokat büntetni? Mikor és hogyan fog megbocsátani? • 5. Magyarázd meg a következő fogalmakat! • állhatatlan, zabla, káromlás, megtérés • 6. Írd ki azokat a kifejezéseket, melyeket nem értettél meg!

27. Az eposz szereplői Az árnyaltan rajzolt népes szereplőgárda két pólusa Zrínyi és Szulimá Gróf Zrinyi Miklós horvát bán, szigetvári főkapitány, a költő dédapja (1508-1566). A mű főhőse a keresztény lovagi erények megtestesítője, Krisztus katonája • Zrínyit a második énekben különös • szituációban látjuk először: • imádkozik, a feszület lehajlik, az Isten szól hozzá: • „Martyromságot fogsz pogántul szenvedni, • Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni”/ 83) • Tudja áldozata fontosságát (részletek esküjéből): • „Mindenfelöl ránk néz az nagy kereszténység • Mi vitéz kezünkön van minden reménség” / 24) • „Mindenképpen emberek s vitézek legyünk”/ 34) • A hőstettek, a tudatosan vállalt mártíromság a bűnöktől való föloldozást is jelentik

28. II. Szulimán negyvenhat éven át (1520–1566) a hatalmas Török Birodalom ura • Árnyaltan rajzolt hős, • Zrínyi méltó ellenfele • Erényei: erő, okosság, mértéktartás, • hibája: az igazságosság hiánya, kegyetlenség • Ő is Isten eszközének tudja magát • Kevélysége növekedik, szellemi képességei csökkennek az eposz folyamán • Végül: „vérszopó szelendek” • A két hadvezérben a két sereg közti erkölcsi • különbség is kifejeződik: a magyarok hazájukért, családjukért harcolnak, a hódítók • a zsákmányért • A szereplők egy része történelmi személy, de van számos költött alak (Radivoj), ill. több létező alakból alkotott hős (Deli Vid, Delimán) • Delimán és Cumilla szerelme az idillt és az elégikusságot hozza • Szerelmük elvonja Delimánt a harctól • A magyar szerelmes (házas)pár Deli Vid – Borbála szerelme nem önző • Deli Vid és Demirhám egymás méltó ellenfelei • Radivoj és Juranics az önfeláldozó barátság megszemélyesítői

29. Zrinyi buzdító beszédéből (5. ének) • 1. Helyénvaló-e a beszédnek ezen a pontján az egész kereszténységről beszélni? • 2. Sorold fel Zrinyi érveit, melyekkel katonáit harcra buzdítja! • 3. Hogyan jellemzi az ellenfelet Zrinyi? • 4. Melyek azok a jó célok, melyekért harcolnak? • 5. Számold meg hányszor szerepel a „hírnév” és a „tisztesség” szó a szövegben? • 6. Milyen metaforát használ a költő a rabság kifejezésére? • 7. Milyen választási lehetőségek adódnak Zrinyi és társai számára? • 8. Hasonlítsd össze a szöveget Balassi Egy katonaénekével, és keress hasonló képeket, gondolatokat! • 9. Hogyan hatottak Zrinyi szavai katonáira? Milyen költői eszközökkel fejezi ki érzelmeiket a költő?

30. Az irodalmi barokk stílus A hajnal megjelenése (8. ének) • „Ihon jün szárnyas lovon szép piros hajnal, • Mosódik zablája fejér tajtékával, • Az ló fekete volt, de szebb Pegazusnál* • Orra likjábúl tűz, szeméből jün halál. • Kis fejér patyolat magának fejében, • De az ű orcája van fényességben, • Ő maga öltözött arany páncér-üngben; • Két szál hebanum csid** vanfényes kezében. • Minden kis veriték, mely lórul csöppenik • Szép gyönge harmattá az földön változik; • Előtte sötétség nagy futással oszlik, • Körülötte az ég messziről tündöklik. • Iffiu orcával mindent megvidámít, • Ő földbül virágot szépségével indít, • Ő fülemüliben keserves torkot nyit, • Ő forrást, ő folyást***, erdőt, mezőt ujit.” *mitológiai szárnyas paripa,** ébenfa dárda, *** vízfolyás, patak • Milyen alakban személyesíti meg a hajnalt a költő az 1.v.sz.-ban? Sorold fel , az egyes részletekhez milyen színeket kapcsol? • A 2. v.sz.-ban az ifjú, a 3.-ban a lova szépségét mutatja be. Hogyan utal az ifjú megjelenése a feladatára? (világosságot teremt) • Hogyan hat a környezetére ló és lovas? • Az irodalmi barokk mely jellegzetességeire látsz itt példát?

31. Az irodalmi barokk jellemzői: • meghökkentés, gyönyörködtetés • virtuóz rímtechnika • újszerű költői képek bősége • meglepő ellentétek, hasonlatok • patetikus stílus, monumentális, heroikus jelenetek • mártíromság ábrázolása

32. A mű mondanivalója • A XVII. században még mindig török uralom van hazánkban. Főnemesi elégedetlenséget vált ki a Habsburg-ház politikája(nem kapunk támogatást a török kiűzéséhez, idegen katonák állomásoznak nálunk, vámpolitika, szégyenletes béketárgyalások). • Zrinyi azt a paradoxont akarja bizonyítani, hogy egy maroknyi védősereg képes volt a törököt megállítani, mert egységesek, erkölcsösek, összeforrottak voltak. (ellentéte annak, ami a korabeli nemzetet jellemezte). • Zrinyi halála engesztelő áldozat Istennek, amely a magyarok javára billenti a mérleget. • A nemzetet egyesítő koncepciót fogalmaz meg.

33. El Greco: Orgaz gróf temetése