Kuti Éva Szociális gazdaság, nonprofit szektor, civil társadalom

1. Kuti ÉvaSzociális gazdaság, nonprofit szektor, civil társadalom Versengő koncepciók és intézményi leképeződésük

2. Igaza van-e Wolfgang Seibelnek? Valóban a Potemkin-falvakhoz hasonlatosak-e a kelet-közép-európai nonprofit szektorok? A szervezeti izomorfizmus jelenségének színe és visszája: alkalmazkodóképesség és szervetlen fejlődés

3. Saját hagyomány és külföldi hatások • A civil társadalom kelet-európai reneszánsza • A demokratizálódási folyamat amerikai támogatása és a nonprofit koncepció térhódítása • Területi munkamegosztás a nyugat-európai segítségnyújtásban – differenciált hatások a nemzeti nonprofit szektorokra

4. Az Európai Unió mint igazodási pont és mint kihívás • Társadalmi párbeszéd és civil részvétel a társadalompolitika formálásában: normák és intézményes megoldások • A nonprofit szervezetek aktív szerepvállalása a társadalmi-gazdasági problémák kezelésében: a szociális gazdaság (économie sociale, économie solidaire)

5. A civil részvétel és a civil felelősség • A párbeszédképtelenségtől a társadalmi párbeszédig • A következő Nemzeti Fejlesztési Terv rendkívüli tétje; a résztvevők felelőssége a fejlesztési koncepció és a prioritások kialakításában • A partikuláris érdekek képviseletétől a szolidaritásig és a közös érdekek megfogalmazásáig

6. Civil feladatok a társadalmi tőke fejlesztésében • A társadalmi tőke (social capital – Robert Putnam) mint a fejlődés alapfeltétele • Az együttműködési készségek javításának feladata • A normarendszer megszilárdításának fontossága • A bizalom növelésének jelentősége

7. A civil szervezetek és a szociális gazdaság szereplőinek viszonya • Az „igazi civil” meghatározásának zsákutcája • A szolgáltató típusú és a foglalkoztatási problémák kezelésére vállalkozó nonprofit szervezetek helye és szerepe a szociális gazdaságban • Érdekazonosságok és együttműködési lehetőségek a civil társadalom és a szociális gazdaság szereplői között

8. A Potemkin-falvakon túl… • A versengő koncepciók közötti eligazodás és a hívószavak ismerete elég lehet a sikeres pályázatokhoz és az EU-források megszerzéséhez. • A tényleges felzárkózásra és az európai országok közösségébe való beilleszkedésre azonban csak akkor van esély, ha ezek a megközelítések a gondolkodásunkba és gyakorlatunkban is szervesen beépülnek.