Pénzügyi Jog

1. Pénzügyi Jog Magyar államháztartási jog (2012)

2. Az államháztartás fogalma Az államháztartáson általában az állam gazdálkodását értjük, amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik. Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Nem tartozik az államháztartás körébe: a monetáris politika, illetve az állam magánjogi jogviszonyai.

3. Az államháztartás alrendszerei (1) Az államháztartás alrendszereinek száma és funkciója országonként és időben is eltérő lehet. Ma a magyar államháztartás két alrendszerre tagolódik: • a központi alrendszerre, • önkormányzati alrendszerre. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat), c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

4. Az államháztartás alrendszerei (2) Központi alrendszer: • központi költségvetés • TB alapok • elkülönített állami pénzalapok Önkormányzati alrendszer

5. Államháztartás a gazdaságban

6. Az államháztartás funkciói általában Az államháztartás funkciói három fő szempontból különböztethetőek meg: • az állam által ellátott feladatok alapján, • az állam gazdasági szerepvállalása alapján, • az állami feladatellátás külső megjelenítési módja szerint.

7. Az államháztartás gazdaságpolitikai funkciói Az ÁHT gazdaságpolitikai funkciónak három fő dimenzióját különböztetjük meg: • allokációs funkció, • redisztributív funkció, • stabilizácós funkció. + fejlesztési funkció + társadalompolitikai funkció

8. A költségvetési politika A költségvetési politikának – mint a gazdaságpolitika többi eszközének is – az a célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Eszközei: • a költségvetési egyenleg (hiány, többlet) • a költségvetésbe bevont pénzek nagysága • a hiány finanszírozásának módja • a befizetések csökkentése vagy növelése • a kiadások csökkentése vagy növelése

9. Az állami feladatok Állami feladat: azon javak, szolgáltatások tartoznak ide, amelyeket az állam állami feladattá nyilvánít, mivel maga kíván azokról gondoskodni. Ennek köre szűkebb és tágabb is lehet, mint a közjavak objektív kategóriája. Az állami feladat ellátásának módjai: • költségvetési szerv által • állami tulajdonú gazdálkodó szerv által • célvagyon létrehozatalával • a köz javára nyújtott szolgáltatások finanszírozásával • jövedelemtranszfert lebonyolító rendszer működtetésével • koncesszióba adással

10. A költségvetési hiány, államadósság A költségvetés az állam bevételeiből és kiadásaiból tevődik össze. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket akkor a költségvetésben hiány keletkezik. A költségvetési hiány finanszírozása történhet: • bankoktól, vagy külföldről hitelfelvétellel, • értékpapírok (államkötvények) kibocsátásával, • a bevételek (adók) megemelésével. A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).

11. A költségvetés fogalma A költségvetés az állam bevételeit és kiadásait teljes körűen tartalmazó, meghatározott időszakra vonatkozó jóváhagyott pénzügyi terv, illetve a tényleges kiadások és bevételek nyilvántartása. Bevétel  kötelezettség Kiadás  felhasználási jogosultság Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyelhatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére (appropriáció). A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

12. A költségvetés fogalma 2. A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként. Költségvetési bevételek különösen a) a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek - bevételek, b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei, c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek, d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és e) a kapott kamatok. Költségvetési kiadások különösen a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai, b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások, c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások, e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.

13. Költségvetési törvények A hatályos magyar jogban költségvetési törvénynek tekintjük: • az éves költségvetési törvényeket, • a pótköltségvetési törvényeket, • az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, • az elkülönített állami pénzalapok költségvetéseit • a társadalombiztosítási alapok költségvetéseit • a zárszámadási törvényeket.

14. Költségvetési alapelvek • A költségvetési alapelvek azok a szabályok, amelyek betartása szükséges ahhoz, hogy a költségvetés megfelelően hozzájárulhasson az állami pénzügyek hatékony és demokratikus viteléhez. • Az alapelvek a költségvetési ciklus egészére kiterjednek, érintik a költségvetés előkészítését, elfogadását, végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését.

15. Költségvetési alapelvek az Alaptörvényben és az államháztartási törvényben • költségvetés-készítési kötelezettség, • valódiság, megalapozottság • részletesség, • egységesség, • bruttó elszámolás, • éves költségvetés • átláthatóság,

16. Költségvetés-készítési kötelezettség AT 36. cikk (1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.

17. A valódiság elve Követelményei: • az előirányzatokat a ténylegesen szándékolt célra használják fel, • az elszámolások a tényleges helyzetről adjanak képet, • bevételek  megalapozottság a terv tekintetében • kiadások  csak a szükséges, de megfelelően elégséges kiadások kerüljenek bele

18. A részletesség elve A költségvetésben részletesen meg kell határozni (tagolás!) a kiadási előirányzatok jellegét és rendeltetését. A kiadások jellege szerint lehet pl. személyi, dologi, beruházási, felújítási, stb. A kiadások rendeltetése során konkrét célt kell megjelölni.

19. Az egységesség elve Az egységesség elve az jelenti, hogy az állam valamennyi pénzügyi műveletét egyetlen dokumentumba kell foglalni. Ebben együtt szerepelnek a kiadások, a bevételek és a garanciavállalások, egységes áttekintést biztosítva a részletekről és az egészről egyaránt.

20. A bruttó elszámolás elve Az elvnek két dimenziója is van: • az egyik szerint az államháztartás minden bevétele minden kiadás forrásául szolgál, • a másik szerint a kiadásokat és a bevételeket teljes összegükben – beszámítás nélkül kell felvenni a költségvetésbe.

21. Az éves költségvetés elve Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. • a felhatalmazás mindig egy teljes évre szól, • a költségvetési év egybe esik a naptári évvel • a költségvetést előzetesen, a költségvetési év kezdete előtt kell jóváhagyni.

22. Az átláthatóság elve AT 36. cikk (2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket. AT 37. Cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.

23. A felelős költségvetési politika • A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény (2008. évi LXXV.) • Cél a költségvetés stabilizációja • Költségvetési tanács (makrogazdasági előrejelzése, módszertani ajánlás, jogalkotás költségvetési hatásainak prognosztizálása) • Elsődleges hiányt tiltja (adósságszolgálat nélkül)

24. A felelős költségvetési politika 2. 36. Cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. 37. Cikk (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.

25. A felelős költségvetési politika 3. AT 37. cikk (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

26. Költségvetési Tanács AT 44. Cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. (5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

27. Költségvetési Tanács 2. 15. § (1) A Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében. (3) A Tanács tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, álláspontjuk képviseletében egymástól függetlenek. (4) Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.

28. Költségvetési Tanács 3. 23. § A Tanács a) az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről, b) dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról, c) véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről, d) félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, vagy azzal összefüggő bármely kérdésről, e) megállapítja a Tanács ügyrendjét. 24. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét - ideértve a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiány mértékét növelő módosítást is - (a továbbiakban: tervezet) részletes számításokkal alátámasztva, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva véleménynyilvánítás céljából megküldi a Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére. (2) A Tanács az (1) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint - ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak - a tervezettel való egyet nem értését jelzi. (3) A Kormány a tervezetet a Tanács véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek. (4) Ha a Tanács az (1) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.

29. A költségvetés szerkezete Aközponti költségvetés fejezetekre tagozódik. A fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak. A költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatai az ún. fejezeti kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A költségvetés alapegységei az előirányzatok és a kiemelt előirányzatok.

30. A fejezetek A fejezetrend jellemzői: • Viszonylag állandó • Szervezeti (miniszteriális) személetmód uralja • Az egyes hatalmi ágakat megtestesítő szervezetek önálló fejezetet alkotnak • Önálló fejezetet alkotnak a fontosabb államigazgatási szervek is. • Speciális esetben más, kisebb szervek is alkothatnak önálló fejezetet • Esetenként a funkcionális (tárgyi) szemléletmód is megjelenik.

31. A költségvetés fejezetrendje (2012) I. ORSZÁGGYŰLÉS II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VI. BÍRÓSÁGOK VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS HELYBEN MARADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM XI. MINISZTERELNÖKSÉG XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

32. A költségvetési hiány, többlet A magyar költségvetési jog korlátozottan megengedi a hiány tervezését. A költségvetési törvény tartalmazza a hiány vagy a többlet összegét, rendelkezik a hiány finanszírozásáról, és a többlet felhasználásáról. 36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. 37. cikk (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.

33. A költségvetési tartalék A költségvetési tartalék konkrét cél meghatározása nélküli kiadási előirányzat. Nem tervezett kiadásokra lehet fordítani, célja, hogy adott esetben a korány gyorsan tudjon cselekedni. A tartalékok között megkülönböztethetünk rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot, céltartalékot és fejezeti tartalékot.

34. Az országgyűlés részére fenntartott módosítások a költségvetésben Külön meg kell jelölni a költségvetési törvényben azokat az egyébként a kormány vagy a fejezet felügyeletéért felelős szerv hatáskörébe tartozó címeket, alcímeket, előirányzatokat, amelyek tekintetében az Országgyűlés fenntartja magának a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására.

35. Eltérés az előirányzattól módosítás nélkül A költségvetési törvényben meg kell jelölni azokat az előirányzatokat, amelyektől való eltérés nem igényel formális előirányzat módosítást. Áht. 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére: a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás, b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás, c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos költségvetési kiadás, d) a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési kiadás, e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás, f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás.

36. Költségvetési kezességvállalások Az állam a közcélokat is szolgáló hitelfelvételek esetén kezességet vállalhat a hitel felvételéért. Az állami kezességvállalást törvény is előírhatja, és a kormány egyedileg is dönthet a kezességvállalásról. Látszólag nem kerül pénzbe, mégis előfordulhat, hogy az államnak helyt kell állnia. Ennek fedezetére a költségvetésben előirányzatot kell jóváhagyni.

37. A központi költségvetés kapcsolata a többi alrendszerrel Központi költségvetés: főköltségvetés Egyazon jogszabályban a TB és az elkülönített alapok költségvetésével. Központi költségvetés: • finanszírozhatja az alapokat, • a helyi önkormányzatoknak jelentős bevételeket juttat. • fizetési garanciájával működik a TB. • helyi önkormányzatok „csődje” esetén az alapszolgáltatásokat finanszírozza.

38. A költségvetési eljárás A költségvetési eljárás magában foglalja: • az előkészítést első kormányzati szakasz • az elfogadást parlamenti szakasz • a végrehajtást második kormányzati szakasz • a végrehajtás ellenőrzését Országgyűlés, Állami Számvevőszék, KEHI

39. A nemzetgazdasági miniszter, illetve a Kormány tagjainak feladatai A nemzetgazdasági miniszter a költségvetés tervezésének, előkészítésének tényleges irányítója. A nemzetgazdasági miniszternek a Kormányon belül a költségvetés előkészítését illetően speciális jogai vannak. A miniszterek elkészítik az általuk irányított terület költségvetését, megtervezetik a bevételek és kiadások összegeit.

40. A költségvetés elkészítésének kulcsmozzanatai • A költségvetési irányelvek meghatározása (nemzetgazdasági miniszter) • Az egyes területek költségvetési tervezeteinek elkészítése (miniszterek) • A nemzetgazdasági miniszter és az egyes miniszterek egyeztetése, alkuja • A fennmaradt nézeteltérések eldöntése • A költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztése • A költségvetés elfogadása (Országgyűlés)

41. A költségvetés elkészítésének rendje • A nemzetgazdasági miniszter március 31-iga Kormány eléterjeszti a költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket. • A Kormány szeptember 30-igbenyújtja az Országgyűlésnek költségvetési törvényjavaslatát, és az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket, fejezeti részletező táblákat, indokolásokat • Az Országgyűlés november 30-ig (december 10-ig) összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. • Az Országgyűlés – általában – december 31-ig elfogadja a költségvetést.

42. A parlamenti eljárás szabályai A törvényjavaslat előkészítője és benyújtója a Kormány. A javaslatot minden bizottság külön véleményezi, majd ezeket a költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot. November 30-ig: általános vita, majd részletes vita, majd döntés a fejezetenkénti főösszegekről. Második szakasz: a vita már csak a főösszegeket nem érintő javaslatokról szól. Ez zárja le a végszavazás. Végszavazás: • Általában december 31-ig megtörténik; • A megválasztott képviselők 50%-a plusz egy fő igen szavazata szükséges.

43. Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény (indemnitás) Ha az Országgyűlés a költségvetési év kezdetéig nem fogadta el a költségvetést, akkor a Kormány alkotmányos értelemben nem jogosult a kiadások teljesítésére. E helyzet orvoslására szolgál az indemnitás konstrukciója: Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-ig, melyre szól, nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni. Hatályos volt 2011. december 31-ig!!

44. Az ex lex állapot Ha az Országgyűlés nem fogadta el a költségvetési törvényt, és az átmeneti gazdálkodásról sem alkotott törvényt, akkor az Alaptörvény egy általános felhatalmazást ad a Kormánynak: AT 36. Cikk (7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

45. A középtávú tervezés 29. § (1) A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés - a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok alakulása alapján szükség szerint aktualizál.

46. A költségvetés végrehajtásának általános kérdései A költségvetés végrehajtása a kormány joga és felelőssége. Ezt a nemzetgazdasági miniszter koordinálja. A költségvetési törvény nem keletkeztet pénzkövetelésre szóló jogokat és pénzfizetésre szóló kötelezettségeket, hanem a Kormány számára jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait.

47. A költségvetés elfogadását követő feladatok 28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat - a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével - a költségvetési év február 15-éig az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.

48. A költségvetési előirányzatok típusai Limitatív előirányzatok: a kifizetések felső határát határozzák meg, túllépésük szankcióval jár. Becsült előirányzat: ezek általában konkrét jogokhoz, vagy kötelezettségekhez kapcsolódnak, befolyásolásukra a Kormánynak nincs igazán lehetősége.

49. Eltérés az előirányzatoktól A kiadási előirányzatok nem felhasználási kötelezettséget, hanem jogosultságot jelentenek (limitatív előirányzat). A bevételi előirányzatok becsült előirányzatok, amelyek teljesítendők. A bevételi előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetők. A kiadási előirányzatok általában nem léphetők túl. Egyes kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül mégistúlléphetők.

50. Az elemi költségvetés A költségvetés végrehajtása a költségvetési szervek működése révén valósul meg. A költségvetési szervek saját költségvetésük alapján működnek. Ezek részletes költségvetését a költségvetési törvény alapján a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője állapítja meg.