1.33k likes | 1.8k Views
Raktározástechnika. Raktározástechnikai alapfogalmak. Mi a raktár? Miért van szükség raktárakra?. A raktár: az ellátási láncban lévő anyagáramlási intenzitások kiegyenlítésére szolgál árukészletet halmoz fel az áruk minőségét, mennyiségét megőrzi
E N D
Raktározástechnika Raktározástechnikai alapfogalmak
Mi a raktár? Miért van szükség raktárakra? • A raktár: • az ellátási láncban lévő anyagáramlási intenzitások kiegyenlítésére szolgál • árukészletet halmoz fel • az áruk minőségét, mennyiségét megőrzi • lehetővé teszi a szükség szerinti ki- és betárolást
Információáramlás Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A raktározás és a logisztika kapcsolata Ellátás Termelés Elosztás Hulladék feldolgozás megsemmisítés Anyagáramlás Anyagáramlást kísérő információk
A logisztikai szemléletmód alappillérei • Rendszerszemlélet • Teljes költség szemlélet • Partnerszemlélet • Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös adatbázison alapuló)
A logisztika fogalma A logisztika anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. /Dr. Felföldi L./
A logisztika célja 6 M-elv: • A megfelelő áru • A megfelelő időpontban • A megfelelő helyre • A megfelelő mennyiségben • A megfelelő minőségben és • A megfelelő költséggel jusson el.
Nyersanyagkitermelés Fogyasztók Piac A raktározás és a logisztika kapcsolata Ellátás Termelés Elosztás megsemmisítés Átfutási idő 60% 15% 25% 60% Várakozás 42%
A raktározás és a logisztika kapcsolata JIT (Just in Time) – éppen időben: - Termeld ma azt, amire holnap szükséged van. - A készletek mennyisége (nagysága) csökken, összetétele (választéka) nő. - Kihelyezett raktár – Áruforgalmi Központ – Logisztikai Szolgáltató Központ - Virtuális logisztikai központ
Közvetlen ellátás A közvetlen ellátás, szállítás hagyományos rendszere Nagy készletek, magas költség de egyszerű szállítás, biztonságos ellátás A JIT-elvet részlegesen kielégítő rendszer Csak nagy szállítási intenzitás esetén gazdaságos, kockázatos ellátás A JIT-elvet teljesen kielégítő rendszer
Közvetett ellátás Kihelyezett raktár Később elosztó központ
Logisztikai központok Célja: - Vállalatok térben kiterjedt gyáregységeinek kiszolgálása, a megtermelt termékek térbeli elosztása - Térben kiterjedt ellátó hálózatok összekötése - Összehangolják az ellátók és felhasználók igényeit - Megtervezi és megszervezi a szállításokat.
A logisztikai központok típusai A logisztikai központok főbb típusai a közlekedési kapcsolatok szerint: - közúti/vasúti, illetve - közúti/vasúti/vízi
A logisztikai központok szolgáltatásai Logisztikai alapszolgáltatások: - szállítás-előkészítés - szállítás - rakodás - raktározás - informatikai szolgáltatások - finishing szolgáltatások
A logisztikai központok szolgáltatásai Logisztikai kiegészítő szolgáltatások: - járművek, rakodógépek bérbeadása, javítása, karbantartása - vámkezelés - tanácsadás - biztosítás - oktatás
A logisztikai központok szolgáltatásai Egyéb szolgáltatások: - posta - bank - étterem - szálloda - vagyonvédelem - reklám - csomagküldő - kiállítás-szervezés és -rendezés - stb.
Logisztikai szolgáltatások színvonala Fő célok Költségek minimalizálása Szolgáltatási színvonal növelése Csökkennek a szolgáltatások hiánya miatti többletköltségek Növekszik a logisztikai rendszer működési költsége Döntési helyzet
A szolgáltatási színvonal és a logisztikai költségek összefüggései
A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei • Szállítási idő • Szolgáltatás megbízhatósága • Szolgáltatás rugalmassága • Szolgáltatás minősége
A logisztikai szolgáltatási színvonal fő meghatározó elemei Szállítási idő: a megrendeléstől a megrendelőhöz való szállításig eltelt idő. Szolgáltatás megbízhatósága: annak a valószínűsége, hogy a vállalt szállítási idő betartható-e. Szolgáltatás rugalmassága: a logisztikai rendszer mennyire képes a megrendelői igények változásához alkalmazkodni. Szolgáltatás minősége: a megrendelő igények kielégítésének pontossága.
A raktározási rendszer sajátosságai 1. Struktúrája: alrendszerek és elemek közötti adott időszakban fennálló tartós kapcsolatok összessége 2. Paraméterei: - befogadóképesség (kapacitás) - anyagmozgató rendszer átbocsátó képessége A rendszer által adott időszakban mozgatott árumennyiség. Mennyit képes ki- és betárolni?
A raktár technikai alrendszerei 1. Eszköz és berendezés alrendszer: - Be- és kiszállító eszközök - Rakodó eszközök - Ellenőrző eszközök - Belső szállító eszközök és gépek - Tároló eszközök és berendezések. 2.Létesítményalrendszer -Közlekedésikapcsolatok - Rakodóhelyek - Átvevő/kiadóhelyek - Belső szállítópályák és utak - Tároló területek
Tárolási módok Fő tárolási módok: • Raktárépületben (hagyományos, csarnok- vagy magasraktár) • Tárolón (nyitott, tetővel ellátott) • Hombárban (bunkerek, silók) • Tartályban (folyékony és légnemű)
A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők Fizikai állapot • darabáru • ömlesztett áru • folyékony áru • gáznemű áru Sajátosságok: • alak • méret • térfogat • tömeg • egyéb Tárolandó mennyiségek: • készlet • fajtaszám • cikkszám
A raktárak csoportosítása A nemzetgazdasági ágazatok alapján: • ipari, • mezőgazdasági, • kereskedelmi és • közlekedési raktár. A termelési folyamatban betöltött szerepük szerint : • alapanyag, • segédanyag, • félkésztermék és • késztermék raktár.
A raktárak csoportosítása A készletváltozás sajátosságai szerint: R R R Azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (köz- illetve bérraktárak) Kevés árufajta érkezik nagy mennyiségben, távozik kisebb tételekben (kereskedelmi raktárak) Sok árufajta érkezik kis mennyiségben, távozik nagy tételekben (felvásárló kereskedelem) R R R Sok árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (alkatrészraktárak) A távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek, de minőségi változáson mennek át (műveletközi raktárak) A távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek (szerszámraktárak, szertárak)
A raktárak csoportosítása A be- és kiszállítások időbeni változásai szerint
A raktárak telepítése A telepítés vagy bővítési hely megválasztását befolyásoló tényezők: (1.) A raktár, illetve tároló lehetőség szerint az anyagáramlás centrumában legyen. (2.) A raktárt kedvezően lehessen bekötni az üzemi út, illetve a közlekedési hálózatba. (3.) A telepítési hely lehetőség szerint közművesítve legyen (villamos energia, víz, csatornahálózattal). (4.) A telepítési hely illeszkedjék a meglevő települési struktúrába, a környezetvédelmi és egyéb szempontoknak megfeleljen. (5.) A telepítési hely körzetéből a munkaerő igény kielégíthető legyen.
A raktárak közlekedési kapcsolatai Főbb ismérvei: - Általában közúti- és vasúti kapcsolattal rendelkeznek - A raktárépület elhelyezése a közúttól min. 50-re legyen
A centralizált, decentralizált telepítés problémái Az értékelésbe a következő jellemzőket célszerű bevonni: (1.) a tárolandó készlet nagysága és összetétele a készlet megosztásának lehetősége; (2.) az input-output kapcsolatok milyensége, az intenzitások mértéke; (3.) az anyagmozgató rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (4.) a tárolási rendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (5.) a létesítmények lehetséges korszerűségi színvonala; (6.) az árunyilvántartási- és információrendszer lehetséges korszerűségi színvonala; (7.) a kommunális ellátottság lehetséges színvonala; (8.) a munkaerő-szükséglet, munkaerő-összetétel; (9.) bővítési lehetőség; (10.) a szállítási és a raktározási költségek.
Ipari raktárak telepítése A centralizált (központi) raktár: gazdaságos, jobban kihasznált anyagmozgató gépek és raktártér, áttekinthetőbb, nagy távolságok. A decentralizált raktár: rövid anyagmozgatási távolságok, jobban(gyorsabban) kiszolgált üzemrészek rosszabb kihasználású gépek, raktártér.
Elosztóraktárak telepítése Centralizált raktár: A fajlagos raktározási költség kevesebb Decentralizált raktár: A fajlagos szállítási költség kevesebb
A raktárak közlekedési kapcsolatai • Közúti • Vasúti • Vízi • Légi közúti - Az emeltszintű rakodók problémái - A talajszintű rakodók problémái vasúti
A raktárak közlekedési kapcsolatai • Egykapus • Két vagy többkapus -> ha lehet, elkerülendő • A szabad területek kialakításának fő szempontjai: • A haladási irányok egyértelműek legyenek • Lehetőleg elkülönített személy – és teherforgalom (parkolók) • A nagy járművek lehetőleg megfordulás nélkül tudják elhagyni a telephelyet • A rakodási és technológiai helyek elszeparálása a gyalogos forgalomtól • Parkolóhelyek létesítése, a várakozás ne akadályozza a forgalmat
A vasúti rakodók kialakítása Gépi hajtású targoncákkal végzett rakodás estén a szélesség (B): B=2b+3c „b”: targonca v. rakomány szélessége „c”: biztonsági sáv
A közúti rakodók kialakítása A) oldalirányú rakodás B) hátoldali rakodás
A rakodók kialakítása Nagy gépkocsiforgalommal rendelkező raktárak estén: Közúti rakodók kialakítása • - Közepes teherbírású tehergépkocsik esetében a rakodó magassága 1,1-1,4 m • Nyerges vontatók esetében: 1,4-1,6 m Hátoldalas beállás, rakodóhely a raktáron belül van
A közúti rakodók kialakítása A raktár fala mentén létesített rakodók kialakítása • Egyenes vonalvezetésű rakodó: • A járművek hosszoldalukkal állnak be • A hosszabb rakodófront miatt, rövidebb a csatlakozó útszélesség
A közúti rakodók kialakítása A raktár fala mentén létesített rakodók kialakítása • Fűrészfog szerűen kialakított rakodó: • Lehetővé teszi a gépkocsik hossz- és hátoldali egyidejű rakodását • A rakodó éle 30-45 fokos szöget zár be a raktárfallal, egyszerű beállás
A közúti rakodók kialakítása A járművek hátoldalukkal állnak be (1):
A közúti rakodók kialakítása A járművek hátoldalukkal állnak be (2):
A talajszintű rakodók problémái Egy oldalról történő kirakás A) nagy teherbírású (legalább 3-3,5 t) targonca alkalmazása hosszú (2,2-2,5 m) villával B) ollós szerkezetű kitolható villával Két oldalról történő kirakás
A raktárépület fő jellemzőinek meghatározása A tárolandó árufajták értelmezése: • darabáruk • ömlesztett áruk • ill. folyékony áruk tárolása. • Darabáruk: • Egyedi darabáruk (alkatrészek, szerszámok stb.) • Egységrakományba foglalt darabáruk. Teljes ER-t tároló raktárak Komissiózó raktárak
A raktárépület fő jellemzőinek meghatározása Monostruktúrájú raktár: Árucikkek száma kicsi, de a tárolási mennyiségek nagyok Polistruktúrájú raktár: Tárolandó árucikkek száma nagy, cikkenként kis tárolandó mennyiségek Az árukészlet összetétele Tárolási egység jellegében A darabáru raktározási rendszerek eltérnek Tárolási rendszerben Anyagmozgató rendszerben