1 / 41

A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu

Download Presentation

A projekt fő mutatói: Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban dolgozók számára 2011. október 26. Hotel Astoria Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

  2. A projekt fő mutatói:Megvalósítási időszak: 2009. IV.1.-2013.VI.30. Támogatási összeg: 911 440 838 Ft Megvalósító: az Egyenlő Bánásmód Hatóság 3500 fő közvetlen érintett

  3. A program 4 pillére: 1.) Megyei egyenlőbánásmód-referensi hálózat 2.) Képzések 3.) Kutatások 4.) Kommunikáció

  4. 1.) Ügyfélszolgálat • elérhetőek vagyunk 19 megyében és Budapesten • az egyenlőbánásmód-referensek heti rendszerességgel tartanak ügyfélfogadást • havi rendszerességgel kistérségi jelenlét

  5. Megyei egyenlőbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai 2009. szeptember 1. - 2011. szeptember 30.

  6. Ügyfélforgalmi adatokÜgyfélforgalom havi átlaga: 116,6 főÖsszesen: 2915 fő

  7. Kistérségi ügyfélfogadáson történt-e a panasz felvétele?Összesen: 305 fő

  8. Panaszosok demográfiai adataiAz ügyfél lakóhelye a kistérségek típusai szerintÖsszesen 305 fő

  9. Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlőbánásmód-referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Önkitöltős kérdőívvel

  10. Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával?Összesen: 1139 darabÁtlag: 9,53

  11. 2.)Képzések • „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés résztvevőinek statisztikai adatai a 2010 szeptember- 2011. szeptember 25-ig megrendezett 25 képzés alapján

  12. Képzésen résztvevőkDemográfiai adatok: az ügyfél lakóhelye kistérségek szerintÖsszesen 459 fő

  13. Rendelkezik-e valamilyen védett tulajdonsággal?Összesen 459 fő „Igen” válasz esetén 1-5 védett tulajdonságot jelöltek meg a válaszadók.

  14. „Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése” című képzés hallgatóinak véleménye a 2010. szeptember és 2011. szeptember közötti időszakban megrendezett 25 képzés alapján

  15. Mindent egybevetve mennyire felelt meg várakozásainak a képzés?Összesen 459 főÁtlag: 9,33

  16. A képzésen szerzett ismeretei és személyes élményei hozzájárultak-e társadalmi érzékenységének fejlődéséhez, a kisebbségiek/többségiek elfogadásához?Összesen 459 fő

  17. 3.) Kutatások 7 társadalomtudományi kutatás: Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok: • Egyenlő munkáért egyenlő bért • A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében • Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata • A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

  18. 7 társadalomtudományi kutatás: • A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. • A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. • Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában

  19. Néhány eredmény a Jogtudatosság és az egyenlő bánásmód követelménye 7. kutatási témából Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat

  20. A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: életkor, társadalmi származás, egészségi állapot Faktoronkénti sorrend: Életciklus/családi, (életkor, anyaság, családi állapot) Etnikai/szociális (etnikai hovatartozás, társadalmi származás) Egészségi állapot (fogyatékosság, egészségi állapot) Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció. A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

  21. TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése • Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.

  22. Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

  23. Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását. • Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával. • Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

  24. Létezik-e Magyarországon olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt és védi az emberek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát?

  25. Mennyire tartja fontosnaka diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdéseit?

  26. Hallott-e már az Egyenlő Bánásmód Hatóságról ?

  27. Esélyegyenlőség a munka világában kutatássorozat 4 témája • 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért • 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata • 3.) Esélyegyenlőségi terv • 4.) Védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci helyzete

  28. 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért • A kutatás adatai alapján megállapítható, hogy az úgynevezett üvegplafon-jelenség, másfelől a nemek szerinti szegregáció egyéb tényezők hatásával kombinálódva, a nők egyes csoportjában az ugyanezen csoportba tartozó férfiakhoz képest nagy jövedelemhátrányt okoz. • A nők több mint 10 százalékos jövedelemhátrányát egyedül a legnagyobb jövedelműeknél tapasztalható egyenlőtlenség „termeli ki”.

  29. A férfiak és nők havi nettó jövedelme korcsoportonként a versenyszférában (ezer forint)

  30. A jövedelemhátrány jövedelem-kvintilisenként a teljes mintában, a verseny- és a költségvetési szférában (%) Forrás: Bértarifa-felvétel, 2009.

  31. 2.) Munkáltatók kiválasztási gyakorlata • Mind a szellemi, mind a fizikai munkakörök betöltése esetén a formális csatornák mellett vagy helyett jelentős arányban alkalmazzák a munkahelyek az informális csatornákat • Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés döntően nemi és életkori megkötést jelent, emellett szórványos esetben találkoztunk családi állapotra vonatkozó kitétellel. • A munkáltatók és a HR-esek többsége nincsen tisztában azzal, hogy hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek, pl. a családi állapottal és a gyermekvállalással kapcsolatos kérdések feltevése, ugyanakkor a munkavégzés szempontjából fontosnak tartják ezeket megkérdezni.

  32. A tiltott kérdések feltevő munkahelyek aránya az egyes szférákban

  33. 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatása • a közszférában az intézmények több mint felében (55-60%) van esélyegyenlőségi terv, a versenyszférában mindössze 6%, a civileknél 7% számol be ilyen dokumentumról. • A terv meg(nem)születését befolyásoló tényezők: törvényi kötelezettség és pályázati feltétel. • Azon munkáltatóknál, amelyeknél van valamilyen esélyegyenlőségi dokumentum, nagyobb arányban (a versenyszférában: 13%, a civileknél 9%) számoltak be diszkriminációs tapasztalatról az elmúlt egy évre vonatkozóan.

  34. Milyen okból vagy céllal jött létre az Esélyegyenlőségi terv/az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentum

  35. 4.) A védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalók foglalkoztatottsága a munkáltatók attitűdjeinek tükrében • A városban vagy faluban élők esélyei nem rosszabbak a fővárosiakéhoz képest a rugalmas munkavégzési formák elérése szempontjából. • A régiós különbségekből kiemelendő, hogy Kelet-Magyarországon jobbak a rugalmas munkavégzés lehetőségei, mint Nyugat-Magyarországon. • A magántulajdonban lévő magyar vállalatok nagyobb részben biztosítják a rugalmas munkavégzés lehetőségét, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. • A hátrányos helyzetű munkavállalók közül a kisgyermekeseket és a nyugdíjasokat foglalkoztatják leginkább a munkahelyek, és alapvetően megbízhatónak, terhelhetőnek és lojálisnak tartják őket. • A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló.

  36. A különféle rugalmas munkaidő változatok választásának esélye a munkavállalók körében szektoronként (százalékban)

  37. 4.) KommunikációA Fiatalok a diszkrimináció ellen című ifjúsági akcióra benyújtott alkotások 2010-ben: • 59 novella • 7 fénykép • 332 grafika és festmény • 18 szobor

  38. Élőben a játszótérrőlországos vándorkiállítás Időpont Település Helyszín 2010. október 21. - 2010. november 08. Budapest Csepel Plaza 2010. november 11. - 2010. november 30. Szentendre Pest Megyei Könyvtár 2010. december 06. - 2010. december 10. Esztergom Féja Géza Közösségi Ház 2011. január 10. - 2011. január 14. Oroszlány Művelődési Központ 2011. február 01. - 2011. február 04. Tatabánya Puskin Művelődési Központ 2011. március 04. Pécs PTE Jogtudományi Kar 2011. március 05. - 2011. március 12. Kecskemét Vásárhelyi Pál Általános Iskola 2011. március 16. - 2011. március 19. Kecskemét Tóth László Általános Iskola 2011. március 23. - 2011. március 30. Jászberény Déryné Művelődési Központ 2011. április 19.- 2011. április 27. Szolnok Aba-Novák Kulturális Központ 2011. május 3.- 2011. május 5. Tatabánya Vértes Center 2011. május- július Országszerte Esélynap 2011 2011. augusztus 12.- augusztus 14. Budapest Sziget Fesztivál 2011. szeptember 15.- 2011. szeptember 30. Eger Bartakovits Béla Közösségi Ház

  39. A referensek kommunikációs eredményei

  40. Hírleveleink 2009 júliusa óta 11 magazint jelentettünk meg.

  41. Köszönöm a figyelmet! Dr. Pánczél Márta projektvezető EBH TÁMOP 5.5.5. 00 36 (1) 336 76 58 marta.panczel@ebh.gov.hu

More Related